2017. augusztus 27., vasárnap

BALOG ZOLTÁN NEM AZÉRT REFORMÁTUS LELKÉSZ, HOGY SOHA NE HAZUDJON

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ, HACSAKNEM BLOG
Szerző: H. A.
2017.08.27. 


...Balog Zoltán állításaival ellentétben Magyarországon nincsenek az élet nagy kérdéseit érintő szabad viták. Sőt, viták sincsenek. A dogmákon és vakhiten alapuló világszemlélettel ugyanis nem lehet vitázni.

Magyarországon kétharmados arrogancia van, hatalmi izmozás van és vitának álcázott kedélyes seggnyalás van a kormányhű entitások között.

Magyarországon az élet nagy kérdéseiről nem a nagy nyilvánosság részvételével döntenek, hanem az állampárt nyilvánosság elől elzárt sötét boszorkánykonyháiban. 50 évre titkosítva, közérdekű adatokat dugdosva, a közvélemény elől menekülve.

Magyarországon az élet nagy kérdéseit leggyakrabban olyanok alakítják, akik soha nem találkoztak még az élet nagy kérdéseivel. Sem a borsodi, szabolcsi zsákfalu életének nagy kérdéseivel, sem úgy általában a hajléktalanság, éhezés, lecsúszás, leszakadás, reménytelenség, kilátástlanság nagy kérdéseivel. Ezek a kérdések Veres Andrást ugyanúgy hidegen hagyják, mint Balog Zoltánt.

Magyarországon kizárólag azokat a magánéleti döntéseket tartják tiszteletben, amelyek egybeesnek a kormány önös érdekeivel.

Magyarország kormánya azokat a magánéleti döntéseket támogatja, amelyek egy szűk réteg életfogytiglani boldogulását segítik elő.

Magyarországon kék plakátokon, fizetett politikai hirdetésekben, a közpénzmédia révén üldözik és bélyegzik meg azokat, akiknek felfogása nem esik egybe a kormányéval. Őket ez a kormány soha nem tartotta tiszteletben, de Balog Zoltán nem azért református lelkész, hogy soha ne hazudjon.

Vagyis Magyarország kormánya semmit nem tart tiszteletben abból, amit fennhangon hirdet. Ez a kormány egyedül is képes volt eldönteni, hogy mikor szeret vásárolni a magyar ember, hogy szüksége van-e még a magánnyugdíj megtakarításaira, hogy akar-e putyini atomot, olimpiát, vizes világbajnokságot, stadionokat ameddig a szem ellát, kit szeret és kit kötelessége gyűlölni, hogy milyen sört kell innia, hogy kinek van joga meglopni őt, és ki a patás ördög, akire hivatkozva szét lehet cseszni még az unokái jövőjét is.

Ebben a böszme hangzavarban, ebben az atyáskodó, állandóan moralizáló, hosszú évek óta tartó monológban egyetlen kérdésre még soha nem sikerült kitérni, nem hogy megválaszolni azt: mitől keresztény ez a kormány? Vagy mitől keresztény egy szűklátókörű, az egyház mély erkölcsi válságáról tudomást szerezni nem akaró, lelketlen püspök? Egyáltalán miféle kereszténység az, amelyik a mesterségesen megtermékenyített, ámde életképtelen embriók elpusztulásán forgatja a szemét, miközben a nyomorba született életek sorsára, egy egész ország kifosztására és gyűlölettel idomítására magasról tesz, sőt, asszisztál hozzá?

AMIT EZEK A KÁRTÉKONY FÉRGEK MAGUK UTÁN HAGYNAK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ, ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2017.08.27.


Fejétől bűzlik a lábszag, ez már biztos. Mindig el tudok csodálkozni azon, hogy egy Európa közepén lévő, elméletileg civilizált és régebben majdnem demokratikus országban hogy a jó fenében kerülhetett hatalomra egy maroknyi útszéli tahó. Nekünk valahogy sikerült az, amit más országokban a polgárok igyekeznek elkerülni: megválasztottuk a fejünk fölé a legprimitívebb surmókat, akiket máshol a kocsmában sem tűrnének el.

Marhára nem politikai, vagy bármilyen nézetkülönbségekről beszélek. Az teljesen rendben van és a politika nem úriemberek játszmája, főleg választás előtt nem. Nálunk meg főleg nem. Hanem teljesen alapvető dolgokról. Tahóságról, suttyóságról, alpári, primitív uszításról.

Az egy dolog, hogy a legtöbb politikus nem képes viselni egy öltönyt. Nem annyira fontos ugyan, mint az, hogy mit hord valaki a fejében, pláne mi tartja egyenesen a testét gerincoszlop helyett, de azért sokat elárul, ha egy miniszterelnök elszabott zakóban, gyűrött nadrágban, bazári nyakkendőben jelenik meg mindenhol. A bicskanyitogató kéznyaldosásról nem beszélve. Marhára nem elegáns, de a politikában még csak nem is elfogadható a kézcsókdosás. Az a forma, amit Orbán alkalmaz, sehol, semmilyen körben nem elfogadható. Soha nem a hölgy kezét rántjuk fel a pofánkhoz. Akkor sem, ha Felcsúton ez volt a divat. Meg a zsebrevágott kéz.

Éppen eleget fizetünk a miniszterelnöknek, minisztereknek, hogy felfogadjanak egy szakembert, aki kiválasztja a ruházatukat és megtanítja őket az alapvető etikettre. De nem, suttyóéknál úgy hiszik, hogy aki elég pénzt lopott össze, annak egyből lett ízlése is. Hát nem lett. Annyira nem, hogy a bazári ízlés öröklődik.

Ami ennél nagyságrendekkel súlyosabb gond, az a belső igénytelenség, a lelki toprongyosság. És most ugorjunk az egyik legtahóbb, de az Orbán-kormányt leginkább reprezentáló kőbunkóra, Németh Szilárdra. Tudom, majd jönnek a kommentek, hogy nem buta ő, csak úgy tesz és nem is ilyen primitív suttyó, csak ezt a szerepet osztották rá. De, ez ilyen ostoba és ilyen tahó. Pont ezért osztották rá ezt a szerepet, mert el tudja játszani gond nélkül, holott színésznek is szar. Azt kell hoznia, ami a lényege és az ez. A sutyerákság...

"NINCS RENDES ÉTEL, ORVOS, VAGY OKTATÁS, CSAK KONTÉNEREK" - EGY MENEDÉKKÉRŐ CSALÁD BESZÁMOLÓJA A RÖSZKEI TRANZITZÓNÁRÓL

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: Erdélyi Katalin
2017.08.27.


Egy háromgyerekes családot négy hónapig tartott bezárva a röszkei tranzitzónában a magyar állam. Néhány napja befogadotti státuszt kaptak a hatóságtól, ezért kijöhettek Röszkéről, most Vámosszabadiban várják a sorsuk alakulását. Kameránk előtt mesélték el, milyen életük volt a konténertáborban, és fotókat is mutattak a benti körülményekről, 
ahová újságírókat nem ereszt be a Belügyminisztérium.

A 250-250 férőhelyes röszkei és tompai tranzitzónában jelenleg összesen nagyjából 470 menedékkérő tartózkodik, ebből 206 gyerek. A szögesdróttal körülvett, szigorúan őrzött konténertáborokba a sajtó nem mehet be, de a kiengedettek beszámolói és az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint is embertelen körülmények között tartja ott fogva a magyar állam a menedékkérőket.

Az adatokat dr. Somogyvári Zoltán, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza mondta el az Átlátszónak, és tőle tudtuk meg azt is, hogy bár a KLIK-nek elvileg kötelessége lenne megszerveznie az iskoláskorú gyerekek tanítását, ők mégsem kapnak semmiféle oktatást a konténertáborban töltött idő alatt.

Egy háromgyerekes iráni-afgán család 4 hónapig élt a röszkei tranzitban, ahonnan néhány napja engedték ki őket. Befogadotti státuszt kaptak a hatóságtól, most a vámosszabadi nyílt menekülttáborban várják, hogy mi lesz velük. Harminc napig maradhatnak ott, aztán utcára teszik őket mindenféle integrációs segítség nélkül.

A tíz hónapos kisbaba neve magyarul reményt jelent, és talán neki a legjobb, mert még nem érti, hogy mi történik velük. A 6 és 8 éves kislányok nem kapnak oktatást, hét hónapos terhes édesanyjuk arcán jól látható sebhely emlékeztet az Afganisztánban átélt kínzásokra, a férj pedig kétségbe van esve, hogy miből fogja eltartani a családját...

LAKHATÁSI VÁLSÁG - FELELŐSSÉG ÉS LEHETŐSÉG

NÉPSZAVA ONLINE - SZÉP SZÓ
Szerző: Misetics Bálint
2017.08.26.



Magyarországon lakhatási válság van. 400 ezer ember – köztük több mint 100 ezer gyerek – otthonában nincs WC. Közel egymillió ember nem engedheti meg magának, hogy megfelelően fűtse az otthonát. Több mint kétmillió ember él olyan háztartásban, amelyben előfordul, hogy pénzhiány miatt elmaradnak a lakbérrel, a rezsivel vagy a lakáshitel törlesztőrészletével. Ezrek élnek közterületen és túlzsúfolt tömegszállásokon. A lakhatási szegénység legtöbb mutatója Magyarországon jelentősen rosszabb, mint a többi – hasonló gazdasági teljesítő-képességű – visegrádi országban. Ez is arra utal, hogy a magyar állam elhibázott, szegényellenes lakáspolitikáját alapvető felelősség terheli abban, hogy ilyen sok ember él a megfelelő lakhatás lehetőségétől megfosztva.

„Szociális” bérlakások


A szélsőségesen igazságtalan társadalmi hatásokkal járó lakásprivatizáció, valamint az önkormányzati lakásállomány ezt követően is tovább folytatódó leépülésének az eredményeként jelenleg a lakások csupán 2,5 százaléka önkormányzati bérlakás. Ez messze elmarad mind az európai átlagtól, mind pedig a támogatott bérlakásokra rászoruló háztartások számától.

A szabályozás is rossz: egy országos lakbér-támogatási rendszer hiánya nem ösztönzi, a lakástörvény pedig nem kötelezi az önkormányzatokat arra, hogy a lakásokat „szociális” szempontok szerint osszák el, és „szociális helyzet alapján” megállapított lakbért kérjenek értük – ne pedig eladják vagy célzottan a magasabb jövedelmű, fizetőképesebb rétegeknek utalják ki, „költségelvű” vagy „piaci” lakbérrel. A lakások lakbére az utóbbi két esetben is jóval alacsonyabb a tényleges piaci árnál, az ezzel járó több tízezer forintos (rejtett) lakbértámogatás viszont általában a kevésbé vagy egyáltalán nem rászoruló bérlőkhöz jut.

Kilakoltatások


Jól mutatja a magyarországi „szociális bérlakás-szektor” állapotát, hogy az elmúlt másfél évtizedben háromszorosára növekedett a hátralék miatti kilakoltatások száma az önkormányzati lakásokból. 2015-ben, a téli kilakoltatási moratórium által nem érintett 9 hónapban egy átlagos napon több mint négy kilakoltatásra került sor csak az önkormányzati lakásokból. A kilakoltatások a lakás-szektor egészében is egyre gyakoribbak, és már a kifejezetten a súlyosan eladósodott rászoruló családok számára létrehozott Nemzeti Eszközkezelő lakásaiból is mindennapossá váltak.

Az önkormányzatoknak semmilyen betartható törvényi kötelezettségük nincs arra, hogy a kilakoltatottaknak bármilyen alternatív lakhatást biztosítsanak. Akkor sincs, ha gyermekes családok, várandós nők, idősek vagy tartós betegek kerülnek az utcára. A kilakoltatások így gyakran családok szétszakadásához vezetnek. Noha a gyermekvédelmi törvény egyértelműen kimondja, hogy „gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani”, erre a kegyetlen gyakorlatra mégis rutinszerűen és vélhetően egyre gyakrabban kerül sor, súlyos traumát okozva ezzel a gyerekeknek és szüleiknek...


A BÉRPLAFONOS NÉPSZAVAZÁS NEM SZÁMOLJA FEL VARÁZSÜTÉSRE A KORRUPCIÓT, DE LEGALÁBB ELMONDHATJUK, MILYEN ORSZÁGOT AKARUNK

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Pap Szilárd István
2017.08.27.


Nagyjából egy hónapja indította útjára Vágó Gábor azt az aláírásgyűjtést, amelynek célja, hogy népszavazáson dönthessünk az állami cégek vezetői béreinek maximalizálásáról. A kezdeményezéshez csatlakozott az MSZP, az LMP, az Együtt és a Párbeszéd, emellett szakszervezetek és civil szervezetek is beszálltak az aláírásgyűjtésbe. A népszavazási kezdeményezés kapcsán nagyon érdekes vita alakult ki arról, mire is lenne jó egy ilyen, az állami cégek vezetőit érintő bérplafon. Bár a vita elméleti szinten tényleg izgalmas, az érvek ütköztetése közepette könnyen szem elől téveszthetjük a kezdeményezés tétjeit , ami nem lenne jó.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg?” – így hangzik az a kérdés, amely átment a Nemzeti Választási Bizottság szigorú szűrőjén, és amelyből akkor lehet népszavazási kérdés, ha a kezdeményezőknek sikerül november 21-ig összegyűjteni 200 ezer aláírást országszerte. (Az első hónap után a számok nem túl bíztatók, de a pártok egy része még ezutánra ígéri a rakéták begyújtását.)

Vágó nyilatkozataiból két fontos tét rajzolódik ki. Egyrészt a népszavazás alkalmat adna, hogy a magyar társadalom megálljt parancsoljon a haveri alapon kinevezett állami cégvezetők pofátlan fizetéseinek. Másrészt pedig alkalmas lehet az állami szektorban tapasztalható óriási bérkülönbségek csökkentésére. Ha ugyanis a cégvezetők fizetését a köztársasági elnök fizetéséhez kötnénk, utána már nem növelhetnénk ezeket a fizetéseket anélkül, hogy a közigazgatásban dolgozó összes ember bérét emelnénk. Méghozzá azért, mert a köztársasági elnök bére a közigazgatási bérek alapján kerül kiszámolásra, így egy elem megváltoztatása csak az összes többi megváltoztatásával együtt lenne lehetséges.

Más szóval, a Vágó-féle népszavazás nemcsak arra lenne jó, hogy a magyar társadalom beintsen a kormánynak, de egy valós problémára, az állami szférán belüli óriási bérszakadékokat is enyhíthetné: gondoljunk csak egy postás vagy vasúti alkalmazott és a Magyar Posta vagy a MÁV-vezetők bérei közötti óriási különbségekre
...

FERENC PÁPA ELMEHET A...?

HVG ONLINE - VÉLEMÉNY
Szerző: Révész Sándor
2017.08.27.



A kormány is pápaellenes, Schilling Árpád is pápaellenes. Ugyanakkor Schilling kormányellenes, a kormány meg Schillingellenes. Érdemes ezen elgondolkodni egy kicsit.

A kormány hivatalos álláspontja szerint a lombikbébi-program jó, a mesterséges megtermékenyítés pedig nem bűn. Veres András püspök szerint pedig bűn, és aki elköveti s elősegíti, az a pokolra kerül. Én nem sajnálom a jelenlegi magyar kormánytól a poklot, inkább a poklot sajnálnám, ha ott is az Orbán-kormány kormányozna.

Veres András azonban nem mond mást, mint a pápa. Ő a Vatikán álláspontját képviseli, ami egy katolikus püspök esetében nem nagyon meglepő. Ezen álláspontot a Pápai Antonianum Egyetem adjunktusa, Harsányi Pál Ottó ferences szerzetes így foglalt össze a Vatikáni Rádióban: "A fő baj az, hogy ebben a programban több embriót hoznak létre mesterséges körülmények között (in vitro), mint amennyi beültetésre kerül (3 vagy 4). A számfeletti embriókat lefagyasztják egy esetleges következő beültetésre, kísérletezésre használják, vagy egy idő után elpusztítják. Ez a fő erkölcsi probléma. Itt már szándékos embriópusztítással állunk szemben." Az in vitro megtermékenyítést tehát (ellentétben a homológ eljárások bizonyos formáival) ugyanazért ítéli el a katolikus egyház, amiért a mesterséges terhesség-megszakítást.

Sokan nem értünk egyet ezekkel az elítélésekkel. De nagyon nem mindegy, miként nem értünk egyet velük. Mert abban ugye egyetértünk a katolikus a püspökkel és a pápával, hogy embert ölni bűn (ha az nem a jogos egyéni vagy kollektív önvédelem elkerülhetetlen következménye). Csak éppen azt gondoljuk, hogy az emberi embrió, mely önmagában, egy másik testtől függetlenül nem életképes, még nem egészen ember. De miként gondoljuk úgy? Akként, hogy aki az embriót embernek tekinti, abszurd álláspontot képviselt, az a nők és a tudományos haladás gonosz ellensége? Vagy akként, hogy itt egy objektíve eldönthetetlen kérdésről van, amelyet ki-ki a maga felfogása szerint ítélhet meg. Kis János például ez utóbbi felfogást képviseli az abortusz-kérdésről írott könyvében. Vannak ilyen kérdések. Például az is ilyen, hogy van-e Isten, esetleg több is van, vagy nincs, vagy ezt nem tudhatjuk.

Vannak ateisták, akik úgy gondolják, hogy például Isten létének kérdésében az övékkel ellentétes vélekedésnek nincs létjogosultsága. Ők nem tartják tiszteletben a hívők meggyőződését, hanem a papokat a néphülyítés kártékony ágenseinek tartják, a nyájukat pedig megtévesztett, ostoba birkák gyülekezetének, akik az emberi haladás útjában állnak. A galileisták például így vélekedtek jó száz évvel ezelőtt. És vannak ateisták (meg agnosztikusok), akik nem osztják, de tiszteletben tartják a hívők hitét. Így lehet kétféleképpen viszonyulni ahhoz a sokak hitéből következő vélekedéshez, hogy az embrió ember és megölése bűn.

Mindenesetre szögezzük le, hogy Ferenc pápa szelektív használatára nem vagyunk jogosultak. Nem jogos Ferenc pápára hivatkozni a menekültek ügyében, és eközben nem törődni Ferenc pápa álláspontjával a lombikbébik ügyében. Vagy-vagy. Ha úgy véljük, hogy egy önmagát kereszténynek minősítő politikai hatalom nem lehet hiteles, önmagát diszkvalifikálja, ha másként cselekszik, mint ahogy Ferenc pápa a keresztényektől megköveteli, akkor a menekültek és a lombikbébik ügyében egyaránt ezt kell mondanunk. És akkor a kormányt mindkét esetben ugyanúgy az általa hirdetett keresztény normák megtagadásával kell vádolnunk. Vagy pedig egyik esetben sem kell ezt tennünk. Ha felhasználjuk Ferenc pápa tekintélyét álláspontunk erősítésére az egyik esetben, akkor el kell ismernünk és viselnünk, hogy Ferenc pápa tekintélye gyengíti álláspontunk erejét a másik esetben. Ezt most magamnak is mondom, mivel a Vatikán véleményét a menekültekről és a halálbüntetésről magam is felhasználtam már a regnáló hatalom keresztény önminősítésének hiteltelenítésére. Veres András nyilatkozata kellett hozzá, hogy belássam, ez nem volt helyes. Nem vagyok illetékes annak megítélésében, hogy mennyi joggal minősíthetik magukat kereszténynek azok, akik ebben vagy abban nem értenek egyet a pápával...


KI A LEGHÍRESEBB MAGYAR?

ÁGOSTON LÁSZLÓ BLOGJA
Szerző: Ágoston László
2017.08.15.


...Keressünk olyat, aki nem csak származása, de szíve-lelke és munkássága szerint is magyar volt. Akiből sohasem lett Franz vagy George.

Van itt valaki, akiről mindenki hallott és számos róla elnevezett utcában és téren jártam a világon. Akit a világon mindenhol tanítanak, nincs olyan nap, hogy el ne hangozzanak a művei, akinek az arcát bankjegyre nyomták és akiről nem csak a hazájában készült bélyeg: Bartók.

Az a Bartók, akit egy ifjúkori olvasmányélményem szerint, a Zeneakadémia rektora egy koncertje után behívatott magához és tehetségtelennek nevezett. Valami ilyesmit mondott a fiatal zseninek:

“Mi ez a ricsaj? Miért nem ír inkább egy jó operettet? Persze, ahhoz zenét szerezni is tudni kéne…”

TRUMPNAK ORBÁN MUTATTA AZ UTAT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Szelestey
2017.08.27.


- Juncker be akar keményíteni a lengyelekkel szemben, de Merkel tart attól, hogy a magyar vétó megszégyenítené az uniót

- Trumpnak egy provokáció elég, hogy Orbán példáját követe bedarálja a demokratikus intézményeket és túszul ejtse a demokráciát

- Hazamennek a kelet-európai legények (és leányok)

Süddeutsche Zeitung

Juncker azon van, hogy meg kell vonni Lengyelország szavazati jogát az unióban, és ehhez meg akarja nyerni a tagállamok támogatását, ám a német miniszterelnök ellenzi az elképzelést. A Bizottság elnöke az igazságszolgáltatás vitatott reformja miatt szorgalmazza a szankciókat, hogy ily módon térítse jobb belátásra Varsót. Ha ez nem sikerül, akkor élne az EU a 7-es paragrafus adta lehetőséggel. A politikus azzal küldte nyári szabadságra a biztosokat, hogy odahaza mindenki lobbizzon a terv érdekében. Hogy az eljárást meg lehessen indítani, ahhoz négyötödös többség szükséges, utána viszont egyhangú támogatás kell a döntéshez. Merkel azonban nem szeretné kiélezni a viszályt, mert attól tart, hogy a magyar vétó miatt a javaslat vereséget szenved a szavazásnál. Juncker szerdán tárgyal a német vezetővel a kérdésről. Ugyanakkor a luxemburgi külügyminiszter nem ért egyet Berlin visszafogott álláspontjával és azt sürgeti, hogy Berlin és Párizs figyeljen oda, mármint hogy minden tagállamban tartsák tiszteletben az unió alapértékeit. Macron különben a minap kijelentette, hogy a lengyel kormány nagyon sok kérdésben szembemegy az európai érdekkel és ily módon a földrész szélére sodródik, amire Lengyelország igen élesen reagált.

Bloomberg


A francia elnök után a német kancellár is bírálta a lengyel kormányt, amiért az megpróbálja befolyása alá vonni az igazságszolgáltatást. Merkel, akire négy hét múlva választások várnak, azt mondta, hogy amíg olyan államok, mint Lengyelország és Magyarország az Európai Bírósághoz fordulhatnak, bármi bajuk van, addig nem lehet rossz kompromisszumot kötni. Hozzátette, hogy különösen a lengyelek miatt igen súlyos a helyzet. A többség elsősorban ott ütközik korlátokba, ahol alapvető demokratikus értékek sérülhetnek. A jelentés megjegyzi, hogy az unió szankciókat szabhat ki a Szydlo-kormányra a jogállami elleni támadás miatt. A lengyel fél, a magyarokkal és a csehekkel együtt – biztonsági megfontolásokra hivatkozva – nem tesz eleget a kvótadöntésnek sem. Merkel ezt úgy értékelte, hogy senki sem csemegézheti ki, mely területeken szolidáris...

TRIANON SZÁZADIK ÉVFORDULÓJA KÖZELÍT

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: Jeszenszky Géza
2017.08.27.




A Magyar Nemzet augusztus 10-i számában Pap Krisztián kétségbe vonta azt az állításomat, hogy Trianon következményeit kizárólag a határokat lebontó Európai Unió tudja enyhíteni. Ez nem azt jelenti, hogy elégedettek lehetünk az EU magyar kisebbségi közösségek javára folytatott tevékenységével. De a kisebbségi jogok védelme nem is az unió, hanem az Európa Tanács hatásköre, bár persze a diszkrimináció uniós jogot is sért. Amit viszont nemcsak Pap Krisztiánnak, de az egész magyar társadalomnak meg kellene értenie: amennyiben egy tagállam a gyakorlatban is tartja magát az EU elveihez és azok szelleméhez, a szubszidiaritáshoz és a helyi demokráciához, akkor a „magyar kérdés,” az elszakított területeken élő nemzettársaink jogbiztonsága és jövője megnyugtató módon rendeződik.

Mi a mai helyzet? Hogyan lehetne Trianon sötét árnyékán túllépni? E nemzeti tragédia következményeit meghaladni? A külföld – és nem csak a szomszédos országok – hajlamos Trianon vagy a szomszédos országokhoz került magyar közösségek puszta említését is irredentizmusnak, határ-felülvizsgálati törekvésnek, békét veszélyeztető tényezőnek tekinteni. Márpedig letagadhatatlan tény, hogy az 1920-as magyar békeszerződés (az 1947-es is) rossz, igazságtalan, egész Közép-Európa számára sok kárt okozó döntés volt. A Magyarországra kényszerített béke megsértette az I. világháború utáni rendezés egyik alapelvét, az önrendelkezés elvét, amikor a népszavazást elutasítva a magyar nemzet harmadát más nemzetek fennhatósága alá rendelte. A döntéseket meghozó nagyhatalmakat a méltányosság elve és a tartós stabilitás célja helyett önző, rövid távú érdekek vezérelték.

Minden korabeli és későbbi tárgyilagos elemző káros és rossz békének minősítette Trianont. A magukat akkor is nemzetállamként definiáló, de a valóságban (az 1920-as évek adatai szerint) a lakosság 30-55 százalékában kisebbségek által lakott szomszédos országokban – ahogy klasszikus tanulmányában Bibó István is megírta – a kisebbségellenes politika eltorzította a többség gondolkodását, és nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy nem tudott kialakulni, illetve működni a demokrácia. A határ két oldalán élő magyarok elkeseredettségét nem tompította az idő, a szomszédok pedig türelmetlen, elnyomó magatartásukkal naponta újratermelték a kölcsönös ellenszenvet. 

Vitathatatlan, hogy a versailles-i park palotájában hozott döntés Közép-Európa számára Erisz almája, a viszály magva lett, és ezt Hitler és Sztálin egyaránt jól ki tudta használni.

A rendszerváltozáskor azt reméltük, hogy a kommunizmusból szabaduló országok önként követik a nyugati példát, és a kisebbségeket elnyomó régi politikát felváltja a türelem és az őszinte kibékülés. Naivság volt? Lehet, de más út nem adódott, hiszen az alternatíva az eredménytelenségre kárhoztatott szembenállás, a magyarellenes új kisantant volt. Trianon hetvenedik évfordulóján az Országgyűlés – Szabad György házelnök felhívására – néma felállással emlékezett meg a szomorú napról. Előtte, május 31-én mind a hat akkori parlamenti párt egyhangúlag elfogadott egy közös nyilatkozatot.

„Emlékezve Magyarországnak a helsinki záróokmányban aláírt kötelezettségvállalására, [az aláíró pártok] megerősítik a határok erőszakos megváltoztatásának a tilalmát. Ugyanakkor hazánk elvárja a határainkon túli magyarsággal szemben az egyéni és kollektív kisebbségi jogok teljes körű biztosítását. Az aláíró pártok olyan világ mellett kötelezik el magukat, amelyben az államhatárok elveszítik korlátozó jelentőségüket, megvalósul a népek-nemzetek, kisebbségek és anyanemzetek, országok és polgáraik közötti kapcsolat szabadsága.” Nem a magyar kormányokon múlt, ami nem valósult meg a fentiekből...

A MAGYAR ÉRTELMISÉG ÁRULÁSA

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2017.08.27. 



Magyarország ötszáz éve forráshiányos ország, forráson értve minden olyan erőforrást, képességet, pénzt, geopolitikai pozíciót stb., amely meghatározza egy nép világban elfoglalt helyét. Ez a forráshiányos állapot ellenben sosem volt a politikai döntések homlokterében, sőt a magyar politikai kultúra döntő motívuma -- a függetlenségi nacionalizmus/etnicizmus -- közvetve mindig e források megújítása -- mindösszesen a modernizáció -- ellen harcolt.

Legutóbb az Orbán-rendszerrel veszítettük el az esélyt a forráshiánnyal való szembenézésre és a helyzet stratégiai újragondolására, ami egyet jelent azzal, hogy újra elveszítettük a lehetőséget a centrumhoz való fölzárkózásra, amely a folyamatos halasztódás miatt egyre reménytelenebb feladat. A mai halasztódásban éppen olyan motívumok diktáltak, mint ötszáz éve alatt oly sokszor. A függetlenségi nacionalizmus takarta politikai kiváltságok, a modernizációs narratíva kiforratlansága, megújulásra való képtelensége és/vagy stratégiai vaksága, illetve a kettő összeütközésében a nacionalizmus ismételt győzelme.

Az utóbbi évek "szabadságharca" nyomán a nyugati kormányok valószínűleg megértették (ők is már többedszerre a félezer év alatt) az etno-nacionalizmusunk elpusztíthatatlanságát (ami nem azt jelenti, hogy érdekük lett volna elpusztítani a patriotizmust és a jogos nemzeti büszkeséget, de kiderült, hogy a polgári fejlődés XIX-XX. századi kiesése miatt ez már nem választható út számunkra, illetve a polgárosodás pótlására nem hoztunk létre alkalmas stratégiát pl. egy lehetséges modernizációs nacionalizmus képében). Az észt úttal szemben a magyar út a társadalom felhúzása helyett a társadalom lenyomása. Az európai nemzetek együttműködése nem nulla összegű játszma, ahol a sérelmi politizálással bármit el lehet érni, vagy amit -- másrészről -- ne lehetne okosan a javunkra fordítani. De a magyarok láthatóan nem értik ezt elég nagy számban, ezért maradnak a legjobb esetben is félperiféra. A forrásaink lassú pótlására lehetne számítani a Nyugattól. De mi inkább választjuk ismét a félreértelmezett nemzeti függetlenséget -- ami rendesen valójában a függetlenség további csökkenéséhez vezet, mert a forrásbőségünk nem nő, viszont nő a hibázás veszélye a nagyobb nemzetekkel való konfliktusokban...


MERKEL: A MAGYAROK MEGTÉVESZTETTÉK A KELETINÉL, HUMANITÁRIUS KATASZTRÓFA FENYEGETETT, EZÉRT KELLETT ŐKET BEENGEDNI

444.HU
Szerző: Rényi Pál Dániel
2017.08.27.


"A menekültek befogadásának elutasítása ellentétes az európai szellemiséggel. Türelemmel, kitartással le fogjuk győzni ezt a hozzáállást"  - mondta az újraválasztásra készülő német kancellár, Angela Merkel a heti Welt am Sonntag magazinnak adott interjújában, ami az MTI is szemlézett. 

A CDU vezetője az interjúban azt hangsúlyozta, nem elvárható, hogy minden migrációs nyomás okozta terhet - földrajzi elhelyezkedésükből adódóan - Görögország és Olaszország viseljen, a több uniós tagállamnak segíteniük kell társaikon és ki kell venni részüket a közös teherviselésből.


"Nincs rendben, hogy egyes országok elzárkóznak és egyetlen menekültet sem hajlandóak fogadni"

- utalt egyértelműen a magyarokra is Merkel, aki később ennél konkrétabban is felelősségre vonta Orbán Viktor menekültpolitikáját. Merkel azt hangsúlyozta, hogy természetesen figyelembe kell venni az egyes országok gazdasági erejét, munkaerőpiaci helyzetét, de a teljes bezárkózás nem európai hozzáállás.

Merkel ma is ugyanúgy döntene, mint tette azt 2015 őszén, amikor is több mint 400 ezer menekültet és bevándorlót fogadott be Németország, megelőzve egy lehetséges humanitárius katasztrófát, ami a tranzitországokban - köztük Magyarországon - fenyegetett.

"Az emberek sorsát tartottam szem előtt, de összességében tisztában voltam a (menekültügyi) helyzettel" - mondta a 2015 szeptemberében a magyar-osztrák határ felé gyalogoló emberek ezreinek ügyéről.


"A kérdés úgy szólt, hogy a korábban Németországba érkezettek után azokat az embereket is beengedjük-e, akiket Magyarország egyszer csak nem engedett felszállni a vonatokra, hanem megtévesztették őket, és ezért ezrével elindultak gyalog Ausztria és Németország felé"

- vázolta a dilemmát Merkel, aki szerint a döntését azért hozta meg, mert valóságos humanitárius katasztrófa fenyegetett...

MEGHALT LORÁN LENKE

CIVILHETES BLOG
Szerző: Civilhetes.net / Híres ember
2017.08.27.


Életének 91. évében vasárnap elhunyt Lorán Lenke színésznő – a hírt a család közölte az MTI-vel vasárnap.

A Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész május 1-jén töltötte be 90. életévét...

A színésznő 1968-ban kapta meg a Jászai Mari-díjat, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2007-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. Mintegy 30 évig, 1966 és 1998 között játszott a Vidám Színpadon, 1998-tól pedig a Mikroszkóp Színpad társulatához tartozott. Az Új Színház örökös tagja volt.

Rengeteg színdarabban és filmben, sorozatban szerepelt. Többek között az Én, és a kisöcsémben, a Dollárpapában és a Csárdáskirálynőben játszott, de feltűnt a Família Kft-ben is. Sokan ismerhetik a Szoci Nyugdíjas mém arcaként.

Lorán Lenke egyik legközelebbi barátja Csala Zsuzsa volt, a színésznőt nagyon megviselte barátnője 2014-es halála.

NA ÉS AZ ÖNBECSÜLÉSED HOGY ÁLL?

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: Éva28
2017.08.27.


Biztos ti is megfigyeltétek, hogy azok az emberek, akik rendben vannak magukkal, másokról sem szoktak negatívan nyilatkozni, nem mondanak könnyen ítéletet senkire és semmire. Általában egészséges optimizmus jellemzi őket.

Sajnos ennek fordítottja is igaz, vagyis ha valakinek folyton mindennel és mindenkivel baja van, akkor annak valójában elsősorban és mindenek felett saját magával vannak gondjai, csak lehet, hogy ezt még magának sem vallja be.

Dosztojevszkij ezt így fogalmazta meg:

"Az ösztön, ami arra késztet, hogy magunknak hazudjunk, annál is mélyebben gyökerezik bennünk, mint az, hogy másoknak hazudjunk." - azért ez egy jó nagy gyomros...

De mi is kell az önbecsüléshez (kvázi ahhoz, hogy jobb, másokat is könnyebben elfogadó, toleráns, megfontolt, kiegyensúlyozott emberekké válhassunk)??...

"ORBÁN VIKTOR SOK MINDENT NEM ÉRT" - ANDOR LÁSZLÓ: A MAGYAR KORMÁNY LÁTHATATLAN A BRÜSSZELI VITÁKBAN

168 ÓRA ONLINE - ITTHON
Szerző: Szabó Brigitta
2017.08.26.


Úgy tűnik, a Brexit után megmozdult valami, tisztázódni kezd az EU szociális pillérének mibenléte. Nem arról van szó, hogy a jövőben Brüsszelből mondják meg, mekkorák legyenek a nyugdíjak, de azt például megkövetelnék, hogy bármely uniós államban dolgozott is a polgár, a nyugdíjába minden munkaóra beszámítson. Az EU olyan jóléti államok közösségévé válna, ahol senki sem érzi úgy, hogy egy másik államból érkező polgár potyautas. Andor László korábbi uniós biztos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője szerint Magyarország nem vesz részt a több mint egy éve tartó vitában, pedig a legélesebb kérdésben, a szociális dömping ügyében számunkra is nagy a tét.

– Orbán Viktor szerint az Európai Unió szociális pillére egy „blabla szöveg, ami mögött valójában az van, hogy el akarják venni a tagállamoktól az adók megállapításának a jogát. Na most, hogyha a magyar adórendszer kulcsainak, módszerének, szerkezetének ügyében nem Budapesten fognak dönteni, hanem Brüsszelben, akkor egy dolgot biztosan mondhatok: a multik jól fognak járni, de a magyarok nem. Tehát ezért az egysebességes-kétsebességes Európát mindig le kell fordítani magyar nyelvre is, hogy mi következik vajon ebből a vitából ránk nézve.” Mi következik?

– Ebből az idézetből az látszik, hogy Orbán Viktor sok mindent nem ért. Az EU szociális pilléréről szóló vita már több mint egy éve tart, számos területet érint, de speciel adózási kérdéseket nem.

–  S mit igen?

– Az elmúlt években a gazdasági válságok szociális megrázkódtatásokhoz vezettek, amelyek elsősorban a munkanélküliség, a szegénység és a jövedelmi egyenlőtlenség növekedésében mutatkoztak meg. Az Európai Bizottság komplex módon áttekintette a kialakult helyzetet, s húsz pontban összefoglalta, miből kellene állnia az egyes tagállamokon belül a jóléti rendszereknek. Ezekből az EU viszonylag keveset ad közvetlenül, a jóléti politika nagy része a tagországok hatásköre.
– Az unió mit ért jóléti rendszer alatt?
– Ide tartozik a foglalkoztatás, a szociálpolitika és a munkakörülmények szabályozása, de tágan értelmezve ide tartoznak a bérek is. Mindez nagyrészt a tagországok hatásköre, nem Brüsszelé. Az EUnak közvetlen felelőssége van viszont ott, ahol az állampolgárok mozognak az országok között, akár dolgozóként, akár diákként vagy nyugdíjasként. Számukra biztosított legyen a jóléti rendszerek átjárhatósága, ne váljanak kiszolgáltatottá, ne csorbuljanak a jogaik, másrészt senki se érezze úgy, hogy csak azért érkezik az országába egy külföldi, hogy aránytalanul sokat kivegyen az adott állam jóléti kasszájából. Ha van emblematikus vita az EU-ban, akkor az a szociális dömping körül forog, de egyre többen foglalkoznak a digitális forradalom munkaügyi hatásaival is, ami az uniós joganyag átfésülését, frissítését sürgeti...

BOTKA LÁSZLÓKÉNT MUTATKOZTAM BE, ÉS SIMÁN BEENGEDTEK

INDEX.HU
Szerző: DULL SZABOLCS
2017.08.26.


Értelmiségi találkozót szervezett Szegeden Botka László, aki két párt politikusaitól is támogatást kapott. Karácsony Gergely azt mondta, nem fog küzdeni ellene, az Együtt egyik politikusa pedig azt mondta, ő írja Botka egészségügyi programját.

Amikor Farkasházy Tivadar a nyár elején bejelentette, hogy az idén nem szervezi meg az emblematikus szárszói találkozóját, már-már azt hihettük, hogy ezen a nyáron nem gyűlnek össze a demokraták sehol egy fehér sátor alatt Orbán rendszerén keseregni.

Aztán érkezett a meghívó több száz demokrata postaládájába, hogy Botka László ezen az augusztus délutánon értelmiségi találkozót szervez Szeged kertvárosi részén. A kormányzati média valamiért titkos értelmiségi összeesküvésnek kiáltotta ki, pedig bejutni nem volt nehéz: magam Botka Lászlóként mutatkoztam be, és simán beengedtek.

A Botka-találkozót úgy kell elképzelni, mint egy esküvői lakodalmat, ifjú pár, pálinka és felszabadult hangulat nélkül. Egy jól átmelegedett, nagy fehér sátorban sörpadokon hallgatták a résztvevők az értelmiségi, majd politikusi beszédeket. Ujhelyi István MSZP-alelnök meg is jegyezte, hogy ebben a sátorban ő legutóbb esküvőn volt, és nem is nagyon szeretne beszélni az este végéről...

KORMÁNYRENDELET SZÜLETETT, HOGY NE ESSEN EL A 15,3 MILLIÁRD FORINTOS ÜZLETTŐL A KORMÁNY EGYIK KEDVENC VÁLLALKOZÓJA

444.HU
Szerző: tbg
2017.08.27.


Elképesztő fordulatot vett a Magyar Buszgyártás Szent Ügye a napokban. A hírről az Omnibusz blog számolt be

„Mészáros Csaba cége (az Ikarus Egyedi Autóbuszgyártó Kft.) ez év elején az összeomlás szélére került, de egy tizenötmilliárdos állami üzlet, úgy tűnt, kihúzza a csávából. Viszont az állami tulajdonban lévő Volánbusz nem kapta meg határidőre a megrendelt 180 új csuklós buszát. Az illetékesek ahelyett, hogy szerződést bontottak volna és kötbért követelnének, inkább gyorsan kreáltak egy új jogszabályt, ami lehetőséget ad a szerződés teljesítésének elnyújtására.”

Rendelettel tendereznek

Az Omnibusz cikkében hivatkozott új jogszabályt így szól:

„(5) A városi forgalomban közösségi közlekedésben használt, 22 főnél több utas szállításra alkalmas (M3 I. osztályú) autóbuszt – a (2) bekezdésben meghatározott tűzoltó készülék mellett – el kell látni az autóbusz motorterében keletkezett tüzek oltására alkalmas, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság engedélyével rendelkező önműködő, tűzoltótechnikai termékkel.”

Magyarul, mostantól minden új buszt fel kell szerelni egy tűzoltótechnikai rendszerrel – ez eddig nem volt általános előírás...

A TÖRTÉNELEMRŐL

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: Benedikty Béla
2017.08.27.


Néhány napja szó volt Machiavelliről, egy politikai tanácsadó magasztalta az elméletet, miszerint a politika és a morál két külön világ. Akkor nem szóltam, hogy Machiavelli ezt sosem írta le, és A fejedelem lényegéből sem az következik, hogy ha így van, akkor az úgy jól van. Abból csak az következik, hogy olykor úgy kell lennie, ha valakinek a hatalom kell, és azt meg akarja tartani.

"Itt jegyzendő meg, hogy a jó szándék éppúgy gyűlöletet szíthat, mint a rossz; ezért említettem fentebb, hogy a fejedelem országának megtartása érdekében gyakorta arra kényszerül, hogy rossz legyen, mert ha az a közösség – a nép, vagy az urak, bármelyik legyen is –, amelyikre szükséged van, hogy hatalmad fenntarthasd, romlott, annak a jellemét kell követned, hogy eleget tehess neki. Márpedig ilyenformán a jámbor cselekedetek ellenségeid lesznek."


Egy "politikai tanácsadó", azaz az egyik legócskább emberfajta seggnyalója persze nem képes mással foglalkozni, mint a hatalom fenntartásával. Éppen ezért semmit nem ért Machiavelliből.

"...az emberek pedig inkább hisznek a szemüknek, mint tapasztalásuknak, mert látni mindenki képes, de kevesen tudnak tapasztalatot szerezni. Mindenki azt látja, milyennek mutatod magad, s csak kevesen értik, milyen vagy valójában; s ezek sem merészelnek a többség véleménye ellen szólni, akiket az állam tekintélye pártol. Az emberek cselekedeteiben, de különösen a fejedelmében, akivel szemben nincs helye a jogos számonkérésnek, a végcélt kell tekinteni. Győzzön tehát a fejedelem, és tartsa fenn hatalmát, s eszközeit tiszteletre méltónak fogják ítélni, és mindenki csak dicsérni fogja; mert a tömeg csak a látszat és az eredmények után megy..."


Hagyjuk a fenébe, egy csökött agyú nem lát mást, csak hogy most is mennyire igaz. Miért értene bármit Machiavelli szarkazmusából? Hogyan volna képes felfogni egy rendkívüli elme megnyilvánulásait, mikor ő csak használati tanácsokat lát, és baromira tetszik neki, hogy a politika és a morál két külön világ (el kellene olvasnom újra A fejedelem című zseniális könyvet, akkor biztosan állíthatnám, így csak azt mondhatom, úgy emlékszem, Machiavelli egyáltalán nem használja a "politika" szót)...

DE TI A TÉNYEKET LESZARJÁTOK, MERT KÖZELEG A VÁLASZTÁS, ÉS TI NEM, NEM, NEM VESZÍTHETTEK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Molnár Bálint
2017.08.27.



… szóval a változatosság kedvéért beszéljünk Szijjártó mégmindigkülügyminiszter 
ATV-s interjújáról.

Azon a ponton lendüljünk túl, hogy a holland külügyminiszter megígérte, és jól el is határolódott a budapesti nagykövet állításaitól, Peticsatár pedig diadalmasan, azzal az oly jól ismert Orbán-imitátorba fulladt primitív nyegleséggel csapkodta az asztalt, hogy kikérjük magunknak, hogy minket az Iszlám Államhoz hasonlítsanak.

Rónai Egon: Az elég, hogyha ettől az egy mondattól elhatárolódnak? Ugye, a nagykövet számtalan dolgot felsorolt. A korrupciótól kezdve addig, hogy miket finanszíroz és meg kell nézni, hogy miket finanszíroz az Európai Unió és bármely európai uniós tagállam, amikor a pénzek nagy része kormányzati zsebekbe vándorol… számtalan dolgot mondott, amire tiltakozhatnának ugyanilyen erővel.

Szijjártó (a merevlemez összezavarodik): Hát nézze! Szoktunk is. Hát nyilvánvalóan ez egy udvariatlan interjú volt, én most tényleg nem akarok lemenni arra a szintre, amilyen szintű ez az interjú. Tehát most én mondhatnám azt… hogy valószínűleg akart egy kis feltűnést kelteni a nagykövet úr, mielőtt elment Magyarországról (az interjú korábbi részében azt mondta, hogy még nem ment el, még nagykövet, ezért nem lehet bagatellizálni az állításait – szerk.). Kicsit túl jól sikerült, maradjunk annyiban. Nézze, nyilván azok az állítások meg rágalmak, amelyeket megfogalmazott, ezekkel már találkoztunk. Ezeket százszor megválaszoltuk. (megválaszoltuk=Soros – szerk.) Én nem tartom helyesnek, és nem is engedem a nagyköveteinknek (ha év végén úgy lesznek a számok, emelek -szerk.), hogy a fogadó országról ilyen hangnemben beszéljenek, mint amilyen hangnemben szoktak rólunk beszélni. Nem engedem, hogy ilyen általános rágalmazásokat nagyvonalúan megfogalmazzanak, aztán ott hagyjanak a levegőben mindenfajta bizonyíték nélkül.

Rónai Egon: Ön szokott mondani keményeket, osztrákoknak üzent, ide üzent, oda üzent (elküldte a faszba többek között Jean Asselborn luxemburgi külügyminisztert, az ENSZ emberi jogi főbiztosát, Jean-Claude Junckert, az EB elnökét, Matteo Renzi, egykori olasz miniszterelnököt, Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét, Martin Schulz, német szociáldemokrata vezetőt, az osztrák kancellárt, és ha jól emlékszem, a svéd kormányt is – szerk.)

Szijjártó (felkapja a vizet): Hogyne! Hát hogyha minket megtámadnak, akkor mi mindig válaszolunk. Van ez a mondás: amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten. Ez világos. De azt soha nem fogadom el, ha az egyik nagykövetünk csak úgy egyszerűen elkezdi bírálni a fogadó országot. Mi soha nem avatkozunk belügyekbe, nem minősítünk belpolitikai kérdéseket, mert nem az a dolgunk. Ez is lehet egy felfogásbeli különbség, de én mindenesetre egy tiszteletlen, udvariatlan, sok rágalommal telített interjúnak tartom… Kétségtelen viszont, hogy ez a mondat ment túl minden határon.

Rónai Egon: Nem lett volna egyszerűbb, hogy ha ön is ezt teszi (tudniillik azzal dicsekedett Szijjártó, hogy a holland külügyminiszter nem sokkal azelőtt hívta fel), mielőtt ilyen drasztikus eszközhöz nyúl? Vagy nem lett volna egyszerűbb a nagykövetet berendelnie magához?

Szijjártó: Há’de bocsánat. Nem gyerekekről beszélünk. Tehát itt nem az van, hogy valaki egyszercsak mondott valamit az óvoda udvarán az óvodás pajtásának. Hát egy nagykövet, aki egy tapasztalt diplomata (…) ide küldi egy másik ország kormánya, ad egy írásbeli interjút, valószínűleg ő azt megnézi, ellenőrzi ugye, hogy mit mondott, jóváhagyja, hogy ezt így le lehet hozná… há’ most én ezek után mit kérdezgessem? Hogy mér’ teccett azt mondani, hogy a magyar kormány meg a terrorista szervezetek…?  Mit kérdezzek én erről? Most én hívjam fel a holland külügyminisztert, hogy te, Bert barátom, ne haragudj, ezt hogy gondoljátok? Egy ezeréves államisággal rendelkező ország vagyunk, nem egy bokszzsák.

Rónai Egon: Ha a hollandok megteszik azt, amit a külügyminiszter megígért, akkor ez az ügy elsimul. Amit viszont a nagykövet mondott, az nem először hangzik el. Ugye, a francia nagykövet áprilisban állt fel egy rendezvényen, lobogtatva a kormányzati kommunikáció Állítsuk meg Brüsszelt! plakátját azzal, hogy ezt az európai uniós polgárok pénzéből finanszírozza a kormányzat (Szijjártó vadul vedeli a vizet – szerk.). Jeszenszky Géza a héten nyilatkozott, ő az Orbán-kormány nagykövete volt, aki szintén arról beszélt, hogy számtalan korrupt ügyet lát…

Szijjártó: Én azt gondolom, hogy ha valaki – legyen magyar, vagy külföldi – ilyen súlyos vádakat fogalmaz meg, a korrupció az egy súlyos vád, korrupt esetek felhánytorgatása az egy súlyos vád, akkor szerintem illik konkrétan fogalmazni, illik bizonyítékokat felsorolni… nem csak azt mondani, hogy itt súlyos a korrupció, és otthagyni ezt a mondatot a levegőben. Én mindig erről vitáztam a korábbi amerikai kormány tisztségviselőivel, akik azt mondták, hogy itt nincs demokrácia, itt korrupció van, veszélyt jelentünk a szövetségeseinkre, nincs médiaszabadság. Mindig azt kértem, tessék ideadni nekem a konkrét példákat, azokra konkrétan válaszolni fogok önnek.

RónaiTudom, hogy ez nem az ön ügye, dehát az ügyek nagy része elakad Polt Péter ügyészségénél. Tehát konkrét ügyeket sorolnak, amelyek nem jutnak el a vizsgálatig sem. Mondják ezt uniós szakértők, meg mondják ezt magyar politikusok.

Szijjártó: Definíciószerű, hogy ha egy országban súlyos gazdasági gondok vannak, akkor ott gazdasági siker biztosan nincsen. Mert egy korrupcióval átitatott, korrupcióval terhelt rendszer nem tud gazdasági eredményeket felmutatni. Magyarország elmúlt hét éve egy sikeres gazdasági ívről szól. Ha megnézi, hogy 2010-ben hol állt ez az ország a 12,5%-os munkanélküliségével, a 85%-os államadósságával, a 7,5%-os költségvetési deficitével, az 1,8 millió adófizetőjével, és hol áll most, akkor láthatja, hogy ez egy nagyon sikeres gazdasági pálya. Magyarország a szakadék széléről eljutott oda, hogy Európában már egy átlag fölötti növekedést tudunk produkálni, hogy rendszerváltoztatás óta nem dolgoztak annyian, mint most, hogy a munkanélküliség 4,3%, hogy életpályaprogramok vannak, hogy növekszik a fizetés, hogy nő az export. Ezt nem lehetne definíciószerűen létrehozni, ha lenne egy rendszerszintű, súlyos korrupciós kockázat a magyar gazdaságban.

Rónai: Erre mondják, hogy az uniós pénzek adják erre a forrást. A növekedésre is, meg a korrupcióra is.

Szijjártó (szinte visítva): De ez egy szakmaiatlan… szóval tényleg ne haragudjon… Hogyha most közgazdaságilag, szakmai alapon (hehe – szerk.) közelítünk ehhez a kérdéshez, ez egy szakmaiatlan, kizárólag politikai, nagyvonalú állítás. Már úgy nagyvonalú, hogy felületes állítás (beszarás – szerk.). Mert természetesen az európai uniós források nagyon fontos szerepet játszanak a magyar gazdaság növekedésében. De az európai uniós források semmiképpen sem lennének elegendőek.

RónaiTehát igaz az az állítás, hogy ugyanannyi a növekedés, amennyi a forrás? 

Szijjártó: Természetesen nem. Hát nézze, a növekedés az abból lesz, hogy jönnek beruházások, hogy van termelés, van export, van fejlesztés, van kutatásfejlesztés és aztán abból összeáll egy gazdasági teljesítmény. Aminek egy részét az európai uniós források dinamizálják.

Rónai: Márpedig jeles közgazdászok (Bod Péter Ákos, Chikán Attila) szokták ezt mondani (mármint hogy a növekedés az uniós forrásokkal egyenértékű -szerk.) Találkozik ezekkel a véleményekkel, nyilván.

Szijjártó: De én felvállalom a vitát (jajó – szerk.). Találkozom ezekkel a véleményekkel és tiszteletben is tartom, köztiszteletben álló közgazdászok mondják ezt. Vannak olyan közgazdászok, akik meg az ellenkezőjét mondják, én velük értek egyet.

Hát, Szijjártó, áldott nagy szerencséd, hogy a műsorvezető nem akarta eldönteni ezt a vitát, láttam is, hogy megkönnyebbültél, hogy nem állt bele. Én meg azért nem sajnáltam az energiát arra, hogy ezt az egész hihetetlen propagandát idetegyem (és ezen a ponton még nem volt vége egyáltalán), mert tökéletesen bizonyítja: amit tegnap leírtam, helytálló...

ITT OLVASHATÓ

NÉMETH SZILÁRD, A MINISZTERELNÖK

NEMGOGOL BLOG
Szerző: Toadwart66
2017.08.27.


Németh Szilárd, a miniszterelnök nagy tisztelője, elkötelezett harcostársa, valamint Soros György kíméletlen bírálója, a magyar politikai élet legstabilabb pontja. Minden körülmény adva van tehát ahhoz, hogy fényes, sikerekben gazdag karriert fusson be Magyarország határain belül.

Pesszimista becslések szerint 2018-tól ismét Orbán Viktor lesz Magyarország miniszterelnöke. Az optimista becslések is nagyjából ezt jósolják, így csak neki áll majd módjában hatalmas politikai átrendeződést véghezvinni, ha éppen erre támad kedve. Valószínűleg így is lesz, mivel nagyon szeret az ilyesmikkel szórakozni. Imádja provokálni a környezetét.

2010 óta kimondottan érdekes teremtményeket szedett össze magának innen-onnan. Ilyenek példának okáért Havasi Bertalan, Csizmadia László, Tessely Zoltán, Gajdics Ottó, Balog Zoltán és még akad belőlük számtalan egzotikus, bizarr egyed. Van aki bélyegeket, Orbán Viktor meg ilyen haszontalan portékákat gyűjt. Ezeknek az általa kiemelt személyiségeknek közös jellemzőjük az, hogy a lojalitáson, a becstelenségen és haszonlesésen kívül nem igazán tudnak bármi különösebb érdemet felmutatni, de talán pont ezzel alapozták meg fényes karrierjüket.

A 2018-as választás igazából nekik lesz rendkívül izgalmas, mivel busás bevételektől eshetnek el, ha valami nem úgy alakul, ahogy azt a miniszterelnök elvárná, aztán dühödten nekilát felelősöket keresgélni. Ha nem lesz meg a kétharmados győzelem, az már amolyan vereségként lesz értelmezhető a részéről. Ilyenkor már csak a zavart cipőnézegetés, majd az önvédelmi árulkodás segíthet a megszeppent vazallusokon...

A FIDESZ ELLEN FORDULÓ KONZERVATÍVOK ERKÖLCSBŐL ADNAK ELÉGTELENT

SZTÁRKLIKK BLOG
Szerző: Lendvai Ildikó
2017.08.27.


A rendszernek sokféle ellenzéke van: politikai, világnézeti, szakmai, kulturális. De mostanában jelentkezett egyfajta "morális" ellenzék is, konzervatív, esetleg korábban a Fideszhez kötődő emberek, akik megszólalnak, mert már nem bírja a gyomruk.

Ők azok, akik örültek volna egy nemesen konzervatív, őszintén keresztény kurzusnak, de ez nem az. Ők a Fidesz konzervatív kritikusai. Szentpéteri Nagy Richárd, egy konzervatív klub és online folyóirat létrehozója az Alaptörvényről írja, de az egész kormányzásra értendő: "...nem az a baj, hogy nacionalista, még kevésbé az, hogy 'keresztény': s a legkevésbé az, hogy 'konzervatív'. Az a baj vele, hogy hogy nemzetinek is talmi, kereszténynek is, konzervatívnak is silány."

A Fidesz ellen forduló konzervatívok erkölcsből adnak elégtelent. A 10 tekintélyes értelmiségi, köztük volt miniszterek (Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Csaba László, Jakab András, Jóri András, Kádár Béla, Mellár Tamás, Sólyom László, Tölgyessy Péter, Urbán László) által alapított Eötvös József Csoport "intellektuális és értékelvű közösséget" akarnak teremteni, mert ezeket az elveket már nem találják meg a kormánypolitikában...

SZIJJÁRTÓ KEMÉNYKEDIK, MARTFŰ KÖNYÖRÖG A HOLLANDOKNAK

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2017.08.27.


Újabb bizonyíték arra, mennyire nem értik Orbán csatlósai a valódi világ működését. Lehet keménykedni egy nemzetieskedő markatingblöff alapján, de ha veszteséget okozol egy cégnek, annak következményei lesznek.

A holland nagykövet interjúját követő külügyi csapásmérés felfrissítette az emlékezetet: nem is olyan régen már egyszer hadat üzentünk mi a hollandusoknak - igaz, akkor csak a legismertebb sörgyárukat csuklóztatta a Lázár János vezette naracsnyik társaság. A tét nem volt kisebb, mint egy erdélyi kézműves sör logója. Ilyen fajsúlyos kérdésekben érdemes bevetni a magyar állam minden súlyát és tekintélyét.

Akkor a Heineken végül engedett, eltekintett a megnyert védjegy-per végrehajtásától. Mennyivel is jobb azóta magyarnak lenni: Erdélyben nyugodtan ihatják az Igazi Csíki Sört, akiknek ízlik, változatlan logóval. Jól megjárták a kapitalisták.

Ez persze hatással van a sörgyár eredményességére, működésére is. Nem állítjuk, hogy egyenes következménye az erdélyi keménykedésnek az, ami most történik Martfűn, azonban ilyen előzmények után az államnak nagyon nehéz lesz bármit is kérnie a hollandoktól.

Történt ugyanis, hogy a Heineken bejelentette a nyár közepén: januártól megszünteti a sörgyártást martfűi üzemében, eztán csak, mint logisztikai központot üzemelteti telephelyét. Lett is azonnal nagy csődület a településen: így ugyanis nem csak munkahelyek szűnnek meg, de Martfű elesik évi közel 100 millió forintnyi iparűzési adótól. Márpedig ez összbevételük 30 százalékát teszi ki. A polgármester, Papp Antal szerint így akár az önkormányzat működése is veszélybe kerül...

BESZÉL AZ A GYEREK MAGYARUL?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.08.27.


A kérdést alighanem elég sok határátkelőnek feltették már (a hangsúly persze nem mindegy), a válasz pedig nyilván legtöbbször az, amit az eheti válogatás egyik posztjának szerzője is adott: jelentem, beszél. Emellett így augusztus végén megnézzük, milyen a kanadai iskolakezdés, végül pedig megnézzük, milyen egy kínai pláza. Hát, nem kicsi.

A kétnyelvűségről már többször volt poszt itt, a Határátkelőn is, de mindig érdekes megnézni az egyéni példákat, stratégiákat is. Különösen izgalmas ez a kérdés akkor, ha a család többnyelvű, és a cél mindkét nyelv megtanítása. Ez a helyzet a Tede in Turkey blog szerzője esetében, ahol a férj értelemszerűen török.


„Önderrel, a férjemmel a mai napig az angol a közös nyelvünk, ami (nagy)részben annak tudható be, hogy így kényelmesebb volt, később viszont Anna miatt tartottuk magunkat hozzá. Azt nem kell ecsetelnem, hogy ez nem segítette az én török tudásom drágakővé csiszolódását, na de sebaj, a lányom majd segít benne.

Még babavárás közben kutakodtunk egy kicsit a kétnyelvű gyermekekről szóló szakirodalomban, és kidolgoztuk a Nagy Tervet. Abban maradtunk, hogy az „egy szülő – egy nyelv” módszerét fogjuk követni, vagyis Önder csak törökül beszél hozzá, én pedig csak magyarul.

Az angolt tartjuk egymás között, hogy legalább a fülének legyen ismerős, még ha nem is éppen tőlünk tanulja meg. Nem beszélünk anyanyelvi szinten, ezért mi nem mertük bekeverni közvetlen nyelvként.

Aztán megérkezett Anna. Nekem elképzelhetetlen volt, hogy ne magyarul szóljak hozzá, azt hiszem, ha akarom, sem lettem volna rá képes. Mindent úgy csináltunk, ahogy elterveztük, a saját anyanyelvünkön gügyögtünk hozzá, egymással pedig folytattuk angolul. (…)

Telt-múlt az idő, és egyértelmű lett, hogy a gyerek hamar elkezd beszélni. Ha arra gondolok, hogy most milyen kommunikatív, nem csodálkozom rajta, hogy korán megindult a lavina :).

Alig múlt másfél éves, amikor már egész gazdag szókinccsel rendelkezett, és viszonylag gyorsan ráérzett a ragozás ízére is. Kétéves korára eljutott oda, hogy mindent elmagyarázzon a maga szintjén.

Ebben az időszakban többségében magyar szavak hagyták el a száját, ami nem csoda, hisz én voltam vele itthon, a napjai nagy részében engem hallott. A török család egyre többször adott hangot aggodalmának, hogy nem fog megtanulni rendesen törökül, mi lesz így vele.

Igyekeztem eloszlatni a kétségeket, lehetetlen, hogy egy török–magyar gyerek, aki Törökországban él, és itt fog majd óvodába járni, ne tanuljon meg törökül! Inkább nekem lesz nehéz tartani a magyar nyelvet, ne aggódjanak. Igazam is lett.

Én ebben az első időszakban bevállaltam azt, hogy török társaságban sem váltottam át törökre, ha vele beszéltem, akkor sem, ha udvariatlannak tartottak, amiért nem értenek bennünket.

Úgy éreztem, ez kell ahhoz, hogy tartani tudjam az egy szülő – egy nyelv módszert, és nem akartam lehetőséget adni a többségi nyelv megerősödésének. Sok történetet lehet arról hallani, hogy a kicsi megtagadja a kisebbségi nyelv használatát, amikor rájön, az anya a többségit is érti és beszéli – féltem ettől.

Természetesen nem ültem megkukulva egy-egy összejövetel alkalmával, de a gyerekhez csakis akkor szóltam törökül, ha nagyon fontos volt, hogy értsék körülöttünk.

Helyette inkább megbeszéltük, amit kellett, és mivel mindig kíváncsiskodtak, hogy miről pusmogunk, lefordítottam nekik. Ma már lazább vagyok vele, de még mindig többnyire magyarul kommunikálunk társaságban.

A környezetünk elfogadta és megszokta, egyébként pedig jól jön ilyenkor, hogy külföldi vagyok, hisz a külföldiek egy rakat dolgot másképp csinálnak, az „európai nevelésmód” pedig egyenesen legendás errefelé..."