2017. augusztus 6., vasárnap

EZ A DIKTATÚRA: NEM ÉRVÉNYES A JOG, HA NEM TETSZIK A FIDESZNEK

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2017.08.06.



A törvényeket mindenkinek be kell tartania – fröcsögik, amikor épp bunkósbotként forgatják az általuk meghozott jogszabályokat. De ha a jog éppen nem tetszik nekik, hát magasról pottyantanak rá. Megtehetik, mert hagyjuk.


A Fidesz 4 esete a joggal:

1, Civilek elleni törvény


A józan ész és a kilátásba - azóta már folyamatba - helyezett uniós retorziók ellenére Orbán és csapata csak keresztül verte a civil szervezeteket megbélyegző törvényt a parlamenten. (Az első eredmény: külföldről finanszírozott szervezetté lett a Magyar Vöröskereszt. Gratulálunk.) Amikor pedig tiltakozásul jelezte néhány érintett: polgári engedetlenség keretében nem tartják be a törvény által rájuk rótt kötelezettséget, azonnal jött "a törvény mindenkire kötelező" kórus. Ezzel perszer nehéz vitatkozni: bármilyen minőségű is a jog, valóban mindenkire érvényes - a polgári engedetlenségbe épp ezért tartozik bele az ellenállás jogi következményeinek tudatos vállalása is.

2, Lex-CEU

A CEU-t ellehetetlenítő törvényről annyi szó esett eddig már, hogy bele se megyünk a részletekbe. Annyit érdemes felidézni, amennyit Lázár János mondott a jogszabály keletkezésének okairól: ameddig el nem indult a Soros elleni kampány, remekül megvoltak az egyetemmel is. Köszönjük, hogy kimondta. A hivatalos magyarázat természetesen úgy szólt: a törvényeket mindenkinek, így a CEU-nak is be kell tartania. (Azt hagyjuk is, hogy ekkor épp egy olyan törvényre hivatkoztak, amely akkor még meg sem született.) Abban pedig biztosak lehetünk, hogy szeptemberben a CEU nem vehet majd fel új hallgatókat.

3, 1294 menekült befogadásának elutasítása


A menekült-kvótát Magyarország - Szlovákia példáján felbátorodva - megtámadta az uniós bíróságon. A tét 1294 menekült kérelmének magyar elbírálása. (A kormánypropaganda hazugságaival szemben szó sincs automatikus befogadási kötelezettségről.) A bíróság várhatóan ősz vége felé hozza meg határozatát. De mindegy is, mit, hisz Orbán személyesen és többször is kijelentette: ha nekünk nem kedvező az ítélet, nem tartjuk be. Tehát a törvény itt már messze nem érvényes mindenkire egyaránt. Ha Viktornak nem tetszik a jog betűje - és ez esetben meg sem tudja változtatni -, hát épp pottyant rá magasról, mintsem saját szavait magára is érvényesnek tartsa. Kényelmesebb ez így.

4, Tündérliget

Nagyon hasonló a helyzet a Migration Aid kezdeményezésével, az oltalmazotti státuszt kapó családok nyaraltatásával kapcsolatban is. A szervezet nyilvánosan bejelentette, hogy a Balaton mellett egy magántelken segítene egyszerre 2-3 családnak, legfeljebb 10-12 embernek pihenni, regenerálódni az átélt megpróbáltatásokat követően.

Nézzük részletesebben az üggyel kapcsolatos jogi helyzetet:


FABINY TAMÁS: AKI BAJBAN VAN, AZT FOGADNUNK KELL, LEGYEN AZ KERESZTÉNY VAGY NEM KERESZTÉNY

444.HU
Szerző: Botos Tamás
2017.08.06. 



"Ami igazán furcsa, hogy az egyházban sem értik – és ezt újra és újra el kell magyaráznom –, hogy nem a nyakló nélküli bevándorlást akarjuk," mondta Fabiny Tamás, az Északkeleti Egyházmegye evangélikus püspöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában. De egyes emberen segíteni kell, tette hozzá, koordinációval, ujjlenyomattal, regisztrációval.

"De az nagyon szomorú, hogy ezt követően azokat sem tudjuk fogadni, akik bizonyíthatóan éhínség, terror, nyomor, klímaváltozás elől jönnek," - mondta Fabiny. Szerinte mára általános lett az elutasítás, pedig: "aki bajban van, azt fogadnunk kell, legyen az keresztény vagy nem keresztény."

A püspök elmesélte egy németországi élményét, ami egy egyházi fenntartású integrációs házban történt. A kétemeletes épületben mindenféle nációjú ember élt, afganisztáni, csecsen, szíriai, iraki. Ottjártakor éppen az önkormányzat emberei tartottak nekik foglalkozást, mert a menekültek nem ismerték a szelektív hulladékgyűjtést. Fabiny szerint meglepő és örvendetes az volt, hogy a lakók egyöntetűen azt mondták, hogy ezután figyelnek a szelektálásra.

"Vagyis a befogadó közösség igényelheti, hogy megtartsák a szabályait, a befogadott pedig kifejezheti, hogy át akarja venni ezeket a normákat, és akkor nem küldik haza, nem ültetik fel egy repülőgépre. Sok ilyen integrációs házra lenne szükség."

Szerinte sok a jó szándékú ember ma Magyarországon, ha hallják a pozitív példát, sokan követni fogják. De ha "a kérdést a mai politikai propaganda szavaival tesszük fel, talán kisebbségben vagyunk," mondta.

"Nekünk keresztényként nem olyan igazgatási-technikai kérdésekre kell megfelelnünk, mint hogy például a kerítés vagy a sűrűbb zöldhatár-járőrözés-e a hatékonyabb megoldás, hanem arra, hogy a gyűlölet vagy az irgalmasság hangja válik-e normává."...


POPULIZMUS - ÚJABB CSAVAR

BÁLINT, A FATALISTA BLOG
Szerző: Bálint, a fatalista
2017.08.06.


Egy jogállamban a populista hatalomátvételi kísérlet sorsa két séma szerint szokott alakulni.

Vagy sikertelen és akkor a rend a szükségesség és a lehetőségek függvényében elvágja a lehetőségét egy újabb hasonló kísérletnek. Vagy sikeres és akkor felzabálja a korábbi jogállamot és átalakítja azt a maga igényei szerint és képére. Aztán megy vele, amire megy. Most azonban az USA-ban mintha ettől eltérő folyamatok zajlanának.

Az establishmentet támadó milliárdos vállalkozó Trump úgy lett elnök, hogy a Republikánus Párt kénytelen-kelletlen előbb jelöltjévé választotta. Ő lényegében a korábbi jogállam dogmáin és előírásain - és a kormánypárt működési módján - próbált keresztül lépni, hogy egy testére szabott rendszert építsen ki. Ebben az akadályok tömegébe ütközött mind a különféle jogállami intézmények, mind saját pártja részéről. Minthogy végső eszközként a vád alá helyezés is lóg Trump feje felett, az lett volna ésszerű, ha valahogy kiegyezik pártjával, mert ez az állam rendezett működőképességének feltétele, ez szolgálja a párt jelöltjeit az időközi választásokon és ez ad esélyt Trumpnak az esetleges újraválasztására. Mégsem errefelé látszanak a dolgok menni. Trump egyénieskedő célrendszere idegen a fegyelmezett kompromisszumoktól és folyamatosan ilyen-olyan trükközéssel próbálkozik. E miatt a szövetségi állam ügyei kuszák mind otthon, mind a nemzetközi színtéren...

HAZAFIASSÁGRA NEM TORNAÓRÁKON KELL NEVELNI A DIÁKOKAT

VÁSÁRHELYI MÁRIA BLOGJA
Szerző: Vásárhelyi Mária
2017.08.06.


...A játékos helyett militáns szellemiségű tornaórák csak a gyerekekben lévő agresszivitást, a kölcsönös félelmeket és megfélemlítettséget növelik, és legfőképpen erősítik az alattvalói mentalitást. 

A cél persze ez! Mert ha valóban hazaszeretetre akarnának nevelni, akkor ezt nem a tornaórán, hanem az irodalom és történelem órákon kéne megtenni.

Hazafiasságot ugyanis nem a vezényszavakat üvöltöző tornatanároktól, hanem Kölcseytől, Vörösmartytól, Petőfi, Aranytól, József Attilától, Radnótitól, Esterházytól, a Pál utcai fiúktól, az Egri csillagokból stb. lehet tanulni.

És a magyar történelem nagy alakjaitól, akik akár az életüket áldozták az ország függetlenségéért és szabadságáért, akik nem fosztogatták - mint a mai kormány -, hanem gyarapították a saját országukat. Csak a diktatúrákban azonosítják a testedzést és a fegyelmet a hazafiasságra neveléssel, normális demokráciákban tudják, hogy a haza iránti elkötelezettség nem erő, hanem érzés kérdése...

MEGLÁSD VIKI, KIBORUL A BILI!

GÉPNARANCS
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Tóth Ilona
2017.08.06.


Orbán Viktor pokoli játszmája tovább tart. Úgy herdálja a közvagyont, mint óvodás gyerek a Lego-bábukat.

Megmondta ő, csak ezért is lesz kisvasút Felcsúton, aztán ha nem tetszik, majd folytatódnak a sínek Bicskéig, és ki tudja, hol lesz a vége. Talán majd egészen Tusványosig épül – hadd örüljön kinti, benti magyar. Minderre 8,5 milliárd forintot vesz ki a zsebünkből ámokfutásával a Vonatos Vezér. Ez már annyira abszurd, hogy csak rímekben van erőm pofátlanságait megörökíteni.

Van egy falu, elég kicsi,
ottan lakik Orbán Viki,
van nékije szép nagy háza,
Foci Akadémiája.

Húúú!

Lesz-e neki operája,
a pénz sosem számít nála,
légyen egy Felcsúti Szkála.
hogyha lehet most – és mára.

Húúú!

Ha fáradt teste lemerül,
stadionjába menekül,
ott érzi magát remekül,
üres pályán nemesül.

Húúú!

Felcsúton si-hu-hu-hu
általában áll a vonat,
ritkán visz csak utasokat.
letojják az uratokat.

Húúú!

A felcsúti Viki-vonat
nyeli a milliárdunkat,
egyáltalán nem ér sokat,
porig ég, csak füstje marad.

Húúú!

Kérem szépen,
ez nagy szégyen
döglünk éhen
egy kenyéren
élünk gyéren
minden héten
legyünk résen
másítunk a tényen
mindenki lépjen
végre éljen
tartsuk észben

mert

Orbán Viki
él, mint
bolseviki,
ez már krimi,
– nagyon ciki,
meglásd Viki
kiborul a bili.

Húúú-ha!

SÁTORALJAÚJHELYEN ÉPÜLHET AZ ÚJ "FELCSÚTI KISVASÚT"

BERKECZ BALÁZS BLOGJA
Szerző: Berkecz Balázs
2017.08.06.


Hülyeségben és azok megvalósításában Orbán és csapata verhetetlen. A fideszes fiúk a lopásban is csúcstartók, és ha a hülyeség és a lopás egyetlen feladatban sűrűsödhet össze, akkor a határ a csillagos ég. Orbán lázári kivitelezésű újabb önmegvalósításba kezdett: a világ leghosszabb függőhídját építhetik meg Sátoraljaújhelyen, részben üvegből. Ne tévedjünk: ez lesz az új "felcsúti kisvasút".

A minap számolt be arról a boon.hu, hogy 700 méter hosszú lehet az a függőhíd, amelyet a tokaj-hegyaljai fejlesztések keretében fognak megépíteni Sátoraljaújhelyen a Szár-hegy és a Vár-hegy között közel 2,5 milliárd forintból.

Sátoraljaújhely az ország egyik legcsóróbb vidékének járási székhelye, ahol ennek a 2,5 milliárdnak lehetne jobb helye is, de Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely fideszes polgármestere ezt a bizonyítványt is meg tudta magyarázni: "Szoktam néha hallani, miért ilyen beruházásokat valósítunk meg, amikor rendbe kellene tenni a város járdáit és útjait. Erre azt mondom, persze, ezek is nagyon fontos feladatok, ezeket is meg kell csinálni, de ha van egy olyan látványosságunk, ami turisták millióit vonzza Sátoraljaújhelyre, az olyan bevételt jelent majd a városnak, amelyekből ezeket a problémákat is könnyedén orvosolni tudjuk. A régió túlélésének és fejlődésének a kulcsa a turizmusban rejlik, a több látogató új munkahelyeket, biztosabb megélhetést jelent."

Persze tudjuk, hogy a másik gigantikus fideszes turisztikai beruházás, a felcsúti kisvasút is mennyire "jól" hozta a várt számokat, és milyen nagy turisztikai siker... Mint arról az Index az Átlátszó.hu által kikért adatokból beszámolt: naponta nagyjából tízen kisvasutaznak Orbán szívcsakrája köré épült vonalon, de idén január 21. és április 28. között 50 olyan nap is volt, amikor senki nem váltott jegyet a felcsúti kisvasútra, amely 857 millió forintból épült, és amelyből 600 milliót a sokat szidott Európai Unió adott (az Európai Csalás Elleni Hivatal Jávor Benedek, az Együtt és a Párbeszéd EP képviselője bejelentésére vizsgálja is az ügyet)...

KIVÉVE, HA A MINISZTERELNÖKÖT ORBÁN VIKTORNAK HÍVJÁK

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- DÜHÖNGŐ, HACSAKNEM BLOG
Szerző: H. A.
2017.08.06.


"A miniszterelnök magánprogramjaival, illetőleg a személyi védelmével kapcsolatban nem tudok információt adni"

– ezt Havasi Bertalanka, a miniszterek elnökének sajtófőnöke válaszolta pár napja a sajtó ama megkeresésére, hogy vajon idén hol nyaral az ország első embere. Miután már tavaly is titkolták, mert – semjénül szólva – evidentikus, hogy az alattvalóknak már nincs közük ahhoz, hogy hol lógatja a lábát a legnagyobb magyar, gondoltam szóba hozom a dolgot.

Nem, nem azért, mert nekem az erkélyen kell nyaralnom idén (is), és megöl a sárga libsi irigység, meg a demagógia fa árnyékában nem hagy nyugodni, hogy hány tucat golyóálló testőrrel kerül többe ez a nyaralás az országnak, mintha csak egy földhözragadt normális miniszterelnök menne nyaralni nem tudjuk hova. Szar ügy lehet úgy élni, hogy miniszterelnökként a tyúkszaros kis életéért kelljen állandó jelleggel aggodalmaskodnia valakinek, hogy állandóan bujkálnia, sunnyognia kelljen, mert soha nem lehet tudni, hol jön szembe egy hazaáruló liberális. Vagy egy kecskebaszó migráns. És külön Soros György.

Nekem persze tökmindegy, hol szopkodja befele a kolbászt és a pálinkát Orbán Viktor. Ha fussa abból a 740 ezer forintos megtakarításból, felőlem a Seychelle-szigeteken is ehetné a fene. Mondjuk ennyi pénzből, remélem azért óvatosan utazgat a plebejus, sosem volt vagyonos ember miniszterelnök úr. Már feltéve ha egyáltalán a saját keményen és keservesen összevakargatott forintjaiból pihen.

De nem is ez a lényeg. Erről az egész nagyfene titkolózásról legalább három dolog jutott eszembe. Az egyik az, hogy a migránsapokalipszis idején szerencsére így sincs magára hagyva ez a drága ország. Rezsiszilárd, Balog, Kósa egészen biztosan a helyén van, és bár igaz, hogy Szijjártó ErdogannálTörökországban nyaral, a többieket meg össze lehet valahonnan rántani a Balatonról, ha kitör a forradalom. (Ja, nem. Olyan nem sűrűn szokott előfordulni mifelénk.)

Másodsorban az is eszembe jutott, hogy a világ legnagyobb gazdasági nagyhatalmainak politikai vezetői érdekes módon nem titkolják, hogy mikor, mibű, merre. Itt van például rögtön példaképünk a tuskóságban, bunkóságban és határtalan ripacsságban, a mi egyenesen beszélő Donald Trump-unk, a legmagasabb világi hely ura. Akiről tudni lehet, hogy 17 napos szabadságát saját, különbejáratú, privát, New Jersey mellett található golf klubjában tölti. Nem titok.

Aztán itt van Angela Merkel német kancellár, aki konkrétan a világ negyedik legerősebb gazdasági nagyhatalmának vezetője, aki mint a korábbi években is tudható volt róla, Olaszországban, egészen pontosan Dél-Tirolban pihen (hegyet mászik, túrázik) férjével együtt. Az külön értékes információ, hogy nem a Lázár-Rogán-féle rongyrázás szellemében nyaral. Amellett, hogy bármikor elérhető pihenőszabadsága három hete alatt, egy négycsillagos szállodában szállt meg, ahol ebben az időszakban szobatípustól függően személyenként 86-98 euróba, azaz kb. 26-29 ezer forintba kerül egy éjszaka. Jut is eszembe Rogán Antal, akit nemrég egy olyan luxusszálloda teraszán kapták lencsevégre Rómában (nejestől!), ahol a legolcsóbb szoba két főnek egy pénteki éjszakára 230 ezer forinttól kezdődik.

Közben tele van a sajtó a baráti Vlagyimir Putyin kétnapos szabadságát megelevenítő fotókkal, videókkal, amely szabadságot a dél-szibériai Tuva Autonóm Köztársaságban töltött. Ahol – az elnöki szóvivő sajtót tájékoztató beszámolója szerint (Havasi Bertalannal szemben még neki is volt mondanivalója) – a nehezen megközelíthető tajgában, a hegyi tavak vízeséseiben halat fogott, búvárruhában csukára vadászott. Tutaj, motorcsónak, négykerekű motorkerékpár, gyalogtúra, macsóság, minden volt.

A sorok között említsük meg Theresa May brit miniszterelnököt is, aki Merkel kancellárhoz hasonlóan szintén Olaszországban pihent mostanság...


MÉSZÁROS LŐRINC CSÁPJAI A TAKARÉKSZÖVETKEZETEK FELÉ NYÚLNAK

HVG ONLINE - VÁLLALKOZÁS
Szerző: Gyenis Ágnes
2017.08.06.


Nem vezetik ki a tőzsdéről az FHB-t, és a mostani árfolyamon nem száll ki belőle az állam. A takarékszövetkezeti szektor egyre több szálon fonódik össze Mészáros Lőrinc érdekeltségeivel.

Önellentmondásba keveredett a kormány. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) nem élt a lehetőséggel, hogy a hétfőn zárult nyilvános felvásárlás során eladja FHB-ban lévő részvényeit a Takarékbanknak. Pedig a minap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, már nincs szükség állami tulajdonlásra a bankrendszerben. Igaz, miközben a Gránit Bankban lévő állami részesedés értékesítése tisztes nyereséggel kecsegtet, az évek óta depressziós FHB-részvényektől most mindössze 533 forintos áron lehetett volna megválni, ami a három évvel ezelőtti kurzusnak csupán a kétharmada.

Az érdemi beleszólásra lehetőséget nem adó, 4,45 százalékos állami pakett értékesítése vagy megtartása alapvetően nem is tűnik árkérdésnek. Az MNV részesedését még 2015 végén az azóta megbukott kormányzati kedvenc, Spéder Zoltán irányításával szorították 5 százalék alá a takarékszövetkezetek egy furfangos, zárt körű tőkeemeléssel. Amivel amúgy mentőövet dobtak a krónikusan veszteséges, az MNV-nek is eladósodott banknak. A kirekesztő eljárás ellen az MNV hevesen tiltakozott, Orbán Viktor kormányfő pedig kinyilatkoztatta, hogy az FHB-ban meg kell őrizni az állam addigi pozícióját, de Spéder kiebrudalásán túl semmit sem tettek ezért. Az állami taktikázásról a szocialista Tóth Bertalan faggatta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert az Országgyűlésben, de csak azt a választ kapta, hogy a döntés az MNV igazgatóságára tartozik. Arra a testületre, amelynek tagja Szivek Norbert, az MNV vezére, az Orbán család bizalmasa, egyben az Orbán-vő Tiborcz István ingatlanügyleteinek egyengetője...

A SZABADSÁGRA ÉPÜLŐ JÖVŐ TÖRTÉNETE

KAPITALIZMUS BLOG
Szerző: Ansinn
2017.08.03.


Azt mondja Kész Zoltán a Kapitalizmus blogon megjelent vele készült interjúban, hogy „Történelmi esély van az Orbán-rendszer eltakarítására”. Nem tudom, hogy az esély itt van-e. De a történelmi szükségszerűség biztosan. Csakhogy az esélyt el lehet szalasztani, a szükségszerűségnek nem feltétlenül kell megfelelni. Erre sok-sok példát lehet felhozni csak a magyar történelemből is, és persze arra is, hogy a mulasztásnak ára van, amit mindig meg kell fizetni.

A NER bevezetése és lényegének felismerése óta az ellenzéki erőfeszítések – ide sorolhatjuk a tüntetéseket, a polgári engedetlenségi akciókat, az új mozgalmak és pártok megjelenését és a meglevők kooperációs próbálkozásait is – legfeljebb csak bizonyos részeredményeket értek el, az országszerte meglevő sokféle elégedetlenség egyelőre szétforgácsolódik, nem áll össze kormányváltó erővé. Egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy a Fidesz-KDNP tagjainak és aktivistáinak az ősszel induló kampányban nem kell megfeszülniük a jövő tavaszi választási győzelemért.

Legfeljebb az a kérdés, hogy sima többséggel nyernek majd, vagy meglesz-e a kétharmaduk a parlamentben (ez az esélyesebb). Kész Zoltán szerint ugyan csak 106 hiteles egyéni jelölt kell és sok munka ennek elkerüléséhez és mond ilyet más is (pl. Botka László: közös ellenzéki jelölt, közös ellenzéki lista).

A kérdés azonban az: mit is hitelesítene az a megfelelő jelölt, legyen szó akár egyéni képviselőről, akár listán szereplőről, akár miniszterelnökről?

Az ellenzéki próbálkozások kudarcát az magyarázza, hogy erre a kérdésre nincsen válasz. És ha nem lesz, az előrevetíti a következő választási bukást is. Nem én vagyok az első, és én sem először írom le: az nem elég programnak, hogy „ezeknek menniük kell”. „Ezek” úgy jöttek, hogy „azoknak” menniük kellett, azután irtó gyorsan kiderült, hogy nemhogy cseberből vederbe kerültünk, de sikerült egy csomó mindent még tovább rontani. Tényleg azt várják a magyar választóktól, hogy most is egy „mi mások vagyunk”-ra adja le a szavazatát?...

A HOLOKAUSZT SODRÁBAN

NÉPSZAVA ONLINE - SZÉP SZÓ
Szerző: Kőbányai János
2017.08.05.


Miért érdemes olvasni a holokauszt történetét és diskurzusát? Ma. Amikor túlvagyunk a 70. évfordulóján is. A nemzedékek már eltávoztak az élők sorából, akik megtapasztalták a 20. századi apokalipszist.

A korszakot, amikor Európa fejlődése a genocídium bűnébe süllyedt, a köztudat ma holokausztnak (a görög eredetű szó/fogalom égő áldozatot jelent magyarul) vagy soának (a héber szó jelentése: pusztulás) nevezi.

Mit kezdjünk ezzel a magunk mögött hagyott korszakkal? Három emberöltőnyi idő után, amikor a világot a holokauszt utáni nemzedékek élik és alkotják – akik már születésük idejénél fogva is ártatlanok és bűntelenek benne. Miért kell folyvást vájkálni, felhorgasztani az emlékét? Avagy: lehet-e a holokauszt traumáját a megszabadító felejtés, az emlékezetből kikopás, „jótékony”, behegedő sebeire, azaz a természetes gyógyulásra bízni?

Az emberiség fejlődésére nemcsak az elszenvedett traumák sorozata jellemző, hanem azok feldolgozása is. A folyamat, amelyben gyászmunka során megy végbe az okozott és elszenvedett traumák feloldása – a „kollektív emlékezetben”. Ezt a szomorú, néha kegyetlen, egymással feleselő adok-kapok (feldolgozok) összjátékot az emberi kultúra fejlődésfolyamataként is szemlélhetjük. Ugyanis a traumafeldolgozó diskurzusok eredményeként alakul ki egy-egy meghatározott emlékközösség (nép) meghatározott korszakának szellemi állapota. Ezért a holokausztra való folyamatos emlékezést, s az emlékezés lényegi voltának a hangsúlyozását nem a jogi vagy történelmi felelősség megállapítása és besulykolása hívja elő - ennélfogva nem ragadható meg, s nem értelmezhető társadalmi vagy politikai erőtérben. (S még az ún. „emlékezetpolitika” mozdulataiban és gesztusaiban is csak áttételesen.) Ugyanis a „kollektív emlékezet” homogenizálása révén – a traumák és katasztrófákból való kilábalás folyamatából – valami magasabb tudatformáló erőt lehet kinyerni: amit jobb híján kultúrának lehet meghatározni. Így kapcsolta össze az apokalipszis megtapasztalásának „hasznát” Kertész Imre is: „A kérdés pedig így hangzik: teremthet-e értéket a holocaust? Szerintem ugyanis jelenleg éppen ehhez a kérdéshez érkezett el, s éppen ezzel a kérdéssel vívódik az évtizedek óta zajló processzus, melynek során elfojtódott, azután pedig dokumentálódott. Ez azonban kevésnek bizonyult, mint mondtam, dönteni kell róla, ez pedig értékítéletet jelent. Aki nem képes szembenézni a múltjával, az arra van ítélve, hogy örökké megismételje [...] Az életképes társadalomnak ébren kell tartania és állandóan meg kell újítania az önmagáról, a saját feltételeiről való tudását, tudatát. S ha döntése így szól, hogy a holocaust súlyos, fekete gyászünnepe elmaradhatatlan része e tudatnak, akkor ez a döntés nem holmi részvételen vagy megbánáson, hanem eleven értékítéleten alapul. Érték a holocaust, mert felmérhetetlen szenvedések révén felmérhetetlen tudáshoz vezetett; s ezáltal felmérhetetlen erkölcsi tartalék rejlik benne. (A holocaust mint kultúra, 1992.)

Kertész Imre ugyanezt a merész gondolatot fürdette meg a reflektorfényben a Nobel-díjat nyugtázó „stockholmi beszéde” (2002) utolsó mondatában – kihasználva ezt a kivételes pódiumot is, hogy nyomatékosítsa ajándékba visszanyert élete, és a vele összeforrott műve, leglényegibb ún. üzenetét: „Mert úgy érzem, hogy amikor Auschwitz traumatikus hatásán gondolkodom, ezzel a mai ember vitalitásának és kreativitásának az alapkérdéseihez jutok el; s Auschwitzon gondolkodva így, talán paradox módon, de inkább a jövőn, semmint a múlton gondolkodom.” Ugyanis, ahogy ez néhány sorral feljebb olvasható ugyanebben a beszédben: „Ha a Holocaust mára kultúrát teremtett – mint ahogy ez tagadhatatlanul megtörtént –, célja csakis az lehet, hogy a jóvátehetetlen realitás a szellem útján megszülje a jóvátételt: a katarzist. Ez a vágyam inspirált mindent, amit valaha is létrehoztam.”...

HATALMI ÉRDEKBŐL RÚGNA A TANULATLANOKBA A JOBBIK

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: KÁLMÁNATTILA
2017.08.05.


A tavaszi és az őszi parlamenti ülésszak közötti holtszezon, főleg ha néhány hónap van csak a következő választásig, remek alkalom a pártoknak, hogy rendezzék soraikat. És arra is, hogy bedobjanak olyan javaslatokat, amik egyébként elvesznének a mozgalmasabb időszakok hírözönében. A Jobbikban úgy gondolták, itt az idő felmelegíteni egy korábbi javaslatukat, a műveltségi cenzus bevezetését.

Az ötlet gazdájának kijelölt Dúró Dóra, jobbikos országgyűlési képviselő ilyeneket nyilatkozik:

„Ez nem idegen a magyar jogrendszertől, hiszen például gépkocsit sem lehet vezetni általános iskolai végzettség nélkül, az ország vezetésébe való beleszóláshoz pedig ugyanúgy elvárható az alapfokú iskolai végzettség.”

Vona Gábor pártelnök a Facebook-oldalán nyilvánult meg a témában:

„A Fidesz kizárja a választásból azokat a magyarokat, akik külföldre kényszerültek. Ez gyalázat. A mi javaslatunk azokat érintené, akik nem fejezték be az elemi iskolát, vagyis nem rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, amelyek egy ország jövőjéről való döntéshez szükségesek. Akik gyakran céltáblái a szavazatvásárlásnak. A Jobbik 2018-tól kormányra kerülve olyan oktatáspolitikát folytat majd, hogy ne legyen többé ilyen réteg.”

Vona posztja alatt további kiváló ötleteket sorolnak a kommentelők, hogy kiktől és miért lehetne még elvenni még a választójogot. De a Jobbik felvetése után balos, liberális oldalakon is sokan védték az ötletet, a megszokott „nehogy már a hülyék döntsenek” stílusban.

Önmagában kommentekből persze butaság lenne messzemenő következtetéseket levonni, de az biztos, hogy az általános választójog bármilyen korlátozása kinyitja azt a kérdést, hogy hol húzzák meg a határt? Vonáék most épp azt mondják, hogy nyolc osztály és írni-olvasni tudás elég, ezek azok az ismeretek, „amelyek egy ország jövőjéről való döntéshez szükségesek.” X szerint ehhez érettségi kell, Y pszichológiai tesztet akar, Z meg kérdőívet töltetne ki a választókkal, ötletekből nincs hiány...

SZABADSÁGHARC A SAJTÓSZABADSÁG ELLEN

GÉPNARANCS
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Föld S. Péter
2017.08.05.


Az ellenzék tehetetlenül és tanácstalanul nézi, ahogyan bezárul előtte a nyilvánosság.

A történet 2002-re vezethető vissza, de a helyzet mostanában kezdett fokozódni.

Az elveszített választás után az ellenzékbe szorult Orbán Viktor azt ajánlotta a frissen miniszterelnökké kinevezett Medgyessy Péternek, hogy felezzék meg a közmédiát. Legyen egyik fele a kormányé, a másik az ellenzéké.

Medgyessy Péter vicces kedvében volt, és azt válaszolta, hogy

akinek média kell, vegyen magának.

Ezt követően jött létre az akkori Magyar Nemzetet is kiadó birodalom, melynek része volt a Hír TV, a Heti Válasz és még egy sor más, Orbánhoz közeli média. A parádét Simicska Lajos vezényelte, ám a Fidesz éceszgébere két és fél évvel ezelőtt, a nevezetes G-napon nyilvánosan is szakított régi barátjával és üzlettársával.

Orbán nemcsak egy régi harcostársat veszített, de egy médiabirodalomnak is kénytelen volt búcsút mondani.

Ezt követően nem sokat tétlenkedtek a fiúk, hogy pótolják a veszteséget. Különösen azután, hogy rájöttek: megszerezni valamit könnyebb, mint megvásárolni, vagy létrehozni.

MA MÁR A MAGYARORSZÁGI SAJTÓ IGEN JELENTŐS RÉSZE ORBÁN BARÁTAINAK A KEZÉBEN VAN.

Hogy mennyire igazságosan osztották fel egymás között a vadászterületeket, van-e valamelyikükben tüske, amiért neki kevesebb jutott, mint másoknak, nem tudjuk. Ami a cégadatokból kiolvasható: van már médiája Mészáros Lőrincnek, Habony Árpádnak, Andy Vajnának, sőt még Schmidt Máriának is jutott egy kicsiny szelet a tortából.

Olyan ez, mint Arany János Családi kör című versében, ahol a családfő mindenkiről gondoskodik, s „egy-egy szárnyat, combot nyújt a kicsinyeknek.”

A roham még ma is tart, bár a magyarországi sajtó bekebelezése a végéhez közeledik.

A Népszabadságot meglehetősen furcsa körülmények között bezáró Heinrich Pecina egyik cége veszi meg a Russmedia három magyarországi megyei napilapját. A Hajdú-bihari Napló, az Észak-Magyarország és a Kelet-Magyarország című mindezidáig nem cáfolt hírek szerint MKB-s és takarékbankos hitel segítségével kerül az osztrák üzletember (?) tulajdonába...

VIGYÁZZ, HA A FARKAS BÉGET

KÉNYSZERBAGOLY BLOG
Szerző: Kényszerbagoly
2017.08.05.


"Óvalodj a törpétől"; Vigyázz, ha a haszonélvezők egyszerre csak maguk szervezik a tőlük való védelmet! Emlékeztek, 2009-re? Ezt ami most megy Erzsébetvárosban, már régen kitalálták. A Broadway alapítványba egy nap alatt beléptek a szórakozóhelyek a VI. kerületben, amikor a politika látszatintézkedéseket hozott a választások előtt. Az alapítvány a hangzatos Broadway nevet kapta, arculcsapva az itt élőket, akik éppen a kerület színházi negyed jellegének megőrzését, fejlesztését szerették volna, a mindent elöntő hányás/legénybúcsús turizmus helyett. De az addig minden civilizált viselkedésformától eltekintő vendeglátósoknak, - akik igértek fűt fát- ugyanúgy nem kellett félni az önkormányzattól, mint a csendben asszisztáló rendfenntartóktól. Volt az intézkedési csomagban egy duplacsavar, látszólag ugyan meg akarták oldani a kaotikus állapotot, de cselesen a csenrendelet zárási időpontját egységesen 22 órában határozták meg, ami természetesen nonszensz volt, és fölösleges is a legtöbb kávézó, és étterem esetében. Ezen az őrültségen az itt élni próbálók is elcsodálkoztak.. A rendeletalkotók viszont elérték, hogy óriási közfelháborodás lett a dologból, még az ombudsman is megszólalt az ügyben. A létrejött Broadway Egyesület, hamarosan az önkormányzat tárgyalópartnerévé vált.. A kígyó nem harap a saját farkába. Minden maradt a régiben, csak közben a politika fordult vörösből narancssárgába. A virágzó üzletágat, mely egyedülállóan "ereszd el a hajamat" programot nyújtott, megtámogatva a kelet-európai olcsó árakkal, eszük ágában sem volt civilizált mederbe terelni, sőt. A kisKocsis vezette önkormányzat a szomszédos kerületben a buliturizmus útjából is eltakarította a még szerényen meglévő "fékeket és ellensúlyokat." (korlátlan nyitvatartás) Az egyre csökkenő felületen szóhoz jutó szabad sajtó kiöregedőben lévő újságirói pedig intenzíven tapsikoltak mindennek ami buli, buli!...

ÚJABB PRÓBÁLKOZÁS

JOG ÁSZ BLOG
Szerző: Dr. Sándor Zsuzsa
2017.08.05.


A Fidesz – ha jól számolom – immár negyedik alkalommal próbálja meg a bíróságot a saját képére formálni. Kezdte ezt öt évvel ezelőtt, amikor a Fideszhez erősen kötődő Handó Tündét nevezte ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) élére és igencsak széleskörű jogosítványokat biztosított számára. Még ugyanabban az évben a bírák korábbi 70 éves kötelező nyugdíj korhatárát egyik percről a másikra 62 évre szállította le és egy év alatt 200 bírótól szabadult meg. Ez a két akció csak részben lett sikeres, a bírák elbocsátását mind az Európai Bíróság, mind az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek ítélte, ezért azon módosítani kellett. Handó hatáskörét is kénytelenek voltak szűkíteni, megszüntetve az ügyek áthelyezésének önkényes lehetőségét.

Éppen egy évvel ezelőtt próbálkozott a Fidesz azzal, hogy egy úgynevezett Közigazgatási Felső Bíróságot hozzon létre a számára kényes ügyek elbírálására, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy oda a közigazgatásban jártas szakembereket, értsd a minisztériumokban, állami hivatalokban dolgozó saját embereit ültesse be. Ez a kezdeményezés sem ment át az Alkotmánybíróság szűrőjén. Ekkor a Kormány látszólag visszavonulást fújt. Látszólag...

PÉTERFALVI ATTILA SZERINT NINCS RENDBEN A KORMÁNYZAT POLGÁRAIT MEGFIGYELŐ RENDSZERE

ZÁRÓJEL BLOG
Szerző: Mátrai Anna
2017.08.06.


Amint arról a Zárójel beszámolt, a hét elején a Belügyminisztérium által benyújtott salátatörvényben Péterfalvi Attila szerint van olyan rész, ami alapjaiban változtatná meg az állampolgárok személyes adataira és azok kezelésére vonatkozó passzusokat.

No, no!

Komoly problémái vannak az Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének a belügyi tárgyú törvénymódosítással. Központi adattároló szervezetre bíznák a különféle szervek által készített kép- és hangfelvételeket, azokat egységesen kezelnék, nemzetbiztonsági, bűnüldözési indokra hivatkozva onnan ki is kérhetnék azokat.

Péterfalvi legfőbb gondja a tervezettel, hogy az szinte automatizálná a hozzáférést az egyes hatóságok (pl. közútkezelő, közterület-fenntartó, rendőrség) által készített felvételekhez. A most érvényben lévő szabályzás értelmében egyenként kell az adatokért folyamodni, dokumentumokkal kell alátámasztani, hogy a kért adat szükséges az adott szervezet törvényben rögzített feladatainak ellátásához.

A törvénytervezet szerint azonban ezentúl általános, keretjellegű engedély alapján juthatnak az adatokhoz, ami nem garantálja az egyes adatfelhasználások dokumentálását. Így az adatfelhasználás utólagos ellenőrzése sokkal nehezebb.

Az adatigénylő szervezetek a tervezet alapján nemcsak utólag igényelhetik a már elkészült kép- és hangfelvételt, hanem folyamatosan, egyidejűleg is megfigyelhetik a központba továbbított felvételeket. Sőt, az általános keretjellegű engedély alapján a jövőben elkészülő felvételekhez is hozzáférést szerezhetnek – írja Péterfalvi...

"A NEMZET RÉSZE LESZNEK-E VAGY SEM" . INTERJÚ RAVASZ ÁBELLEL, A SZLOVÁK KORMÁNY ROMAÜGYI BIZTOSÁVAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
- SZABADPOLC
Szerző: Széky János
2017.08.06.


Kisebbfajta vihart kavart Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének egy mondata, mely a határon túli magyar romákról szólt. Vajon csak a politikai korrektség elvét sértette meg azzal, hogy föltette a „tehertétel vagy erőforrás” kérdését, vagy nemzetpolitikai szempontból is rossz az ilyen stratégia, ha egyáltalán stratégiáról van szó? Ravasz Ábel szlovákiai magyar politológussal, romaügyi kormánybiztossal, a Híd-Most párt alelnökével, a PURT roma szervezet társalapítójával beszélgettünk.

– Balog Zoltánnak az volt a megállapítása, hogy nem lehet tudni, a határon túli magyar romák tehertételt vagy erőforrást jelentenek-e. Az alternatíva kicsit homályos. Mire gondolhatott?

– Rosszul idézte az egyik kulcsszót. A miniszter nem azt mondta, hogy „nem lehet tudni”, hanem azt, hogy „nem döntöttük el”. Szerintem az egész mondat rossz, de talán a legrosszabb szó benne épp a „döntés”. Olyan, mintha „azt akarta volna mondani a költő”, hogy a magyar kormánynak valamiképpen döntenie kellene ezeknek az embereknek a sorsáról. Ha viszonylag jóindulatúan értelmezem, akkor ez azt jelenti, hogy a magyar kormány arról akar dönteni, az út szélén hagyjuk-e ezeket az embereket, vagy számolunk velük a jövőben is. Ha rosszabb indulatú vagyok, akkor akár azt is: a magyar kormány szeretné eldönteni, hogy – a honosításon keresztül – mintegy a politikai nemzet részévé teszi-e a magyar romákat, vagy sem.

– Ez egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy igényt tart-e rájuk mint szavazókra, vagy mégsem?

– Szerintem mindkét értelmezés igaz lehet, de ami engem jobban idegesít, az az első változat: hogy a magyar kormány értelmezésében neki döntenie kell vagy dönthet arról, mi legyen a határon túli magyar romák sorsa. Kvázi, a nemzet része lesznek-e, vagy sem. De úgy érzem, benne volt az is, hogy a határon túli magyarokat – Szlovákiát leszámítva – a magyar kormány igyekszik úgy megszólítani, mint potenciális választókat, és a határon túli magyar romákkal ezt nem teszi. De a miniszter esetleg arra gondolhatott, hogy mi lenne, ha meg akarná szólítani őket is mint „erőforrást”. A mondat így is, úgy is szörnyű.

– Mint ön is írta, meg a helyettese, Vavrek István rimaszécsi expolgármester is, a határon túli roma közösségnek legalább egy része mindenképpen erőforrásnak tekinthető nemzetpolitikai szempontból, már csak azért is, mert nélkülük sok helyen nem lehetne magyar iskolai osztályokat elindítani.

– Én két fő mozzanatot próbáltam kiemelni, amikor nyilvánosan válaszoltam a miniszteri nyilatkozatra. Az egyik az volt, hogy nem hiszem, hogy létezik ilyen döntéshelyzet, mert ezek az emberek önmeghatározásuk szerint zömével a magyar nemzet részének érzik magukat. És nem hiszem, innentől bárkinek lehetősége vagy épp szabadsága lenne arra, hogy meghatározza, részét alkotják-e ők a magyar nemzetnek, ahogy ez korábban már más csoportokkal, amelyeket kitaszított magából a magyarság, megtörtént. Másfelől én is azt gondolom, hogy a magyar romák erőforrást jelentenek. A leginkább szembeötlő példa valóban az iskolák fenntartása, de ez szerintem csak a jéghegy csúcsa. Ismerek egy csomó szlovákiai községet, ahol a még létező magyar népesség romákból áll. Ha ezek az emberek nem fogják magyarnak tartani magukat, akkor a határon túli magyar települések képzeletbeli vagy valós listájáról nyugodtan ki lehet húzni ezeket a falvakat. Gömörben van egy Szútor nevű falu, ahol a 2001-es népszámláláskor mindenki magyarnak vallotta magát, 2011-ben meg majdnem mindenki romának, és nem hiszem, hogy a magyarság szempontjából ez a szerencsés verzió. Tehát a határon túli magyaroknak és az anyaországiaknak is örülniük kellene, hogy van egy ilyen csoport. Néhány évvel ezelőtt írtam egy tanulmányt a 2011-es népszámlálásról, és ebben a szlovákiai magyar romákat az egyetlen növekvő létszámú szlovákiai magyar csoportként azonosítottam. A tényekkel nagyon nehéz vitatkozni, és így a „tehertétel vagy erőforrás” kérdésre egyértelmű a válasz. Bár én – ismétlem – azt se fogadom el, hogy ilyen kérdést egyáltalán föl lehet tenni...

KONTEÓKAT AD EL A KORMÁNYZAT HÍRKÉNT

HUPPA BLOG
Szerző: Sebestyén Eszter
2017.08.05.


Évek óta beszélünk az orbáni propagandáról. De hegemóniára törekvő hangulatkeltés-e az, amikor a kormányzat generálta hírek többsége, esetenként mindegyike (egy napon belül) a valóság-küszöböt meg sem közelíti, mi több, még csak nem is szimpla dezinformáció, hanem inkább összeesküvés-elmélet.

A kormányzati néphülyítés egyrészt nagyon alacsony színvonalra esett, másrészt attól tartok, az emberek mégis elhiszik. Szemelvények az elmúlt napok kormányzati agymenéseiből:

Soros György összehívta a Nemzetbiztonsági bizottságot (ez amúgy épp aznap hír, amikor a bizottság szocialista elnökéről hír, hogy nincs meg a laptopja, és párnapos hír, hogy saját pártelnöke leárulózta)

Soros György összehívta a Parlament rendkívüli ülését

Soros György áll az El Político álhírei mögött

Fekete-Győr Andrásnak, a Momentum elnökének francia barátnője van, ezért a Nolimpia-kampány célja az volt, hogy Franciaország kaphassa meg az olimpiát (itt a logikai láncszemekben még a hiátus is sok, de ezt nem is kormányzati politikus mondta, hanem annak propaganda gyárának feje, Mráz Ágoston)

a Migration Aid migránsüdülőt tervez (vs. a zánkai Erzsébet táborban ukrán gyerekek üdülnek, köszönhetően Emmi-Balog-lelkipásztornak)

A kormany.hu pedig egyenesen termelési regény (augusztus 5-én, a „hírek”, föntről lefelé):

A világbajnokság sikere Budapesté és Magyarországé
Középpontban a munkahely-teremtés
Világos, hogy a részükről eltervezett szerint, az emberek el kell, hogy higgyék ezeket, mert ezt a védtelen országot csak Orbán tudja megvédeni a 90-et közelítő vállalkozótól, aki majd’10.000 km-erről közigazgat minket; Fekete-Győr is idegen hatalmakat szolgál ki; a „migránssimogató” nemzetközi szervezettől szintén meg kell védeni a nemzetet; a termelési regény pedig önmagáért beszél, az ipar és mezőgazdaság nagyhatalma vagyunk, mi több, a sportoló sem magának, családjának és edzőinek köszönheti a sikereit, hanem a nagy és erős magyar nemzetnek.

Mindezek elhitetésére olyan kommunikációt folytatnak, amely több mint propaganda:...

MSZP, TE CSODÁS

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2017.08.05.


Molnár Gyula szerint Botka csupán „karcosan reagált arra, hogy Molnár Zsolt szerint nem feltétlenül Gyurcsány és pártja a legkomolyabb választási ellenfele az MSZP-nek. Ugyanakkor egyet érteni látszik a pártelnök Botkával abban, hogy Gyurcsány Ferenccel nem szabad megegyezniük. Ami ellentmondani látszik azzal a kijelentésével, hogy nem tenne igazságot a vitázó felek között.

Egy pártelnöki állásfoglalás, tetszik vagy sem, valójában „igazságot tesz”. Még akkor is, ha elfogadjuk: Molnár Gyula szerint legitim vélemények, koncepciók vitája zajlik. Mert a párt elnökeként óhatatlanul a párt „arcaként” nyilatkozik meg. Akkor is, ha elfogadjuk, hogy alapvetően egy politikai kényszer hatása is meghúzódhat a nyilatkozat mögött. Botka olyan szinten elment a falig, és olyan közel van a kampányidőszak éles szakasza, hogy gyakorlatilag kényszerpályára küldte az MSZP vezetőségét. Molnár Gyula mondhatta volna, hogy „Botka úr egy tahó”, de ebben az esetben a saját miniszterelnök-jelöltjével szemben foglal állást. A kongresszusi döntéssel szemben. Ezt nyilvánvalóan nem tehette meg. Ugyanakkor az MSZP-n belül is elég sokan lehetnek, akik szerint a demokrácia nem ott kezdődik, hogy egy másik párt megválasztott elnökének a személyét akarják meghatározni. Márpedig a választások alkalmából az ő munkájuk, informális kapcsolatrendszerük is „játszik”. Akár szereti ezt Botka úr, akár nem szereti. Habár, valószínűleg szereti. Amennyiben neki hoz szavazatokat...

MELYIK PÁRT JÁRNA NAGYON ROSSZUL, HA BEVEZETNÉK AZ ISKOLÁZOTTSÁGI CENZUST?

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: HVG
2017.08.05.


Nagy valószínűséggel megállapítható, hogy valamifajta iskolázottsági cenzus bevezetése a Fideszt, az MSZP-t, és a DK-t érintené kedvezőtlenül, valamint a Jobbikot, az LMP-t, a Kétfarkút és a Momentumot kedvezően.

Ugrásszerűen nő az egyik párt népszerűsége a nyolc általánost vagy annál kevesebbet végzettek körében, ha a teljes választókorú népességhez viszonyítjuk. Egy másik párt népszerűsége pedig jóval alacsonyabb a kevésbé iskolázottak között – derül ki a Publicus Intézet adataiból.

Magyarországon 2,2-2,4 millió választókorú embernek van nyolc általános, vagy alacsonyabb iskolai végzettsége. Közülük kb. 400 ezer ember nem fejezte be a nyolc általánost. Több mint 50 százalékuk 75 évnél idősebb, hiszen abban a korban, amikor ők voltak iskolakorúak, más volt a közoktatáshoz való hozzáférés – írta a Facebookon a Publicus Intézet.

Az elmúlt négy hónap összevont adatai alapján elmondható, hogy az alacsonyan iskolázottak körében a teljes népességhez viszonyítva magasabb a Fidesz (+6 százalékpont), MSZP (+1 százalékpont) és a DK (+1 százalékpont) támogatottsága. Alacsonyabb a Jobbik (-4 százalékpont), az LMP (-2 százalékpont) és a Kétfarkú, valamint a Momentum (-1, -1 százalékpont) támogatottsága...

ORBÁN GYALOG MEGY BRÜSSZELBE

24.HU
Szerző: Nagy Bandó András
2017.08.05.


Nagy Bandó így képzeli a világvégét. Atombiztos bunkereket építenek a világ leggazdagabbjai, szerzőnk agyát ez mozgatta meg. Tudták, hogy a rózsadombi bunkerekből még ablak nélkül is jobb a kilátás?

Húsz-harminc éve még azzal tréfálkoztunk, hogy egyre többen építtették meg maguknak (és családjuknak) a földrengésbiztos kriptát. Azt tudtuk, hogy a fáraóknak sikerült, ezredévek óta állnak a piramisok, végtére is elég jó kis „kripták” lettek, Egyiptomba zarándokol a világ, hogy lássa, amit látnia kell, tényleg ott állnak, hatalmas kövekből építve. Nemcsak a fáraó, hanem az építés titkát is magukba zárták, hányan és hányan próbálták elmagyarázni, kik és hogyan, milyen technikával és energiát beleadva húzták föl ezeket az elképesztő kolosszusokat.

Ma már a kriptákon túl vagyunk, akinek futotta rá, megcsináltatta, a szegényebbeknek meg valahogy majd kiszorítja a család, fakeresztre mindenképpen futja, végtére is, amikor fölöttük az ibolya, majdnem mindegy.

Mifelénk a felsőbb tízezer, a fejlett nyugaton (értsd: a vadnyugaton) meg a felső egy százalék most nem a meghalás utáni halhatatlanságra, nem a márványkriptákra költ, hanem az élet meghosszabbítására, nevezzük nevén: egy világkatasztrófa utáni életre, a túlélésre.

Képzeljünk el egy méretes apokalipszist, melyre rámegy az egész világ, a Föld nevű bolygó, és persze a hétmilliárdnyi földlakó. Nos, a kivételezettek (ebben is vannak egyenlők meg hát egyenlőbbek) nem akarnak rámenni, ők meg akarnak maradni, túl akarják élni a katasztrófát. Hogy mit lehet ezért tenni? Semmi különöset: meg kell venni egy rendes kis bunkert, kerül, amibe kerül.

Hogy a pénz nem minden, tudjuk, azt is tudjuk, akinek sok pénze van, annak észből is több jutott (lám, Mészáros Lőrinc is okosabb lett Zuckerbergnél), de mondjuk ki azt is: ma már ez sem teljesen igaz.

Végtére is mennyi esze lehet annak, aki 4 és fél millió dollárt fizet ki egy apokalipszisbiztos bunkerre?...

ÉS MI HOGYAN FOGADNÁNK A SZÖGESDRÓTOKAT, A RÁNK USZÍTOTT KUTYÁKAT, AZ ÜTÉSRE LENDÜLŐ KEZEKET?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Lázár Gergő
2017.08.05.  



A mai nap a hőségről és a Despacitóról szól és bár ezek is borzasztó fontos témák, én mégis mással foglalkoznék. Annak ellenére is, hogy a mai történetet egy olyan országból hozom, ahol hőség és reggaeton (Despacito) is bőséggel akad. A mosolyok és színek országa, Szenegál lesz a mai úticél. Az apropó pedig nem más, mint az, hogy a barátnőm – egy segélyszervezet tagjaként – ellátogatott az ország déli, Bassari nevű régiójába.

Szenegál ugyan nem tartozik a veszélyes afrikai országok sorába, európai szemmel mégis megdöbbentő az ottani helyzet. Nem dúlnak törzsek közötti háborúk, és népirtások sem tizedelik a lakosságot, mégis borzasztóak a körülmények. Barátnőm egy orvoscsapat tagjaként érkezett meg a dél-szenegáli Bassari régióba, hogy egy 10 napos program keretében segítsen az ott lakóknak.

A régióban nincsenek kórházak elérhető távolságban, a gyógyszerek pedig a feketepiacon cserélnek gazdát sokszoros áron, lehetetlenné téve a szegények számára a gyógyulást. Egy egyszerű fertőzés, vagy influenza is halálos lehet, a legalapvetőbb gyógyszerek és szaktudás hiányában. A tiszta víz beszerzése sem egyszerű feladat, sokszor halálos veszéllyé téve egy szülést. A gyermek, mely áldás kéne hogy legyen, sokszor a halálos ítéletet jelenti fiatal anyák tucatjai számára...

EGY NAP A KOLUMBIAI GERILLATÁBORBAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.08.06.


Erősen egzotikus és kalandos lett az eheti válogatás. Mert hát milyen gyakran jut el magyar ember egy kolumbiai gerillatáborban? Vagy (hogy maradjunk a kicsit tágabban vett környéken) Mexikóba? És akkor még nem is beszéltem Palau szigetéről - nos, ami a három helyszínt összeköti, hogy ma ezek szerepelnek a heti ajánlóban.

Kezdjük Kolumbiában, ahol a kormány tavaly novemberben kötött békét a FARC gerillaszervezettel, pontot téve az 52 éves fegyveres konfliktus végére. A FARC tagjai letették a fegyvert, és önként koncentrációs táborokba vonultak, ahonnan augusztus elsejétől távozhatnak szabadon. Nos, egy ilyen táborba (az Urías Rondónba) jutott el a Mirador blog, és egy ilyen beszámolót nem lehet kihagyni. Nem is érdemes.

„Az ember egy gerillatáborba nem tud csak úgy bemenni. Régebben egyszerűbb volt, csak a környéken kellett mászkálni, és már vittek is magukkal, távozni azonban csak váltságdíj fejében lehetett.

Ma már nincs ilyen, de azért botorság lenne azt állítani, hogy a FARC katonái tárt karokkal várják a turistákat. Ahhoz, hogy az ember bejusson egy ilyen táborba, engedélyt kell kérni az ENSZ-től, valamint maguktól a gerilláktól is.

Nekünk szerencsénk volt, ugyanis Moncsi (a magyar lány, aki évek óta Kolumbiában él) ismer egy bizonyos Juan Carlost, aki időközönként ételt szállít a gerilláknak. Juan Carlosszal ugyan soha nem sikerült találkoznunk, de Moncsi közbenjárásának köszönhetően kibulizta nekünk, hogy Ivan Gómez, alias „Az Őrült” meghívjon minket az Urías Rondón koncentrációs táborba, amit egy apró caserio, La Ye határában épített a gerilláknak az állam és az ENSZ.

Ahhoz, hogy La Yét elérjük, San Vicente de Caguánba kellett utaznunk, azon az útvonalon, ahol 2002-ben a gerillák elrabolták az akkori elnökjelöltet, Ingrid Betancourt, aki utána hat éven át élvezte a FARC vendégszeretetét. (...)

Pontban délben megérkezünk a gerillatábor bejáratához. Bár a hírekben azt hangoztatják, hogy a FARC katonái mind leadták a fegyvereiket, az őrök előtt mégis ott hever két AK-47-es. Rádión hívják Ivant, aki engedélyt ad nekünk a belépésre.

Meglepő módon a gerillatábor nincs körbekerítve, mi több, nem őrzi sem a rendőrség, sem a katonaság. Azt gondoltam, hogy a békekötés ellenére komolyan őrizni fogják a gerillákat, ezzel szemben szabadnak tűnik a bejárás. Persze nem mindenkinek, csak a táborban élőknek. Mint később megtudjuk, a FARC gerillái csak úgy mentek bele a békébe, ha szabad mozgást biztosítanak a számukra...

PITI CSALÁSNAK TARTJÁK A DOKTORISOK MATOLCSYÉK PHD-GYÁRÁT

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Kálmán Attila
2017.08.05.


„Szerinted mit lehet erről gondolni? Szerintem csak azt, hogy menjenek a picsába” – írta cseten Gábor, egy budapesti PhD-hallgató ismerősöm, amikor arról kérdeztem, mit szól ahhoz, hogy MNB-közeli figurák havi 300 ezer forint ösztöndíjat kapnak egy pécsi doktori iskolában. Több más doktori iskolába járó, vagy azon már túllevő emberrel beszélgetve tényleg úgy néz ki, hogy nehéz erről mást gondolni.

Adjunk magunknak egy kis fizetéskiegészítést!

Három hete derült ki, hogy Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs vezetője és felesége is évi 3 millió forintos ösztöndíjat kap a Nemzeti Bank egyik alapítványától. Ebben a magas ösztöndíjban a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Földtudományok Doktori Iskolája hallgatóiként részesülnek.

A történet pár nap múlva lett kerek: a 24.hu újságírója másfél tucat további MNB-s kötődésű doktori ösztöndíjast azonosított. Többek között a jegybank ügyvezető igazgatóját, Palotai Dánielt, aki havi bruttó 4,95 millió forintos fizetése mellé kap még így havi 300 ezer forintot. Valamint Csizmadia Norbertet, aki 2016 közepéig az MNB gazdaságstratégiáért felelős ügyvezetője volt, most pedig a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (Pageo) kuratóriumának az elnöke, és további két jegybanki alapítvány kuratóriumában is tag.
Az ösztöndíjat hogy, hogy nem pont a Pageo osztja, azaz Csizmadia lényegében magának adja a doktori ösztöndíjat. Ráadásul úgy vezeti a geopolitikai kutatásokat, hogy most járja épp a geopolitikai doktori iskolát.

Az ügyre a Pageo és Hidvéghi is reagált: minden a legnagyobb rendben van, minden szabályosan, nyilvánosan és a törvényeket betartva működik. Papíron ez így is van, bár joggal merülnek fel összeférhetetlenségi aggályok, mégiscsak jelenlegi és volt MNB-sek döntései alapján osztanak MNB-közeli embereknek MNB-s pénzt.

Azon talán már meg sem lepődik senki, hogy Matolcsy György párja, Vajda Zita is ebben a doktori iskolában mélyíti éppen geopolitikai ismereteit. Ő is egyike annak a közel 50 Pageo-ösztöndíjasnak, aki 2015-ben, akkor kezdett itt tanulni, amikor a jegybanki alapítvány beszállt a finanszírozásba. Az a három hallgató, aki nem pályázott sikeresen a Pageonál, havi kicsivel több, mint 100 ezer forint állami ösztöndíjat kap. 8-9 doktori iskolás ebből az évfolyamból pedig fizet a képzéséért...

DIREKTOR ÚR A DARÁLÓBAN

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2017.08.06.


„ – Démoszthenész, hát hiszesz te Istent?
– Hiszek.
– És mi a bizonyságod reá?
– Tulajdon engem vert meg, de nagyon.
– Jól megmutattad.


Ilyen nyalánkságokkal szórakoztatja a nagyérdeműt Kierkegaard, és valami igaza csak lehet. Az ő logikája mentén Kecser György mostantól élénken dicséri Orbán Viktor nevét, aki mindenható a Ceglédi Tankerület kezével mért csapást a jobb sorsra érdemes igazgató úrra miheztartás végett. Meg, hogy láthatóvá váljék a NER pöcegödrének egyáltalán nem delikát tartalma.

Kecser György eleddig huszonöt éven át irányította a sülysápi Szent István Iskolát, mint igazgató, az ősztől viszont nem fogja. Lejárt az ötödik ciklusa, és, ahogyan az szokásban van minálunk, a posztot újólag meg kellett pályáznia, amit a direktor meg is tett.

Senki más emberfia nem óhajtotta a széket, ő igen, ami tán érthető. Mindenféle munkaközösségek, szervezetek véleményezték a pályázatát, és meg is felelt nekik, semmiféle bajuk nem volt Kecserrel. Viszont a polgármesternek nem tetszett az ábrázatja, ezért nagy szuszogva elintézte, hogy az önkormányzat elutasítsa a folyamodványt.

Innen már a NER természetéből fakadóan ment minden, mint a karikacsapás, mondhatnánk, elindult Thomas, a gőzmozdony füstöt pöfögve, így az illetékes oktatási államtitkár úgy döntött, hogy nem nevezi ki újabb öt évre a korábbi vezetőt. Sőt, hogy még jobban megalázzák a jóembert, arra kérte volna a tankerület, hogy egy évig irányítsa az iskolát megbízással, míg találnak valakit a helyére...

ORBÁN MUTATJA AZ AUTOKRATÁKNAK: ÍGY KELL EZT CSINÁLNI - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SATÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Szelestey
2017.08.06.


• Amíg az Európai Néppárt védi Orbánt, addig idehaza nem sok minden fog változni, CEU-ügyben sem

• A Parlament csak asszisztál a Fidesz politikájához, a megújulásnak a társadalomból kell jönnie, de az utcai harcokat sem lehet kizárni



Capital


Magyarország tantörténet autokraták számára, Orbán Viktor évek óta minden súrlódás nélkül kilúgozza a demokráciát, mert érti a dolgát, és mert védelmet élvez. Jelenleg kétfelől szorongatják: alulról a tüntetők, fölülről pedig az EU, amely ezúttal a 7-es paragrafussal fenyegeti. A nyomásgyakorlás célja mindkét esetben az, hogy változtassa meg a Lex CEU-t, de a jelek szerint ez sem fog ki rajta. A magyar vezetés már jó ideje a nyugat tekintélyelvű problémás gyerekének számít. A miniszterelnök nyíltan megmondja, hogy illiberális demokráciát akar és napjainkban nincs senki, aki veszélyes lehetne rá nézve. Ehhez persze látni kell, hogy a politikus nem nyers erőszakkal uralkodik, a rendszer ugyan autoriter, de demokratikus beütéssel. A tüntetések bosszantják ugyan Orbánt – mi több, nagyon is – ám csak az igazi ellenfelekkel szemben lép fel, lásd Sorost. Valószínűleg tanult a 2006. őszi eseményekből, tehát, hogy mit válthat ki a rendőri erőszak. Merthogy az választásra kényszeríti az embereket, akkor pedig jobb a megfontoltság.

Amíg csupán kozmopolita diákok és értelmiségiek fordulnak ellene, addig nem sok oka van az aggodalomra. A vidék vele van, de azért a biztonság kedvéért már évekkel ezelőtt átalakította a választó kerületek határait. Az ellenzék gyenge és megosztott, a Fidesz propaganda gépezete viszont hatékony. Tudatosan alkalmazza az összeesküvés elméletet. A Soros elleni siker részben a széles körű antiszemitizmussal függ össze. Ily módon Európa marad a tüntetők egyetlen reménysége. Orbán egyébiránt hajlandó meghátrálni, ha elég nagy nyomás nehezedik rá. Pillanatnyilag azonban nem ez a helyzet, mert fontos támogatói még mindig kiállnak mellette. Ő az egyetlen nacionalista tekintélyelvű vezér Európában, aki közel áll a CDU-hoz, a Fidesz tagja a konzervatív pártcsaládnak. Bratyizik Seehoferrel. Szinte kizárt, hogy a CEU miatt szankciók következnének. Szóval a strasbourgi figyelmeztető lövés csupán jelképes és ezt a miniszterelnök úgy értelmezheti, hogy van még mozgástere. Májusban azt közölte, hogy nem kívánja módosítani a felsőoktatási törvényt. Ez ügyben azóta sem változott semmi...

INDEXES BEISMERŐ VALLOMÁS FAKOCKA-ÜGYBEN

INDEX.HU
Szerző: Tenczer Gábor
2017.08.01.


Tisztelt nyomozó hivatal!

Szeretnék önöknek részletes írásbeli tanúvallomást tenni. Remélve, hogy ezzel mind a BKV-s fakocka-ügyben, mind a BKK elleni rendszerszintű kibertámadás ügyében indult büntetőeljárás előrehaladását nagyban tudom segíteni.

Azzal kezdem, hogy 2017-ben ismertem meg Hekker Zoltánt. Egy ismerősöm, név szerint Tóth Balázs mutatott be neki, aki a kormánybuktatásra szerveződő propagandasajtónál dolgozott. Akkor még nem sejtettem...

Mit nem sejtettem?

Hogy békaemberekkel fogok találkozni.

De ne siessünk előre. Úgy kezdődött, hogy Hekker Zoltán cipőfűzést imitálva fakockát dobott a metróajtó vezetősínébe. A fakockában rétegzett préseléses technikával kódolt kémjelentések voltak. A kémjelentések a BKK világraszóló találmányának, az online bérletértékesítésnek gyenge pontjait tartalmazták.

A fakocka kettős célja az volt, hogy
diverzáns akciót végrehajtva lerombolja a népszerű BKV-ba és az atombiztos felújított orosz metrókba vetett mérhetetlen közbizalmat, titkos kódot alkalmazva értesítsen engem, az Index „hírportál” „újságíróját”, hogy kenyéradó gazdám, a Magyarország és Európa elpusztítására törő háttérhatalom elérkezettnek látja az időt a híres BKK megtámadására is...