2017. június 24., szombat

HAJLÉKTALANSÁG ÉS SZOCIÁLPOLITIKA AZ EU-BAN - BRÜSSZEL +/-

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Andor László
2017.06.24.



A hosszú éveken át tartó válság után nem meglepő: kevés kivétellel minden EU-tagországban emelkedett a hajléktalanok száma. Finnország egyértelműen üdvözítő kivétel, míg sok nagyvárosban és főleg Dél-Európában a helyzet sokat romlott; Athénban minden hetvenedik lakost a hajléktalanok közé sorol a statisztika.

Bár Finnország az egyik legmagasabb jövedelmű EU-tagállam, Görögország pedig a válság – és a hitelezők – legbalszerencsésebb áldozata, a súlyos esetek között találunk olyan országokat is, mint az Egyesült Királyság (az EU-28 rangsorában a 20. helyen), amely semmiképp sem sorolható a szegény országok közé. 

Önmagában tehát egy ország jövedelmi szintje nem determinálja a lakáshoz jutás lehetőségét. Sokat számít, milyen a szociális ellátórendszer, illetőleg annak sokktűrő képessége.

Amint az más szociális problémák esetében is megfigyelhető, a fiatalokat a hajléktalanság is az átlagnál jobban sújtja. Németországban a fiatalok 65 százaléka, Dániában 78 százaléka, az Egyesült Királyságban pedig 58 százaléka költ a jövedelméből 40 százaléknál többet lakhatásra – így másra nagyon kevés marad. Olyan helyeken pedig, ahová a válság időszakában a korábbinál sokkal többen érkeztek külföldről, a hajléktalanok körében jelentősen megnőtt a migránsok aránya (pl. Londonban a nyilván tartott hajléktalanok kb. 20 százaléka román állampolgár volt 2016-ban).

Azokban az országokban, ahol a válságot lakáspiaci buborék előzte meg (ld. mindenekelőtt Írországot és Spanyolországot), a recesszió idején sokan a munkahely- és jövedelemvesztés, illetve a hitelkamatok megemelkedése miatt vesztették el otthonukat. Ezt azonban nem foghatjuk fel természeti csapásnak, hiszen az adott országon belül a pénzügyi rendszer szabályozásától (a hitelnyújtó és -felvevő közötti kockázatmegosztástól) függ, hogy ki mennyit veszít, ha rosszabbra fordul a gazdasági helyzet...


ORBÁN VIKTOR ESTE A MINDENHATÓVAL

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2017.06.24.


Az asszonyt Grünfeld Zálinak hívták. Nagyon fontos, hogy volt neve, nem egyszerűen csak egy asszony volt, volt neve, lakcíme, gyerekei, unokája, később dédunokája. Grünfeld Záli magyar állampolgár volt. Megpróbálom ezt érthetően körülírni. Pontosan annyira volt magyar, mint Orbán Viktor bármely közeli hozzátartozója.

Ennek az asszonynak mindenét elvették a Magyar Királyság közhivatalnokai. Majd altesti motozásnak vetették alá és egy vagonba zárták. A vonat az Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábornál állt meg.

Grünfeld Záli röviddel megérkezése után bezárták egy terembe, amelyet hidrogén-cianidot tartalmazó gázzal töltöttek meg. A hidrogén-cianid rácsatlakozik valamilyen fehérjére és blokkol egy mitokondriális enzimet. Grünfeld Záli belélegezte a gázt és megfulladt. Azt gondolom, hogy Grünfeld Záli megfulladásának részleteit az olvasó nem viselné jól. Pontosan ugyanúgy fulladt meg egyébként, ezt fontosnak tartom leírni, mint ahogy Orbán bármely közeli hozzátartozója fulladt volna meg, ha ő lélegezte volna be a gázt, ugyanis az ő sejtjeinek is szüksége van ezekre a mitokondriális enzimekre.

Egészen különös, hogy Orbán közeli hozzátartozói illetve Grünfeld Záli sejtjeinek pontosan ugyanarra van szüksége. Mintha ugyanolyan emberek lennének, sőt. mintha az életüknek ugyanannyi értelme lenne. Mintha...

NYOLC KÉNYELMETLEN KÉRDÉS, AMIT ORBÁN VIKTORNAK KEZELNIE KELLETT

444.HU
Szerző: Magyari Péter
2017.06.23.


Nagyon ritkán lehet szabadon kérdezni Orbán Viktor miniszterelnököt, hiszen interjút csak lojális szerkesztőségeknek ad, és ritka sajtótájékoztatóin is korlátozott számú, általában válogatott kérdésekre válaszol csupán. Ezért különleges alkalmak a brüsszeli EU-s csúcsok, amelyek után előfordul, hogy hosszabban is az újságírók rendelkezésére áll. Így történt ez most péntek délután is, amikor bő fél órán fogadta a kérdéseket. 

A legizgalmasabb kérdések és válaszok közül válogattunk az alábbiakban, a párbeszédek szöveghűek, de az olvashatóság kedvéért szerkesztettek:


1.

444: Lát-e elvi különbséget a saját kormánya, és bizonyos külföldi támogatást élvező civil szervezetek viselkedése között, amikor az előbbi nem hajtja végre az 1294 menekült befogadását előíró EU-s határozatot, az utóbbiak pedig nem hajtják végre az új civil törvényt?

Orbán Viktor: Ezen majd még gondolkozni fogok.

2.

Direkt 36: 2001-ben azt mondta, hogy megkérte édesapját, hogy ne vegyen részt nagy állami beruházásban, de mostanában több tízmilliárdos beruházásokban vesz részt az apja cége beszállítóként. Mi változott?

Orbán Viktor:
Semmi sem változott. A törvényeket mindenkinek be kell tartania. Nem tudok arról, hogy részt venne állami beruházásokban, de erről kérdezze meg őt.

Direkt 36:
Megkérdeztük, de nem válaszolt.

Orbán Viktor:
Meg vagyok lepődve, hogy azt állítja, van olyan projekt, ahol közbeszerzésen győztes vállalkozóként állami beruházásban vesz részt. Szívesen megnézem ezt, de világos közbeszerzési törvények vannak, ezt mindenkinek be kell tartania.

Direkt 36: Nem közvetlenül győztese a közbeszerzéseknek, hanem utóbbiak beszállítójaként vesz részt.

Orbán Viktor: Tehát akkor ön is meg tudja erősíteni, hogy állami megrendeléseket nem teljesített...


HORTHY BELOVAGOLT A FIDESZBE

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Lendvai Ildikó/Népszava
2017.06.24.


Nincs jó véleményem Horthyról, de ezt még ő sem érdemelte. Beléptették a Fideszbe. Nem tudni, hogy ismét fehér lovon lovagolt-e a bűnös Budapest irányába. Mindenesetre Hidegkútnál leszállították a magas lóról, azért ne képzelje, hogy nincs nála nagyobb főnök. Mert van.

Aki is váratlan ideológiai kanyarral a nevére vette Horthyt, a hidegkúti Klebelsberg-kastély avatásán „kivételes államférfiúnak” kiáltotta ki. Majdnem olyannak, mint ő maga. Nemzetmentésben, országépítésben mindenesetre kollégák. A miniszterelnök szónoklata szerint Horthyék mutatták meg, hogy „fel lehet állni a padlóról, fel lehet építeni egy erős országot.” Külön kiemelésre került, hogy Horthy idején tornatermek épültek. Ma inkább lőterek és stadionok, de nemzetmentésre ezek is beválnak. Bár Horthyt azért nehéz szotyolát köpködve elképzelni a lelátón Bethlennel.

Nagy kár, hogy a nemzetmentés végül nem sikerült annyira jól. Mármint Horthynak. A miniszterelnökét még nem tudjuk. Arra ő is utalt, hogy a kormányzó esetében történt egy-két malőr. A Don-kanyart, a holokausztot, a rommá lett országot ugyan nem említette, nem akarta elvenni az ünneplő közönség kedvét, hiszen felismerte bennük a sajátjait. „Polgári körös nehéztüzérség gyűlt össze, úgy látom”– kezdte. A nehéztüzérek érzékeny lelkét pedig nem volna szép holmi történelmi tragédiákkal felzaklatni. Ezért csak annyit mondott, hogy volt egy kis árnyék az amúgy verőfényes idillben, mégpedig a „második világháborús gyászos szerepvállalásunk”, de ez sem „árnyékolja be” a kormányzó kivételes teljesítményét, azt, hogy „mégsem temetett minket maga alá a történelem”...

VISSZASÍROK

HVG ONLINE - NYÜZSI
Szerző: Révész Sándor
2017.06.23.


Aki nem választja el a rendszerellenességet a rendszeren belüli kritikától, annak a beszéde csakis piszkos, annak a programja csakis elmosódott és hiteltelen lehet. Vélemény.

Ért valamit, amit itt 2010 óta leromboltak, vagy nem? Ha nem, akkor ez nem is egy kártékony kormány, minek leváltani? Csak azt pusztították el, ami pusztulásra méltó. Csókoljuk a dolgos kezüket. Ha viszont ért valamit, amit 2010 óta leromboltak, ha olyan sokat ért, hogy annyira indokolt átkozni és leváltani a kormányt, ahogy az ellenzék hajtogatja, akkor miért nem kell az nekik? Akkor miért mantrázza szinte valamennyi ellenzéki párt, a neonáci Jobbiktól a Momentumon, a Párbeszéden és az LMP-n át az MSZP-ig, hogy nem akarja visszahozni a 2010 előtti világot?

Az ilyesféle harsogások közül a legkevésbé ellenszenvesebbet idézem: „Itt az ideje, hogy az ellenzék a 2010 előtti világ visszasírása helyett a 21. századi Magyarországról beszéljen” (Párbeszéd Magyarországért, vitairat, 2016).

Ha nincs mit visszasírni, nincs miről beszélni. Ha van mit visszasírni, akkor a visszasírás helyénvaló. Még senki soha, aki visszasírt, nem sírt vissza mindent. Nyilván azért, mert a világtörténelemben eddig nem fordult elő tökéletes társadalmi állapot, és aki állítja, hogy az ő kormányzása alatt majd előfordul, azt komoly ember nem veszi komolyan.

Komoly ember kritikus szellemmel él, és az elégedetlenség élteti. Nyilván nem sírja vissza, amivel elégedetlen volt, ami kritikája tárgyát képezte. Komoly ember különbséget tud tenni jobb és rosszabb között. A rosszabbhoz képest a jobbat értékeli, s ha elvész, visszasírja. Aki a visszasírással állítja szembe a kritikáját minden eddigi társadalmi állapottal szemben, az nem radikális kritikus, az nem a megalkuvás nélküli, tiszta beszéd hőse, hanem éppen ellenkezőleg. Az ködösít. Az a tiszta beszédet kerüli.

A beszéd pedig annál tisztább, minél árnyaltabb. És struktúráltabb. És igényesebb...

A HÁROMMILLIÓ KOLDUS ÉS HORTHY, A KIVÉTELES ÁLLAMFÉRFI TÖNDÖKLÉSE

24.HU
Szerző: Radnóti Zoltán rabbi
2017.06.24.


Orbán Viktor miniszterelnök úr egyes-egyedül a magyar népet felejtette ki valahogy a beszédéből és nekem, a hitközségi rabbitestület elnökének hiányérzetem van emiatt.

Igazán kár, hogy pont ilyen jeles alkalmat hagyott ki Orbán Viktor beszédíró stábja, hogy pont akkor ment el mindenki nyaralni a világ végére, ahol se térerő nincs, se wifi, amikor átadták a felújított Klebelsberg-kastélyt. Bárkit is kért meg miniszterelnök úr, hogy gyorsan dobjon össze valamit az ünnepélyes avatásra, szeretnénk vele tudatni, hogy az illető csúnyán becsapta. Mert azért az az igazság, hogy a beszéd állításaival szemben mégiscsak felvethető egy és más, ami beárnyékolhatja Horthy kormányzó úr őfőméltósága (vitéz, nagybányai satöbbi-satöbbi) kivételes államférfiúi nagyságát. Mondanék néhány példát, ha nem zavarja meg az ünnepélyes hangulatot.

Á, nem a zsidók, hagyjuk most a zsidókat, azt a néhány százezret, akiket törvényekkel löktek ki a magyar nemzetből, az egyenjogú polgárok közösségéből, aztán deportálták és jórészt megölték őket. Ugyan ez sem zsidóprobléma, hanem mindannyiunké, de ne tegyünk úgy, mintha a zsidókon kívül mindenkinek ajándék lett volna az élet Horthy Magyarországán.

A fehérterror például – bár tagadhatatlanul volt némi pogromra emlékeztető, markáns mellékíze itt-ott – nem kizárólag zsidók ellen irányult. Egyebek mellett szegényparasztok, munkások, a szociáldemokrata vezetők és a Népszava újságírói is megkapták a magukét a feddhetetlen államférfiú hadseregének kötelékébe tartozó különítményes tisztektől. Somogyi Béla és Bacsó Béla újságírók valahogy kivégződtek azokban a követhetetlen ritmusú napokban – százakkal együtt egyébként – és gyilkosaik a nagy kapkodásban nem is vonattak tulajdonképpen felelősségre soha.

Különben is, útjában voltak kellemetlenkedő, a fehérterrort nehezményező cikkeikkel a kivételes államférfiú teljes kibontakozásának. Kihasználnám az alkalmat, hogy jelentsem: ezeknek a kerékkötőknek a neveit még mindig utca viseli a fővárosban. Meddig tűrjük még, hogy e kivételes államférfi, Horthy Miklós ellenségei ilyen kitüntetésben részesüljenek? Nem lehetne inkább az elegáns tiszt urakról elkeresztelni ezeket az utcákat? Prónay Pál és Héjjas Iván utca? Ez méltóbb lenne a folttalan kormányzóhoz?

Természetesen nem gondoljuk, hogy ez a néhány száz halott beárnyékolja Horthy dicső tetteit, hiszen miniszterelnök úr megmondta, hogy még a második világháborús „gyászos szerepvállalás”, a második magyar hadsereg pusztulása, fiatal magyarok tízezreinek halála és eltűnése a hazájuktól távol, a Harmadik Birodalommal kötött halálos szövetség és nyomában az ország történetének egyik legnagyobb katasztrófája, romok, pusztulás és teljes reménytelenség sem árnyékolnak be semmit...

EGY NAGYVÁROS KISSTÍLŰ HÁZMESTERE, AKI ALATT LEROHAD A HÁZ

ÁTLÁTSZÓ 
- FALRAMENTAPARLAMENT BLOG
Szerző: Vágó Gábor
2017.06.23.


Tarlós olyan, mint az a házmester, aki a lakókat folyamatosan kioktatja, a társasház szabályzatát saját magára szabja, csak épp a dolgát nem teszi. Ha már alig van hatalma a főpolgármesternek a fővárost illető ügyekben, legalább ne szólna bele a személyes ízlésének megfelelően a budapestiek életébe.

A felújított 3-as metró hibái normális gyerekbetegségek. Akkor van baj, ha ilyenek még egy hónap múlva is jelentkeznek. (Tarlós István, 2017. 03. 29.)

Azóta is hetente többször lerobban az oroszokkal temérdek pénzből felújíttatott metró. A lerobbant metró pótlására küldött busz is lerobban. Az utasok pánikolnak. Mindeközben Tarlós a kétéves szolgálati autóját vadiújra cseréli. A város közlekedését úgy alakítja át, hogy minél hamarabb beérjen a városházára. Ez a Tarlós-korridor. Az nem érdekli, hogy buszok állnak a dugóban, ha hosszabb lesz Európa legforgalmasabb villamosvonalának a menetideje.

Ha összeadjuk az elmúlt időszak kirívóan tömegközlekedés-, ezáltal városellenes lépéseit (Árpád fejedelem úti kerékpáros buszsáv megszüntetése, nagykörúti lámpaprogram kinyírása, Kolosy téri kameraügy stb.), érdekes összefüggésre bukkanunk. Valahogy az érintett helyszínek szép sorban felfűzhetők egy folytonos tengelyre, amely a Városházától Óbuda északi részéig tart. Hát vajon ki jár ezen a folyosón nap, mint nap? Bizony a főpolgármester, aki egyrészt láthatóan mindent annak rendeltet alá ezen az útvonalon, hogy a szolgálati járművével gyorsan tudjon haladni, másrészt a város többi része láthatóan egyáltalán nem érdekli.

Valami zsigeri ellenérzése van a fák és úgy en bloc a természettel szemben a főházmester úrnak. A Duna-partból fás sétány helyett, betonfolyosót csináltak. A Római parton mobilgáttal védené meg az ő kerületi polgármestersége alatt engedély nélkül építkezőket, és elvenné a természetes folyópartot a városlakóktól. Árnyas fák nélkül élhetetlen Budapest nyáron. A futóversenyeket korlátozza. Hiába nem jött neki össze elsőre a szavazás, de addig erősködött, amíg át nem nyomta a közgyűlésen. Nem is érti, hogy minek akarnak ezek a budapestiek fák alatt futkorászni, amikor autóba is ülhetnének!

A fontos az az, hogy az ő zenéjét játssza a margitszigeti szökőkút, és ő gyorsan tudjon haladni a városban. Aki mást mond, az a Tütü-bár összeesküvés részese!

MUNKA? HÁZASSÁG? NEM MINDEGY, MELYIK MEGYÉBEN ÉL - BARANYÁBAN VALAMIT NAGYON MÁSKÉPP CSINÁLTAK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2017.06.23.


Arról szinte mindenki tud, hogy az ország különböző tájain eltérőek az átlagkeresetek (lásd a képen!), arról azonban kevés szó esik, hogy más téren is mennyire elképesztően nagy különbségek vannak a főváros és a különböző megyék között. Az idei statisztikai számokból szemezgettünk.

Az idei első negyedévben – tette közzé speciális kiadványában a KSH – Magyarországon az élveszületések száma 1,7 százalékkal mérséklődött, a halálozásoké viszont 16 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Megint 16,5 ezer fővel csökkent tehát a magyar, ami valamivel több mint 1,5-szerese a 2016 első negyedévi adatnak. Ehhez a számhoz azonban a megyék meglehetősen eltérő mértékben járultak hozzá.

A megyék többségében kevesebb gyermek született, mint egy évvel korábban. Az élveszületések száma Budapesten és Zala megyében csökkent a legnagyobb mértékben, míg Baranya megyében 14 százalékkal nőtt a születésszám. (Ők ott valamit nagyon másképp csináltak.) Sajnos azonban Baranyában a halálozás is az átlag feletti (majdnem 20 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál) volt.

Néhány kirívó megyei trend
MegnevezésMegyeVáltozás (%)*
SzületésszámBaranya14
Budapest-10
HalálozásHajdú-Bihar, Somogy20
HázasságkötésNógrád1,6
Baranya-18
Munkanélküliségi rátaNógrád3,7
Közlekedési balesetSomogy19
Heves-30
LakásépítésZalaA korábbi közel nyolcszorosa
Csongrád-40
Ipari termelésZala20
Hajdú-Bihar-4,3
Egy lakosra jutó beruházásHeves3,3-szeres növekedés
Nógrád-32
*2017. első negyedévében az egy évvel korábbihoz képest


ITT OLVASHATÓ

TELJHATALOM

SZÉKELY SZABOLCS (TARSKI) BLOGJA
Szerző: Tarski
2017.06.24.



„Qui dominum habent, dominium non habent.” (Thomas Hobbes: De cive)

Még a Római Köztársaság idejében volt az a szokás, hogy különleges alkalmakkor „dictator”-okat neveztek ki, akik egyes válsághelyzetekben egyedül gyakorolhatták a hatalmat a gyorsabb és hatékonyabb irányítás megvalósítása érdekében. A dictator-okat fél évre nevezték ki és tetteiért nem lehetett később felelősségre vonni. Eredeti ötlet volt ez, mert olyan feltételeket teremtett, ami az egyetlen lehetséges megoldása lehetett a válság megoldásának és mellé még nem írta felül a köztársaság általános berendezkedésének elveit sem.

Az MSZP ma ilyen helyzetbe került akkor, amikor első körben Botka Lászlót választotta meg miniszterelnök-jelöltnek, második körben pedig az országos választási bizottság elnökévé nevezte ki. Ez utóbbi már sokkal jobban hasonlított a Római Köztársaság dictator-ához, hiszen Botka László gyakorlatilag teljhatalmat kapott arra nézve, hogyan készíti fel a pártját a 2018-as választásra. Már most rögzíteni kell azt, hogy ez a kinevezése nem jelenti azt, hogy a mai értelemben vett diktátor vált belőle, hiszen ezt a teljhatalmat nem az egész politikai rendszerre nézve kapta meg, hanem csupán egy párt, az MSZP vonatkozásában. S mivel ez a probléma kifejezetten a párt belügye, ezért nincs is értelme azt felvetni, hogy most ki a párt elnöke, mi lesz Molnár Gyulával, a párt tényleges elnökével ez alatt az idő alatt. Botka László megbízatása csak a 2018-as választásokig tart és utána visszaáll a régi rend, és az MSZP választási győzelme esetén vezetni fogja az országot.

Azt kell mondanom, hogy most az MSZP a lehető legjobb megoldást választotta. Egyrészt tényleg válsághelyzetben van, hiszen a párt az utóbbi időkben meglehetősen sokat veszített a támogatottságából. Másrészt az ellenzéken belül sincs meg az az egyértelmű vezető pozíciója, ami predesztinálhatná arra, hogy a Fidesz érdemi kihívója lehessen. Tehát a következő választás tényleg egy vízválasztó lehet az MSZP számára, hiszen két szélsőséges eset állhat elő. Az egyik szerint ebből a versenyből az ellenzéki pártok vonatkozásában megerősödve kerül ki, és ezzel továbbra is megmaradhat a Fidesz lehetséges váltópártjának. A másik verzió ennél sokkal rosszabb, hiszen ha Botka László terve nem válik be, akkor az MSZP visszasüllyed a kis, vagy törpepártok közé, amivel talán hosszabb távon kieshet a politikai hatalomért folytatott versenyből...

PONT KOHL TEMETÉSÉN MONDHASSON BESZÉDET ORBÁN, AKI LÁBBAL TIPORJA AZ EURÓPAI ALAPÉRTÉKEKET? - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Szelestey/jdesi
2017.06.24.


- Macron azt állapította meg, hogy szép szavakban nincs hiány a visegrádi országoknál, de a tettek már korántsem annyira meggyőzőek, sőt.

- Az EU tudná presszionálni a magyar kormányt, ha az Európai Néppárt kizárná a Fideszt, ha a támogatások megvonásának kilátásba helyezésével terelnék a jó irányba Budapestet és ha kényszerítenék, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez

- A Zsidó Világkongresszus elnöke szerint is elfogadhatatlan, hogy Orbán Viktor kivételes politikusnak minősítette Horthyt

Spiegel

Az újság szerint az unióban sokan a lehető legrosszabbtól tartanak a jövőben a Kohl-örökségről folyó vitában egyedül amiatt, hogy az özvegy bedobta Orbán Viktor nevét, mármint hogy a magyar kormányfő is mondjon beszédet a gyászszertartáson. A lap úgy tudja, hogy a botrányt a Bild Zeitung főszerkesztője akadályozta meg, aki lebeszélte Maike Kohl-Richtert az ötletről. Hiszen az egykori kancellár politikailag mindig messzire tekintett, tanult a német történelem legsötétebb fejezeteiből és olyan Európát építetett, amely nem az erősebb államok hatalmára épül. És pont ennek az embernek a temetésén jusson szóhoz olyasvalaki, aki lábbal tiporja az európai alapértékeket, aki aláássa országában a hatalmi ágak megosztását, és aki erkölcsi imperializmussal vádolja meg Merkelt? Ez sértés a földrésszel, a demokráciával és azzal szemben, amit Kohl képviselt.

Le Monde

Francia források szerint Macron elnök az összes vitás kérdést megtárgyalta Brüsszelben a Visegrádi csoport képviselőivel, ideértve a jogállamiságot is, és nem titkolta ellenérzéseit ez ügyben. A cél azonban az volt, hogy előrelépjenek, hogy párbeszédet folytassanak. Vagyis a hangsúly a megbékélésen, a dialóguson volt, noha nem rejtették véka alá az ellentéteket sem. A franciák úgy értékelik a találkozó után, hogy a négyek hirdetik ugyan az európai értékeket, csak éppen a maguk módján értelmezik azokat. A mostani megbeszélésen szóba került a menekültek elosztása is, de ez ügyben nem alakult ki vita, csak rögzítették, hogy eltérnek a vélemények. Ugyanakkor a magyaroknak és a lengyeleknek jól jön, hogy kapcsolatot építettek ki Macronnal, mert ily módon el tudják kerülni a közvetlen konfrontációt Berlinnel, miután annak befolyása az utóbbi hónapokban egyre nyomasztóbbnak tűnt Párizs európai súlyának csökkenése miatt...

"MEGTANULUNK EGYÜTT LENNI AZZAL, AMI ÉPP VAN" - INTERJÚ TAKÁCS JÓZSEF MINDFULNESS TANÁRRAL

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: Ur Anita
2017.06.24.


...Mit takar maga a kifejezés, hogyan határoznád meg: mi a mindfulness?

Megfigyelni azt, ami épp van, anélkül hogy épp a bevásárláson, vagy a tegnapi munkahelyi vitán gondolkodnánk, vagy azon, hogy mitől lehetne most épp jobb. A tudatos jelenlét képességét pedig könnyen fejleszthetjük néhány egyszerű gyakorlattal, és némi elszántsággal.

Gyakran hallom, hogy a mindfulness-t egyfajta meditatív technikaként azonosítják. Ez valóban egy meditációs technika vagy valami másról van szó?

Egy szemléletmód, melynek elválaszthatatlan része a meditáció. A meditáció segítségével fejlődik a képességünk, hogy jelen legyünk, és biztonságban érezzük magunk még tajtékzó hullámok közepette is. De nyilván több, mint egyszerű relaxációs technika. A szemléletmód, mely jellemzi, ugyanolyan fontos a jól-létünk szempontjából, mint az, hogy a testünk és az elménk képes legyen pihenni.

A NYITOTTSÁG, AZ ELFOGADÁS VAGY AZ ÖNMAGUNK IRÁNTI EGYÜTTÉRZÉS, AMI SAJÁTJA A MINDFULNESS-NEK, ÖNMAGÁBAN IS TRANSZFORMATÍV ÉS GYÓGYÍTÓ EREJŰ.

Az is fontos, hogy ez egy szekuláris módszer, mentes a dogmáktól, a füstölőszagtól, és nem kell buddhistává sem válnunk, hogy gyakorolhassuk vagy élvezzük a hatását.

A módszer alapító atyja, Jon Kabat-Zinn a kilencvenes évek elején dolgozta ki a módszert, azóta számos követője és továbbfejlesztője dolgozott tovább a módszer széleskörűvé tételén. Milyen területen használták eredetileg a mindfulness-t és azóta hogyan bővült a kör?


Kabat Zinn-nel egyidőben, a hetvenes-nyolcvanas években már mások is dolgoztak a tudatos jelenlét és a nyugati orvoslás integrációján, akkoriban jött létre a Dialektikus Viselkedés Terápia (DBT – Linehan és mtsai) és az Elfogadás és Elköteleződés Terápia (ACT – Hayes és mtsai), majd követte őket a Tudatos Jelenléten Alapuló Kognitív Terápia (MBCT- Segal és mtsai). Kabat-Zinn eredetileg sejtbiológus, aki a bőrbetegségek gyógyítása felől közelített, a többiek pedig pszichológusok, terapeuták, akik kimondottan valamilyen pszichés-lelki problémára (depresszió, szorongás, borderline személyiségzavar, stb.) kerestek hatékony segítséget, ami alternatívája a gyógyszeres vagy más beszélgetős terápiáknak. Ez a kör azóta már hatalmassá bővült, százas nagyságrendű a mindfulness-en alapuló terápiák száma, az evészavaroktól a problémás droghasználatig. Az elmúlt 10 évben egyre inkább elterjedt a mindfulness valamilyen pszichoterápiával kombinált használata, leginkább a kognitív terápiákkal, hiszen mindkettő hasonlóságot mutat abban, hogy azáltal segít rajtunk, hogy felismerjük az irracionális, káros és haszontalan gondolatainkat. Ennek nagyon fontos szerepe van a testi és pszichés egészségünk megőrzésében.

A TUDATOS JELENLÉT GYAKORLÁSA OLYANNYIRA ELTERJEDT, HOGY MÁRA MÁR KILÉPETT A BETEGSÉG-GYÓGYÍTÁS DIMENZIÓIBÓL, ÉS ALKALMAZZÁK PÉLDÁUL A GYERMEKNEVELÉS VAGY A MUNKAHELYI KREATIVITÁS FEJLESZTÉSÉBEN IS.

Sőt, a testre és elmére kifejtett és bizonyított pozitív hatások miatt olyan munkáltatók is alkalmazzák már az egészségmegőrzés eszközeként, mint az amerikai hadsereg vagy a Google...

ELSŐRE SOKAN FELHÖRDÜLTEK, DE AZ EGYNAPOS SZÜLÉS ÖTLETE NEM ROSSZ

HVG ONLINE - ÉLET+STÍLUS
Szerző: Czeglédi Fanni
2017.06.23.


Minden szülés más, ezért fontos lenne a választás szabadsága: ha történetesen minden rendben, az anyák hagyhassák el a kórházat újszülöttjükkel már 24 óra után. Ha pedig a kórház jelenti nekik a biztonságot, akkor maradhassanak tovább. Végre egy valós igény találkozhat a törvényalkotói szándékkal.


Egy friss rendeletmódosítás-tervezet szerint már a szülést követően 24 órával elbocsáthatják a kórházból az anyát az újszülött babával. A tervezet nagy vitát váltott ki, míg egyesek üdvözlik az elképzelést, mások szerint egyszerűen csak ilyen módon akarják orvosolni a szakember- és helyhiányt – az anyák kárára.

Az ambuláns szülés a tervezet szerint csak komplikációmentes terhességet követő természetes szülés után, az anya kérésére történhet meg, ha az újszülött legalább 2499 grammal, a 37-41. hét között jött világra. A hazabocsátás részletes előfeltételei között szerepel, hogy az anya már többedszer szülő nő legyen.

Nem rémisztő lehetőség

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a hüvelyi úton történő szülés után legalább 24 órát tanácsos kórházban maradni az édesanyáknak és a babáknak, mivel mindkettőjük egészsége szempontjából kritikus lehet az első nap. Ha rövidebb időt töltenek az intézményben, szövődmények léphetnek fel. Császármetszés után a kórházban töltött idő megnő, hiszen a felépülési idő is hosszabb.

A WHO ajánlását az egyes országok különbözőképpen ültetik át a gyakorlatba. Egy átlagos egyiptomi nő szülés után például csak fél napig marad kórházban, míg Ukrajnában ez az időtartam akár hat nap is lehet. Az Egyesült Államokban a nők átlagosan két napot töltenek bent...

NEMZETI FELELŐSSÉG ÉS SZEGÉNYSÉG

NÉPSZAVA ONLINE - SZÉP SZÓ
Szerző: Giczy György
2017.06.24.


Minden olyan törekvést erkölcsi kötelességünk komolyan venni, amely elszegényedő társadalmunk perifériáján élők megsegítésére vállalkozik. Feltéve, ha képesek vagyunk nemzetben gondolkodni.

Botka Lászlónak, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének programja kétségtelenül ebbe a figyelemre méltó kategóriába tartozik. Ezért feltételezhetjük, hogy üzenete visszhangra talál a szegények iránt szolidáris társadalmi rétegekben, noha a szolidaritás nem a legmarkánsabb jellemzője jelenlegi közállapotainknak. De vajon eljut-e azokhoz is, akikhez közvetlenül szól, akiknek a kilátástalan sorsán javítani akar: a szegényekhez? Az üzenet célba juttatása ugyanis legalább akkora horderejű probléma, mint a program közgazdasági vonzatai.

A szegénységben, főként a mélyszegénységben élők politikai-közéleti aktivitása meglehetősen bizonytalan. Csak korlátozott formában tartoznak a teljes jogú állampolgárok sorába, akiknek az aktivitására számítani lehet; ennek visszahatásaként a perifériára sodródottak sokasága már régen nem számít és ez idő szerint nem is számíthat senkire. A politika magas pulpitusáról elhangzó szónoklatok a minden embert megillető jogokról és a demokrácia egyetemes áldásairól a szegénység mindennapi küzdelmeiben - ahol az egyéni túlélési stratégiák döntőek - elveszítik eredeti értelmüket és meggyőző erejük szertefoszlik. Azok a jelenségek, amelyek ebben az élethelyzetben történnek, nem a társadalom felszínén zajlanak, hanem mélyen a felszín alatt. A katakombák világában. Ahol az életben maradás mindennapi diktatúrája uralkodik.

A szegénységben élők egymástól is elszigetelődnek, a középosztályból kisodródott értelmiségiek és a munkanélküliségre jutott szakmunkások különösképpen szégyellik a helyzetüket. A kormányzati propaganda, mely szerint „Magyarország jobban teljesít”, növeli a rossz közérzetüket: egy jól teljesítő, sikeres országnak ők a sikertelen állampolgárai. Tehát valamit rosszul csinálnak. Aki nem teljesít jobban, annak legyen rossz a lelkiismerete!

Ezt a szolidaritással köszönő viszonyban sem lévő szemléletet sugallta a KDNP-nek a háztartási (családi) csődbiztosra vonatkozó javaslata. A sajátos ötlet mögött az a sanda gyanú húzódik, hogy a szegények eladósodottsága, nyomorúsága nem származhat másból, mint a rendelkezésükre álló jövedelem helytelen beosztásából. Ezért az adósság-csapdában vergődő családok a csődbiztos gyámsága alá helyezhetők, aki okos tanácsaival a felelőtlen költekezés elejét tudja venni. Így került be a köztudatba a "tékozló szegénység" fogalma, s az ítélet: aki szegény, magára vessen! A megpróbáltatásokat egyenes derékkal vállaló szegénység kiment a divatból, csak a népi írók porosodó műveiben létezik, meg a népmesékben. De hol vagyunk ma már ettől?

Mit lehet ebben a helyzetben tenni? Le kell beszélni Botka Lászlót erről a bátor, illetve - a kommunikációs gondokat figyelembe véve - kifejezetten merész programról? Hiszen a miniszterelnök-jelölt „Fizessenek a gazdagok!” üzenete elsősorban azokat érinti, akiknek nincs választásuk. Mert a szegények kedvezőtlen akusztikájú élethelyzetében a politikai üzenetek túlságosan távoliak és idegenek. De ettől eltekintve (ha egyáltalán el lehet ettől tekinteni) is meglehetősen nehéz látni, hogy a gazdagok megadóztatásából befolyt összeg hová fog kerülni. (Megjegyzem, ezt a gazdaságpolitikában viszonylag tájékozottak sem tudhatják.) Mivel az ördög mindig a részletekben van. És a szegénységben élő számára az a kérdés, hogy a beszedett adó miként jut el az ő háztartásába?

Amit a szegények, vagy a mélyszegénységben élők felfognak - s ez minden jóérzésű embert nem megvetésre, hanem megrendülésre kell, hogy késztessen -, az a választási kampányok során osztott tartós élelmiszer vagy az ingyen ebéd, amit néhány pohár bor és egy-két kupica pálinka emel ünnepi alkalommá. Mindenki tudja ezt, s a kevésbé szégyenlős képviselő-jelöltek némelyike a választások alkalmával, legyen az parlamenti vagy önkormányzati, Kakuk Marci-féle korteshagyományainkat felelevenítve, ki is használja. Ezt a célravezető, ámde tisztességtelen gyakorlatot nem lehet ajánlani, mert benne van a lenézés, hogy a szegényeknek ennyi is elég...

ÉS AJÁNLÓ - AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2017/25. SZÁMÁBÓL

LITERA IRODALMI PORTÁL
Szerző: Litera
2017.06.22.


Megjelent az ÉS idei 25. száma. Olvashatják benne Fried Ilona esszéjét a 150 éve született Pirandellóról, kritikát Czinki Ferenc, Gyurkovics Tamás, Erős Ferenc könyvéről, a Dukay–Grencsó–Szemző–Miklós szerzőnégyes és a Trió Kontraszt lemezéről és François Ozon filmjéről, verset Mező Ferenctől, prózát Térey Jánostól. – Heti ajánló az ÉS kulturális rovataiból.

Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

FEUILLETON

Fried Ilona A szerző, akit kerestek a szereplők című esszéje a 150 éve született Luigi Pirandellóról szól:

„Mussolini 1926-29 között a régi, nagy hagyományú akadémiák helyettesítésére megalapította az Olasz Királyi Akadémiát, s Pirandellót is akadémikusává neveztette ki. A szerző ellentmondásos személyisége folytán a közéleti behódolást meghazudtolva, sőt lényegében lerombolva, a rezsim több megkerülhetetlen személyiségével is harcba keveredett. Műveivel nem közeledett a fasizmus ideológiáihoz. Alkotásaiban részbeni konzervativizmusa megfért rebellis voltával, a modernitás igen jelentős eredményeivel, – fiatal, kísérletező értelmiségiek, művészek is csatlakoztak köréhez, tisztelték művészi autonómiáját. 1934-ben az író Nobel-díjas lett. 1936-ban halt meg, így a fasiszta diktatúra legrémesebb időszakát már nem érte meg. Martin Esslin az abszurd dráma előfutárát látta Pirandellóban. A drámaíró hatása, a vele való rokonság több mai drámaírón is érezhető, Tom Stoppard műveitől kezdve Edward Bondig. Magyarországon az első jelentős tanulmányokat Németh László és Kolozsvári Grandpierre Emil írta az íróról."...

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Visy Beatrix Hattyúáldozat című kritikájában Czinki Ferenc A pozsonyi metró című kötetéről írt:

„Úgy tűnik, a kelet-európaiságból nem lehet kilábalni. Erre nemcsak az évtizedekig elnyúló, nekilendülő majd leálló metróépítések itt maradó betonárkai vagy a történelmi városok köré öt éves tervek keretében felhúzott panelvárosok emlékeztetnek, hanem a fiatal(abb) írónemzedékek is, akik még mindig írói témát, terepet, anyagot találnak a szocializmus lepusztult maradványaiban. Czinki regénye is ezt teszi: elbeszélője számára ugyan idegen, de a múlt rendszer magyar viszonyait idéző közeg, város törmelékein építi fel szövegét. Idősíkok, nézőpontok váltogatásával, határhelyzetek, motívumok, sőt szimbólumok mozgatásával hoz létre egy – prózapoétikai – eszközeiben is elég jól ismert, bejáratott, de ennek ellenére szép és érzékeny, valamint az életre, történelemre tett reflexiói által izgalmas nyomozástörténetet."...

PAKS BEVÉTELE: JÖNNEK A NEM VÁRT VÁLLALKOZÓK, OSZTJÁK A MILLIÁRDOKAT

HVG ONLINE - GAZDASÁG
Szerző: Szabó Yvette
2017.06.24.


Pesti vállalkozókkal és ingatlanárakkal megérkeztek Paksra az erőműbővítés első reménybeli haszonélvezői. Mindenki kelet felé tekinget, mert a végső döntésekhez az oroszok kellenek.

Minden vezető lakjon Pakson, aki részt vesz az atomerőmű bővítésében! – adta ki az ukázt június közepén Vagyim Rjabov, az orosz Roszatom építési igazgatója, és ettől a mondattól sok befektető fellélegzett. Az orosz fővállalkozó képviselője azért dohogott az ottani lakossági fórumon, mert az oroszok egy része már Pakson lakik, ám a jogászok például Budapesten, így a munkatársaknak minden egyes ügyben a két város között kell furikázniuk. Az ugrásra készen álló építési vállalkozók éppen egy ilyen kijelentésben reménykedtek. Az atomerőmű több ezermilliárd forintos bővítésének hírére ugyanis az elmúlt egy évben beindult a paksi ingatlanok felvásárlása, beépítése.

A Gesztenyés Lakópark első kapavágása még ezen a nyáron megtörténik, ám a helyi ingatlanosok nagy szívfájdalmára a 77 lakást Budapestről értékesítik. A beruházó cég, az EPI Első Paksi Ingatlanfejlesztő Kft. is csak nevében hordozza az erőműbővítés helyszínét: alapító tulajdonosa, Sebestyén Roland korábban közgépesekkel vitt közös céget, míg mostani tulajdonosa, Tóth Marietta a Szolnokhoz közeli Szajolból származik. A lakásokat pedig Budapestről árulja két ingatlanközvetítő, bevallottan akár befektetőknek is. Azt is vállalják, hogy igény esetén bérbe adják a négyzetméterenként 400–440 ezer forintért megszerezhető ingatlanokat a jól fizető orosz kuncsaftoknak. Előfordul ugyanakkor, hogy budapesti cégnév alatt paksi vállalkozó „bosszantja” a helybélieket. Az egyik belvárosi telek, amelynek tervezett beépítése jókora kampányt váltott ki a társasházépítések ellen, a budapesti PPI Ingatlanfejlesztő Kft. nevén van, ám a háttérben Péri László paksi építőanyag-kereskedő áll.

„Minden drágább lesz. Az oroszoknak semmi sem drága, mi meg nem tudjuk megfizetni. Már többe kerül egy lakás itt, mint Pesten” – fakad ki egy helyi pincérlány. Igaz, ő amúgy sem atompárti, szerinte az újabb blokkok építése csak arra jó, hogy az ország még jobban eladósodjon. Mások is elégedetlenkednek. Az Otthontérkép adatai szerint egy paksi 65–70 négyzetméteres panel 18–21 millió forintba kerül, egy 150–300 négyzetméteres kertvárosi villáért pedig 75 millió forintot is elkérnek. A Duna panorámájával büszkélkedő öreghegyieket már eddig is csak a „gazdagnegyed” lakóinak titulálták, de utcahosszakon sorakoznak a takaros villák a 20 ezres város átellenes, erőműhöz közeli végében is...

MI VEZETETT BUDAPEST LEGSÚLYOSABB LÉGIKATASZTRÓFÁJÁHOZ?

444.HU
Szerző: György Sándor
2017.06.23.


..."A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az 1961. augusztus 6-án 16 óra 56 perckor történt repülőszerencsétlenség körülményeinek megvizsgálására a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium bizottságot küldött ki. A bizottság megállapította, hogy a sétarepülésre felszállt Dakota rendszerű, HA-TSA jelű, TSZ-62 típusú utasszállító repülőgép katasztrófáját a repülőgép személyzetének - akik maguk is a szerencsétlenség áldozatai lettek — súlyos fegyelmezetlensége okozta. Megállapították, hogy a pilóták - a tiltó rendelkezés ellenére - az utasok közül két ismerősüket beengedték a pilótafülkébe, s azok mindvégig ott tartózkodtak. A pilóták az utasszállító repülőgéppel tiltott manővereket végeztek. A Városliget környéke felett elrepülve eltértek kijelölt útvonaluktól, szabálytalan hullámrepülést hajtottak végre, csökkentették a kiszabott repülési magasságot, látványosságra törekedve a géppel túl éles fordulót vettek, így a repülőgép felett elvesztették uralmukat. A repülőgép zuhanni kezdett, a Lumumba utca 224. számú házba ütközött, majd a földhöz vágódott. A repülőgép a katasztrófát megelőzően állandóan menet- rendszerű forgalomban közlekedett. Aznap ötödször szállt fel sétarepülésre. A bizottság minden részletre kiterjedő vizsgálata azt bizonyítja, hogy a gép műszaki állapota valamennyi felszállásnál kifogástalan volt. A repülőgép személyzete megfelelő képesítésű, nagy tapasztalatú hajózó volt. A repülőgép első pilótája 10 év alatt jóval több, mint egymillió kilométert repült. A repülőgép 23 utasán és 4 főnyi személyzetén kívül a repülőgép földre zuhanásának helyszínén még három személy vesztette életét, így a szerencsétlenség halálos áldozatainak száma harmincra emelkedett

- írta augusztus 12-én a Dunántúli Napló 4. oldalán. A tudósításban is olvashatunk a pilótafülkében illetéktelenül tartózkodókról, valamint arról is, hogy a pilóták - "menőzésből" - tiltott manőverekbe kezdtek, kis magasságon és lakott terület felett. Ilyen esetben - legyen szó bármilyen tapasztalt repülőgépvezetőről - a legapróbb késedelem vagy hiba is életveszélyes lehet...

VIZES BOROGATÁST A FEJEMRE!

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY, VIBRÁTOR BLOG
Szerző: Molnár Bálint
2017.06.24.


Jóreggelt univerzum! Rohadjak is meg, de meleg van reggel korán. Vagy ne rohadjak meg, de 6 óra után, ami még 7 óra előtt volt 20,5 fokot mutatott a hőmérő, és ez nem annyira vicces. Sőt, ma egyáltalán semmi nem lesz vicces egy percre sem, tikkasztó dögmeleg lesz. Nade. Szombatot írunk és ez itt felettem egy ázsiai kiskarmú vidracsalád, hogy senkinek ne legyen hiányérzete, amiért elhanyagoltam őket. Tegnap a Facebook nem működése olyan jól sikerült, hogy a kolléga zsenialitásán felbuzdulva én is klasszikus cikk formájában szállítom reggeli üdvözletemet.

Az első hír, ami kiütötte a szememet, újra a repülőtereken stoppoló, potyautas és munkanélküli szipákolóművésszel kapcsolatos. A Jobbik kérdezte volna a miniszterek elnökét, vajon nem kellene megvizsgálni, egy kölcsönökből élő ember, aki ilyen luxusban él, eleget tesz-e adózási kötelezettségeinek? És egyáltalán ki az a Habony Árpád, aki milyen alapon kap kiváltságos eljárást, hogy rendőrök védik az újságíróktól meg helikopterrel menekül a kérdések elől? Nos, mindenki nyugodjon meg: csak egy fránya belügyminisztériumi államtitkár akadt, aki Orbán helyett megválaszolta (nem, dehogy válaszolta) a kérdéseket. Kontrát Károly:

Habony Árpád nem áll és nem állt jogviszonyban egyetlen kormányzati szervvel vagy személlyel sem. Közfunkciót nem tölt be, nem politikus, és semmilyen közéleti tevékenységet nem végez, diplomata-útlevéllel nem rendelkezik”.

Nekem meg tollas a hátam, ja...


PISZKOS FREUD KÖZBELÉP

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Para-Kovács Imre
2017.06.23.


A magyar nép nem csak azért tiszteli és szereti – választott képviselőin keresztül – vitéz Nagybányai Horthy Miklóst, mert a nácikkal kollaborált, illetve azt tervezte, hogy a háború után megszabadítja a magyarságot az idegenektől, hadd teljesedjen ki végre saját hazájában a magyar szellem, hanem nagyszerű írói, költői teljesítménye és csodálatos humoros lektűrjei miatt is.

Talán legismertebb regénye, az Utas és holdvilág nem aratott osztatlan sikert.

Egészében véve a kritikai fogadtatásnak az alábbi okok miatt voltak problémái Horthy második regényével. Igazodás az előre gyártott elmélethez (Horthy a doktriner regényíró); igazodás a divatos külföldi mintákhoz (Horthy a sznobregényíró; „Cocteau-kópia” – írja a könyvről Thurzó); és igazodás a közönséghez (Horthy a hatásvadász és bizonyos tekintetben megalkuvó lektűr-író). A kritikai közhangulatot sűrítve összegzi Thurzó Gábor megállapítása: „A regény magvát kitevő Ulpius-ház borzongós, hideglelős kamasz-kalandja legmélyebb sajátja Horthy Miklósnak, és szereplőit, szereplőinek sorsát sokan ismerik – Horthy Miklós hamar előveszi Cocteaut, hozzáigazítja az élményt, mint szabó a testhez a ruhát. Egy kicsit szűkít rajta, egy kicsit belétold: és az olvasó már nem Horthy Miklóst, hanem Cocteaut olvassa, anélkül, hogy Horthy Miklós maga is észrevenné. A tudósság így lesz álarc, az őszinteségtől való menekvés egyik érdekes, de méltatlan formája” (idézi Havasréti József a Jelenkorban megjelent, „Egyesek és mások” című elemzésében).

A kormányzó legendásan férfias alkatát és kifogástalan úriemberi mivoltát talán még vonzóbbá tette a tény, hogy ellentengernagy létére képes volt megmutatni lírai énjét, nem félt a kitárulkozástól, nem tartott attól, hogy követői, tisztelői és alattvalói a gyöngeség jelét látják abban, ha írásos bizonyítékát adja esendőségének és szerelmének. Költészetének meghatározó alkotásai bemutatják Horthy Miklóst, a szerelmes férfit, aki hadvezérként is ember tud maradni a vérzivatarban...

BANDITÁKKAL PARLAMENTESDIT? - SZABAD-E? MÉG MINDIG?

GÉPNARANCS - BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Gusztos István
2017.06.23.


A mai „parlamenti” züllés kétségtelenül újabb mélypontja annak, amit akár Orbániában is „parlamenti” tevékenységnek lehet nevezni.

Szabad-e, lehetséges-e olyanokkal vitatkozni, akik bármiről bármit és bárminek az ellenkezőjét hajlandók állítani? Akik elképesztő gátlástalansággal handabandáznak, hazudoznak, terelnek, rágalmaznak? Saját aljas szándékaikkal rendszeresen másokat vádolnak?!

(A kérdés akkor is jogos, ha el kell ismerni: az MSZP magát hibáztathatja azért, amilyen helyzetbe került…)

Az, amit ma „plakáttörvény”-ügyben műveltek, csakis gengsztermunkának nevezhető. Az, amit a „kormány” és „pártja” „politizálásnak”, „törvényalkotásnak” nevez, lényegében az átbaszás kültelki módja: nem törődnek azzal, hogy sikerül-e bárkit becsapni, átverni, sikerül-e valamit is elhitetni – nem, ilyen céljaik nincsenek.

Pofátlanul handabandáznak – az egyetlen dolog, ami érdekli őket: megteszik, amihez van bennük erő és gátlástalanság. Erkölcsi szempontok, jogszabályok nem korlátozzák a szervezetet.

Miközben felessé teszik a kétharmados „törvényt”, képviselőik – Kósa, Tuzson, mások – folyamatosan pártfinanszírozásról beszélnek: de ebből számukra semmi sem következik…

SVÉDORSZÁG LEKŐRÖZI EURÓPÁT, PÉLDAKÉP LETT

CIVILHETES BLOG
Szerző: civilhetes.net
2017.06.23.


A PwC közgazdászai szerint az OECD-országok teljes GDP-je hosszú távon akár 2 ezer milliárd dollárral is nőhetne, ha az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatottsági aránya elérné Svédország szintjét, amely e tekintetben a legjobban teljesítő európai uniós ország. - írja a vg.hu.

Az OECD-országok teljes GDP-je hosszú távon akár 2 ezer milliárd dollárral is nőhetne, ha az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatottsági aránya elérné Svédország szintjét.

A magas jövedelmű (OECD-) országokban az 55 évet betöltött vagy annál idősebb népesség 2015 és 2035 között csaknem 50 százalékkal, mintegy 538 millió főre nő majd.

A várható élettartam növekedése pozitív fejlemény, a népesség gyors elöregedése azonban jelentős pénzügyi terhet ró az egészségügyi és nyugdíjrendszerekre.

A magasabb költségeket véleményünk szerint ellensúlyozhatja, ha az idősebb munkavállalók számára lehetővé és vonzóvá válik a munkaerőpiacon maradás, vagy az oda való visszatérés.

Ez növelni tudná a GDP-t, a fogyasztói vásárlóerőt és az adóbevételeket” – mondja Bencze Róbert, a PwC Magyarország HR-tanácsadási üzletágának igazgatója.

Az idősebb munkavállalók élettapasztalata és karrierjük során megszerzett készségei óriási értéket képviselnek a fiatalabb munkatársak számára.

Ezt a legjobb munkaadók azáltal fogják tudni kiaknázni, hogy fejlődési lehetőségeket biztosítanak az idősebb munkavállalóknak, ideértve a digitális készségekkel kapcsolatos fordított mentorálási programokat és gyakorlati képzéseket is
– teszi hozzá a PwC szakértője...

BŰN ÉS BŰNHŐDÉS 2.11

NEMGOGOL BLOG
Szerző: Toadwart66
2017.06.23.


Meglehetősen heves, de valószínűleg teljesen reménytelen támadásba lendült az Amerikai Könyvkiadók Szövetsége, az Association of American Publishers (AAP), a komoly üzleti sikereket elért Zebrafinch System nevű kaliforniai cég ellen. Egyes jogvédő szervezetek már korábban is jelezték, véleményük szerint komoly jogi és etikai aggályok merültek fel a Zebrafinch által forgalmazott Book Make & Go szoftverrel kapcsolatosan.

Erdkrips (Kirk) Punishment, a Zebrafinch System elnök-vezérigazgatója határozottan visszautasította az ellenük felhozott vádakat. Többek között kijelentette, ha az általuk fejlesztett könyvmanipuláló szoftverrel bárkinek bármi problémája akad, az egyúttal vegye fel a harcot a számtalan kép –, illetve hangszerkesztő programok ellen is. A Book Make & Go működése ugyanis tulajdonképpen ezekhez a programokéhoz hasonlít, csak éppen könyveket lehet a segítségével készíteni, illetve tovább manipulálni. Egy szoftverfejlesztő cég képtelen felelősséget vállalni azokért a kiadványokért, amelyeket a felhasználók a programjuk segítségével elkészítenek.

A szoftver licenc-szerződésében szigorú megkötések vannak arra vonatkozóan, mire lehet felhasználni az említett könyvszerkesztő, illetve könyvfeldolgozó programot. Punishment szerint ráadásul azon még soha nem háborodott fel senki, ha valaki egy képmanipuláló szoftver segítségével csinos kis pofaszakállat varázsolt Leonardo da Vinci Mona Lisa-jára, illetve egészen megtévesztő képet sikerült készítenie Abraham Lincoln és Benito Mussolini közös nyaralásáról. Az általa említett tengerparti fotót a vezérigazgató meg is mutatta a sajtónak. Az amerikai elnök, illetve az olasz diktátor ezen egészen boldognak tűntek.

A Book Make & Go lehetővé teszi azt, hogy néhány paraméter beállításával bárki megírhasson magának egy saját könyvet. Régebben egy egyszerű ponyvaregény elkészítése is rengeteg időbe és vesződségbe került, nem is beszélve egy monumentális családregény lélekőrlő megírásáról.

A Book Make & Go segítségével nagyjából fél nap alatt össze lehet például rakni VIII. Henrik izgalmas életrajzát, akár még kisgyermekeknek szóló változatban is. A szoftver az előre megadott beállítások alapján összegyűjti a szükséges adatokat, kiválogatja a megfelelő karaktereket, majd megszerkeszti a kívánt regényt. Természetesen arra is bőséges eszköz áll rendelkezésre, hogy a felhasználók tetszőleges változtatásokat eszközöljenek a mű cselekményben. Így például VIII. Henrik esetében könnyedén csökkenteni, illetve növelni lehet feleségeinek számát. Punishment példaként megemlítette, hogy a VIII. Henrik és Emil malac kalandjai a Canterbury érsekségben című ifjúsági regény rendkívül magas olvasottságot ért el, így nem csoda, hogy a Pixar elkészítette ennek 3D-s animációs változatát.

A legtöbb problémát az okozza, hogy a szoftver segítségével bármilyen, előzőleg digitalizált regényt át lehet alakítani, illetve a felhasználók igényeihez, ízléséhez igazítani. Egy tömörítő plugin segítségével hatékonyan le lehet rövidíteni akár Tolsztoj Háború és béke című regényét is. Tetszőlegesen megadott oldalszámok segítségével észszerű korlátok közé lehet szorítani. A szoftver egyszerűen törli a felesleges, érdektelen részeket, majd újraírja az egész művet. A két, három oldalas változatok természetesen már élvezhetetlen minőségűvé válnak, de ez egy túltömörített családi fotó esetében is így van. Veszteségmentes tömörítés esetén a szoftver csupán az unalmas részeket szedi ki egy adott regényből. Samuel R. Ephedron nagy sikerű bestselleréből, az Álmodozások Velencében-ből veszteségmentes tömörítés után mindössze egyetlen szó, a Velence maradt meg...

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA 2017

24.HU
Szerző: 24.hu
2017.06.24.


Múzeumok Éjszakája 2017: Idén is több száz helyszín közül válogathatunk.

Idén júniusban is megrendezésre kerül az ország talán legjelentősebb összkulturális eseménye, a résztvevők számát tekintve ugyanis hatalmas sikerről beszélhetünk évről évre.

Szokás a jól bejáratott szkepticizmusunkkal valamennyi kulturális rendezvényről, így a mindenkori, egyéni múzeumlátogatásról is úgy beszélni, mint egy újabb lehetőségről, amit kihagy a magyar, mert szomorú, mert szegény, mert iszik, mert meccset néz, mert nem érdekli. A Múzeumok Éjszakájának egyik legnagyobb erénye, hogy az összes ide köthető közhelyet képes megcáfolni. Pedig egyetlen délutánról és egy rövid éjszakáról van szó csupán.

Tényleg nem járunk múzeumba?

Az imént említett “múzeumba nem járás” egyébként jellemző ránk az év nagy részében.

A múzeumokkal, illetve a különféle galériákkal, kiállításokkal általában az a baj, hogy épp annak a társadalmi csoportnak nincs pénze a jegyekre, akit érdekelne mindaz, amit kínálnak a tárlatok. Alapvetően akkor járunk múzeumba, ha ingyen van (mondjuk nemzeti ünnepek alkalmával), ilyenkor azonban annyira sokan kíváncsiak a legizgalmasabb múzeumok kínálatára, hogy gyakran gondot okoz a felgyülemlő tömegek kezelése. Igény tehát abszolút van. Lehetőség már annál kevésbé, mivel egy ötfős család számára a belépők megváltása még akkor is jelentős kiadás, ha ötből hárman diákkedvezményre jogosultak.

Múzeumok éjszakája: A perspektívaváltás izgalma

A Múzeumok Éjszakája bár kínál ingyenesen látogatható programokat és kiállításokat is, alapvetéseinek lényege mégsem az “elérhető múzeum” látványrajza. A Múzeumok Éjszakáján a résztevő intézmények igyekeznek megmutatni azt az arcukat is, melyet egyébként azok sem láthatnak, akik rendszeres látogatók. Az éjszaka leple alatt ezernyi érdekességre, titokra derülhet (lámpa)fény, hiszen a fő cél talán a személyesség, a megosztás, elénk tárni a mítoszok mögötti valóságot. A múzeum ugyanis nem a poros múlt leképeződése, nem valami avitt, idejét múlt szörnyeteg. Ha mégis az, akkor gond van a koncepcióval…

A Múzeumok Éjszakája 2017 teljes kínálata megtalálható a rendezvénysorozat hivatalos oldalán.

Érdemes idén június 24-én is a múzeumok mellett dönteni. Mert ilyen egy évben tényleg csak egyszer van!