2017. szeptember 23., szombat

CSAK EGY ERŐS, EGYSÉGET MUTATÓ ELLENZÉK ADHAT REMÉNYT AZ ORSZÁGNAK

SZTÁRKLIKK BLOG
Szerző: Molnár Zsolt
2017.09.23.


...egy hónap múlva október 23-át írunk, közeleg nemzeti ünnepünk. Ugye ismerjük a mai hatalom forgatókönyvét? Kisajátítani a nemzet fogalmát és felkorbácsolni az indulatokat. Jól jöhet nekik ez fél évvel a választások előtt, mivel más mondanivalójuk nincs.

Merthogy a kormány és "szellemi holdudvara" nem néz szembe azzal a történelmi ténnyel, hogy 56 hősei a" pesti srácok" nem a Horthy rendszer restaurációjára készültek, hanem egy szabad ország megteremtéséért szálltak szembe az elnyomó hatalommal.

Sajnos az érzelmileg, földrajzilag, kulturálisan is megosztott országunkban ez a feszültségkeltő és ellenségképet kereső politika akár még sikeres is lehet, ha nem leplezzük le közösen ezt az álnok propagandát. 

Most jön tulajdonképpen a lényeg: a magyarság határon belül és kívül való megosztására törekvő kormánypárttal szemben ezen a nemzeti ünnepen csak egy erős, egységet mutató demokratikus ellenzék adhat hitet és reményt az országnak, hogy a dolgok mehetnek majd a jövőben másképpen is, van és lesz, mert lennie kell egy másik Magyarországnak, ahol magyar magyarnak nem "farkasa" ahol az állampolgárok nem oszthatók jókra és rosszakra.

Ezen a napon az ellenzék nem hozhatja eddigi formáját, nem lehet hat ellenzéki színpad és hat különböző időpont, nem lehet Budapest a megosztottság szimbóluma, nem lehet hogy mindenki más helyszínen találja meg 56 aktuális üzenetét. Ha ezt látnák 56 mártírjai, hogy hol tart most az ország...

Itt és most nem elsősorban az ellenzéki választási együttműködés a kérdés, bár a választok vigyázó szemeiket az ellenzék partjain tartják, figyelnek mit üzenünk, így mindannyian. 

Ne okozzunk csalódást, ne vegyük el a reményt, mert az nem politikai hiba, hanem történelmi bűn. 

56 hősei sokfélék és sok korosztályba tartozóak voltak, de együtt csodát vittek végbe, még ha az rövid ideig is tartott. Azt hiszem az ő üzenetük világos.


ITT OLVASHATÓ

SÁTORBÓL WELLNESS, ÁLLAMI MILLIÁRDOKBÓL

HVG ONLINE - VÁLLALKOZÁS
Szerző: hvg.hu
2017.09.23.


Állami milliárdokból, a gyógyturizmus jegyében újul meg a Fidesz kiképzőbázisaként is működő Lakitelek Népfőiskola.

Bőséges kárpótlást kapott Lezsák Sándor a szűkebb pátriájában, Lakiteleken elszenvedett tavalyi presztízsveszteségért. Történt ugyanis, hogy az időközi választáson Lezsák pártja, a Fidesszel szövetséges Nemzeti Fórum összes képviselőjét kisöpörték a helyi képviselőtestületből. Pedig korábban épp ők voltak azok, akik a testület önfeloszlatásának kimondatásával azt remélték elérni, hogy megbuktathatják a település független polgármesterét. Csakhogy a „lezsákisták” kísérlete a visszájára sült el: nem csak a korábbi polgármester kapott újra bizalmat a választóktól, a Fidesz–Nemzeti Fórum jelöltjei be sem jutottak a testületbe. A kormány viszont – a felcsúti kisvasút-építésnél is alkalmazott „ha támadják, továbbépítjük” jegyében – ahelyett, hogy elengedte volna Lezsákék kezét, inkább újabb és újabb támogatásokat szavazott meg az országgyűlés alelnöke nevével fémjelzett Lakitelek Népfőiskola számára.

Már az Antall- és a korábbi Orbán-kormányok is rendszeresen támogatták az egykori „lakiteleki sátorverő” – a rendszerváltás ikonikus helyszínén élő és munkálkodó – Lezsák vállalkozását. Ám a közpénzek olyan tartós és bőkezű áradására, mint az utóbbi néhány évben, korábban nem volt példa. A 2011 és 2013 között a költségvetésből évente kapott 300 millió forintok után 2014-ben már kifejezetten a népfőiskolára szabott kormányhatározat született, amely mintegy 200 millió forinttal fejelte meg a korábbi támogatást. Az egyszeri döntésből aztán gyakorlat lett, csupán a nagyságrend változott: folyamatosan nőtt. A népfőiskola felújításához és bővítéséhez, illetve működtetéséhez kapcsolódó állami támogatások összege 2014 és 2017 között előbb egyik évről a másikra megduplázódott, majd triplázódott, végül tavalyról idénre közel megötszöröződött. Összege már 12 milliárd forinthoz közelít; és még nem látszik a vége (korábban is év végén jöttek a külön pénzek). Ráadásul ebben még nincsenek benne az intézmény mögött álló alapítvány olyan támogatásai, amilyet például az egyik jegybanki alapítványtól, illetve az állami Szerencsejáték-cégcsoporttól kapott (HVG, 2017. július 20.)...

TARTSON-E ORBÁN VIKTOR BERLIN HARAGJÁTÓL?

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: ZGUT EDIT
2017.09.23.


Politikai zsarolást emlegetett Kovács Zoltán kormányszóvivő azzal kapcsolatban, hogy Angela Merkel a 2020 utáni európai uniós támogatások megvonását-csökkentését helyezte kilátásba a kvótadöntés végrehajtásának megtagadása miatt. Bár az elmúlt hónapokban Orbán Viktor miniszterelnök engedékenyebb hangot ütött meg a kancellárral szemben, az uniós bíróság döntése a német választási kampány hevében kiélezte a feszültséget.

Angela Merkel ugyanis korábbi álláspontjával szemben már nem tartja ördögtől valónak, hogy a renitens országokat pénzügyi eszközökkel fegyelmezzék. Berlin elmozdulását egy májusi kormányzati vitaanyag jelzi, amelynek javaslatai bizonyára kiverték a biztosítékot a Fidesznél. Ezek közül a legdrasztikusabb, hogy a kohéziós pénzek kifizetését kösse az EU a jogállamiság tiszteletben tartásának feltételéhez. Ezzel mindössze annyi a gond, hogy hiányoznak a jogállamiság objektív, uniós szinten lefektetett feltételei, vagyis mindenki azt ért alatta, amit akar. A támogatások átcsoportosításával kapcsolatban felvetődött, hogy a fejlettebb déli régiók olyan új kihívásokra is kapjanak forrásokat, mint a menekültek integrációja és a demográfiai változások kezelése. Ez magyar szemszögből nem sok jót vetít előre a 2020 utáni uniós büdzsétárgyalásokra nézve.

Annak ellenére sem, hogy bár Berlin többször kifejezte fenntartásait a jogállamot leépítő magyarországi folyamatokkal kapcsolatban, a heves, nyílt kritikától, diplomáciai offenzívától szövevényes gazdasági-politikai okokból kifolyólag tartózkodott. Ez túlmutat a kancellár higgadt, a látványos konfrontációt mellőző politikai stílusán. A pragmatikus német kormány elsősorban a régió politikai és gazdasági stabilitásában érdekelt. Márpedig onnan nézve Magyarország jelenleg stabilnak tűnik – ami részben a nagy német cégek véleményét tükrözi. Arról nem is beszélve, hogy hét hónappal a magyar választás előtt nem látszik potenciális belpolitikai alternatíva a Fidesszel szemben.

Pedig Orbán Viktor nem fogta vissza magát, ha Merkel provokálásáról volt szó. A kormány médiája a német kancellárt tette meg a „nihilista”, Európát iszlamista romlásba döntő liberális elit fő képviselőjének, a menekülthelyzet miatti bűnbaknak, a nemzeti szuverenitást védelmező magyarok ellenpontjának. A magyar–német viszony részben ezért, részben az orbáni „illiberális államépítés” következtében, részben a migráció és a kötelező kvótával kapcsolatos viták okán lehűlt. Magas szintű bilaterális találkozóra alig kerül sor, Merkel 2015. eleji látogatása pedig kifejezetten feszültre sikerült. Mindez aligha tükrözi vissza a magyar külügy álláspontját, miszerint Magyarország legfontosabb gazdasági és politikai partnere Németország...

"AZ UTÓKOR ÁTKOZNI FOGJA AZT A GENERÁCIÓT, AMELY ELPASSZOLTA A LEHETŐSÉGET, ÉS LÉTREHOZTA AZ EU-TÉRKÉPEN A KIS FEKETE FOLTOT"

444.HU
Szerző: Botos Tamás
2017.09.23.


Most már egyértelműen politikai kérdés az euró magyarországi bevezetése, jelentette ki Bod Péter Ákos a 168órának adott interjújában. A közgazdász szerint "a feltételeket, amelyek az inflációt, a költségvetés hiányát, a hosszú távú hitelek kamatait jelentik, teljesítettük." Úgy véli, hogy a német választások után felgyorsul az EU következő fejlődési szakaszának előkészítése, amiben az euró egy komoly téma lesz. 

"És eljöhet hamar a nap, amikor felteszik a kérdést Magyarországnak, hogy akar-e a klub tagja lenni. Elég nehéz lesz nemet mondani, hiszen a nemzeti érdek az, hogy a magyar gazdaság, a háztartások és az állam erős, stabil, kiszámítható valutát használjon," - tette hozzá Bod Péter Ákos. Megérti, ha a miniszterelnöknek és a jegybankel­­nöknek saját szempontjai vannak, és "ezekhez jó eszköz az árfolyam. Annyit mondok, hogy euró mellett sosem létezhettek volna ekkora nemzeti banki alapítványok."

Az euróövezet nemcsak közös pénz, hanem közös betétbiztosítási rendszer, bankfelügyeleti és gazdaságvédelmi rendszer is, jelentette ki, ha ennek nem leszünk tagjai,
"akkor az utókor átkozni fogja azt a generációt, amely elpasszolta a lehetőséget, és létrehozta az EU-térképen a kis fekete foltot. Nagy a tét."...

HOGYAN VÁLHATNA GAZDAGGÁ MAGYARORSZÁG?

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2017.09.23.


Az ország gazdagodásának nincs királyi útja. Viszont van járható útja. Egy nemzet gazdagodásának logikája semmit nem fog változni ahhoz képest, ami az utóbbi hetven (béke)évben volt, és nagyjából a következő szempontok mentén épül fel.
1. Egyének szintje. Magas színvonalú oktatás és szakképzés révén a tanulási képesség elültetése és a populáción belül a nagy hozzáadott értékű szakmák minél nagyobb arányban történő elsajátítása. A tanulási kompetencia és a tudás változó egyensúlya. Ezeken kívül a legfontosabb a csoportmunkára való képesség és idegen nyelvek (német, angol, kínai, arab) magas fokú ismerete.
2. Közösségi szint. Egyének közötti bizalom és versengő együttműködés erősítése. Ennek útja a világos társas értékek stabilitása a meritokráciával és a szolidaritással a középpontban. Erős családtámogatással és önkormányzatisággal.
3. Piac és gazdaság. A vállalatok mind erősebb bekapcsolódása - döntően - a nyugati ökoszisztémába először alacsonyabb, majd erősödő termelékenységgel és EVÁ-val (Economic Value Added, Gazdasági Hozzáadott Érték). Az EVA növelését egy ellátási láncon belül a mindenkori optimális, összességében növekvő termelékenység (komplementer folyamathatékonyság és innovációs erő) teszi lehetővé, amely tanulást és folyamatos fejlesztést feltételez (vö. még az MVA -- Market Value Added, Hozzáadott Piaci Érték -- és a CM -- Contribution Margin, fedezeti hányad -- szempontjait). Hosszabb távon belső tőkefelhalmozás, illetve működőtőke- és technológiaexport nélkül nem megy a gazdagodás, ez mutatja az adott képességeink globális piaci erejét...

KIVÁNDORLÓORSZÁG

168 ÓRA ONLINE
Szerző: Lakner Zoltán
2017.09.22.


...Sok nemzeti konzultációs kérdőív lefolyt azóta a Dunán. A legutóbbi konzultáció nem is olyan régen, június végén zárult le, lepődjünk meg, egy Orbán-beszéddel, amelyben a miniszterelnök a civileket és Sorost egyazon „maffiahálózat” részeként állította be. Itt hangzott el a másnap máris plakátra ugró mondat: Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén! Csakhogy hajszál került a feketelevesbe: a magyar kormány elvesztette a saját maga által kezdeményezett kvótapert. Az ítélet közeledtével a magyar illetékesek egyre zaklatottabban adtak hangot szörnyű gyanújuknak, hogy Soros keze betette a lábát az Európai Bíróságra. A kudarc demoralizáló – lenne, ha nem tudnánk, hogy bármely Fidesz-vereség kihozható „politikailag érvényesre”. Az új nemzeti konzultáció célja lényegében az, hogy a kormánypárt a híveivel leszavaztassa a bíróság ítéletét. Soros tervez, Orbán végez.

Miután ezzel alaposan túljárunk az imperialisták eszén – nem lennék most a helyükben –, újabb lépést teszünk az áhított cél felé, hogy, úgymond, ne legyünk bevándorlóország. Bár a magyar kormány minden erejét bevetette azért, nehogy el kelljen bírálnia 1294 ember menekültkérelmét, és most arra vár, hogy értelmezése szerint lejárjon az erre vonatkozó határidő, valójában két másik csodafegyvernek van döntő hatása a bevándorlás elleni küzdelemben.

Az egyik a magyar menekültpolitika gyakran jogsértő és embertelen volta, az elrettentés, vagyis a rossz bánásmód messzire vitt híre, az irgalom helyett érvényesülő állami részvétlenség, keresztényietlenség és kegyetlenség. A távoltartás másik eszköze az ország egyenlőtlenségek által széthasogatott belső állapota. Mindenki megnyugodhat, nem leszünk bevándorlóország, mert ez egy kivándorlóország. Bár Orbán nem olyan régen Magyarországra menekülő franciákat és hollandokat vizionált, egyelőre az a helyzet, hogy nem csak más földrészekről, hanem például Magyarországról is inkább Nyugatra tartanak a jobb életben – nagyon eltérő háttérrel rendelkező – reménykedők.

Amikor pedig Orbán a bevándorláshoz való hozzáállás szerint osztja két részre Európát, akkor elhallgatja, hogy a fejlettség mértéke, az uniós pénzek felhasználásának hatásossága, az oktatás nívója vagy éppen az euróövezethez tartozás alapján egészen másféle módon lehetne csoportosítani az EU tagállamait, mint ahogy ő teszi. Amíg a kormányfő az erős visegrádi csoportról és a német választás után békülékennyé váló Merkelről fantáziál – már tudjuk, azt is benézte, Trumptól mire számíthat –, addig Magyarország végképp Európa szélére sodródik. Ahol aztán nem végvár lesz, hanem skanzen.


ITT OLVASHATÓ

FUSSON, KI MERRE LÁT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Forgács Erzsébet
2017.09.22.


Ha esetleg valakinek kimaradt volna, itt az alkalom pótolni. Kicsiny hazánk tíz legbefolyásosabb asszonya...

...Most van az, hogy nem találom a szavakat. Jobb is. A tíz legbefolyásosabb nőről szóló tényfeltáró cikk az Átlátszón olvasható. 
Mindenkinek ajánlom tanulmányozásra, én pedig sírdogálok.

ITT OLVASHATÓ

FÖLDÁRVERÉS SZOLNOK MEGYÉBEN - KEVESEKNEK JUTOTT SOK, SOKAKNAK KEVÉS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Doros Judit
2017.09.23.


Elkészült Ángyán József legújabb jelentése, ezúttal Jász-Nagykun-Szolnok megye visszás föld-árveréseiről. Tényfeltáró tanulmányát a volt államtitkár elsőként a Népszava munkatársához juttatta el.

Jász–Nagykun–Szolnok megyében 2015-ben és 2016-ban három hullámban 19 ezer hektár állami földet árvereztek el, ami az összesen eladott országos terület több mint tíz százaléka. Ezzel az alföldi megye Fejér után a második helyre került az eladási rangsorban. A licit alá került földterület ugyan 444 nyertes árverezőhöz került, de ezen belül a parcellák közel kétharmadát – azaz túlnyomó többségét – a licitálók tíz százaléka szerezte meg: a 100 hektár feletti, értékesebb birtoktesteken mindössze negyvenöt nagy érdekeltség osztozott.

E megye adatai azt az eddig általános tendenciát is igazolják, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek többségét külső, tőkeerős árverezők szerzik meg. Szolnok megyében a területek közel ötöde olyan nyertesekhez került, akik a megszerzett birtoktesttől a megengedett 20 kilométernél messzebb laknak, de van közöttük olyan vásárló, aki 230 hektárt szerzett, miközben innen száz kilométerre, egy budai, zöld övezeti, új, luxus kivitelű társasházi lakásban él. - Az eddigi árverési tendenciákat tekintve nem egyedülálló, hogy tőkeerős árverezők kikiáltási áron, az európai földárak töredékéért szereznek meg nagy birtoktesteket, de az már szembetűnő, hogy ebben a megyében a földek háromnegyed licitálás nélkül került az árverési nyertesekhez. Valódi licitálás, árverseny a birtoktestek kis hányadának árverésén alakult csupán ki, ami vélhetően annak tulajdonítható, hogy az elárverezésre szánt területeket – bizonyára nem véletlenül – nagyméretű birtoktestek formájában hirdették meg. Ezek több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, gazdálkodó családok ne rendelkeztek...

A MONOGÁMIA DIALEKTIKÁJA

ÉLET ÉS IRODALOM / FEUILLETON 
- SZABADPOLC
Szerző: Sausic Attila
2017.09.22.


Miért létezik egyáltalán tartós párkapcsolat?

Az állatvilágban mindenre található példa, de az egyik jellemző forma a nőstények egyenlőtlen elosztása a hímek között. Az utóbbiak egymással folytatott harca hierarchia kialakulásához, az erősebb kutya közmondásos önérvényesítéséhez vezet. Ezért éli le az elefántfókák túlnyomó része agglegényként az életét, miközben néhányan dúskálnak a nőstényekben. Ám ha a nőstények szabadon választhatnak, a megtermékenyítés reményében maguktól is az így vagy úgy feltűnő, s ezért a legjobb géneket sejtető hímek, a leghosszabb faroktollat növesztő özvegypinty vagy a leghangosabban brekegő ökörbéka köré csoportosulnak.

A háremtartás, szakkifejezéssel poligínia, fajunktól sem idegen, s ha eltekintünk néhány viszonylag újkeletű kifogástól, nem látható be, miért lenne rosszabb a nők számára osztozni egy férfin jólétben és biztonságban, mint egyedül küszködni egy másikkal a nyomorúságban. A hímnemen belüli hierarchia és azon feltétel mellett, hogy egy férfi csak korlátozott számú nőt tud eltartani és őrizni, valószínűleg már kezdetben úgy volt, mint manapság: voltak néhányan, akiknek több, sokan, akiknek egy, és nem kevesen olyanok is, akiknek egy nő sem jutott.


Tudjuk, hogy van ez alkalomadtán: amíg a férfit elsősorban azok a képek kergetik őrületbe, amelyek idegen hímvessző meghitt társaságában jelenítik meg képzeletében hitvesét, a nőt inkább az tölti el vad fájdalommal, hogy férje tán elhidegült tőle, s ezentúl másra pazarolja gondoskodását. Biológiai nyelvre fordítva a féltékenységet, génjeik mást és mást jeleznek legfőbb veszélyként: a nő az utódokat nevelő családi fészek, a férfi viszont ivarsejtjeinek jövője miatt retteg.

A monogámiáról szólva gyümölcsöző megkülönböztetni annak két oldalát, az együttélésben tanúsított kitartást és a szexuális hűséget. A különbséget Peter Kappeler szociálbiológus így foglalja össze: „A párkapcsolat fogalma csak azt írja le, ki kivel él. Nem szól arról, ki kivel párosodik, és végképp nem arról, hogy ki kivel nemzi az utódokat.”

Legközelebbi rokonaink, a csimpánzok, s különösképpen a bonobók nem titkolják buja és élveteg mivoltukat. Az ember viszont olyan állat, amely képes – nem ritkán sikeresen – fellázadni génjeinek hatalma ellen. Ez azután igen sok zavart okoz a fejében, egészen addig, hogy azt képzeli, a benne ható biológiai törvények nem is léteznek, vagy figyelmen kívül hagyhatók. Kétségkívül akadnak olyanok, akik ellenállnak a kaland csábításának. Csakhogy, mint Alfred Pauls berlini pszichológus hosszú évek tapasztalata, a pácienseivel folytatott számtalan beszélgetés alapján megállapítja: „A fejében senki sem hűséges.”

A madárvilág néhány évtizede még a monogámia birodalmának, a természet útmutatásának számított. Mennyi megható kép a fészekrakástól az éhes fiókák etetéséig! Ámde a nyolcvanas évektől a genetikai ujjlenyomatok szárnyas körökben is igazolták a népi bölcsességet: csak az anya a biztos. Mert papa nem csupán férgekre vadászik a távolban, s mama, amíg a fészken gubbaszt, kedves látogatókat fogad. Mint kiderült, az indigópintyek fiókáinak jó egyharmada nem az őket tápláló apáktól származott! Ne hallgassuk el ugyanakkor, hogy pintye válogatja: a zebrapintyek esetében csak két százalékot ért el ugyanez az arány.

Az embernél érthető módon nincsenek reprezentatív felmérések a kakukkgyerekek arányáról. A huszadik század második feléből rendelkezésre álló adatok alapján a liverpooli John Moores Egyetemen kiszámoltak ugyan egy átlagot, a szokásos, 10 százalék körüli becsléseknél jóval alacsonyabbat, 3,7 százalékot. De akárcsak a pintyek esetében, ez az átlag is túlságosan eltérő helyzeteket foglal össze. Így például a zebrapintyekkel rokonítható zsidó rabbik 0,4 százaléka nevelte csupán idegen apa gyerekét, miközben az indigópintyként viselkedő angol bányászcsaládokban az utódok közel harminc százaléka volt köszönhető a férjek eltérő műszakbeosztásának.

Mint e példákból látható, a nő csapodár természetének kordában tartására a totális ellenőrzés a legbiztosabb módszer, amire pedig szigorú vallási előírások teremtik meg a leghatékonyabb feltételeket. A legjobb, ha ki se megy az utcára. S még hogy egyedül! Mivel a zebrapintyek nem vallásosak, a hímeknek más módszert kell alkalmazniuk, s valahonnan tudják, amit laboratóriumi kísérletek is igazoltak: annak van legnagyobb esélye a szaporodásra, amelyik utoljára párosodott a nősténnyel a tojásrakás előtt. Mint kimutatták, az utolsó aktus termékenyítette meg a fészekben található tojások 84 százalékát. Ha tehát a zebrapinty hímje rajtakapja amúgy hű társát egy futó kalandon, nyomban magáévá teszi, és hazatérése után is első dolga annak megbúbolása. Lehet, hogy mással közösülő párjának látványa vagy a viszontlátás öröme ösztönzi, ám biztos, hogy ez a legjobb módszer génjeinek továbbadására.

A távollét a férfit is hasonló intézkedésre serkenti, ráadásul tény, hogy az átadásra kerülő spermiumok tömegét nem egyszerűen az utolsó párosodás óta eltelt idő, hanem különösen az növeli akár a szokásos mennyiség közel háromszorosára, ha a férj hosszabb ideig nem is találkozott a feleségével. Ez az öntudatlan igyekezet az időközben esetleg befurakodott konkurens ondósejtek elsöprésének szándékát sejteti, s a gének álláspontját tükrözi: a bizalom szép dolog, csak nem árt megtámogatni tekintélyes spermamennyiséggel...

HA A MOBILGÁT ÜGYE ÁTSZAKAD, TARLÓST IS ELSODORJA AZ ÁR

ÁTLÁTSZÓ 
- FALRAMENTAPARLAMENT BLOG
Szerző: Vágó Gábor
2017.09.22.


A Római-parti mobilgát a főházmester kedvence. Rajta kívül csak a millárdos szállodások támogatják. Mindenki más ellene van, és ennek vasárnap hangot is adnak. Ha mégis megépül, a felháborodás elsodorja a Fidesz utolsó esélyét is Budapest megtartására.

Az utolsó természetes Duna-part szakaszt venné el a városlakóktól Tarlós. A helyi szálloda és a beton-lobbi ereje túlmutat a mindennapi politikai csatározásokon. Az árvízvédelem kérdése is biztosított, mert mobilgátat ellenzők a természetes árvízvédelmi vonalon akarják gátat megerősíteni. A Tarlós óbudai polgármestersége alatt szabálytalanul építkezők pedig féltik a milliárdjaikat.

A Római-parti mobilgátat támogató álcivil szervezet aljas kampánya lehetett az utolsó csepp a pohárban Tarlósnál, amikor bejelentette a múlt héten, hogy lesz népszavazás a mobilgátról? Vagy csak megnézte a közvélemény kutatások számait, és rájött, hogy nemcsak ésszerűtlen, hanem népszerűtlen is az ötlet? Esetleg az általa felkért emberek szakmai jelentéseit olvasta? Mindegy is, de bejelentette a népszavazást, amitől nagy hirtelenjében visszakozott is. Ki tudja mitől fordult meg egy hét alatt kétszer Őfőházmestersége? Az óbudai ellenzék már próbálkozott népszavazás kiírásával az ügyben. Nem jutott ki a jogi labirintusból, mert a Kúrián elakadt. Legutóbb Tarlós lengette be a népszerűtlen beruházás kapcsán a népszavazás ötletét. Rögtön be is rezelt, és visszavonulót fújt...

A FIDESZ KINYÍRJA A KÖZTERÜLETI REKLÁMPIACOT, DE AZ ÜZLETEK HIRDETÉSEINEK IS VÉGE

BERKECZ BALÁZS BLOGJA
Szerző: Berkecz Balázs
2017.09.23.

Orbánék kinyírják a közterületi reklámpiacot, de a Miniszterelnökség szakmai dilettantizmusának "hála" az üzletek közterületre néző hirdetéseit, és szinte minden egyéb plakátolási lehetőséget, így az épületekre kihelyezett reklámokat is elpusztítja a maffiakormány csak azért, hogy más ne kampányolhasson.

A Fidesznek nem lett volna meg a kétharmad, így - alkotmányellenesen - sima feles jogszabályba, a településkép védelméről szóló törvénybe zsúfolta a plakátpiac szabályozását, amelyet most ismét módosítottak.

A fideszes többségű droidokból álló Országgyűlés szeptember 19-én elfogadta a T/17312. számú törvényjavaslatot, amely értelmében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvénnyel, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelettel összhangban 2017. október 1-ig módosítani kell, vagy meg kell alkotni a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló önkormányzati rendeletet, valamint a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésére vonatkozóan a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendeletet, vagy meg kell alkotni az ezeket a szabályokat együttesen tartalmazó településképi rendeletet.

Hogy mire lehet számítani a 3200 településen - a törvény erejénél fogva - kötelezően megalkotandó rendeletekben? Erre ad választ az önkormányzatok reklámszabályozási rendelkezési lehetőségeit maximálisan bekorlátozó 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról. Ennek értelmében: közterületen reklám közzétételére kizárólag utcabútor használható (vagyis utasváró, kioszk, közművelődési célú hirdetőoszlop és információs vagy más célú berendezés, amely - a kormányrendelet szerint - részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál, vagyis nem lehet rajta üzleti vagy politikai célú reklámot elhelyezni)...

MÉDIANAPLÓ - ORBÁN ERŐFORRÁS-E MÉG, VAGY MÁR TEHERTÉTEL?

MÉDIANAPLÓ BLOG
Szerző: Zöldi László
2017.09.23.


Ebben a hónapban háromszor is tűnődtem a miniszterelnök kommunikációjáról. Talán azért, mert a hivatalos honlapjáról kiderült, hogy az eddig eltelt három hétben beszélt a pécsi egyetem 650. évfordulóján, a 250 ezredik Széchenyi-kártya átadásán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségében, Oláh György Nobel-díjas vegyész temetésén, a Béres-gyógyszergyár részlegavatásán. És persze az országgyűlésben meg a Magyar Rádió péntek reggeli műsorában is. 

A három bejegyzést 45520-an olvasták, ami arra utal, hogy a miniszterelnök még érdeklődést vált ki a netezőkből. A kommentek azonban már azt sejtetik, mintha a megítélése változóban volna. A 124 hozzászólásból 59 átkozta, becsmérelte, csepülte, gyalázta, korholta, leszólta, mocskolta, nyüstölte, ócsárolta, pocskondiázta, szapulta, szidalmazta. A kommentelők vérmérséklete különböző, ám indulatuk egy irányba hat. Lehet erre azt mondani, hogy olyan helyen közlöm a Médianaplót, ahol túlnyomórészt azok böngészik a világhálót, akik nem rajonganak Orbán Viktorért. Csakhogy a kommentelők álneve ismerős a korábbi hónapokból is, amikor visszafogottabban értékelték a miniszterelnök megnyilvánulásait. Sőt, olyanok is akadnak, akik az év elején még dicsérték...

A BALLIBERÁLIS VÉLEMÉNYDIKTATÚRÁRÓL

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2017.09.23.


...Lassan írom, nagyon lassan, szinte betűnkénti módban.... A konzervatív értelmiséget már majdnem harminc éve nem akadályozza semmi abban, hogy kitörjön a marxiánus hegemónlovagok gramscista-althusserista szorításából. Annyira vannak éppen hatalmon, amennyire utoljára a Zalka Máté Úttörőcsapat pirosnyakkendőjében grízes tésztát kanalazó Szocialista Nagypapa volt. Ki akadályozta meg Lánczi András abban, hogy remekműveket alkosson, Andics Bözsi néni a munkásmozgalmi parcellából? Naponta kapnak egy intézetet, már elnevezni sem tudják őket a sok elnyomott konzervatív teoretikusról, konferenciákat rendezhetnek arról, hogyan verte vissza a Kis Antantot Dózsa László 1916-ban a Rocco Biggiani szorosban, Schmidt Mária szelíd mosolya bekerült az Alaptörvénybe, mit szeretnének ezek még, könyörgöm? Álljak neki monográfiát írni, ezek helyett, a kommunistaellenesség szerepéről a vándorvese kezelésében? 

A konzervatív elitértelmiség győzött. Jó, nem pontosan ők győztek, hanem azok, akiktől a Beluga-kaviár és a Vajna Timi-kiutalásokat kapják, de változtat ez bármin is? Miért nem elég nekik az, hogy életük végéig nem kell dolgozniuk, ha egyébként úgy sem képesek rá, mit akarnak még, kilátót nevezzenek el róluk valamelyik kies mezővárosunk főterén? Még legyünk is oda magukért, a fekete hajukért, egyetlen egy szavukért, csendes nyári éjszakán?

Jelentős skandináv váltóőröket idézve: "hát a faszom nem kéne? "

MAGYARORSZÁG - A TUDTUK, DE NEM SEJTETTÜK ORSZÁG

KARVALYOK FÖLDJE BLOG
Szerző: Karvalyok Földje
2017.09.23.


Tudtuk, hogy miniszterelnökünk kedvenc sportja a foci, de azt nem sejtettük, hogy ennyire. És az is köztudott, hogy a foci sokba kerül, de azt azért nem sejtettük, hogy ennyire. Azt meg pláne nem, hogy az egész cechet az adófizetők állják.
„A futball olyan, mint a bográcsgulyás. Folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki, és a végén kész.” (Orbán Viktor)
Tudtuk azt is, hogy a miniszterelnök barátai nem véletlen a barátai és elszántan akár tűzön-vízen át követik, de nem sejtettük, hogy ennyire. Azaz ha a miniszterelnökünk a focit szereti, akkor ők is, ha a miniszterelnökünk szülőfalujába álmodik egy klubbot, akkor hirtelen nekik is kell egy, ha stadion kell neki a kert végébe szotyis VIP-páhollyal meg illusztris vendégekkel, akkor nekik is.
Tudtuk azt is, hogy miniszterelnökünk hatalomra kerülve nyomni fogja majd a stadionépítést, de azt azért nem sejtettük, hogy ennyire. Sőt, azt is tudtuk, hogy a foci soha nem tartozott a „jóból kicsit adnak” kategóriába, a szereplők által követett vezérelv szimplán csak annyi, ha adnak, akkor minél nagyobbat adjanak, elugrani meg tilos előle.
Tudtuk azt is, hogy a talpnyalók bármi pénzt megadnának, hogy befizessék magukat a nagyjaink mellé a díszpáholyokba, de nem tudtuk, hogy e célból majd ennyit áldoznak abból a pénzből, ami az adófizetőket illetné meg. És hívhatjuk ezt elegánsan Tao pénzeknek, akkor is csak a költségvetést rövidítik meg a politikusaink és lepukkant iskolák valamint kórházak helyett futballisták extra fizetésére meg egyéb, nagyon-nagyon fontos célokra áldozzák be a szigorúan titkosított, kézen-közön eltűnő milliárdokat.
Tudtuk azt is, hogy a miniszterelnök barátai nagyon szeretnek stadionokat építeni (jó sok beton, sok országban nem véletlen a legtutibb korrupciós üzletág az építőipar), de azt azért nem gondoltuk, hogy ennyire. És nemcsak építeni szeretnek teljesen felesleges betonkolosszusokat, hanem vastagon fogó ceruzával számlázni is meg az eredeti becsült értéket szívfájdalom nélkül bármeddig emelni, ahogy a csövön kifér.
Tudtuk azt is, hogy a miniszterelnök közelségét jelenti, ha valaki kap végre egy stadiont, de nem tudtuk, hogy ennyien kepesztenek érte, mégha bele is döglik a városuk. Tisztában voltunk azzal is, hogy a helyi önkormányzatok elfogadják az ingyenpénzt mégha az stadion formájában érkezik is, de nem sejtettük, hogy ennyire kapzsik és mindenből minimum háromszor-négyszer akkora kell nekik, mint amekkorát megérdemelnének a csapatuk teljesítménye és a nézőszám alapján. Mert azt megindokolni, hogy átlag kétezres nézőszámhoz miért kell 8.656 férőhelyes stadion, nem kis feladat. A környéken lakók meg valószínűleg arra lennének kíváncsiak, miért kellett olyan anyagot felhasználni a tetőszerkezet burkolásához, ami kisüti a szemüket, igaz, mindez csak potom 13,7 milliárdot kóstált a panelházak tövében, a kutyának is megéri, főleg ha már nincs semmi más fontos dologra költeni. És még dicsőséget sem hoz a városnak a futball csak problémát, de abból hegyeket.
„A fociban az a lényeg, hogy a labdát, ahhoz passzold, akin ugyanolyan színű mez van, mint rajtad. Ja! És futni kell! A vízilabdában ezt már rég kitalálták: aki nem úszik – megfullad.” (Hofi Géza)

A GYÁVASÁG IDEOLÓGIÁJA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Tamás Róbert
2017.09.23.


Átrágtam magam egy meglehetősen hosszú, de legalább zűrzavaros interjún, mely Lánczi András magvas gondoltaival van zsúfolásig megtömve. Ez idáig nem különösebben érdekes. Ami miatt mégis ezzel indítom a cikket, az egy meglehetősen mellbevágó kijelentés.

"Aki azt gondolja, hogy az értelmiségnek politikai szerepet kell vállalnia, az a hatalommal babrál. Ez pedig legalább olyan veszélyes, mint a földben talált világháborús aknával babrálni. Nincs veszélyesebb dolog, mint a politika, mert hatalomról szól." (Mandiner)

Ez így nagyjából meg is válaszol minden olyan kérdést, amit az elmúlt években feltettem magamnak és választ kerestem rájuk. Konkrétan azt, hogyan képes valaki gondolkodó lényként beállni egy hatalom – bármely hatalom – szekértolójának. Hát így. Hogy nincs köze hozzá, sőt, veszélyes és nem is feladata politizálni. Az a hatalom dolga, hogy megmondja, mit csináljunk, hogyan éljünk, miről mit gondoljunk.

Lánczi szerint az az ember, aki fizetésért dolgozik, máris elveszítette a jogát a véleményalkotásra és nem ugathat bele a politikába.

Én pedig azt gondolom, hogy a legfontosabb felelőssége mindenkinek az, hogy beleugasson a politikába. Az értelmiségnek (bárhonnan próbáljuk is meghatározni annak mibenlétét) kiemelten feladata politizálni. A politika nem valaki kiváltsága. Az éppen arról szól amit a neve is mutat: közéletről.

Nem szabad úgy gondolni a politikára, mint amihez nem értünk, nincs hozzá közünk. Francokat! Mindenki ért hozzá és főleg mindenkinek van köze hozzá. Hiszen a mi mindennapi életünkről szól. Rólunk, a szüleinkről, a gyermekeinkről, az unokáinkról szól.

Én elismerem és elfogadom Lánczinak azt a jogát, hogy ő úgy gondolja: a mindenkori hatalmat kell szolgálnia, mert onnan kapja a fizetését. Ez ennyire egyszerű, nem szükséges körülbástyázni Barrés, Baudelaire, Chateaubriand, Heidegger, De Maistre, Maurras, Nietzsche, Sade, Carl Schmitt idézetekkel.

Mindenki másnak azonban joga van beleszólni a saját életébe és ez a beleszólási jog nem áll meg a lakás ajtajában. Nem egy jól körülhatárolt, falakkal elrekesztett terület a miénk ebből az országból, hanem az egész ország közös tulajdonunk. A mindenkori kormánynak nem az a feladata, hogy a saját érdekei szerint rajzolja meg a határokat, ameddig jogunk van és ahonnan már nincs jogunk véleményt alkotni, beleszólni, tiltakozni.

Egészen röviden megfogalmazva: nem az országnak kell szolgálnia a kormányt, hanem a kormánynak az országot. A hatalom nem a kormány kezében van, hanem a nép kezében kell, hogy legyen. Az öncélú, korlátok nélküli hatalom pontosan oda vezet, ahol mi most tartunk. Az Orbán-klánokhoz, a Mészáros-birodalmakhoz, a központosításokhoz, az önkormányzati- és oktatási autonómia eltiprásához...

MIT CSINÁLJUNK, HA NÉGY MAJOM VITÁZIK A FEJÜNKBEN?

24.HU - POSZT ITT
Szerző: Gyarmati Andrea
2017.09.23.


Majmok, összesen négy, de szék csupán három. Nehéz ügy.

Nekem néha teljes a zűrzavar a fejemben. Mielőtt azt gondolnád, megkergültem, elmesélem, hogy is kell ezt érteni, sőt, azt is, mit ír minderről a tudomány.

Szóval vannak napok, amikor már reggel pörögnek a gondolataim. Jóval több van belőlük, mint amennyi kellemes. Próbáltam kifigyelni, miért, tán túl sokat ettem este, vagy felhúzott valami, nem pihentem eleget, netán sok a dolgom aznap, de nem jövök rá soha a valódi okra.

Azt tanultam, azt vallom, orvosként, ha megvan a diagnózis, vagyis megállapítod, mi a baj, könnyebb beállítani a megfelelő kezelést, a terápiát, a beteg hamarabb meggyógyul.

Igen ám, de előfordul, legalábbis velem megesik, hogy totál zizi vagyok, és nem tudom miért.

Semleges gondolat nem létezik – olvastam a minap. Sőt, azt is tudom, agyi, pontosabban elmebéli kapacitásunk nagyon kicsi százalékát használjuk. Sőt, arról is olvastam, bármely pillanatban választhatunk, hogy negatívan vagy pozitívan reagálunk egy-egy új információra, akár a saját ötletünkre.

Információdömpingben élünk, és mint mondják, az információ hatalom. Én inkább úgy vélem, ha túl sok információ ér, túlpörögsz, és nem biztos, hogy helyesen döntesz.

A sok nem mindig több. A sok félelmet generálhat, döntésképtelenséget eredményezhet, hiszen annyi jó közül lehet választani, és

ha döntök, oly sok mindenről maradhatok le....

MONDD, TE KIT VÁLASZTANÁL? - A LEHETSÉGES KOALÍCIÓK NÉMETORSZÁGBAN

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Langowski Judith
2017.09.23.


A mostani választási kampányról már rengetegen írták, hogy unalmas. Martin Schulz szerint például Merkel kampányától be lehet aludni. De ha megnézzük a lehetséges koalíciókat, akár még egész váratlan, izgalmas dolgok is kijöhetnek.

CDU-SPD, kereszténydemokrata-szocdem – 36+22 százalék


Bár matematikailag egy effajta koalíció több, mint lehetséges, ezt a konstellációt már szinte senki sem akarja. Leginkább azért, mert már a Merkel-korszak is egy „nagykoalícióval” kezdődött, és már mindenkinek a könyökén jön ki. Olyannyira nem újdonság, hogy már 1966 és 1969 között Kurt Georg Kiesinger (CDU) kancellár és Willy Brandt (SPD) alkancellár alatt is ki lett próbálva a modell – bár akkor még csak vészmegoldásként, érdekházasságként tekintettek rá.

Ha visszaemlékszünk, Merkel egy bizalmatlansági indítvány után lett kancellár 2005-ben, ezzel leváltva Gerhard Schrödert, az addigi szociáldemokrata kancellárt. Mivel sem az addigi SPD-Zöld koalíció, sem a hagyományos CDU-FDP (kereszténydemokrata-liberális) partnercsapat nem ért el elég mandátumot ahhoz, hogy egyedül vágjon neki a kormányzásnak, így a CDU-nak a másik nagy gyűjtőpárttal kellett újra összeállni.

Merkel regnálásának 12 évéből 8 évig volt nagykoalíció: 2005-2009-ig, illetve 2013-2017-ig. Mind a választók, mind a „mindörökké juniorpartner” SPD nagyon remélik, hogy szeptember 24-e után megváltozik a kormánykoalíció.

A mostani választási kampány alatt Martin Schulz, az SPD kancellárjelöltje, teljes mellbedobássál tolja azt a narratívát, hogy ő bizony kormányozni fog (vagy legalábbis akar). Vagyis, ha nagykoalíció lesz, akkor az csakis az ő vezetése alatt lehet. Belőle nem lesz „junior”. A felmérések szerint viszont, az SPD támogatottsága egyre esik, a 23%-ot is csak nehezen fogja elérni, a CDU pedig még mindig tartja a 36%-ot. A nagykoalíció tehát lehetséges, de csakis CDU-dominanciával, bármiről is álmodozik Schulz.

Két oka is van annak, hogy mind a nagy pártoknak, mind a német demokráciának fontos lenne a nagykoalíció leváltása. Egyrészt egyre inkább összemosódik a két nagy párt identitása és politikája. A baloldali „juniorpartnerről” a koalíciós évek alatt egyre inkább lekopott a baloldaliság és az elszántság. Másrészt a hosszú nagykoalíciók alatt erősödnek meg igazán a szélsőséges tendenciák a demokráciában, mint ahogy ezt az AfD példája is mutatja. Ausztriában még világosabb ez az összefüggés, ahol 1945 óta a 72 évből 42-ben nagy koalíció kormányozta az országot, miközben a szélsőjobbos FPÖ mára már a parlamenti képviselők majdnem egy negyedét teszi ki (nem is beszélve arról, hogy majdnem köztársasági elnököt állított).

De lássuk, mik a további lehetőségek:...

DIPLOMÁS BÉRMINIMUMOT AKAR A KÖZALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Népszava / MKKSZ
2017.09.23.


A minimálbér és a szakmunkás minimálbér mellett egy ezeknél magasabb bértarifa bevezetését javasolja a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). 

A diplomás bérminimum bevezetését azért tartja szükségesnek a szakszervezet, mert ma ugyanakkora minimális bér illeti meg kezdő a szakmunkásokat, mint az akadémiai doktorokat, ami a tanulás, a tudás lebecsülését jelenti. Az MKKSZ javaslata a szakmunkás minimálbérnél 30-35 százalékkal magasabb induló összeget jelentene, lehetővé tenné a képzettségeknek megfelelő differenciálásnak legalább egy minimális szintjét - olvasható a szakszervezet közleményében.

Ebben emlékeztetnek arra is, hogy az elmúlt években a munkaerőpiaci problémákat a minimálbér és a szakmunkás bérminimum emelésével próbálta orvosolni a kormány. Ezt az emelést azonban nem követte a kvalifikáltabb munkaerő bérfejlesztése, így például a közalkalmazotti illetményrendszer több mint 8 éve változatlan. Az érvényes jogszabályok szerint a közalkalmazotti bértábla „J” fizetési osztályába tartozó munkavállaló (ennek feltétele az akadémiai doktori cím) ugyanannyit keres, mint egy kezdő szakmunkás.

Az MKKSZ épp ezért azt javasolja, hogy a kormány a minimálbér és a szakmunkás bérminimum mellett, 2018. január 1-től vezesse be a diplomás bérminimumot, ami a felsőfokú végzettséget, szakképesítést igénylő munkakört betöltők számára lenne kötelező...

SZEXRABSZOLGASÁG ANGLIÁBAN: "TÖBB EZER FÉRFI ERŐSZAKOLT MEG"

GÉPNARANCS BLOG
Szerző: Globoport / Lengyel Miklós
2017.09.23.


15 évig volt szexrabszolga egy ázsiai banda fogságában egy fiatal brit nő Angliában, ahol most könyvet adott ki viszontagságos életéről. Please Let Me Go! a könyv címe, a szerző Caitlin Spencer.

Ez persze álnév, mert a fiatal nő retteg a banda bosszújától. Szerinte fiatal fehér lányokra vadásznak ázsiai bandák Nagy-Britanniában, ahol a kábítószer hatására engedelmes szexrabszolgákat nevelnek belőlük.

Nemrég Newcastle városában lepleztek le egy ilyen csoportot, mely egy nőből és 17 férfiból állt. A kábítószer segítségével szexrabszolgává tett lányokat azután árusították a piacon, elsősorban ázsiai és afrikai muzulmán vevőknek, akik különben nem igen juthattak volna fehér nőkhöz Nagy-Britanniában. “Több ezer férfi erőszakolt meg. Hét abortuszom és két vetélésem volt! Két gyereket szültem nem a saját akaratomból. Amikor a lányom növekedni kezdett, akkor a banda rá is kivetette a hálóját. Mikor védelmezni akartam, akkor azt mondták: jó, lemondunk róla, de akkor szerezz helyette egy másik fehér lányt!”...

ITT OLVASHATÓ

JÓL KITÖMIK PÉNZZEL ORBÁNÉK KEDVENC EGYETEMÉT

HVG ONLINE - GAZDASÁG
Szerző: hvg.hu
2017.09.23.


Négyszer annyi fejlesztési és költségvetési forrás jut egy NKE-diákra, mint egy átlagos magyar hallgatóra.

Újabb példátlan összegű infrastruktúra-fejlesztési támogatást kap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), amely kirívóan támogatott intézmény a modern magyar felsőoktatásban. Az egyetem és környezete fejlesztésére ezúttal 11 milliárd forintot különít el a kormány – szúrta ki a Magyar Nemzet a Magyar Közlönyben megjelent hírt.

A kormányhatározat szerint a fővárosi Orczy-kertet érintő beruházásnak a környéken élők érdekeit is szolgálnia kell. Egyebek között a beépített terület növelése nélkül rendezik a parkot, lecserélik a kerítést, és csónakázásra is alkalmassá teszik a Orczy-tavat. Sportfejlesztéseket is végrehajtanak, sor kerül a régi vívócsarnok korábban beígért felújítására, valamint gumiborítású futópálya építéséhez is forrásokat rendeltek. Folytatódik az egyetem fejlesztése is: a VIII. kerületi Korányi Sándor utcában álló régi épület helyén új katasztrófavédelmi speciális képzési központ épül.

Meglehetősen érthetetlen viszont, hogy az egyetem három éve átadott főépületének udvarán álló üvegépítményt is átalakítják. A kormány kedvencének számító intézmény a keretből már jövőre megkaphat 6,8 milliárd forintot a fejlesztésekre.

MIT TEHETÜNK A VITATHATATLANNAL?

TANÍTANÉK BLOG
Szerző: Tanitanek.com
2017.09.20.


A Tanítanék Mozgalom néhány napja nyolc szomorú mondatban adott helyzetjelentést a magyar oktatásügyről. Ezúttal a Palkovics László, oktatásért felelős államtitkár szerinti "vitathatatlanul jó irányt" elemezzük (vitatjuk), melybe az oktatási kormányzat továbbra is teljes sebességgel "tolja a biciklit". Túl minden egyeztetésen, szakmaiságon, jóérzésen.

Vitára bocsátunk néhány olyan elképzelést is, melyekről úgy gondoljuk, hogy akár már a 2018/2019-es tanévben enyhíthetnék az oktatásügyi krízist. A jelenlegi kormánytól – szokás szerint – nem remélünk sem érdemi reakciót, sem érdemi vitát. De bízunk abban, hogy az ellenzéki pártok hajlandóak lesznek foglalkozni a felmerülő szakmai kérdésekkel és az oktatásügy a 2018-as választási kampány egyik központi témája lesz.

A vitathatatlan azt jelenti, hogy nem érdemes, nem lehet róla vitatkozni.

Palkovics László szerint a kormány 7 évvel ezelőtt vitathatatlanul jó irányt határozott meg az oktatás átalakítására. Hogy ezzel kapcsolatban vitának helye sem lehetett, abban igaza van az államtitkárnak, hiszen azok, akik állítását komolyan szerették volna vitatni, alkalmat sem kaptak rá. A vitától még akkor is elzárkózott, s nem volt hajlandó egy asztalhoz ülni a Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform vitapartnereivel, amikor egyébként éppen ugyanabban a tévéstúdióban voltak jelen. Tehát a felvetett kijelentés tényleg vitathatatlan.

Másrészt, ha az a Fidesz célja, hogy túlterhelt diákok és lestrapált, megosztott tanárok vívják meg mindennapos küzdelmeiket, hogy az egész oktatási rendszert alulfinanszírozottsággal és túlszabályozottsággal gúzsba kösse, hogy az iskolákat, az igazgatókat és a tanárokat autonómiájuktól megfossza, s mindezek következtében csak alattvalók képzésére legyen alkalmas a honi közoktatás, akkor tényleg vitathatatlanul jó az irány. El kell ismerni: ennél jobban ezt valóban nehéz lenne csinálni.

Fenn áll viszont a kérdés: ezt akarjuk-e mindannyian? Mi: szülők, nagyszülők, diákok, tanárok, állampolgárok. Nem vitatja-e a társadalom ennek a célnak a jogosságát? Természetesen, ha nem, akkor vitathatatlanul a Fidesznek kell újabb négy évig folytatnia az Orbán-Parragh-Balog-Hoffmann-Czunyi-Palkovics mű tökéletesítését. Már beláttuk, nem vitatjuk, ebben ők a legtehetségesebbek.

Érdekes módon a parlamenten kívüli és belüli ellenzék hajlandó vitatkozni oktatási elképzeléseikről. Sőt, azt tapasztaljuk, egyre jobban érdeklődik mások véleménye iránt. Szeretnék a vitás kérdéseket tisztázni, s lehetőleg minél több oldalról körüljárni a témát – hátha létezik konszenzus.

A két oldal hozzáállásának vázolása után már mindenkinek csak azt kell eldöntenie, hogy ő a vitathatatlant vagy a "konstruktívan vitassuk meg"- et részesíti-e inkább előnyben. Akinek ez sikerül, az vitathatatlanul tudni fogja, hogy mit tegyen majd 2018 tavaszán a választófülke magányában.

Mindenesetre egy új kormánynak, ha hatékonyabb, humánusabb, kevésbé szegregált és demokratikusabb működésű oktatási rendszert szeretne, már megalakulása után lehetősége van olyan döntéseket hoznia, amelyek nem a „vitathatatlan” irányba mutatnak, hanem már a 2018/2019-es tanévben érzékelhető javulást hoznak, s egyben egy hosszútávú fejlődési pálya kezdőlépései lehetnek...

ITT OLVASHATÓ

1967, AZ EROTIKA ÉVE


SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: Göbölyös N. László
2017.09.23.


1967-ben a baby boom gyermekei alig húszévesek. Szigorú társadalomban élnek, amelyben a vágyakat elfojtják és szex tanú. A patriarkális elnyomás felrobban 1968 májusában, de a tiltakozás már egy évvel korábban elkezdődik – idézte fel a Le Nouvel Observateur.

Az első lépést az Egyesült Államokban teszik meg. A San Franciscó-i „Szeretetnyár” felforgatja a rendet, 100 ezer fiatal gyűlik össze, hogy kipróbálja a drogot és a szabad szerelmet. Ez az első tiltakozás a kor szexuális erkölcsi ellen. A fiatalok fittyet hánynak a házasságnak és hagyományos párkapcsolatoknak. A szexnek már nem kizárólagos célja a gyermeknemzés. A szexuális felszabadulás kezdetben főleg a férfiakra vonatkozott, aki az élvezetektől elzárkózó nőket elítélték, mint „maradiakat”.

A „Szeretetnyár” maga csak néhány hétig tartott, de eseményei tartósabbnak bizonyultak. A „szexuális normalitás” alatt már nem az volt értendő, mint régen, az egyház erkölcsi normái súlyukat vesztették.

Mind az USÁ-ban, mind Európában egyre több lett a szex a tömegkultúrában. Az élen olyan ikonok álltak, mint Brigitte Bardot, Elisabeth Taylor, a később harcos feministává lett Jane Fonda, vagy halálában még népszerűbbé vált Marilyn Monroe. A rock-zenében egyre nyiltabban beszéltek erotikáról, a szexualitás korábban titkolt vagy szégyellt irányairól, ezekben főleg a The Doors, a Velvet Underground és Frank Zappa Mothers of Invention-je mutatott példát. A meztelenség kezdett polgárjogot kapni a moziban olyan filmek elhíresült jeleneteivel, mint Mike Nichols Diploma előtt-je, Luis Bunuel A nap szépe, Jean-Luc Godard Weekend, Mark Robson Babk völgye című filmjei (de említhetjük Jancsó Miklóst a Szegénylegényekkel és a Csillagosok, katonákkal, sőt még Andrej Tarkovszkijt is az Andrej Rubljov pogány-képsorával). És 1967 őszén született meg New York-ban a Hair, amely nemcsak szókimondásával, hanem nyílszíni szex-imitációival is színpadra vitte a „szeretkezz, ne háborúzz!” elvet...