2017. június 13., kedd

MÁSFÉL ÉV, 2 MILLIÁRD FORINT: MVM-PÉNZEK KORMÁNYKÖZELI MÉDIÁHOZ

INDEX.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2017.06.13.


Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. arculatváltási kampányából nagyjából 300 millió forintot keresett a Fidesz-közeli média, viszont most az Index birtokába jutott az állami cég összes 2015-ös és 2016-os reklámköltéséről szóló adat. Ez alapján az látszik, hogy további százmilliók is jutottak még Fidesz-közeli média- és reklámipari vállalkozásoknak:

tavaly az MVM összes reklámkiadásának nagyjából 75 százaléka, másfél év alatt nagyjából 2 milliárd forint kormányközeli cégeknél landolt.
Az MSZP-s Heringes Anita által kikért közérdekű adatigényléssel megszerzett adatok alapján (ezeknek az adatoknak a 2016-ra vonatkozó részét már korábban kikérte az LMP) az látszik, hogy 2016-ban a monopolhelyzetben lévő MVM összesen csaknem 2,7 milliárd forintot költött el reklámokra. A reklámköltések
  • nagyjából 15 százaléka, 422 millió forint kötött ki Habony Árpád érdekeltségeinél (Ripost, Modern Media, Nouvelle Media),
  • de elég jól járt a többek között Habony hitelezőjeként elhíresült, Mandiner.hu-t nemrég megszerző Tombor András is, akinek a 2016 végén megvásárolt cégénél, az Atmediánál landolt az MVM tavalyi reklámköltéseinek negyede, több mint 712 millió forint.
  • Ezenkívül jutott bőven a Fidesz-közeli médiavállalkozók közül Csetényi Csaba cégének, az Odexnek is (352 millió), és Andy Vajna érdekeltségei (TV2, Radio Plus) is kaptak több mint 200 millió forintot reklámokért cserébe.
  • A Szemerey–Száraz-érdekkörbe tartozó Origónál – ahol egyébként az MVM kommunikációs igazgatójával nemrég remek alákérdezős interjút készítettek – összesen csaknem 139 millió forint értékben hirdetett a cég...

ALTERNATÍV VALÓSÁGOK

ÁTLÁTSZÓ - MÉRTÉK BLOG
Szerző: Mértékblog/Publicus Intézet
2017.06.13.


A Mérték és a Publicus Intézet elkészítette az áprilisi, Európai Parlamentben lezajlott vita tartalomelemzését. A magyarországi helyzetet, azon belül is kiemelten a jogállamiságra, a CEU ügyére és a civilek elleni törvényre fókuszáló esemény a legfontosabb magyar hírforrásokban egészen más optikában jelent meg. A hírfogyasztók lényegében egyfajta háborús retorikával találkoztak, amiben Magyarország érdekeit Brüsszellel szemben Orbán Viktor védi, és a vita legfontosabb eleme a „migránskérdés” volt.

Az elemzésben összesen négy hírportál, három nyomtatott lap, három televízió híradó és egy rádiós hírműsor híreit elemeztük a vita napján, illetve az azt követő két napban. A vizsgált hírforrások közül többségében egyaránt volt kormányközeli és kormánykritikus média, többségben voltak az előbbiek.

Az írott sajtóban Orbán Viktor magában a vitában, illetve a kormányközeli sajtó elsődlegesen a migránsáradat feltartóztatásáért vívott háború egyik hadszíntereként keretezte az Európai Parlament Magyarországról szóló vitáját, és a kormánykritikus oldalak se foglalkoztak a vita kiváltó okaival. Figyelemreméltó, hogy a migráns szóhasználat mára teret nyert a médiában, a menekült kifejezés teljesen háttérbe szorult. Kiemelkedően magas volt az olyan hírek aránya, amelyekben a migránsok negatív színben tűntek fel, elsősorban az olyan hírekben, amelyek fő témaként foglalkoztak az EP vitával, de a vitát csak érintő, sőt, egyáltalán nem érintő hírekben is jellemző volt ez a téma...

AZ EMBEREK SEGÍTSÉG NÉLKÜL MARADTAK - INTERJÚ: IVÁN JÚLIA (AMNESTY INTERNATIONAL), KAPRONCZAY STEFÁNIA (TASZ), PARDAVI MÁRTA (MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG)

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: Teczár Szilárd
2017.06.13.


Szervezeteiktől már nem sok mindent tud elvenni a kormány, de megbélyegzésük segítségre szoruló állampolgárokat riaszthat el a jogérvényesítéstől – vélik a célkeresztbe került nem kormányzati szervezetek vezetői. Az is kiderül, bíznak-e az EU ellenőrző szerepében.

Magyar Narancs: Múlt hétfőn a TASZ, a Helsinki Bizottság és az Amnesty International is részt vett az Európai Parlament jogi és állampolgársági bizottságának (LIBE) a magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó meghallgatásán. Mit tartottatok a legfontosabb problémának?

Pardavi Márta: A menekültügy­ről beszéltem, elsősorban arról a törvényjavaslatról, ami szerint a kormány valamennyi menedékkérőt bírói kontroll nélkül vehetné őrizetbe, s az ország belsejéből mindenkit kirakhatna a déli határkerítésen túlra. Ez egyértelműen ellentétes az uniós joggal, de eddig minden esetben azt láttuk, hogy az Európai Bizottság indította eljárások egy idő után megrekednek. Ha ezt a lépést is válasz nélkül hagynák, az azt jelezné, hogy itt bármit meg lehet csinálni. Magyarországot és a többi autokratikus tendenciákat mutató tagállami kormányzatot is bátorítaná a tétlenség.

Kapronczay Stefánia: Az információszabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának sérüléseit emeltem ki, a médiában tapasztalható lágy cenzúra jelenségét, azt, ahogy a szabad sajtó egyre inkább kiszorul a parlamentből vagy éppen a menekülttáborokból. Különösen vidéken igaz, hogy gyakran atrocitásokkal, jogi eljárásokkal kell szembenéznie annak, aki vállalja a véleményét. Nem lehetett kihagyni, hogy az elmúlt években milyen – egyelőre inkább csak verbális – támadások érték a civil szervezeteket a kormány részéről, és már tárgyalják is a civil törvény legújabb, még ismeretlen tartalmú módosítását.

Iván Júlia
: Az Amnestyt Gárdos Tódor Angliában élő magyar kutató képviselte. Elmondta, hogy egyre durvább, ami Magyarországon történik, a joguralom és a jogállamiság felszámolása módszeres program szerint zajlik, és ez már a lassú tankerként reagáló nemzetközi szervezetek érdeklődését is felkeltette. Ebbe a trendbe illeszkedik a civil szervezetek vegzálása sajnos nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Ázsiában, Törökországban, Oroszországban vagy akár Izraelben is. Nyilvánvaló, hogy a támadás kifejezetten az egyébként transzparensen működő kormánykritikus szervezetek ellen irányul. Ha megnézzük például a LIBE előtt is felszólaló Alapjogokért Központ honlapját, sokkal kevesebb információt találunk róluk, mint a kormányzati össztűz alatt álló civilekről...

A TASZ BOJKOTTÁL. A JOGSÉRTŐ CIVILTÖRVÉNY EL FOG BUKNI 1X1

A TASZ JELENTI BLOG
Szerző: Társaság a Szabadságjogokért
2017.06.13.


1. Mit ír elő a civiltörvény?

A ma elfogadott törvény azoknak a szervezeteknek ír elő kötelezettséget, amelyek évente legalább 7,2 millió forintot kapnak külföldről. Az ilyen szervezeteknek három kötelezettségük lesz:

- Be kell jelenteniük a bíróságnak azt, hogy külföldről támogatott szervezetté váltak. Nyilvános lista is készül ezekről a szervezetekről.

- Az érintett szervezeteknek a honlapjukon és kiadványaikon fel kell tüntetni, hogy külföldről finanszírozott szervezetnek minősülnek.

- Évente a már most kötelező beszámolón felül be kell számolniuk a külföldi támogatóikról. Azok esetében, akik éves szinten legalább 500.000 forint értékben adományoznak a beszámolónak a szervezet vagy személy nevét és címét is tartalmaznia kell.
A fenti kötelezettségek bármelyikének megszegése pénzbeli bírság kiszabásához vagy a szervezet megszüntetéséhez vezethet.

2. Mi a baj azzal, hogy regisztrálni kell? Mi bajotok lesz tőle, ha oda kell írni, hogy külföldről támogatott szervezet?

Először is ki szereti, ha valamilyen tulajdonsága alapján listázzák? Az államnak alaposan meg kell tudnia indokolni, hogy miért készít listákat polgárokról, szervezetekről.

Másrészt az elmúlt években a kormányzati kommunikációban a “külföldi, külföldről támogatott” a Magyaroszág-ellenes, a magyar polgárok érdekei ellen való megfelelőjévé vált. Emiatt megbélyegző, hogy a civil szervezeteket arra kötelezik, tüntessék fel, hogy a külföldről is elfogadnak támogatást. Ez a megkülönböztetés elijeszthet ügyfeleket, partnereket attól, hogy a TASZ segítségét keressék. Mi évente több ezer embernek segítünk, akik bizalommal fordulnak hozzánk. A megbélyegzés és a lejárató kampány együtt okozhatja azt, hogy ezek az emberek nem akarnak, vagy mernek majd segítséget kérni tőlünk. Már most előfordul, hogy a megkereséseinkre az a válasz, hogy ugyan a segítségre szüksége van az érintettnek, de a “politikai klíma” miatt nem mer velünk együttműködni.

Harmadrészt, a külföldről támogatott szervezetekről készülő lista könnyen további szabályozás alapjává válhat. Oroszországban és Izraelben, ahol hasonló törvényeket hoztak, azt látjuk, hogy az első civiltörvényt továbbiak követték. További szigorítások lehetnek, például, hogy az érintett szervezetekkel való együttműködéshez külön engedélyt kell kérnie az állami szervek munkatársainak, vagy hogy korlátozzák e szervezetek forrásokhoz való hozzáférését...


HOGYAN VÁLTAM MUMUSSÁ?

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Koncz E. Katalin
2017.06.13.



...1993-ban megváltam a DAC Alapítványtól, helyemet Fellegi Tamás vette át. Soros György felkért, hogy vezessem az akkor alakuló Budapesti Nyílt Társadalom Intézetet (az Open Society Foundations, vagyis OSF budapesti irodáját), amely az indulástól kezdve a Közép- és Kelet Európa országaiban dolgozott az oktatás, a kultúra, az emberi jogok, a kisebbségi kérdések, az alkotmányjog és a gazdasági átalakulás területén. Eközben 1984-től a Magyar Soros Alapítvány 
kizárólag Magyarországgal kapcsolatos programokat támogatott.

Az első valódi kihívást számomra az akkor dúló délszláv háború jelentette: a körülzárt Szarajevóban egy zseniális dallasi mérnök, Fred Cuny tervei alapján víztisztító berendezést építettünk egy barlangban, hogy a szerbek ne tudják szétbombázni azt, és hogy a helyiek ivóvízhez jussanak, mert a legtöbb embert vízért való sorbanállás közben lőtték le. Egy oktatási programot is vezettem, hogy a gyerekek ne maradjanak ki az iskolából és ezért gyakran repültem a “maybe airlines-nak” hívott amerikai ENSZ gépekkel, amelyek hol repültek, hol nem. Ekkor tanultam meg, hogy a háború a valóságban nagyon eltér a filmekben látottaktól, a félelem zsigeri, az éhezés mindennapos.

Ezekben az években a közvélemény sokat hallott a Magyar Soros Alapítvány működéséről, amely az ingyenes iskolatej programmal, az akkor még kórházakban nem hozzáférhető első ultrahang készülékek beszerzésével és a Máltai Szeretetszolgálattal együtt végzett tbc-szűréssel segítette több ezer ember gyógyulását. A Soros Alapítvány mindenhova adott, ahol érték keletkezett: az oktatás és egészségügy mellett határon túli kultúrát megőrző táncházakra, régészeti kutatásokra, könyvtár-fejlesztésre és népzenei programra egyaránt.

Soros György alapítványa világnézeti szemezgetés helyett igazi hazafiként azt nézte, mely szervezet, milyen programmal és hogyan járul hozzá Magyarország felemelkedéséhez. Támogatta a Keresztény Értelmiségiek Szövetségét és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületet, a Magyar Cserkészszövetséget és az IGEN Katolikus lapot, a Századvég Politikai Iskolát és a Phralipe Független Cigány Szervezetet, hogy csak néhányat emeljünk ki a sok ezerből.

A 2000-es évek második felétől a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány ugyanilyen értékeket követve terjesztette ki működését a világ számos más pontjára is. Támogattunk ugandai AIDS-megelőző programot, az afrikai ebola járvány elleni küzdelmet, alkoholistáknak szerveztünk AA névtelen csoportokat Buthanban, ügyvédsegédek százait képeztük ki Jordániában és Libanonban, hogy a szíriai háború elől menekültek hivatalos ügyeinek intézését segítsék, szólásszabadságért küzdő szervezeteket segítettünk Pakisztánban. 2006-ban a pakisztáni földrengést követően iskolákat építettünk, a 2010-es haiti katasztrófa után pedig az újjáépítésben segítettünk.

1993-tól 2010-ig nem igazán találkoztam korábbi fideszes kollégáimmal, barátaimmal. Legközelebb a tíz emberéletet és több mint 150 sérültet követelő vörösiszap-katasztrófa hozott minket össze ismét Orbán Viktorral. Az OSF azonnali segély formájában utalt ki egymillió dollárt (mai értéken közel háromszáz millió forintot) a sokkoló katasztrófa kárainak enyhítésére. A parlamentbe Soros Györggyel érkeztem, és Orbán Viktorral, dolgozószobájában pogácsa és ásványvíz mellett hosszú és szívélyes beszélgetést folytattunk Varga Mihály miniszter társaságában. Az OSF adományán túl részletesen végigbeszéltük az európai romák felzárkózásának elősegítésére létrejött Roma Évtized programot, amelyet a miniszterelnök és Balog Zoltán miniszter nemcsak támogattak, hanem aktívan segítettek is. Ugyanakkor Soros György találkozott Lázár János miniszterrel is, aki a kiemelkedő eredményeket elért hódmezővásárhelyi deszegregációs programját prezentálta Sorosnak, aki nagyra értékelte a polgármester elkötelezettségét. Ezt a mintaprogramot a Világbank és a Soros által alapított Roma Oktatási Alap is finanszírozta.

Mindezek után talán érthető, hogy az OSF-ben dolgozó kollégáknak és nekem sem könnyű megérteni, hogy a virágzó civil világot, amelynek építésében évtizedek óta részt veszünk, az ügyeket, amelyeket szenvedélyesen képviseltünk, most egykori harcostársaim hogyan próbálják visszanyesni. Hogy épp ők azok, akik a bőrükön ismerték az alulról szerveződés nehézségeit, akik (részben) külföldi támogatásokból jutottak egyről a kettőre, akik egykor ugyanazon értékekért küzdöttek, mint a most általuk támadott szervezetek, gondolkodás nélkül lehetetlenítik el a mára már tőlük különböző értékeket képviselő világot.

A kormánypropaganda azt sulykolja, hogy Soros György felelős a milliókat megmozgató migrációs válságért. Ez sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem igaz, ez nem más, mint a valódi kormányzati szándékot leplezni próbáló megtévesztés. A civil törvény ugyanis valójában arról szól, hogy a sajtó, a kultúra és az oktatás után a civil szférában is totálissá tegye a kormányzati kontrollt. A szervezetek előbb csak egy apró csillagocskával jelzik majd, hova is tartoznak, aztán a kategorizálás alapján az vethető be majd ellenük, amit a hatalom nem szégyell.

A kormány 2017-ben ott folytatta a civilek zaklatását és megfélemlítését, ahol 2015-ben az Ökotárs üggyel és a Norvég Alap elszámoltatásával abbahagyta. Annak ellenére is, hogy az akkor indított vizsgálat végül semmilyen szabálytalanságot nem derített ki a civilekről. A most elfogadott, elfogadás előtt álló törvény egy még durvább próbálkozás a demokrácia mellett kiálló civilek lejáratására.

A civilek ellen, és részben nyilvánvalóan ellenünk indult kormányzati offenzíva miatt azonban soha, egy másodpercre sem fordult meg bennünk, hogy felhagyjunk a magyarországi civil szervezetek támogatásával. Folytatjuk a negyedszázada megkezdett munkát a nyílt társadalomért és Magyarországért.


MAGYARORSZÁG ERŐS ÉS BÜSZKE EURÓPAI ORSZÁG, VISZONT NEM SZÁRNYAL, MERT AZ EGYIK LEGSZEGÉNYEBB IS AZ EU-BAN

CIVILHETES.NET BLOG
Szerző: Civilhetes.net/444.hu
2017.06.13.



Luxemburg volt az Európai Unió leggazdagabb tagállama tavaly is: vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 28 tagú közösségben. - írja a 444.hu.

Az előző négy évhez hasonlóan tavaly is Bulgária volt az unió legszegényebb országa. Az enyhe javulással együtt is óriási Bulgária lemaradása még a középmezőnyhöz képest is – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi előzetes adatokat tartalmazó jelentéséből.

Magyarország mindkét kategóriában a lista utolsó negyedébe került. Az egy főre jutó GDP 1 százalékponttal csökkent az előző két évhez képest, az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás pedig nem változott...


Összesen 11 tagállamban haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP:
  1. Luxemburg (128 százalék)
  2. Írország (128 százalék)
  3. Hollandia (128 százalék)
  4. Ausztria (126 százalék)
  5. Dánia (125 százalék)
  6. Svédország (124 százalék)
  7. Németország (123 százalék)
  8. Belgium (118 százalék)
  9. Finnország (109 százalék)
  10. Nagy-Britannia (108 százalék)
  11. Franciaország (105 százalék)
(Luxemburg és Írország esetében részben a statisztikai számítás sajátosságai miatt van az, hogy kiugróan magas az egy főre jutó GDP – írja az MTI.)
Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriába 10 ország került be:
  1. Olaszország (96 százalék)
  2. Málta (95 százalék)
  3. Spanyolország (92 százalék)
  4. Csehország (88 százalék)
  5. Szlovénia (83 százalék)
  6. Ciprus (81 százalék)
  7. Portugália (77 százalék)
  8. Szlovákia (77 százalék)
  9. Litvánia (75 százalék)
  10. Észtország (74 százalék)
A maradék hét ország közül Lengyelországban az egy főre jutó GDP 69 százaléka volt az uniós átlagnak, majd Görögország és Magyarország jön egyaránt 67 százalékkal. A sereghajtó Lettországban 65, Horvátországban és Romániában egyaránt 59, Bulgáriában pedig 48 százalékra rúg ez az arány...


CSAK EZ AZ ÁTKOZOTT SZIVÁRVÁNYOS GOMB NE VOLNA, MERT MIND HALOMRA DÖGLÜNK

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- DÜHÖNGŐ, HACSAKNEM BLOG
Szerző: H. A.
2017.06.13.


Van ez a Magyar Idők nevű, lopott pénzből működő szennyorgánum, a kormánypropaganda zászlóshajója. Nem én mondtam, hanem a Fővárosi Törvényszék döntött ebben a kérdésben, midőn a lap az igazságszolgáltás útján kívánta helyreállítani megsértett becsületét és elégtételt szerezni jó hírneve megsértéséért. A Magyar Idők kontra Szigetvári Viktor per elsőfokú ítélete szerint jogszerűen fogalmazható meg az a politikai vélemény, hogy a médiának nevezett izé lopott pénzből működik.

Ez a csodálatos, objektív, korrekt tájékoztatást nyújtó, minden fillért megérő orgánum, ahol Bayer-Gajdics-Lovas & Co. naponta szabadjára engedheti legsötétebb indulatait és összeesküvés-elméleteit, tegnap például a Facebook új szivárványos hangulatjelével kapcsolatban verdeste magát a földhöz (ez itt az indokolatlan reklám helye), amellyel a közösségi oldal a Pride-ot, a szerelmet és a sokféleséget ünnepli. Kénytelen vagyok idetenni, mert az agyhalálnak egy olyan szintje ez, ahonnan biztosan nincs visszatérés:

"Legyünk résen, mert a cél nem lehet más, mint a családi, nemzeti és vallási értékek megkérdőjelezése, lebontása majd a teljes megsemmisítése".

Azért ez szép, nem? Mennyire lehet büszke, erős ország az, ahol egy szerencsétlen hangulatjel lerombolhatja és a földbe döngölheti egy magát nemzetnek képzelő nép családi-vallási értékeit? Mennyi kisebbrendűségi érzés, mennyi kisebbségi komplexus szorult ezekbe a fizetett, konzervatív és büszkén heteroszexuális fegyverhordozókba, hogy ilyen szánalmas módon becsülik alá saját magukat? Egy szivárványos hangulatjel megjelenése a Facebookon, egy gomb megnyomása romba dönti az egész dohos világukat, ahol belterjes módon, összeszorított fogakkal és agyakkal tesznek hitet naponta amellett, hogy a homoszexuálisok romlott, liberális véglények, akiknek létezése fenyegetést jelent rájuk nézve? Ezek szerint tényleg megérett itt minden a pusztulásra.

Hosszú és kitartó szellemi kútmérgezés után itt tartunk ma, pontosabban itt tartanak ma a nemzeti-keresztényi-polgári kormány láncos kutyái, akik folyamatosan találnak valamit, amin jól megsértődhetnek, amin napokig rettegetnek és nemzethalált vizionálhatnak. Ők azok, akik egyébként attól például nem féltik a nemzetet, azon nem akadnak ki, azon nincsenek felháborodva, hogy évente kisvárosnyi ember hal meg gyógyítható betegségekben azért, mert a kormánynak kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy szavazatokban ki nem fejezhető módon tegyenek azért, hogy a magyar egészségügy ne halottakat, hanem gyógyult embereket bocsásson ki.

Legyünk résen, éberség, elvtársak – írja az erkölcsi elmezavar minden bugyrát megjárt szerző. Fordítsuk le: félő, hogy egy szivárványos hangulatjeltől, annak látványától, illetve egy gombnyomástól automatikusan meleggé válik az ember, és megsemmisül a keresztény értékrendszerünk nekünk, akik – mivel semmi másra nem lehetünk büszkék – hát ezzel verdessük a mellünket. Hogy a család, hogy a vallás, hogy a nemzet.

Hát milyen lábakon áll az az istenverte értékrendszer, amit egy színes ikon veszélybe sodorhat? Mennyire kell elborultnak lennie emberek ezreinek, akik ezen képesek felháborodni? Ennyire?...


SÓLYOM: A CEU-TÖRVÉNY EGYÉRTELMŰEN ALKOTMÁNYELLENES

INDEX.HU
Szerző: K.Á.
2017.06.12.



A felsőoktatásról, az egyetemek autonómiájának elvételéről vitatkozott a Fidesszel szemben kritikus konzervatív értelmiségieket tömörítő Eötvös Csoport szerda délután. Az eseményt moderáló Sólyom László egyértelmű véleményt mondott a CEU-törvényről: a volt köztársasági elnök szerint teljesen világos, hogy az több alapvető alkotmányos jogelvvel megy szembe, vagyis alaptörvény-ellenes, ezért azt meg kell semmisíteni.

Amióta lejárt az elnöki mandátuma, Sólyom László csak kivételes esetekben, vagy még akkor sem szólal meg a nyilvánosság előtt. Így volt súlya annak, hogy elvállalta a mérsékelt konzervatív értelmiségieket, többek között Orbántól eltávolodó volt minisztereket tömörítő Eötvös Csoport felsőoktatásról szóló vitaestjét.

Az Eötvös Csoport korábbi rendezvényein határozott bírálatok hangzottak el többek között a közoktatással, a populizmussal, a gazdaságpolitikával kapcsolatban; most pedig Sólyom is ott volt a vasárnapi nagy létszámú CEU melletti tüntetésen, az elmúlt napokban ráadásul több, inkább jobboldaliként elkönyvelt kutató is kiállt a CEU-ra szabott, az amerikai egyetem jövőjét fenyegető törvénnyel szemben, így tőle is lehetett számítani egy határozottabb megszólalásra.


Sólyom ezt megtette: rövid, de velős kritikát mondott a CEU-törvényről, amivel kapcsolatban olyan alapvető alkotmányossági problémák vannak, hogy azt a volt alkotmánybírósági és köztársasági elnök szerint nincs más megoldás, mint azt visszavonni. Szavai szerint a jogi lehetetlenséget nem oldja meg az a Palkovics-féle állítólagos kiskapu, amit egyelőre nem is igazán lehet értelmezni. De idézzük inkább Sólyomot a törvény körüli abszurd kanyarokról.

„Elég cseppfolyós a helyzet, nehéz eligazodni, hogy mi is a helyzet ezzel a törvénnyel. Azzal harangozták be, hogy csalást találtak 23 intézménynél, aztán már inkább csak arról volt szó, hogy a CEU-nál találtak csalást, majd az Oktatási Hivatal közölte, hogy nem is csalt a CEU.” Majd azzal folytatta, hogy „most meg már ott tartunk, hogy az a baj, hogy a CEU túl jó, versenyhátrányban vannak miatta a magyar egyetemek, ezért teljesítsen egy olyan feltételt, amely jogilag teljesíthetetlen."

A legújabb csavart, azt a Palkovics-féle megoldási javaslatot, ami szerint nem is olyan nagy baj, ha a CEU-nak nem lesz működési engedélye, attól még kiadhat amerikai diplomát, Sólyom szerint egyelőre egyszerűen nem lehet értelmezni.

"Nézzük meg, hogy maga a törvény alkotmányos-e. Nem az, teljesen egyértelműen alkotmányellenes" – mondta Sólyom, és a Bibó-kollégium értékelését idézte a törvény szövegéről, mely azt kérte – mint kiderült, hiába – Áder Jánostól, hogy emeljen alkotmányjogi vétót a törvény ellen. A bibósok érveivel Sólyom szerint „nagyrészt egyet lehet érteni”: a CEU-t ellehetetlenítő törvénymódosítás alaptörvénybe ütközik...

"NEMZETI" BANKJAINK

ÉLET ÉS IRODALOM - SZABADPOLC
Szerző: Várhegyi Éva
2017.06.09.



...Mentés helyett szerzés

Bár a magyar kormánynak nem kellett bankmentésekre fordítania az adófizetők pénzét, 2012-ben mégis belefogott a tulajdonviszonyokat átalakító, jelentős közpénzt felemésztő, ám a közjó szempontjából kétes eredménnyel járó akciósorozatába. Orbán gazdaságpolitikusa, Matolcsy György már a 2010‑es választási küzdelemben meghirdette: legalább felerészben nemzeti tulajdonba (vagy legalábbis nemzeti irányítás alá) kell vonni a magyar bankrendszert. A tervet a takarékszövetkezeti szektor és az FHB összeházasításával és kistafírozásával, az MKB és a Budapest Bank bekebelezésével, továbbá néhány kisbank (Gránit, Széchenyi, NHB) felnövesztésével 2015-re „teljesítették”, ám a tulajdonosi átalakulás utózöngéi még napjainkban is tartanak. A politikai hatalom olyannyira nyeregben érzi már magát, hogy mind kevésbé álcázza a tényleges tulajdonosok kilétét, akik sorra bújnak elő a homályból.

Az első akció a „takarék-hadművelet” volt, amelynek során kisemmizték a szektor eredeti tulajdonosait, a szövetkezeti tagokat, és az irányítási jogokat egy szűk gazdasági érdekcsoport kezébe játszották át. Ennek trükkökkel is kikövezett folyamatát Nemzetstratégiai takarékügy című cikkemben tárgyaltam (ÉS, 2014/11., márc. 14.), így most csak a főbb állomásokat idézem föl. Első lépésként az állami MFB kivásárolta külföldi tulajdonosától a Takarékbankot, majd a Magyar Postával karöltve, a takarékszövetkezetek rovására növelte tulajdonrészét. Ám pár hónap múlva az állami részvényeket eladták az erre a célra gründolt Magyar Takarék Zrt.-nek, amivel az integráció központi bankjává tett Takarékbank gyakorlatilag az FHB irányítása alá került (a 122 takarékszövetkezetből mindössze 14 vált résztulajdonossá benne). Az aktus révén az FHB a szövetkezeti szektor megerősítésére kapott 136 milliárd forintnyi állami pénzhez is hozzáférést nyert, amiből 30 milliárdot fel is használt saját tőkehiányának pótlására. A sors fintora és egyúttal Orbán „maffiaállamának” fontos jellemzője, hogy a „hadműveletet” levezénylő Spéder Zoltán hamar kikerült a pikszisből, helyét a klientúra más tagjai vehették át.

A „nemzeti” tőke megerősítésének ürügyével emelt tőkét a magyar kormány 2013-ban két kisbankban, a Demján-féle Gránit Bankban és Tö­röcs­kei István (azóta csődbe ment) Széchenyi Bankjában. Az így elért 49 százalékos részesedés nem biztosított érdemi beleszólásra jogot a kormánynak, ami nyilvánvalóvá tette, hogy az állami tőkeinjekció pusztán baráti segítség volt.

De a 2014-ben kiszemelt két nagybank, az MKB és a Budapest Bank megvásárlása sem fér bele az állami bankmentés kategóriájába. A szerzés vágyán kívül semmi nem indokolta, hogy a magyar kormány megvegye az MKB-t a Bayerische Landesbanktól, minthogy éppen a bajor tulajdonos állt eladási kényszer alatt: egy korábbi uniós segítség fejében neki kellett 2016 végéig megszabadulnia magyar leányától. A már államosított bankot szanálás ürügyével a Matolcsy vezette MNB vonta magához, holott az MKB-t nem fenyegette fizetésképtelenség. A kormánynak 32 milliárd forint vesztesége származott a szanálásból, ami elvileg a bank 2016-os eladásakor kapott vételárból térült meg – habár azóta is rejtély, hogy azt milyen forrásból fizették ki a vevők.

A válságot sikeresen átvészelő, jó állapotú Budapest Bankot nem is titkoltan azzal a szándékkal vásárolta meg közel 700 millió dollárért 2015-ben a magyar kormány, hogy 50 százalék fölé növelje a nemzeti irányítást a magyar bankszektorban. Pedig itt is a GE Capitalnak lett volna fontos, hogy – profiltisztítás miatt – megszabaduljon magyar leányától; a vásárlással neki is szívességet tett az Orbán-kormány. Az EBRD-vel kötött megállapodás értelmében 2018-ig kell privatizálni a Budapest Bankot...


PÁLYÁN

HUPPA BLOG
Szerző: Szele Tamás
2017.06.13.


Houston, van egy kis gondunk, Magyarország pályára állt, és rosszak a fékezőrakéták. Azt még nem tudni, orbitális pályára vagy parkolópályára, én sajnos az utóbbira tippelek, de hogy valamire, az biztos, hiszen maga a miniszterelnök mondta tegnap a Parlamentben. Márpedig ő aztán vagy tudja, mit beszél, vagy nem, de azt nagyon.

Sajnos arra tippelnék, hogy nem tudja: míg Magyarország pályára állt, Orbán Viktor negyedik kozmikus sebességgel távolodik a valóságtól és már rég elhagyta a Naprendszert, most valahol a Procyon körül járhat. Szemmel láthatóan és füllel hallhatóan fogalma sincs arról, mi történik ezen a vidéki kis bolygón, azon belül is ebben az országban – nem tudja, de nagyon határozott véleménye van róla.

Ezt a véleményt nemzeti konzultáció útján alakítja ki, ami azt jelenti, hogy mindenki kap egy levelet tőle, amire válaszolva egyetérthet vele. Tehát, értsük meg: minden válasz az egyetértést jelenti, és ha nem válaszolunk, az nem számít. Így aztán garantált, hogy minden felmérés és elemzés az ő sikerét mutatja majd ki, más kérdés, hogy ennek köze sem lesz a tényekhez, de hát azok bármilyen makacs dolgok is, másodlagosak. Emlékezzünk a kvótanépszavazás bukására: azt is képes volt sikernek tekinteni, azon az alapon, hogy azért voltak, akik mellette voksoltak. Hogy kevesen? Hogy érvénytelen lett az egész? Mindig attól függ, mennyi a kevés, hogy honnan nézzük, ha Orbán Viktor azt mondja rá, hogy sok, akkor az sok és kész.

Valamint a hét is páros szám, amennyiben ő úgy akarja...

ÉLETMAG

TABUNYITOGATÓ BLOG
Szerző: Povisel József
2017.06.13.


Mikor magához tért, három kérdés villant fel gondolataiban. Hol van? Kicsoda is ő voltaképpen s mi dolga? Mi van a társaival?

Az elsőt rögtön el is vetette, hisz semmi jelentősége. A harmadikra meg úgyis megkapja a választ, ha itt az ideje.

De a második …, az nem hagyta nyugodni. Egyszer csak megszólalt egy Hang, ami mintha valami időtlen távolságból, s mégis egyidejűleg benne, a lelke legmélyén hangzott volna. Nem is szavakat hallott, ám mégis tudta mit kell tennie. Belül egy kellemes, furcsa melegséget érzett.

S ugyanekkor valami megmozdult benn, s lassan növekedni kezdett. Napról napra nagyobb lett ez a valami, s egy napon már akkora volt, hogy érezte, szét fog feszülni. Tudta, ez nem lesz kellemes, de azt is, hogy ennek így kell lennie, hogy így van rendjén.

Ám ez a nap is eljött, egy halk reccsenéssel a kemény burok megrepedt. S a valami – a Csíra, bár ő nem tudta, hogy ez a neve - kibújt belőle. Kiegyenesedett, és egyre nagyobb és erősebb lett, s addig nyújtózkodott, amíg csak ki nem ért a fényre. S a Mag – de ezt sem tudta, hogy ez a neve -, rögtön megérezte, hisz lényegében egyek voltak. Igaz, a csíra ekkor már Szár volt, de ennek sem volt számára nagy jelentősége. Persze, eddig azt sem tudta, hogy van Fény és Sötét, de most, hogy megtörtént, már igen, s rögtön tudta, mit is súgott az a belső távoli Hang.

Sok mindent nem tudott még a mag, talán éppen szerencséjére. Ha tudta volna, mi van a föld felett, s mi nincs, talán nem kezdte volna nevelni magában a csírát. Inkább visszaaludt volna. Nem tudta, hogy valami iszonyat söpört végig a Földön, s ennek nyomán alig maradt élőlény. Nem tudta, hogy a Földet temetetlen holtak testei, rozsdás fegyverek roncsai, szétbombázott épületek maradványai és szelek által összekuszált szeméthegyek borították. Nem tudhatta, hogy maga is egy kicsiny falu összedőlt raktárának romjai közelében kelt életre, hogy társai közül is alig maradtak életben, s azok is igen messze sodródtak tőle s egymástól.

Nem tudta, milyen volt a világ korábban, így nem is tudhatta, milyen szörnyen nézett ki környék. Csak tette a dolgát: növekedett, utat tört a Nap felé. A Fénnyel együtt valami bizsergető meleg is átjárta. Ahogy teltek a napok, megtudta, mi az eső, s már tudta, mi az a tápláló nedvesség, a Víz, ami már akkor is, előtte is, azóta is táplálta, mielőtt felébredt volna. Mióta kibújt a föld alól, érezte a nappalok és éjszakák változását, rácsodálkozott a vidám felhőkre. Most érezte igazán, hogy él!

A szár végén kis bojtocskák kezdtek növekedni, majd apró magocskák, amik hízni, erősödni kezdtek. Nagyon büszke volt magára: ezek az ő gyermekei voltak...

SAJÁT UTÁNPÓTLÁSÁT IS BEDARÁLTA A FIDESZ

444.HU
Szerző: Rényi Pál Dániel
2017.06.13.


Tombor András friss cége, a Mandiner Press alig két hete megvette a Mandiner.hu üzemeltetési jogait. Két éve húzódó történet végére került ezzel pont, és kis újságról van ugyan szó - átlagban napi 10-18 ezer egyedi látogató olvassa a lapot -, de a tulajváltás így is erős üzenetet hordoz a jobboldalon belül. A Mandiner az utolsó olyan nem „simicskista" jobbos portál, amely időnként bátorkodik kritizálni a kormány politikáját is.

Tombor a Fidesz holdudvarban jól ismert intézőember, sokáig Lázár János bizalmasának tartották, ma viszont a politikában egyértelműen Habony Árpád jobbkezeként (és hitelezőjeként) emlegetik. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítójaként is ismert.

Ősszel kezdett mozgolódni a piacon, amikor elterjedt, hogy a Népszavát és a Geomédia lapcsaládját kerülgeti. Akkor az MSZP végül összezárt előtte, de decemberben így is feltűnt a médiapiacon, és nevére vette a Habony-érdékkörhez tartozó Atmedia kereskedőházat. Ez a cég értékesíti többek között a TV2, az MTVA és a kormányközeli média több cégének hirdetéseit.

A Mandiner behúzásával Tombor egyszerre járt kedvében a médiavásárlásra buzdító Orbán Viktornak, felületet teremtett az állami hirdetések zavartalan áramoltatásához is, és helyet csinált a kollégium médiaszakos hallgatóinak is. Szalai Zoltán, az MCC ügyvezetője már át is vette a cég irányítását, a lap négy állandó munkatársa közül a kormánypártiakkal kellemetlenkedő Bakó Beának és Bukovics Martinnak pedig előre megüzenték: mehetnek, amerre látnak. (Mentek is, és Azonnali néven indítottak blogot.)

A Mandiner beszántása nemcsak üzleti, de szimbolikus lépés is: a kampányra készülő Fidesz ezzel jelzi a szájhúzó jobboldali fiataloknak, hogy

nincs több egyrésztezést-másrésztozás, innentől vagy velük vannak, vagy ellenük...

NEM LEPETT MEG AZ ANDORRA ELLENI VERESÉG

VÁLASSZUNK BLOG
Szerző: Válasszunk
2017.06.12.


Urbán Flórián azt mondja, ha Csányi maga mellé venné 1 év alatt meg tudná változtatni a magyar foci. Ebben igaza van. Tényleg. Én is meg tudnám változtatni. Te is. Más is. Csak nem feltétlenül lenne ettől jobb, hanem lehet az is, hogy még rosszabb lenne. Az igazi probléma viszont olyan, amit nem lehet az MLSZ szintjén orvosolni. Nem vagyunk futballnemzet. Lehet, hogy piszok sokan szurkolnak, nézett a labdarúgás, de van egy apró probléma ami jóval előbb eldől. 

Kénytelen vagyok azt mondani, hogy Flórián bár jobban ért nálam a labdarúgáshoz, ez nem nehéz, rosszabbul ért ahhoz, hogy a problémára megoldást találjon. Ugyanis rossz helyen kezdi keresni a probléma és az arra adható megoldás helyét.Ugyanis nem az MLSZnél kell először változtatni. Ahhoz, hogy valami is változzon hosszú távon alapvető fontosságú lenne, hogy a top tehetségek megfelelő felkészítést kapjanak, eljussanak a válogatott szereplésig, és az ott nyújtott jó teljesítmény segítsen felépíteni a karrierjüket.

Mit lát a fiatal top tehetség? Mit látnak a szülei?
  • A mindennapi tornaóra rossz körülmények között könnyen elveszi a kedvét a mozgástól.
  • Az egész napos iskola és a sok foci edzés nem feltétlenül fér össze
  • Ahol utánpótlás nevelés lenne (pl. Felcsút) ott nem feltétlenül van mellette elit iskola
  • A sikersportokban ő is lehetne sikeres. Fociban kevésbé, és nem átlátható ki kap a válogatotton keresztül esélyt kiugrásra.
  • Nincs olyan sportolói életpálya modell ami megbecsülné a sportolókat, eredményeiket általában
És hozzá teszem: Nagyon sok top csapat akadémiája sorban oldja meg olyan gyerekek honosítását, akik utána csapatnál nevelkedhetnek, ott nőnek fel. Így a kis országok is vonzó alternatívát tudnak nyújtani sok szegény országból érkező fiatalnak, mert vagy top játékos lesz belőlük vagy nem, de az EU területén belül nőhetnek fel, jó oktatás kapnak, költőpénzt és ezzel esélyt egy jobb életre. Itt viszont nem lesz a 6 éves Aliből Puskás Kölyök, vagy Fradi Sasfióka, vagy semmi más, hanem csak leköpött migráns. De a brazil bádogvárosokból toborzott Nelsinho is a büdös cigány jelzőt kapná meg...

A NEMZETI KONZULTÁCIÓ EDDIGI REKLÁMKÖLTSÉGE 4,2 MILLIÁRD FORINT

LENDVAI ILDIKÓ BLOGJA
Szerző: Lendvai Ildikó
2017.06.13.


Megindultam a lejtőn. Már határozottan jobban örülnék, ha a kormány a konzultáció helyett csak úgy simán, ingyért, befektetés nélkül hazudna, ahogy az élet más területein szokta.

Május elejéig a nemzeti konzultáció reklámköltségei 4,2 milliárd forintra rúgtak. Ebben még nincsenek benne a "köszönjük"-ös plakátok, amelyeket meg sem érdemlek, mert eszem ágában sem volt hülye kérdésekre felelgetni.

Azokkal együtt lesz az 5 milliárd is. Nem lehetne, hogy szimplán kiállna időnként a szóvivő, és minden előzetes macera nélkül hasra ütve bemondaná, hogy két millióan (de tőlem lehet három is) 

értettek egyet a kormánnyal abban, hogy a napsütés jobb, mint a jégverés?

EZ A MAGYARORSZÁG, EZ ROSSZUL ERŐSÖDIK

KONOK PÉTER BLOGJA
Szerző: Konok Péter
2017.06.13.


"Magyarország erős és büszke", ez az új rablókampány-hadjárat vezényszava. Én amúgy bírom az erőset, szeretem. A gíroszba is mindig mehet bele csípős, meg minden.

Az embert (többek között) az különbözteti meg az állatoktól, hogy a fájdalmat is képes élvezetes ízként azonosítani. De ez a Magyarország, ez rosszul erősödik.

Nem a chilipaprika harsány, vörös forrósága ez, nem a bogyiszlói édeskés, otthonos marása, vagy a macskapöcsű, apró bogyócska-agresszorok kirobbanó villámháborúja, amit csak a pálinka enyhít, a víz nem, hiába isszuk hidegen literszám, a pofánk jólesőn izzik, szenvedünk, de mégis büszkék vagyunk: hát álltuk ezt is.

(Fontos információ amúgy, hogy az erős paprika - és a paprikaspray - hatóanyagát, a kapszaicint csak az alkohol oldja, a víz nem. Vizes kendő az arcra, az valamit használ könnygáz ellen, napszemüveg, vagy még inkább zárt motoros szemüveg, ilyesmi, de a kapszaicin-alapú könnygáz esetén, amit orosz barátaink is előszeretettel alkalmaznak, érdemes némi alkohollal elegyíteni a kendőt nedvesítő vizet, és a torkot is azzal öblögetni. És az isten szerelmére, ne dörzsöljétek a szemeteket!)

Undok, steril bántalom ez a művi erősség, íztelen, öncélú erősködés, mint a boltban darabra kapható, felfújt, neonzöld műpaprikák gerjesztett kínja, a klónozott és turbózott, génmérnökölt, mérgező vegyi tápokon duzzasztott, egyenként fényezett fájdalomipari termékeké.

Fáj, odáig rendben van, csorog a könnyünk. De öröm nincs benne semmi...


ITT OLVASHATÓ

NYUGI, EZT IS MI FIZETJÜK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Tamás Róbert
2017.06.13.


A csalások családok éve van a kormány szerint, vagy valami hasonló. Ennek én rendkívüli módon örülök (főleg, mióta tudom, hogy fideszes-keresztényi-illiberális alapon mit takar a család fogalma, mert ebből máris precízen tudom, hogy nekem nincsen családom) és el is töprengtem rajta, hogy tényleg!

Mert például itt van ez a hihetetlenül tehetséges L. Simon László, aki régebben költőként lett teljesen ismeretlen, majd a kormány körüli sertepertében nem értett semmihez, azonban mindenről – úgy értem: mindenről. Az atomenergiától az egészségügyig – nyilatkozott. Miután alkalomszerűen igen nagy ökörségeket beszélt, ráadásul némi botrányt kavart az az útépítés, amely véletlenül az ő borászatához biztosított zökkenőmentességet, majd pedig a barackmag rákgyógyító hatásával igyekezett kedveskedni a fizetővendégeknek (valamint eladni nekik a gyümölcsösében termett barack magját), végül a fitneszedző feleség földvásárlási láza irányította rá a kéményen dolgozó kisemberek figyelmét, a költőóriás eltűnt szem elől.

Nyilván nem szabad akaratából, hanem erre utasította a párt. Tipikusan ezt szokták csinálni, amikor valaki már túl sok botrányt halmoz egymásra. Ezért nem nagyon látjuk mostanság Rogán Antalt, de eltűnt Kerényi és még igen hosszan lehetne sorolni azokat a pártkatonákat, akik egy időben mindenhol ott voltak, minden témában nyilatkoztak, majd elnyelte őket a föld.

Vannak olyan elnyeltek, akik egy idő után előkerülnek. Például Kósa Lajos ilyen nagy előkerülő, vagy Németh Szilárd, de itt van nekünk Budai Gyula feljelentőbiztos, aki a választási kampányokban nagy szerepet kapott, amikor naponta ötször tartott sajtótájékoztatót és súlyos bűncselekményeket leplezett le, valamint neveket sorolt, hogy ki mindenkit jelentett fel aznap. Valami fatális véletlen folytán mindig ellenzéki politikusokról rántotta le a leplet, ám a sokszáz feljelentésből végül egyetlen valódi per és ítélet sem született. Vagy legfeljebb egy. Aztán a hűséges szolgát dinnyekóstolónak állították be, majd valahová Oroszországba száműzték, de mostanság megint előszivárgott, mert jön a választás.

Az biztos, hogy bármit is tesz egy fideszhű harcos, semmi bántódása nem eshet. Mármint ameddig lojális az Orbán nevű Viktorhoz. Addig megvédik, ha fene fenét eszik is. És az arcunkba is tolják ezt a tényt. Mint például Schmitt Pál volt köztársasági elnököt, akiről bebizonyosodott, hogy csalt is, lopott is és hazudott is, a miniszterek elnökének évi agymenésén mégis ő a díszvendég.

Ilyen eltüntetett és kitüntetett szereplő L. Simon is, aki ráérő idejében esszékötetet gyártott, amely kötetet a Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány lelkesen ki is adott. Schmidt Mária maga ajánlotta az olvasók becses figyelmébe a művet.

Amúgy a Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2015-ben a központi költségvetésből 1 247 316 000 forint támogatást kapott, önkormányzati forrásból 1 200 000 forint, adó 1 százalékának felajánlásából 267 000, adományokból 60 000 forint jött össze. Ezért joggal gondolom, hogy közpénzből működő intézetről beszélünk...

ORBÁN ORBITÁLIS HAZUGSÁGAI

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Adorján György
2017.06.13.


Tegnap 10.15-től a parlamentben a kormányfő állandó kézemelgetésekkel, a pulpitusról hadonászva adta elő a nemzeti konzultációval kapcsolatos világraszóló füllentéseit, körítésként a magyar gazdaság dicséreteivel fűszerezve hangoztatta a nem egész egy millió hétszázezer magyart is megalázó populista kampányszövegét.

Nehogy már a véleményt nem nyilvánítókat írástudatlanoknak tartsa a jelenlegi kormányszövetség. A még két millió főt sem elérők által szájukba adott válaszokat a magyarok véleménynyilvánításának betudni, főleg őket a magyarok többségének tartani, nem más, mint a józanész hiánya! Orbán ideges, kampányszagú napirend előtti felszólalása a hazugság mellett az öndicséret bűzét is terjesztette.

25 perces felszólalásában a kormányfő folytatta azt, amit kormányával együtt 2010-ben elkezdett, a tájékozatlan, kevésbé vájt fülű választópolgárok populista beetetését, az illiberális hadovaláda kinyitásával félrevezető megtévesztésüket. A rögeszméjével terhelt miniszterelnök testbeszéde árulkodó, miközben szónokol. Ideges, mozdulatai és szavai között kificamodott az összhang, jól látható és hallható a zavartság, ami most is arra a ne azt nézzék, amit mondok örökbecsű kijelentésére emlékeztetett.

A jelenlegi kormányfő szerint a felszín fecsegő, zajos, de a mélyben új nemzeti egység fejlődött, melynek új terméke nem más, mint a magyar Magyarország és az európai Európa, melyet az illiberális államépítők oly nagyon szeretnének saját képükre gyúrni.

Orbán mindenről beszélt, csak éppen arról nem, ami a magyarok többségének – jóval többnek, mint amennyien visszaküldték a konzultációs leveleket – igazán fáj: az egészségügy állapotáról, az oktatásról és a már mérhetetlen jövedelem különbségekről. Orbán azt hadoválta a nemzeti konzultáció legfőbb tanulságaként, hogy a nemzet és kormánya egy húron pendül. Mintha a nemzet csak a nekik csápoló 1.640 ezer levelezőből állna, a többiek meg a futottak még kategóriába tartoznának...

CSAK AZ A PÉNZ ZAVARJA ŐKET, AMIT NEM ŐK LOPNAK EL - JÁVOR BENEDEK AZ EP-KÉPVISELŐK KÖLTSÉGTÉRÍTÉSÉRŐL

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: ERDÉLYI KATALIN 
2017.06.13.


Jávor Benedek szerint csak az EP-képviselők becsületén múlik, hogy mire költik a havi 4.342 eurós költségtérítésüket. Bár nem kötelező, ő évek óta közzéteszi a honlapján a kiadásait, hogy az adófizetők láthassák, mire költi a pénzüket. Jávor szerint az ellenőrzés hiánya miatt nagy a visszaélések veszélye, és fontos lenne egy új szabályozás kidolgozása, de jelenleg nincs meg ehhez az egységes akarat az Európai Parlamentben.

Member of European Parliament, MEP (az Európai Parlament képviselője, EP-képviselő) – innen származik a képviselői költségelszámolások után kutakodó összeurópai újságírói projekt elnevezése, a MEPs Project, amelyben az Átlátszó is részt vesz.

Az összes EP-képviselőt megillető úgynevezett General Expenditure Allowance (GEA), vagyis az “általános költségtérítés” évente nagyjából 40 millió eurójába kerül az Európai Uniónak. A juttatás egyik nevesített célja az, hogy a tagállamokban irodákat béreljenek belőle, ám az újságírói kutakodásból most az derült ki, hogy számos EP-képviselő ezt a tételt rendkívül kreatívan könyveli...

EP-képviselőként milyen juttatásokat kap, és azokkal miként kell elszámolnia az Európai Parlament felé?

Minden EP képviselő jogosult az alábbi költségtérítésekre:

1, Napidíj, 306 euró: Ez minden napra jár, amikor a képviselő részt vesz a parlament munkájában. Ezt a képviselők szállásra, étkezésre és más hasonlókra fordíthatják. Ez az összeg nem elszámolásköteles.

2, Utazási költségtérítés, elszámolás alapján, utólag megfizetve: Ez a képviselők hivatalos utazásaira jár a megválasztásuk országa és a Parlament székhelyei közötti utazásokra. A nem a megválasztás országába tett utazásokra is rendelkezésre áll egy 4.200 eurós keret, ilyenkor meg kell tudni indokolni az utazás okát, és annak kapcsolatban kell lennie a képviselői mandátummal. Elvileg az utazási költségtérítés business-osztályig fizeti az utazásokat, de én például csak economy class jegyeket számoltatok el (egy-egy kivétellel, ha valamiért nem kapható már economy-, csak business-jegy).

3, Asszisztensi költségtérítés, havi 24.164 euró: Nagyon fontos, hogy ezt nem a képviselők kapják, hanem a munkatársaik fizetésként, illetve a hivatalos utazásaikra, pl Strasbourgba.

4, Általános költségtérítés, havi 4.342 euró: Ezt a képviselők elsősorban irodáik működtetésére, irodabérletre, rezsire, telefonköltségre, reprezentációra költhetik, de ide tartozhatnak még a képviselő tevékenységet kiegészítő költségek is. Ennek sajnos a teljes listája nem elérhető, így nehéz megmondani, hogy pontosan mi minden tartozik ebbe a körbe. Van az EP elnökségének egy listája, de ez a lista nem kimerítő jellegű.

Az általános költségtérítésnek az egyik legnagyobb problémája, hogy noha az adófizetők pénzéről van szó, a képviselők elvileg mégsem kötelesek vele elszámolni. A költségvetési ellenőrzési bizottság tagjaként évről évre folyamatosan küzdök azért, hogy ezt az összeget is elszámolás mellett lehessen felhasználni, és ne fizetéskiegészítésként...

RENGETEG KÖZPÉNZT KAPOTT AZ EGYIK LEGHOSSZABB BŰNLAJSTROMÚ ORVOS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Iványi Margit
2017.06.12.


Egy Vereczkey Attilához köthető cég kutatás-fejlesztésre nyert 130 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást.

Az Index írta meg, hogy a Humán Reprodukciós Intézet Kft.-nek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal “a meddőség hatékonyabb kezelését szolgáló orvos-szakmai protokoll szolgáltatásfejlesztésére” ítélte meg a pénzt, a projekt teljes költsége pedig 200 millió forint. Vereczkey a nyertes cég ügyvezetője, a cég tulajdonosa pedig egy másik vállalkozás, ezt az orvos édesanyja és testvére visz.

A nőgyógyász neve ismerősen csenghet: fellépett már ellene a Magyar Orvosi Kamara, a NAV és az ÁNTSZ is. Nyolcvannyolc (!) rendbeli csalás miatt ítélték el első- és másodfokon is, mert a Nyírő Gyula Kórház orvosaként két társával együtt a tb által finanszírozott beavatkozásokért 100-300 ezer forintos összegeket szedtek el a betegektől.

Első fokon 2014-ben két év felfüggesztett börtönre és 1,8 millió forint pénzbüntetésre ítélték, majd 2016-ban másodfokon jogerősen megítélték a pénzbüntetést, a börtönt azonban elengedték.

A Magyar Orvosi Kamara etikai bizottsága arra jutott, hogy az elkövetett csalások súlyos etikai vétségnek minősülnek, ám abszurd jogi helyzetre hivatkozva megszüntették az eljárást az orvos ellen. A Magyar Orvosi Kamara 2004-ben és 2006-ban már más ügyekben is elmarasztalta Vereczkeyt, például megrovásban részesült, mert meghamisította orvosi működési bizonyítványát, és ezt nyújtotta be egy közbeszerzésben...

ÉJFÉLKOR MÉG KUTATTAK A FEGYVERES NYOMOZÓK SIMICSKÁÉKNÁL

444.HU
Szerző: sakadizs
2017.06.13.


A Magyar Idők a múlt héten csütörtökön írta meg, hogy

költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozást indított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont Kft. és Mahir Cityposter Kft. ügyletei miatt”.

Erről valamiért a Magyar Idők hamarabb értesült, mint Simicska cégei, hiszen a Mahir közleménye szerint őket ekkor még nem értesítették az ügyről. A Mahir irodáiba egyébként ezen a héten csütörtökre vártak egy adóhatósági rutinellenzőrést.

Ehhez képest már hétfőn fegyveres nyomozók jelentek meg a Mahir City Posternél, és még éjfélnél is tovább kutattak. A Simicska-birodalomhoz tartozó Magyar Nemzet és a HírtTV számolt be elsőként a házkutatásról, nekik a Mahirnél azt mondták, hogy a nyomozók a jobbikos kampányt megelőző időszak dokumentumaira voltak kíváncsiak.

Ehhez képest a Mahir kedden kiadott közleményében azt írták:

Éjfél utánig bent tartották a dolgozókat, több mint 5600 lap, vagyis legalább 11000 oldal anyagot fénymásoltak és foglaltak le az adónyomozók. Jobbikos számlák azonban nem voltak a papírok között.  Amikor ugyanis a pénzügyőrök a Jobbik plakátkampányának dokumentumaihoz érhettek volna, közölték, hogy az ő megbízásuk ennél a pontnál véget ért. Úgy tűnik, a nagy sietségben rosszul állíthatták ki a megbízólevelüket, hiszen bár áprilisban már megjelentek a Cityposter felületein a Jobbik hirdetései, számlák és ÁFA-bevallási kötelezettség csak a teljesítés után hónapokkal később keletkezik. Így, bár sajtóhírek szerint a Jobbik miatt indítottak vizsgálatot a cég ellen, semmilyen a párt kampányával kapcsolatos dokumentumot nem tudtak elvinni.”...

735 MILLIÓ MENT EL AZ ÁLLAMI KUKACÉG SZÁMLÁZÁSI RENDSZERÉRE, DE AZ MÉG MINDIG NEM MŰKÖDIK

444.HU
Szerző: sarkadizs
2017.06.13.



Garancsi üzlettársai kapták a megbízást, de a rendszer egyelőre csak arra képes, hogy fenyegető leveleket küldjön a családoknak, akik nem fizették még be a számlákat, amiket meg sem kaptak.

Eddig 735.7 millió forint közpénzt adott a kormányzat a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. országos számlázási rendszerére – derül ki a Magyar Nemzet összesítéséből. A pénz nagy részét Orbán barátja, Garancsi István üzlettársainak vállalkozása kapta meg, a számlázási rendszer azonban a mai napig nem működik megfelelően.

A cég felügyelete alá tartozó több mkint 2,5 millió vidéki család hónapok óta hiába vár a számlákra, igaz, Tatabányán és Cegléden sokan kaptak már levelet, amiben a cég az adóhatósággal fenyegeti őket, ha nem rendezik a tartozásukat, amiről még nem is kaptak számlát. Sőt, olyanok is kaptak fenyegető levelet, akik már rég befizették a díjaikat.

A Magyar Nemzet értesülései szerint az állami kukaholding vezetése őszig kapott haladékot a rendszer beindítására, ha ebből is kicsúsznak, állítólag elbocsátások várhatók...


KI OSZTOTT LAPOT EBBEN AZ EGYENLETBEN ORBÁNNAK?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: H. Andrea
2017.06.12.


...Nade: hol volt Orbán Viktor, amikor a sameszai civilek csontjait törték a Ligetben?

Vagy amikor egy sötét múltú és jelenű oroszbarát csecsen egy nem Orbán-szavazó magyar állampolgárt fenyegetett nem mindennapi módon?

Hol volt Orbán Viktor zéró toleranciája, amikor civilek véréről és taknyáról lázálmodott az udvari tollnok és ivócimbora?

Hol van Orbán szélsőségek elleni kemény fellépésének (politikai pecsenye sütögetésére kiválóan alkalmas) szemfényvesztése, midőn egy egész propaganda-gépezetet működtet és finanszíroz a közösből azért, hogy ordas eszmék mentén kiirtsák a társadalom fanatizálható rétegeiből a toleranciát?

Mikor fog szétnézni Orbán a saját háza táján és hajlandó szembesülni azzal, hogy a kommentelhető házi szennylapjain (és mindenhol máhol is, ahova odaszabadulnak) sugárban zsidóznak, libnáciznak, cionnáciznak, cigányoznak a kétbites alattvalói és szurkolói?

A viszkető tenyér hogyan fér meg ezzel az átlátszó, hazug színjátékkal?

Hogy fér össze az, hogy a nyíltan antiszemita, rasszista, hivatásos uszító Bayer Zsoltot azért tüntetik ki, amiért Gyulát – nagyon helyesen! – remélhetőleg elítélik?

Hogy lehet, hogy Orbán Viktor egészen addig magasról leszarta Gyula áldásos tevékenységét, ameddig nem szerepelt – számomra felfoghatatlan okokból – Gyulyás videójában?

Ha Magyarországon zéró tolerancia lenne az antiszemitizmussal és úgy általában az ordas szélsőségekkel szemben, ha nem erre a vállalhatatlan gyűlöletre idomítanák ezt az országot sikerrel nyolcadik éve, akkor a Fidesz valószínűleg nem lehetne ma kormánypárt. Akkor nem plakátokról üvöltenék bele az arcunkba, hogy ezen a héten éppen kit kell gyűlölni. Akkor a miniszterelnök nem merne arra vetemedni, hogy kézivezérlésen tartsa a hatóságokat (apropó, azt már tudjuk, hogy Rogán miért aludt együtt Pintérrel ama bizonyos kormányellenes tüntetés estéjén-éjszakáján?). Akkor a hatóságok (a rendőrségtől az ügyészségig) maguktól, automatikusan, rivaldafény nélkül tennék a dolgukat. Akkor a zéró tolerancia a migránsok, cigányok, más véleményen lévők, liberálisok, melegek, szegények kirekesztésével szemben is működne.

De nem működik, az egész egy mocskos hazugság. A Fidesznél és fizetett szócsöveinél kiválóbb táptalajt még senki nem teremtett a legsötétebb gyűlöletkultúra virágzásának ebben az országban. Ahol alapvetéssé vált, hogy zsidónak, liberálisnak, melegnek, baloldalinak, szegénynek lenni bűn, a kormány álláspontjával ellenkező vélemény pedig üldözendő elhajlás. Ebben a bűzölgő mocsárban hozza Orbán az aljas, kétszínű kampánytempót, és igazságot osztogató istenkirályként avatkozik bele két vállalhatatlan, szélsőséges közszereplő ocsmány csörtéjébe. Vicc ez az ország. Egy nagyon-nagyon rossz vicc.

RÁMENT AZ ÉLETEM A KÜLFÖLDI MUNKÁRA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő/Csilla
2017.06.13.


Csilla hét évet dolgozott Ausztriában és Svájcban (a sors iróniája, hogy ő is szállodában, mint a tegnapi poszt szerzője), és felemás tapasztalatokat szerzett: egyrészt anyagilag sikerült annyira megerősödni, ahogyan Magyarországon aligha ment volna, másrészt szinte ráment az egészsége a hajtásra. Nemrég költöztek haza Magyarországra, de nagy kérdés, mi lesz

„2010 decemberében kezdtem 22 évesen szobalányként dolgozni Ausztria / Karintiában, azonnal a közgazdász (turizmus-vendéglátás szakon) diploma után. Közvetítő által jutottam ki egy síparadicsomban levő, fiataloknak szóló disco-hotelbe.

Rengeteg munka volt, fizikailag megterhelő, de kellett a pénz, itthon hagytam a családom és akkor 3 éves párkapcsolatom. Első szezon letudva, az első két gyötrelmes hét után megismerkedtem két magyar lánnyal (több is volt), egyikük közülük a mai napig a legjobb barátnőm, neki / nekik köszönhetem, hogy az első szezonon elillant.

Nyárra hazamentem egy benzinkútra dolgozni, de éreztem, hogy ha újra nyit a hotel (csak télen üzemelt és vártak vissza), mennem kell. Abban a szezonban már az újonnan megismert barátnőm nem jött, de az egyik egyetemi barátnőm jött velem.

A második szezonom oldottabb volt, olyan társaság (magyarok) jött össze, ahol bulizni és inni kellett, emellett 100 százalékosan dolgoztam, vezetőnek (hausedame) is megtettek. Itt már sodort a „kinti” élet, ráment az akkor 4 éves kapcsolatom. Mentem a főnökséggel tovább, a svájci szállodájukba, téli-nyári szezonra..."

MACRON ÉS A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÚJ RENDSZERE FRANCIAORSZÁGBAN

KETTŐS MÉRCE BLOG - VENDÉGSZERZŐ
Szerző: Dobsi Viktória
2017.06.13.



Az 1958 óta fennálló V. Köztársaság legfurább parlamenti választása zajlik épp Franciaországban: nyertes még soha nem kapott ilyen kevés szavazatot, mint múlt vasárnap Emmanuel Macron pártja, mégis a legelsöprőbb győzelmet arathatja jövő vasárnap. A Nemzetgyűlés új tagjainak kiválasztásában a francia választók fele sem kívánt részt venni, és kicsi a valószínűsége, hogy egy hét alatt a tendencia nagyot fordulna. De minél nagyobbat tarol a Macron-cunami június 18-án, annál nagyobb hiba lenne azt feltételezni, hogy a parlamenti erőviszonyok leképezik az elnök társadalmi támogatottságát.

Terminátor cukorlábakon


A következő hetek eufóriája, Macron remek hazai és külföldi sajtója és az újdonságra kiéhezett európai közvélemény lelkesedése bizonyára feledteti, amit jó, ha az új francia elnök észben tart, még akkor is, ha a hivatalos kommunikáció máris a világmegváltó győzelemről szól: sosem állt még ekkorra törvényhozói hatalom egy olyan politikus rendelkezésére az V. Köztársaságban, akinek effektív támogatottsága ennyire törékeny lett volna.

Emmanuel Macron újdonsült pártja (La République en marche, LRM) és jobbközép szövetségese (MoDem) vasárnap a szavazatok 32 százalékát szerezték meg; ez alig 6,4 millió voksot jelent (a névjegyzékben szereplők 14,3 százalékát), mindazonáltal a projekciók szerint jövő vasárnap a Nemzetgyűlés 577 széke közül 415-455 lehet az övék.

Ehhez képest a 2012-ben nyertes Szocialista Párt (Parti Socialiste, PS) az első fordulóban a szavazatok 39,86 százalékát gyűjtötte be öt éve, és ez a 10.347.043 voks, majd a második fordulóban újabb több mint egymillió összesen 280 helyhez volt elég a parlament alsó házában.

Európa legmegnyerőbben parolázó államfője egy olyan formáció révén uralhatja a parlamentet, amely május 8-án alakult párttá Macron tavaly alapított mozgalmából. Annyira új, hogy még nevének helyesírása is ingadozik, de alapító kongresszusára is majd csak júliusban kerül majd sor. Ez a „párt”, amely már ismert, elsősorban volt szocialista politikusok mellett rengeteg új arcot juttathat a parlamentbe, gyakran néhány nap alatt válogatta ki jelöltjeit. Sorsukról egy „központi bizottság” döntött, gyakran csupán egy dosszié és egy beszélgetés nyomán, amely nem egyszer telefonon zajlott.

A francia politikai élet megújítására készülő Macron bázisa elsősorban egy olyan politikai erő, amelynek legfőbb közös pontja a vezér projektjében való hit, és amelynek mondjuk 400 fős parlamenti frakcióját gyakorlott, Macron-kompatibilis politikusok irányítják majd a parlamenti útvesztőben. De közben egy olyan is, ahol egyes leendő képviselők, sőt egy miniszter ellen is előzetes nyomozás folyik (a büntetlen előéletet garantáló dokumentumot sem sikerült mindenkitől bekérni), másokról pedig csak nemrég derült ki, hogy melegházasság ellenesek vagy nyíltan homofóbok, miközben Macron az LMBTQ-polgárok jogegyenlőségének megerősítésére készül.

Ez persze csak néhány embert érint a több száz fős kontingensből, de jelzi, hogy amikor a kormányszóvivő arról beszél, hogy ez a többség maga az „egybeforró Franciaország, amelyet Emmanuel Macron alakja testesít meg”, és amelyet „már nem szabdal át a politikai pártok szervezete” – akkor egyfajta francia NER-t vázol fel, ahol a politikai nézetkülönbségek marginalizálódnak a végrehajtó hatalomnak alárendelt törvényhozásban, és ahol a politikai programot az elnök diktálja...