2017. október 8., vasárnap

ITT AZ ÖSSZES INGYEN LETÖLTHETŐ SZABÓ MAGDA-KÖNYV

HVG ONLINE - TECH
Szerző: hvg.hu
2017.10.05.



Száz évvel ezelőtt ezen a napon született Szabó Magda. Ebből az alkalomból is érdemes (akár újra is) elővenni írásait. Jó hír, hogy három tucat teljes kötet és 375 hosszabb-rövidebb mű teljesen legálisan elérhető ingyen az interneten.

...Szabó Magda összes ingyenesen letölthető/olvasható művét itt találja – 375 hosszabb-rövidebb írásról van szó. Ha a teljes kötetekre kíváncsi, azokat kezdené el olvasni, akkor ide kattintson a 37 ingyen letölthető könyvért. Az írónő 107 versét innen szerezheti be magának olvasáshoz. Szabó Magda gyerekeknek és fiataloknak szánt műveit pedig itt találja...


A DIKTATÚRA ÉPÍTÉSE ALATT A DEMOKRÁCIA IMITÁLÁSA ZAVARTALANUL FOLYIK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: ZSEBESI ZSOLT
2017.10.08.



A magyar társadalom – népfelkelés helyett – a Simicska-Orbán plakátháborúval és a nemzeti maszturbációval szórakoztatja magát.

Nincs itt semmi látnivaló. Tessék nyugodtan tovább gyúrni a 2018-as parlamenti választásra! A legrosszabb – vagy ahogy vesszük, a legjobb – esetben a magyar látszatdemokrácia dicsőségére, egy párttal kevesebb éri meg a jövő tavaszt. A Simicska-Orbán csatározás következtében kivéreztetik, vagy felnégyelik a Jobbikot, mert – ahogy mondani szokás – hol elefántok harcolnak nem nő fű. A Jobbik csúnyán elvetette a sulykot, amikor elfogadta Simicska Lajos segítő és bosszúosztó kezét, amely korábban 

inkább enyves volt, mint tiszta.

Azzal, hogy Vona Gábor összefogott Simicska Lajossal, kizökkentette nyugalmából a kedves vezetőt, magára szabadította Orbán pribékjeit, élükön Magyarország legfőbb ügyészével, aki a kormányfő füttyére elengedte a vérebeit, azok pedig azonmód hozzáláttak a jövőévi választásra készülő második vagy harmadik legerősebb párt kicsinálásához. Mi ez, ha nem a legfejlettebb, már-már éteri magasságokba törő parlamenti demokrácia? Mi ez, kedves demokratikus ellenzék? Hát persze, még nem diktatúra, csak valami izé, ami a diktatúra bizonyos jegyeit mutatja.

Ilyen rendszerben szép választást nyerni, de nem rossz veszíteni sem, hiszen a demokrácia látszatát biztosító ellenzéki mandátumokért is csurran és cseppen. Az asztalról lehulló morzsákból is jobban meg lehet élni, mint a minimálbérből vagy a közmunkából. Egy kis képviselői fizetés, benzinpénz, lakástámogatás, immunitás és fel lehet tölteni a pártkasszákat is. A kedves vezető számára tett szolgálatokért, a demokrácia mímeléséért újabb négy évig békében lehet lébecolni. Napirend előtti kérdéseket feltenni, interpellálni és soha meg nem vitatott törvényjavaslatokat gyártani, bizottságokban okosakat mondani és kormányváltást ígérgetni a maradék, palira vett választóknak, akik újabb négy évig fogják türelmesen várni a messiást, aki ellenzéki összefogás képében persze soha nem jön el hozzájuk.

A magyar parlamenti diktatúrában semmi szükség erőszakra, ellenzékieknek a Balatonba dobálására felújított orosz helikopterekre, mivel ellenzék igazából nincs. Maga Orbán Viktor is megmondta, hogy nem az ellenzék ellen, hanem Soros György ellenében akar választásokat nyerni. Vona Gábor pártja nem azért került a hatalom célkeresztjében, mert veszélyes lenne a jövő évi fideszes kétharmadra, hanem azért, hogy Orbán megmutassa, ki a nagyobb geci Mária (köz)munka alapú országában. Ő vagy a Lajos? Ahhoz, hogy mindenki számára világos legyen, ki az úr a háznál, azokat is ki kell nyírni, akik össze mernek fogni a kedves vezető – mindjárt Soros György utáni – legnagyobb ellenfelével, Simicska Lajossal...


EZ TÉNYLEG ILYEN EGYSZERŰ

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2017.10.08.



Az angol parlament 1839-ben fogadta el a People's Chartert, aminek az egyik pontja (szabad fordításban) így hangzott: a parlamenti képviselőnek semmiféle vagyona nem lehet, fizetését (megélhetését) kizárólag a parlamenttől kaphatja, más jövedelme nem lehet.
Még egyszer: 1839. Annak a részleteit most hagyjuk, hogyan valósították meg, mi lett belőle (Anglia ma is a legvilágosabb színnel jelöltek egyike a korrupciós világtérképen, ha be tetszik írni a keresőbe a "korrupció angliában" címszót, a motor nem jelez találatot), az adatok azt mutatják, hogy az elképzelés bevált.
Elábrándoztam. Semmi újat nem kellene kitalálnunk. Miután a csúti brigantitól és seggnyalóitól mindent elkobzott a bíróság, és az egész pereputty annak a holminak a birtokosaként lépi át a börtön küszöbét, ami rajta van, az ezt követő első parlamenti ülés elfogadja a magyar People's Chartert, kis híján 180 évvel az angol után, valamennyi parlamenti képviselő, akinek bármilyen vagyontárgya van, azonnal elhagyja az üléstermet, a helyébe választanak olyat, akinek semmije sincs, utána megkezdheti munkáját az országgyűlés. Ahol kivétel nélkül mindenki annyi fizetést kap, amennyiből meg tud élni. Nincs semmilyen juttatás!...

A MÉDIA ÉS A SZEGÉNYSÉG

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2017.10.08.



A héten hívott egy kedves ismerős, aki társaival adományokkal próbál segíteni egy nehéz sorsú településen, hogy egy riport kapcsán, ami ehhez kapcsolódva vele készült, kellemetlen helyzetbe került. Mert a falubeliek egy része negatívan élte meg a település körüli hírverést, és ennek hangot is adtak a közösségi médiában. Elkeseredett volt, hiszen segíteni akart és akar, de most, ebben a helyzetben tanácstalan. „Mit lehet most tenni?”- kérdezte tőlem.

Nos, mivel én is a magam kárán tanultam meg és tanulom is az adománygyűjtést, és a szegénység kommunikálását a nyilvánosság előtt, talán megér egy blogbeírást ennek a témának a körüljárása is.

A nehézséget leginkább az adja, hogy a szegénység, az nem egy büszkén vállalható dolog. Aki benne van, természetesen nagyon örül, ha támogatást kap, de ezt a nyilvánosság előtt nem szívesen vállalja. Inkább egy személyes térben szeretik lebonyolítani, ott könnyen megy a beszélgetés is erről, de a nyilvánosság más szintre emeli őket, amitől inkább elzárkóznak. Azt hiszem, ez teljesen érthető.

Igen ám, de itt bejön egy másik tényező, az adományozók szerepe. Akik meg azt szeretnék, ha biztos visszacsatolást kaphatnának arról, hogy az adományuk célba ért, ha látnák, ki kapta meg, az szétoszlatná a gyanakvásukat is arról, hogy esetleg nem oda került, ahova szánták. Ennek a legegyszerűbb módja a fotózás, hiszen az nem vállalható, hogy mindenki személyesen adja át az adományát… ennél az esetszám és az adományok mennyisége is jóval nagyobb, nem beszélve a földrajzi távolságokról, ami az időfaktorral csak közvetítőkkel kezelhető. Ha fotó van, akkor azonban rögtön ott a nyilvánosság lehetősége és veszélye is.

És itt becsatlakozik még valami: az adományok szükségességének hiteles kommunikálása. Akár a közösségi oldalon, akár a médiában. Ez nagyon nagy csapda az adománygyűjtők számára. Ugyanis, ha több adományt szeretnének, akkor jobban kell, hogy mutassák a helyzet drámaiságát, dokumentálni kell a szegénységet, leírni, sztorikat hozzáfűzni. Ez pedig sokakat egy spirálba tesz, és az amúgy is rettenetes állapotokat még tovább fokozzák a kommunikációjukban, jó szándékkal persze, hiszen több adományt szeretnének juttatni a szegényeknek. Így eljutnak hamar arra a szintre, hogy hiteltelen lesz a történet, vele együtt ők maguk is.

No, és erre jön a média, akik képesek még felülütni ezt a labdát is. Mert a médiában az olvasottság, a megtekintések, megnyitások száma lett fontos, így, az ő eszközeikkel még rátesznek egy lapáttal, egy még megbotránkoztatóbb címmel, fotóval. Persze sok újságírónál, riporternél a jó szándék van a háttérben, az ügy kommunikálása, de nem elkerülhető az sem, mennyire tudják e mellett a saját médiájukra irányítani az olvasók, nézők figyelmét. Verseny van, és a szenzációhajhászás sajnálatos velejárója lett a megjelenéseknek. Szándékosan írom így, általánosan, mert ebben van egy globális hatás az olvasókra, nézőkre, függetlenül attól, hányan csinálják tisztességesen, és hányan nem.

Számtalan tapasztalat értette meg velem is, mennyire óvatosnak kell lennünk velük. Volt cikk, aminek a címét levetettem. Volt, amihez nem járultam hozzá. Volt riporter, akit már a riport közben elküldtem. Az az újságíró, aki (kérésemre is) figyelmen kívül hagyja azt az alapvető újságíró-etikai szabályt, hogy megmutatja a cikket közlés előtt, még egyszer nem kap lehetőséget nálunk. És most már megnézem azt is, hova írja. Mert ezt is mérlegelni kell. A szegénység témájával kiszorultunk az ellenzéki médiába, ám az ember szeretne más rétegeket is elérni, hogy láttassa a problémát, de nem mindegy, hol és hogyan.

A médiamegjelenéseink előtt mindig elmondom az újságíróknak, riportereknek: önök (ti) elmentek, nektek ez csak egy cikk, egy sztori, mi viszont maradunk, és tovább kell dolgoznunk itt, a cikk, riportfilm hatásait is kezelve. És ez nagyon fontos. Legalább annyira, mint az, hogy a szegénységgel nem találkozó embereket képbe hozzuk, és megmutassuk nekik ezt a problémát, a lehető leghitelesebben, a maga teljes bonyolultságában.

Aztán ott van még az is, hogy a helyieket is fel kell készíteni erre. Pont azért, hogy ne mélyítse tovább a bajt. Mert egyetlen polgármester sem lesz partner a későbbi munkában, ha a cikk kiemelt részében pl. nyomortelepnek említik a települést. Mert ma nem nyomortelepek még az elszegényedett falvak sem, legalábbis nem a dél-amerikai bádogvárosok méreteivel mérve, ahol használjuk ezt a fogalmat.

És nemcsak az intézményrendszerre kell vigyáznunk, hanem a település minden lakójára. Mert ott, ahol a közösségi morál, egymás tisztelete generációk óta zuhan, ott érteni kell ezt is. Az „éhező gyerekek, családok” megnevezések egyrészt egyetlen településen sem vonatkoznak mindenkire, tehát az általánosítás nagy csapda, másrészt tudjuk, hogy a legdurvább sértésnek számít az „éhező kutyák vagytok” ítélete, amit egy-egy veszekedésben gyakran egymásra kiabálnak. No meg, azt se hallgassuk el, hogy a szegénység nyilvános bélyegét hangosan elutasítók mögött sosem a lokálpatriotizmus, hanem az önzőség lapul, mert ő is akar, neki is „jár”, de helyzete folytán nem került be az adományozottak közé, vagy megítélése szerint nem kapott eleget.

Mit lehet hát tenni?

...

SOROSRÓL KONZULTÁLUNK?

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2017.10.08.


Valószínűleg a szelektív vakságom az oka, hogy a remekbe szabott Soros-gyűlöleti plakátok esetében csak most tűnt fel: nem azonosak. Kérdésenként hirdetik a nemzeti ellenségkeresés toborzóleveleit. Amelyek kellenek, mint egy falat penészes kenyér. De nem is igazán hiszem, hogy valós jelentőséggel bírnak.

Nem abból a szempontból, hogy lehet-e mindenféle magyarázatokat gyártani a plakátokkal, illetve a nemzeti konzultációkkal kapcsolatban. Ki lehet ugyanis találni a legkörmönfontabb, különböző komplexusokat emlegető érvrendszereket. Holott a valós magyarázatok valószínűleg egyszerűek, mint a faék. Olyanok, amelyeket korábban, legalább részben magam is érintettem.
Nemzeti konzultációkat alighanem két okból tartanak. Az egyik, hogy valakinek a kormány közelében érdeke fűződik a nyomdaipari munkákhoz, és a kézbesítéshez. A visszaküldés mértékétől teljesen függetlenül. A másik, nem kevésbé egyszerű indok lehet a hatalom mérhetetlen gyávasága, és az érvek totális hiánya. Valós, a társadalom elé tárható, vitában is védhető érvek birtokában népszavazást tartanának és nem konzultálnának. Azonban a társadalom a legutóbbi, érvénytelen, népszavazással tanúsította: még mindig nagy a rezisztenciája a demagóg baromságokkal szemben.

A plakát-kampányok mögött valószínűleg szintén fellelhető egy hasonló gazdasági motiváció. Azokat ugyanis szintén ki kell nyomtatni, ki kell helyezni, és az eltávolítás mértékében pótolni. Alig hiszem, hogy ezt ingyen, társadalmi felajánlásként tenné bárki. Ha pedig „társadalmi felajánlás”, akkor könnyen meglehet, hogy hosszabb távon drágább, mintha piaci áron számlázna valaki. Az, hogy nyilvánvalóan van egy társadalmi üzenete is az ilyen kampányoknak, aligha tagadható. De az ország jelenlegi állapotában ezt valószínűleg nem érdemes túldimenzionálni...

MIÉRT NEM NÖVEKEDIK A MOMENTUM?

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2017.10.07.



A Publicus most közzétett kutatása szerint az MSZP válságából egyedül az LMP profitált. A párt utolsó két hónapjának Szél Bernadetthez és a Ron Werber koordinálta kampányhoz köthető felívelő tendenciája éles ellentétben áll a Momentum -- e felmérés mások által is visszatérően igazolt -- megrekedésével. Talán nem elsietett feltenni a kérdést: mi történik?

Korábban írtam már, hogy a Momentumnak nincsen narratívája, illetve rosszul értelmezik azt, hogy mi ez egyáltalán. A narratíva nem egyszerűen vízió és főleg nem szakpolitikai programok technokrata egymásra hányása. A narratíva -- esetünkben -- a magyar múlt, a jelen és a jövő érzelmileg megragadó és ezt kellő számú (=nem túl sok) racionális érvvel megtámogató összefüggő története. A narratíva lényege, hogy a jövőképe szükségszerűnek és kívánatosnak tűnjék fel benne, de nem azért, mert ésszerű, hanem mert otthonos, érzelmileg átélhető, kívánatos és erős. Ennek produkálására a Momentum láthatóan nem képes, ehelyett -- sajnos -- a programmatikus gondolkodást erősíti, mert feltehetően arra számít, hogy ez képezni fog a választók fejében egy narratívát. Nincs igazuk, fordítva ülnek a lovon. Az idő meg közben szalad.

Nem vagyok elégedett -- választóként, megfigyelőként -- a Momentum vezetésének minőségével sem. A lehető legtágabban értelmezve, a generációs jellegük -- amit előnyüknek gondoltak -- éppenséggel a hátrányukra szolgál. Az egész teljesítménytől elveszi a komolyságot, ami a program kapcsán talán járna nekik, de ennek megítéléséhez nagyon kevesen fogják venni a fáradságot, tehát a vele való időtöltés -- a folyamatos szakpolitikai bizonygatás -- minimum alacsony hatékonyságú, de -- a narratíva említett hiányának ismeretében -- kontraproduktív is...


A FIDESZ ŐSTÖRTÉNETÉHEZ

CIVILHETES NET
Szerző: Prof. Dr. LAKATOS GYULA
2017.10.08.


Csurka István városi gerilláknak hívta őket, Pető Iván „vidéki fiúknak Pesten”, Orbán- „szabadcsapatnak”, Bill Lomax és Szemenyei-Kiss Tamás „valódi Kádár-gyerekeknek?”.

Mások harcias hatalomvágyókat, számító, gyökértelen, radikális új elitet láttak bennük.
Az őket ismerők említik őket bohó antipártként vagy ötletpártként is. Akinek ennyi arca van, annak nincs is arca. Vagy éppenséggel mégis: sokféle fénytörést megengedő és eltűrő. 
A néhai Pünkösti Árpád Európában páratlan társadalmi jelenségnek nevezte, hogy néhány egy akolbeli fiatalember ily’ hamar, tíz év alatt, és ilyen egységben a csúcsra játszotta magát.
Az első generációs értelmiségieknek ez az önmegvalósító hadjárata mégsem előzmények nélküli.
Az elitképzés és önképzés hajtóerői egészen a hajdani Eötvös Kollégiumba nyúlnak vissza, a „megforgatjuk az egész világot” lendülete a hajdani Nékoszéra hajaz...

ÚJRATERVEZÉS

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2017.10.08.


Végre - meglehet későn, de mégis - megjött a Szocialista Párt józan esze.
"Az MSZP nem állít önálló miniszterelnök-jelöltet, de kész támogatni egy kívülről jött civilt egy szélesebb együttműködésben. Az is biztos, hogy egyetlen politikai párt miniszterelnök-jelöltje mögé sem állnak be – ezt mondta a párt elnöke a választmányi ülés után. Hiller István választmányi elnök szerint reális és elérhető cél, hogy a demokratikus oldalon mind a százhat egyéni választókörzetben csak egyetlen jelölt legyen."
Üdítő kivételként teszik ezt, hiszen ezidáig mindegyik párt azzal próbálkozott - és próbálkozik ma is -, hogy saját jelöltje mögé passzírozza be az egész ellenzéki tábort, ami egészen viccesen hangzik.
Azt ugyan nem tudni, hogy ha most egy hét alatt ennyire megokosodtak a szocialisták, akkor ezidáig miért nem, de ezzel már kár is foglalkozni, akinek az volt a feladata, hogy ellopjon egy évet az ellenzék felkészülési idejéből, az tette a dolgát, majdnem teljes sikerrel.
A kitűzött céldátum vélhetőleg december volt, ezt ugyan nem sikerült elérni, de ez se rossz eredmény.
Most már csak a varázsló címét kellene tudni, aki ilyen rövid idő alatt vissza tudta adni a szocik eszét, hiszen tegnap még fennen hirdették, hogy tovább a botkai úton, ma meg már új szelek fújdogálnak, még nem fényes szellők, de legalább már nem is büdöset hoz a szél.

Nem, nem az a Szél, hiszen az ostoba magyar értelmiségi üdvöskéje szintén arra törekedne, hogy midenki álljon be mögé, és akkor majd ő boldoggá teszi őket, ennek a vége pedig az lesz, hogy aki odaáll, az politikailag megboldogulttá fog válni.
Az LMP pedig - hacsak nem jön megint a segítség, ki fog esni a Parlamentből, mely fejlményt a magam részéről hatfogásos vacsorával ünnepelnék - nem szeretem a Fidesz fiókszervezeteit...
Vona is ezzel a megoldással próbálkozott, de szerintem ez is csak azt mutatja, hogy a magyar politkus vágyvezérelt és a nap huszonnégy órájából huszonnégyben rugaszkodik el a valóságtól.
Itt vagy sikerül mindenki számára elfogadható személyi megoldást találni, vagy minden egyéni megoldás megy a levesbe...
Most a DK reakciója is fontos, hiszen a megüresedett pozíció felettébb vonzó lehet a pártelnöknek, de attól tartok, rettenetes melléfogás lenne azzal próbálkozni, hogy ő legyen a jelölt, habár azt azért elnézegetném, amint beköltözik a Karmelita Kolostorba, kiáll a frissen épített teraszra és onnan lesi a Duna Orbán kiömlő könnyei miatt megemelkedett vízszintjét.
Mégis, ide ma nem pártpolitikus kell ma, hanem a polgári életből jött, de a demokrácia iránt ezer százalékosan elkötelezett, megvásárolhatatlan technokrata.
Nyugodtan el lehet felejteni a pártok - különösen a kormánypárt csatolmányainak eddigi erőlködéseit is, mikor különféle professzorokat akartak meglehetősen átlátszó módon felépítgetni és eladni a társadalomnak, mint függetleneket.
Ide most valóban független személyiség kell.
Ha az ellenzéki pártoknak lenne kis humorérzékük, javasolhatnák Soros Györgyöt is, őt valószínűleg előbb fogadná az amerikai elnök, mint a mi enyveskezű büszkeségünket....

FELÜLÍRTÁK A SZÁMOKAT: A NYUGDÍJASOK EKKORA BÓNUSZT KAPHATNAK ÁTLAGOSAN

NAPI.HU
Szerző: K. KISS GERGELY
2017.10.08.


Novemberben mintegy 2 millió 21 ezer öregségi nyugdíjas számíthat kiegészítő emelésre, nekik átlagosan havi nettó 124,3 ezer forintot utalt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság - legalábbis az idei első félév végi adatok szerint. Így egy magyar "átlagnyugdíjas" - amennyiben a kormány jelenlegi forgatókönyve érvényesül - a kiegészítő nyugdíjemeléssel és a nyugdíjprémiummal közel 40 ezer forintnyi pluszpénzt kaphat novemberben.

A jelenlegi szabályok alapján az évenkénti rendszeres nyugdíjemelés az adott évre tervezett inflációtól függ. A 2017-es költségvetés tervezetében jelentősen alultervezték az inflációt, így tavaly ősz elején még úgy tűnt, hogy a "rendes" nyugdíjemelés mértéke csak 0,9 százalékos lesz.

A korábbi évekhez képest igen szerény bónusz bejelentése azonban nagy felzúdulást keltett a nyugdíjas szervezetek körében, s vélhetően ennek hatására tavaly november végén maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, hogy az inflációs prognózist - az elemzői várakozásokat figyelembe véve - 1,6 százalékra emelik. Ennek megfelelően változott a nyugdíjemelés mértéke is.

Mivel a fogyasztói árak alakulását előre nem lehet kiszámítani, a törvény lehetőséget kínál a kiegészítő nyugdíjemelés lehetőségére: ha a várakozáshoz képest magasabb lesz az infláció, akkor év vége felé újra emelni kell. A nyugdíjtörvény alapján, amennyiben az infláció adott évben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja a januári nyugdíjemelés mértékét, akkor novemberben - január 1-jéig visszamenőleg - kiegészítő nyugdíjemelést kell adni...

VÁLASZOK KÖVÉR LÁSZLÓ KIJELENTÉSEIRE

REFLEKTOR BLOG
Szerző: szénhidra
2017.10.07.


Kövér László a Magyar Hírlapnak adott interjúban meglepő kijelentéseket tett. Fideszes politikusként tőle is természetesnek tűnik, hogy teljesen más valóságot lát az országból, mint mi, a többség. Szeretnék reagálni állításaira, mert néhány meredek mondata erőst bicskanyitogató hatású:
„Kövér László házelnök szerint további egy, vagy akár még egy kormányzati ciklusra van szükség az ország sorsát hosszú távon meghatározó, a morális és gazdasági rendbetételt követően elindított intézkedések, programok megerősítéséhez.
Egyetértek, azon kitétel nélkül, hogy nem „további“ két ciklus kell, hanem csak így: két ciklus kell egy jó irányhoz. Japán II. világháború utáni gazdasági fejlődése bizonyítja: 5-8 év elegendő ahhoz, hogy egy ország jó irányba forduljon gazdaságilag, társadalmilag. Láttuk mit tett az MSZP nyolc év alatt, látjuk mit tett a Fidesz az elmúlt nyolc évben - s ezekből az irányokból legtöbbünknek elég volt. Nagyon elég. Két ciklus kell - normális, tisztességes, bölcs vezetéssel - és ehhez a Fidesznek buknia kell, mielőbb, mert sem nem normális, sem nem bölcs, s legfőképpen nem tisztességes.
Az interjúban Kövér László következőket hangoztatja:

LEMARADTUNK A PARÁZNÁLKODÓ APÁCÁKRÓL IS

INDEX - CINEMATRIX BLOG
Szerző: KLÁG DÁVID
2017.10.07.


Minden egyes ilyen cikkben elmondjuk, hogy a helyzet egyre jobb Magyarországon. Bejönnek fesztiválokon debütáló rétegfilmek (A négyzet, Egy szent szarvas meggyilkolása), és ha valami átesne a szűrőn, akkor felkaphatja az HBO Go, a Netflix, vagy éppen az Amazon streamingszolgáltatók. De még így van pár furcsa, vagy pont ellenkezőleg, maximálisan befogadható film, amit az amerikai sajtó körberajongott, nálunk viszont kimaradt a mozik műsorából. Persze, előbb vagy utóbb meg tudjuk legálisan nézni, de moziban, csendben, sötétben, vásznon lenne az igazi. Itt vannak azok a filmek, amiket így vagy úgy meg tudunk nézni, de jegyet váltani lenne rájuk a legjobb...

ITT OLVASHATÓ

TÖBB MINT NYOLCEZER GYEREK HALT MEG VAGY SEBESÜLT MEG FEGYVERES KONFLIKTUSOKBAN TAVALY

444.HU
Szerző: BOTOS TAMÁS
2017.10.08.



Csütörtökön hozta nyilvánosságra legfrissebb jelentését az ENSZ, amely szerint 

több mint nyolcezer gyerek halt meg vagy sebesült meg fegyveres konfliktusokban tavaly világszerte.

A beszámoló publikálását követően az ENSZ-főtitkára, Antonio Guterres kijelentette: jobban kell oltalmazni a kiskorúakat, szerinte

„elfogadhatatlan, hogy gyerekek halnak meg fegyveres viszályokban.”...


MÁR KÉSŐ FARIGCSÁLNI. LE KELL ROMBOLNI. PORIG

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ, ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2017.10.08.


Egy bíró – Vasvári Csaba – beperelte Handó Tündét, mert meggyőződése szerint Szájer József felesége, aki a Magyar Bírósági Hivatal elnöke is egyben, személyesen akadályozta meg, hogy Vasvári bíróként munkát vállalhasson. A ki nem mondott ok: túlságosan autonóm.

Ezen most el lehetne nagyon csodálkozni, ha nem ez menne nyolcadik éve, minden területen. Meg lehetne lepődni, ha nem ugyanez történt volna számtalan pedagógussal, iskolaigazgatóval, egyetemi oktatóval, színésszel, zenésszel, rendezővel, alkotmánybírával, közéleti szereplővel, egészségügyi dolgozóval, újságíróval. Sándor Mária, Horváth András, Hodosán Róza, a néhai Ferenczi Krisztina és a szintén néhai Váradi András és még számtalan értékes ember, akiket a pitiáner hatalom ellehetetlenített.

Ez erről szól. Mindig is erről szólt. A Fidesz nem engedi, hogy megerősödjék egy esetleges ellenzék úgy, ahogy ők meg tudtak erősödni ellenzékben. Ezt a lehetőséget senkinek nem adják meg. Egyenként tapossák el mindazokat, akik nem hajolnak elég mélyre előttük. Akár papot is, ahogy tették ezt Hatvan város plébánosával.

A hatalom körül sündörgő, a lehulló morzsára váró értelmiség éppen úgy bűnös ebben, mint azok, akik a saját biztonságuk érdekében kussoltak és kussolnak. Éppen a napokban láttam egy riportot egy orvossal. Arról volt szó, hogy a kormány szerint javul az egészségügy helyzete minden téren, ennek egyik bizonyítéka, hogy kevesebb a kórházi fertőzés. Az orvos (és még nagyon sokan rajta kívül) elmondta, hogy ez nem igaz, sőt, ennek az ellenkezője igaz. De sajnos az orvosok nem mernek kiállni és elmondani a valóságot, mert mindenki félti az egzisztenciáját, mindenkinek meg van kötve a keze...

IN MEMORIAM NÉPSZABADSÁG

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: JÁVOR BENEDEK
2017.10.08.


Egy évvel ezelőtt záratta be a kormány a Népszabadságot. A vezető politikai napilap elhallgattatása a demokratikus világban sehol sem számítana szokványos eseménynek - illő talán, hogy ne felejtsük el teljesen, és az évfordulón ne csak a tényekről, hanem a következményekről és a tanulságokról is számvetés készüljön.


A megszüntetés pillanatában a Népszabadság 40 ezres lap volt (kisebb létszámú szerkesztőséggel és alacsonyabb bérekkel, mint a kormánypárti konkurencia), vagyis több példányban fogyott el naponta, mint az összes többi országos politikai napilap együttvéve. Ez az adat önmagában cáfolja, hogy piaci okok miatt szűnt volna meg, hiszen ha (az olvasottság szempontjából) a legsikeresebb újság nem él meg a piacon, akkor ott vagy magával a piaccal vannak nagyon súlyos problémák, vagy a bezárás megindoklására kell valami könnyebben hihető hazugságot kitalálni.

A villanyoltás idején az újság formailag az osztrák Heinrich Pecina tulajdonában állt – azért mondjuk, hogy formailag, mert már ott ügyködtek a kiadónál (Mediaworks) Mészáros Lőrinc emberei, és két hétre rá Orbán Viktor telekszomszédja át is vette a boltot az eleve csak strómanszerepre kinézett (azóta ugyanebben a szerepkörben egy másik kiadó annektálásához is felhasznált) Pecinától. A Népszabadság kinyírása látszólag nem előre eltervezett tulajdonosi döntés, hanem egy hosszú alku végén előkerült vevői kívánság volt, aminek a teljesítéséért a hírek szerint Heinrich Pecina nem csak milliárdos vételár-prémiumot kapott, hanem segítséget is a magyar bűnüldöző szervektől ahhoz, hogy sikerüljön kimenekülnie az ellene zűrös ausztriai bankügyletek miatt elindított büntetőeljárásből. Ha a saját érdekeiről van szó, a 2010-ben még morális rendszerváltást ígérő Orbán-kormány a jelek szerint nem rest bűnözőkkel üzletelni...

"HOL ZSARNOKSÁG VAN..."

JOG-ÁSZ BLOG
Szerző: DR. SÁNDOR ZSUZSA
2017.10.07.


"Ott zsarnokság van szögesdrótnál jobban butító szólamokban…” (Illyés Gyula, 1950.)
„A bírói kinevezési folyamat a bíró kar teljes nyilvánossága előtt zajlik, ezért végképp nincs lehetőségem arra, hogy hatalmammal visszaéljek.” (Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, 2012. Népszabadság)
„Tisztelt Munkaügyi Bíróság! Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a megpályázott bírói státuszt személyválogató módon nem velem, vagy a pályázati rangsorban hátrébb álló kartársaimmal kívánja betölteni.  Ezáltal a jogot társadalmi rendeltetésével össze nem férő módon, visszaélésszerűen gyakorolja.” (Vasvári Csaba, 2017. szeptember 19.)
Úgy gondolom, az utolsó idézet némileg bővebb magyarázatot igényel. Vasvári Csaba a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája. Szakmai érdemeit maga Handó ismerte el idén nyáron, amikor „címzetes törvényszéki bíró” címmel tüntette ki. Számos bonyolult ügye között szerepelt az UD Zrt-s megfigyelési ügy, melyben felmentette Szilvásy Györgyöt. (Lehet, hogy ez a baj vele?)
Vasvári pályázatot nyújtott be a Fővárosi Ítélőtábla egyik bírói posztjára. Az (ál)demokrácia jegyében a bírák is véleményezik a pályázatokat, ők Vasvári pályázatát az első helyre sorolták. Ekkor Handó eredménytelennek nyilvánította a pályázatot, azzal a valótlan indokkal, hogy tulajdonképpen nem is akarja betölteni a meghirdetett állást. Ám eközben újabb pályázatot írt ki. Vesztére ezt is Vasvári nyerte, így az elnök asszony ezt is érvénytelenítette, ám erről a pályázót még csak nem is értesítette. Majd Handó harmadjára is nekifutott és kiírt egy harmadik pályázatot. Ezzel saját maga tette nyilvánvalóvá, hogy korábban hazug indokolást közölt a pályázóval.
„Handó Tünde alperes a jogszabályokat sorozatosan és visszatérően megsértette, jogával visszaélt, ezért az ügyben hozott határozatai jogellenesek” – áll Vasvári Csaba keresetében. Egyúttal kérte a bíróságtól, hogy a jogellenesen kiírt új pályázati eljárást függessze fel. Ha ugyanis ezt nem teszi, mire valamelyik munkaügyi bíróság elbírálja a keresetet – mit tesz isten - valahogy „betöltődik” az az álláshely.
Lehet persze, hogy Vasvári nem eléggé „vezénylő tábornok” típus, mert Handónak ez az ideálja, mint nyilatkozta korábban a HVG-nek. Akkor hát kard ki kard, Csaba!...

8 IDÉZET, AMI MEGMUTATJA: KÖVÉR LÁSZLÓ AZ ÖSSZES SZAVAZÓJÁT HÜLYÉNEK NÉZI

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2017.10.07.


A cikk alatti kommentek alapján egyébként a Magyar Hírlap olvasói (az a pár száz) ezt is igényli.

Kövér László megint nagyot ment a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Senkinek nem tűnt fel, hogy többször ellentmondott saját magának, Gyurcsányt belekeverte a cigánygyilkosságokba, hogy a "totalitárius liberalizmus" című kifejezést ne is említsük, ami aztán a fából vaskarika tipikus esete.
1. MSZP: a baloldali Muppet Show

A jobber humor megcsillan.
– Hazai vizekre evezve, mit jelent a Fidesznek Botka László visszalépése a miniszterelnök-jelöltségtől? 

– Semmit.
– Azért látva az MSZP-sek marakodását, egy kávét csak megiszik ilyenkor egy fideszes, nem?
– Nyilván. Félretéve a tréfát: sokszor elmondtam, és komolyan is gondolom, hogy nekünk nincs okunk a baloldali Muppet Show-ra építeni a stratégiánkat. Úgy kell készülnünk, mintha megvalósulna a teljes ellenzéki összefogás.

2. Minden a legnagyobb rendben van

Hulló vakolatú kórházak, éhező gyerekek, elvándorló milliók, alacsony fizetések? Az mind hazugság és persze az elmúltnyolcév miatt van. Nem a mostani, az azelőtti.

„Nekünk az a dolgunk, hogy folytassuk a korábban elhibázott, sok fájdalmat és keserűséget okozó baloldali országvezetéshez képest érzékelhető javulást hozó politikánkat. Legyen szó a tanárok, az egészségügyben dolgozók, a hivatalnokok, a rendvédelmiek jövedelméről, a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzéséről, a közbiztonságról vagy éppen a határvédelemről.”

Aztán az is kiderül Kövér László elemzéséből:

„Az ellenzék gyengeségének amúgy számos oka van, a megosztottságon és a hiteles személyiségek hiányán túl például az is, hogy a kormány alapvetően jól teszi a dolgát.”

3. A demokratikus ellenzék: Gyurcsány meg a kommunisták

„Amúgy már egy hatéves gyerek sem hiszi el, hogy a baloldalt nem Gyurcsány Ferenc manipulálja, mozgatja. Szemlátomást az ellenzéken belül Gyurcsányt – aki nemcsak az országot, hanem a baloldalt illetve az MSZP-t is tönkretette, anyagilag, morálisan és politikailag egyaránt – se kiköpni, se lenyelni nem tudják."

A fideszes ügynök-vádat Kövér egy kis kommunistázással üti el:

„Bizonyos szempontból ezt akár dicséretnek is vehetném. Ezek szerint olyan erősek vagyunk, hogy már az MSZP politikáját is mi alakítjuk. Ugyanakkor el sem tudok képzelni ennél szánalmasabb magyarázkodást egy bukott politikustól. (…) Az MSZP elődei, a kommunisták 1945 után, majd a hármas főcsoportfőnökség segítségével a rendszerváltozás kezdetén is előszeretettel építették be saját ügynökeiket a demokratikus pártokba. Nyilván ma is azt gondolják, hogy a politika így működik. De van egy rossz hírem: saját erőből ilyen tehetségtelenek, mi ehhez nem kellettünk.”...

VESZPRÉMBEN IS A CSECSEMŐSÖKKEL VAN A BAJ

BEZZEGANYA BLOGJA
Szerző: TÜNDE
2017.10.06.


Ha 2016-ban vagy 2017-ben hoztad világra gyermeked, küldd el nekünk te is véleményed a kórházról, ahol szültél. A szempontsort és a segítséget itt találod hozzá.
kórház neve: Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprémszülés időpontja: 2016.08.

kórház állapota: jónak mondható. A szülészet és a csecsemős részleg szépen felújított. Az anyukák kétágyas szobában vannak szülés után, melyekhez külön szobánként vécé-zuhanyzó van. A szobák fa bútorral felszerelve, nincs kórház feelingje, szerencsére.

mellékhelyiségek/zuhanyzók állapota: bent az osztályon tiszta, naponta többször takarítanak. Ketten használtok egy mosdót. Kint a váróban, amit ugye látogatók, boldog-boldogtalan használ, hát, az olyan is. Nincs felújítva, nincs se szappan, se papír.
szülészet/szülőszoba korszerűsége: alternatív lehetőségek közül kád volt a szülőszobán, de használni nem lehetett és talán még labdát láttam.

orvosok, szülésznők, csecsemős nővérek segítőkészsége
:

FELJEGYZÉSEK A PELENKÁZÓ MELLŐL 8. - CUMI VAN NÁLAM

TÖRÖK MONIKA BLOGJA
Szerző: TÖRÖK MONIKA
2017.10.03.


És igen, megtörtént megint.

Utoljára vagy huszonöt éve volt, hogy egy szerkesztőségi értekezlet kellős közepén beletúrtam a táskámba - ó, a női táska bugyrai... -, hogy elővegyem a perdöntő bizonyítékot, és ekkor elővettem előbb egy kirágott szemű plüssnyulat, egy macit, egy használt ésbüdös pelenkát, egy erősen rágott cumit, és csak aztán a világrengető bizonyítékot.

Kicsit kínos volt, de persze mindenki röhögött.

Alig telt el huszonöt év az incidens után, amikor ma nagy betyárul ki akartam vágni a zsebemből a kest a boltban, de egy cumi akadt a kezembe.

Zokogtam a röhögéstől. Később a bolti alkalmazottakra is átragadt ez.

Nagyon-nagyon furcsa újraélni a fiatalságomat - inkább jó, mint rossz. Mert hogy mi rossz lehet az újrababázásban.

Ma éjféli párbeszédünk például a Csodapasival:
- Te, valamelyik már megint ordít.
- Oké, de az előbb én voltam náluk. Most te jössz.
- Várj, várj, várj. Kezdjünk el fogadásokat kötni, hangjuk alapján felismerjük-e őket. Ha Dani az, akkor jöhet kajálni, ha Adél, akkor üzenem neki, hogy maradjon már kussban.
(A jelenet közben átlibbent a színen pár nagyobb gyerekem és szakadtak a röhögéstől.)

Dani megfontolt, komoly férfiember, fülig ér a szája általában és rezignáltan katalogizálja a könyvespolcon a felhozatalt, egyelőre még csak fejben, majd ha megindul, nyilván manuálisan is.

Adél nőiesen oldja meg a dolgait, ordít, mint a sakál.
De lakik egy kis manó a szobájukban, aki zoknit lop és aki állandóan kiveri a szájából a cumit a nagy hadakozás közben. Gyanúsan hasonlít a saját kezére.

Adél még egy igen különös, egyelőre gyógyíthatatlan betegségben szenved, neve még nincs, de majd kitalálom, a tünetei, hogy ha anya öt lépésnyire eltávolodik, akkor ordtani kell. Apa mellkasán elmúlik az egetrengető fájdalom. Viszont újra fájni kezd, ha bekerülünk az ágyba.
És hol vagyunk még a szeparációs félelemtől?!

Dani egészen másképp működik. Mérnöki pontossággal tudja, anya mikor ülne vagy feküdne le, na, akkor...

MIRE JUTOTT A KORMÁNY ÉS AZ ORSZÁG AZ ELTELT TÍZ ÉV ALATT?

CIVILHETES NET
Szerző: Prof. Dr. LAKATOS GYULA
2017.10.08.



Kevesen értik meg a kormányfő zsenialitását!


Tünetei a magyar politika infantilizmusunknak (felnőttkori gyerekességnek), vagy egy barkácsolt politikai szellem hatalma!
Amikor nem ismerjük, nem ismerik fel a nemzetközi rendszerben a saját koordinátáinkat, koordinátáikat, és Kiskőrös részletezett térképével nyomulunk, nyomulnak tájékozódva előre, hogy a Távol-Keleten, sőt, a nyugati féltekén is mi mondjuk meg, mások mihez tartsák magukat!
Ha nem vezet eredményre, márpedig aligha vezet, akkor csinálunk törvénymódosítást, ami ezer évre visszamenő hatállyal, érvényes lesz öt Kontinens valamennyi államára. Isten óvja a Királyt! De imádkozva kérjük az Urat, rólunk se felejtkezzen meg, mert a Királynak annyi a dolga, hogy nem ér rá semmire, ezért, legjobb esetben, nem csinál semmit!
Érdemes Magyarországon a bérmunkás, rabszolga, kérdésre figyelni. Arról van szó, hogy a Szent Korona-tan oltalma alatt a rezsim nagy igyekezettel csempészi vissza a társadalomba egyik oldalról az erőfölényes helyzeteket, a másik oldalról pedig az úr-szolga viszonyt.
Kizárva, korlátozva a felek szabad alkuját és megállapodását. Az új Munka Törvénykönyve erről szól, a miniszterelnök büszkén hirdeti, hogy ez Európa legrugalmasabb munkajogi konstrukciója.
Valóban, nagyon rugalmas eszközöket biztosít a munkáltatóknak. A munka dehumanizálása, (az emberi munkaképesség gyors megsemmisítése, elsősorban egészségi állapotának rontásával) az elidegenedés minden formája tetten érhető manapság nálunk.
Két területen ajánlotta fel szolgálatait a korábbi bukás után visszatért kormányfő, 2010 tavaszán a szociálliberális kormánytól elforduló magyar választóknak.
A gazdaság felpörgetésével és a közpénzek lopkodásának beszüntetésével csökkenti az állami, önkormányzati és lakossági hitelterheket, megszorítások nélkül megállítja az eladósodást.
Előnyökhöz juttatja a „nemzeti elkötelezettségű” társadalmi csoportokat, és piaci szereplőket. A két ajánlathoz hozzágondolta saját ambícióját: a személyi- és párthatalom kiépítését.
Négy eszközhöz nyúlt, miután az államadósságot növelni nem lehetett!
Pénzpiaci hitelfelvétel.
Közterhek, különadók növelése.
Belső források és szociális ellátások átrendezése.
Államosítás...

PETŐ PÉTER: A SZÖVEGET ANNYISZOR KELLETT ÚJRAÍRNI, HOGY TERMÉSZETESSÉ VÁLT A SZENVEDÉS

KÖNYVESBLOG
Szerző: konyvesblog
2017.10.06.


Harmadik alkalommal kapja meg valaki a Margó-díjat, mi pedig immár hagyományosnak mondható interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteketSzöllősi MátyásSzerényi SzabolcsSzirmay ÁgnesGyurkovics TamásStorno Milán, Szabó Borbála és Gulyás Péter után Pető Péter mesél egy mindent eldöntő sztorizós estéről, a posztkönyvnyomtatási traumáról és egy magára ismerő játékvezetőről. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést, és a Budapest a fiatal tehetségekért program különdíját az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár zárónapján, október 22-én adják át a Teslában. Az 500 ezer forinttal járó Margó-díj kiemelt támogatói a Főváros, a Bookline, a Balassi Intézet és az Aegon-díj. 
Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?
A tudatlanság elviselésének tanulása. A szöveg olyan radikális változásokon ment át, annyiszor kellett újraírni, hogy természetessé vált a szenvedés, a vereség. És ez fontos tudás: hogy nem vagyok olyan szerencsés, akinek kihullik a kezéből a tökéletes mondat, fejezet. Nehéz volt elfogadni, hogy olykor nincs azonnali tudásom a megfelelő szerkezet megválasztásához, a mondatok fűzéséhez, a stílus eltalálásához, de amikor megértettem, hogy a szenvedés az utam, akkor könnyebb lett járni rajta. Úgy már könnyebb elviselni az írás különös magányát is.
Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?
Erre pontosan emlékszem: a Mika Tivadar Mulató kertjében három barátomnak sztorizgattam a játékvezetésről, nevetgéltünk, mígnem azzal álltak elő, hogy írjak ebből egy regényt. Megpróbáltam...

ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ AZ IHLET SZIGETÉRŐL


SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: GÖBÖLYÖS N. LÁSZLÓ
2017.10.06.


Egy régi legenda szerint Szardínia szigetét az özönvíz előtt óriások lakták (erről majd rövidesen, másutt), később az Olasz Egység egyik bölcsője, rettenthetetlen banditák és kemény pásztorok hona. Egy évvel ezelőtt ez a napfényes föld a lenyugvás, a feltöltődés és az ihlet szigete lett a Djabe számára.

A „frissítés” állapotában (update) lévő zenekar alapítói néhány zenéstársukkal úgy gondolták, hogy visszatérnek egyfajta ősállapothoz, amikor minden kötöttség nélkül elkezdenek zenélni, játszanak, ami eszükbe jut, amit inspritál számukra a táj, a tenger, a tiszta levegő, és nem utolsó sorban Tergu falu 13. századi Nostra Signora temploma és plébániája, ahol műhelyüket berendezték, és ahol Égerházi Attila, Barabás Tamás, Koós-Hutás Áron, Steve Hackett és Gulli Briem valósággal újjászületett. Ez lett az ő „Bron-y-Aur-juk…”

Most már elárulhatom, hogy – mint a Djabe Krónikása – a szardíniai felvételeket már embrionális koruk óta ismerem, még mielőtt Tomi nekifogott volna, hogy kompozíciókká kerekítse őket. Aztán végigkövethettem a kihordás különböző fázisait egészen a végleges, vagy mondjuk inkább a stúdiólemezre rögzítendő változatig, a Life Is A Journey megszületéséig. Beteljesült a Zenészek várakozása, hiszen valamennyien érezték, hogy Terguban valami egészen új dimenzióba kerültek. Már csak az élő megszólalás hiányzott, de az sem váratott sokáig magára. Október 3-án Győrben, majd másnap Budapesten, a MOMKultban a nagyközönség elé kerültek Szardínia hangjai...

BOTKA UTÁN A BALOLDAL

NÉPSZAVA ONLINE - SZÉP SZÓ
Szerző: FRISS RÓBERT
2017.10.07.


...A MÉLY - Botka elvetélt kísérletének az MSZP-n messze túlmutató, mélyebb okai is vannak. Nem egyszerűen csak a pártok, vagy különösen a baloldaliak általános válsága, és közönség általi utálata, mert a nem megvetendő társadalmi-kormányzati stabilitáson túl, sem a konzervatívok, sem a szociáldemokraták nem nagyon tudnak mit mondani a holnapról, de még a máról sem, így a populista jobboldal szilárdulhat meg, ott ahol csak tud. Emmanuel Macron francia példája őrültnek tetsző, de sikeres ötlet lett, ám alighanem egyedi politikai innováció. Meglehet Botka is hasonlót dédelgetett (nem egy párt, hanem az ellenzék jelöltje lesz), amikor még februárban úgy nyilatkozott a 24.hu-nak: „mostanáig sem pártért politizáltam, hanem ügyért, ráadásul a legkevésbé sem foglalkozom a szocialista párt 2022 utáni sorsával. Nagyon a mostanival sem. Orbánt akarom leváltani”. Csakhogy a paradoxon abban áll, hogy párt nélkül nem megy. Macronnak sem ment volna, ezért csinált vadonatúj pártot a semmiből. Úgy tudott kilépni a liberális demokrácia pártkeretéből, hogy benne maradt. Csakhogy van egy ordító különbség: Franciaország liberális demokrácia, Magyarország pedig nem az.

Botka bukását sokan kommentálták. Közülük most csak Hont Andrást (HVG) idéznénk: „Nem ideológiai, de tisztázatlan elvi probléma a regnáló berendezkedéshez való hozzáállás. A hatalom ellenfelei (ideértve a nem hivatásos mozgalmárokat is) képtelenek eldönteni, hogy a rendszer, avagy a kormány ellenzéke kívánnak lenni. Arra kérnek fölhatalmazást, hogy a demokratikus, jogállami viszonyokat állítsák helyre, de ehhez olyan eszközt ajánlanak, mintha tisztán demokratikus, jogállami körülmények lennének; ez folyamatos hitelességi deficitet okoz, és aláássa a Fidesz-bírálat komolyságát.”

Hont megjegyzése a lényegét érinti. Orbán Viktor rendszere nem történelmi szükségszerűség, nem a nemzet karakteréből fakadó óhaj, nem a nemzet, hanem egy szűk, sűrű gazdasági hálót szövő mameluk sereg uralma. Fájdalmas tévedés, legyőzhető, a nemzet érdekében legyőzendő. Még nem tudni milyen mélyen ágyazódott be ez a rendszer a társadalom szövetébe, de egy liberális demokráciában, mint hatalomra méltatlant, már menesztették volna. Ez azonban az ellenzék minden impotenciájával együtt, nem liberális parlamentarizmus, hanem jobboldali tekintélyuralom, totális etatizmus, a totális politikai és gazdasági diktatúra Európa részeként mutatkozó látens mutációja, amely ráadásul legitim választásokon került hatalomba. Legyőzni a saját „parlamentáris” keretei és törvényei szerint, parlamentarizmust játszva, szinte reménytelen. Talán, ha a magyar ellenzékben volna annyi innováció, hogy Macronhoz hasonlóan megtalálná a résnyi utat „a benn is vagyok, kinn is vagyok” politikai technikájához. A manipulált, cinikus, fásult társadalmi közegben ez szinte lehetetlen, bizalmat és államférfiúi formátumot követelne minden politikai szereplőtől. Ennek hiányát szenvedi most a szocialistákkal együtt az ellenzék is.

Ami ezen túl van, az a polgárháború, a lefojtott elégedetlenség előre látható, de konkrétan meg nem határozható idejű robbanása, a kormány által gerjesztett gyűlölet kitörése, amelyben jelenlegi formájában alighanem valamennyi párt elporladna, a vak hatalommal együtt, amely nem érti, hogy ez a gyűlölet őellene is fordulhat. A valódi veszteségekről most ne beszéljünk...