2017. november 5., vasárnap

SZILI KATALIN A MAGYAR VÁLASZTÓK NÉGYÖTÖDÉT "NEMZETIETLENNEK" TARTJA

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2017.11.05.


A pálfordult exszocialistának csak az a nemzeti, aki pont ugyanazt mondja, gondolja és teszi, mint amit a Fidesz. 

Szili szerint a nemzet újbóli megosztását jelenti 13 évvel a 2004-es, a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazás után újra előállni ezzel a kérdéssel. Mármint a magyarországi lakcímmel nem rendelkező határon túliak magyarországi választójogának elvételével, amiről az egyik ellenzéki párt, a Gyurcsány-féle DK gyűjt aláírásokat.

A szocialista parlamenti elnökből és pártelnök-helyettesből a Fidesz kormánybiztosává vált Szili erről az egyik kormánytévének nyilatkozott. Szerinte ezzel Gyurcsányék egyedül maradnak a politikai palettán. Továbbá: aki ezek után szövetkezik ezzel a politikai erővel, annak vállalnia kell, hogy megvádolják nemzetietlenséggel.

Szili azonban ezzel egyúttal a magyarországi választók mintegy 80 százalékát is nemzetietlennek tartja; ennyien ellenzik ugyanis a belföldi lakcím nélküliek választási részvételét.

Nem az ellenzéki szavazók körében, hanem a teljes népességben...

BEFOLYÁSOS MAGYAROK ÜZLETEIRŐL IS KIDERÜLNEK RÉSZLETEK AZ ÚJABB NAGY OFFSHOREKISZIVÁROGTATÁSBÓL

444.HU
Szerző: PETHŐ ANDRÁS
2017.11.05.



Másfél évvel a Panama-iratok ügyének kirobbanása után újabb hatalmas mennyiségű bizalmas irat és eddig rejtett információ vált hozzáférhetővé több tízezer úgynevezett offshore cégről. A több mint 13 millió kiszivárgott dokumentumban ismét feltűnnek magyar szereplők is, bár politikusok most nincsenek köztük. Az iratok révén ugyanakkor megismerhetővé vált több befolyásos, közéletileg is aktív üzleti szereplő eddig rejtett vagy csak részben ismert tevékenysége.

A dokumentumokból többek között a következők derültek ki:

  • Az Orbán Viktorral személyesen is jó viszonyt ápoló Nagy István svájci nagykövet tisztséget viselt egy cégben, amely az egyik leggazdagabb európai nemesi családhoz kötődik.
  • Az OTP és az MKB bank egy offshore szolgáltató céghez fordult jogi tanácsért egy ügyvéden keresztül egy Seychelles-szigeteken zajló és Demján Sándor érdekeltségébe tartozó, ingatlanfejlesztési projekttel kapcsolatban.
  • A magyar állam tulajdonában lévő Eximbank az egyik projektjéhez egy magyar ügyvédi irodán keresztül adott megbízást ugyanennek az offshore szolgáltató cégnek. 
  • A kiszivárgott adatokban szerepelnek információk Andrew Vajna filmügyi kormánybiztos érdekeltségébe tartozó két korábbi, már több mint tíz éve megszüntetett offshore cégéről is. 
  • Emellett az iratok tartalmaznak részleteket Soros György, az Orbán-kormány által sokat támadott magyar származású amerikai üzletember offshore-érdekeltségeiről is.
Az iratok jelentős része az Appleby nevű, a világ egyik legnagyobb, offshore cégek alapításával és működtetésével foglalkozó társaságától szivárgott ki. Vannak köztük emellett olyan dokumentumok is, amelyek egy hasonló profilú, Asiaciti Trust nevű cégtől kerültek ki. A Süddeutsche Zeitung nevű német újság szerezte meg a fájlokat, amelyeket az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró újságírószervezet koordinálásával dolgozott fel 67 ország több mint 380 újságírója. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában.

Az offshore-szolgáltató cégek belső iratanyaga mellett a nemzetközi újságírócsapat hozzájutott 19 ország korábban részlegesen vagy teljes egészében zárt cégnyilvántartási adataihoz is. Köztük volt Málta is, amelynek adatai között több mint 560 olyan magyar embert azonosítottunk, akik tisztviselőként vagy tulajdonosként megjelentek máltai cégekben. Ennek részleteit későbbi cikkekben mutatjuk be...


A nemzetközi nyomozás több fontos politikai szereplőnek – köztük Donald Trump amerikai elnökhöz kötődő embereknek és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök egyik közeli szövetségesének – és óriásvállalatoknak (mint az Apple, a Nike vagy a Glencore) offshore ügyleteiről tárt fel részleteket. Ezek ebben a cikkben olvashatók...

GYARMATI ANDREA: KI A HUNYÓ, HA STRESSZES A GYEREK?

24.HU - POSZT ITT
Szerző: GYARMATI ANDREA
2017.11.05.


A szülő. Tölts annyi időt a gyerekkel, annyit, amennyit csak tudsz.

Ülök az autóban és stresszelek. Utálok sztrádán vezetni. Nem volt mindig így, demióta egy balesetben elvesztettem az unokatestvéremet, szorongok, ha városon kívül kell autózni.

Igyekszem hát úgy szervezni, hogy ha vidéken akad dolgom, legyen, aki elkísér.

Ülök a kocsiban és figyelem magam. A sporttól jó készletet kaptam a stresszkezeléshez.

Komoly tudósok kutatják, hogy a stressznek mekkora és milyen hatása lehet felnőttre, gyerekre. Hogy milyen betegségeket okozhat és főleg, hogy miképpen tudnánk tenni ellene; érszűkület, 2-es típusú cukorbetegség és elhízás is szerepel a kórállapotok között.

A technológia fejlődése, a mozgásszegény életmód és a rosszul megválasztott táplálék megteszi a magáét egyébként is, de ha még rápakolunk, akkor mi, felnőttek lehetünk okai gyerekeink szorongásának. Vagyis bizonyos elvárásainkkal mi stresszeljük őket.

Amikor kisbabát várunk, elképzelünk minden szépet és jót a születendő gyerekünkről,és hisszük, kívánjuk, akarjuk, hogy a legjobbat kapja az élettől.

Megteszünk mindent, hogy fejlődjön, biztatjuk, hogy csináljon ezt is, azt is, amivel nem ritkán túlterheljük.

És akkor itt van mindjárt egy tanács: Figyeld a gyerekedet.

Rögtön az első pillanattól, mert így van rá esély, hogy megismerd, és ha ismered, azt is jobban tudod megítélni, mennyire terhelhető.

A rendelésemen megforduló rengeteg gyerek alapján állítom: vannak alaptípusok:...

OFOE FILMKLUB: AZ ÁLLAMPOLGÁR


OFOE BLOG
Szerző: OFOE
2017.11.01.


A BudapestFilm Zrt-vel közös filmklubunk műsorán szereplő film rendkívül aktuális problémát feszeget. Egy nézői véleményből idézek: „Azt hiszem ennél hitelesebben nem is lehet bemutatni mit jelent menekültnek lenni, és teszi mindezt úgy, hogy az események egy egészen békés kispolgári környezetben zajlanak. Nincsenek halottak, mezítláb fagyban menetelő emberek, nem éhezik senki, és mégis teljes súlyával ránk nehezedik milyen is a menekült-lét.” (port.hu).




Időpont: november 6., hétfő 16.00 óra
Helyszín: Kino Café Mozi, Szent István krt. 16.
Jegyár: 800 Ft

A vetítés utáni beszélgetés vendége a film rendezője: Vranik Roland


A film főszereplője az ötvenes évei végén járó afrikai Wilson, aki menekültként él Magyarországon. Évek óta Budapesten dolgozik biztonsági őrként, legfőbb vágya és célja, hogy megszerezze a magyar állampolgárságot, de folyamatosan megbukik az alkotmányos alapismeretek vizsgán. A felkészülésben a vele egykorú, magyar-történelem szakos tanárnő, Mari segít neki, de a tanulás közben tanár és tanítvány között mély szerelem szövődik. Mari hatalmas döntést hoz: elhagyva férjét a fekete férfihoz költözik. Wilson élete megoldódni látszik: társra, sőt családra talál, az állampolgársági vizsgája is sikerül, úgy tűnik, hogy hamarosan minden tekintetben magyarnak mondhatja magát. Azonban váratlanul berobban a történetbe Shirin, a fiatal perzsa bevándorló lány, akinek egyetlen esélye a túlélésre, ha névházasságot köt egy magyar állampolgárral. A férfinak mindenképp döntenie kell a menekülttárs iránt érzett felelősség és a szerelem között...

TÉNYLEG SENKI MÁS NINCS, AKIRE FELNÉZHETNE EZ A SZERENCSÉTLEN?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ, HACSAKNEM BLOG
Szerző: H. A.
2017.11.05.


...Nem akarom megmondani, hogy ki mit gondoljon al-Valíd letartóztatásáról, de azért idézzük fel Orbán megállapításait erről a nagyszerű emberről, akivel – mentségére szolgáljon – a fél világ is üzletel:

Egy üzletember a sikert is leginkább üzleti eredményben tudja mérni, ugyanakkor Magyarország ezt a díjat nem üzleti sikerei miatt ítélte oda. Ez nem egy üzleti díj, ezt az elismerést olyanoknak adjuk, akikre felnézünk, mert olyasmit tesznek, ami kivívja elismerésünket.

Mi tiszteljük azokat, akik túl tudnak tekinteni saját üzleti eredményeiken, akik úgy forgatják vagyonukat és tehetségüket, hogy azzal a szegényeken is segítenek, törődnek a jövővel is, és nem feledkeznek el azokról, akik körülveszik őket.

A herceg életútja rendkívül figyelemre méltó és elismerést vált ki a világon mindenhol. Magyarország büszke arra, hogy ezt a kitüntetést átadhatja.

Ha jobban belegondolok (azon kívül, hogy Orbán Viktor=Magyarország), ki más tudhatná jobban mit jelent a szegényeken segíteni, mint a fényestekintetű, terhelt gyerekkorú, frusztrált hatalommánia? Aki páratlan előrelátással, bölcsességgel, a nemzet érdekeit mindig szem előtt tartva igyekszik földig lehajolni olyan kétes alakok előtt, akikről ha nem előbb, akkor utóbb mindig kiderül, hogy valami nem kerek velük. Megboldogult Pharaon professzor iránt is micsoda nagyrabecsüléssel és tengermély tisztelettel volt, igaz, hogy nemzetközi körözés alatt állt, de ki emlékszik már ilyen apróságokra?

Engem csak az az egy jelentéktelen kérdés nyugtalanít, hogy tényleg senki más nincs, akire felnézhetne ez a szerencsétlen, akinek a személyével a legmagasabb állami kitüntetéseket ne járatná le egytől egyig? Azért titokban remélem, nem arról van szó, hogy valaki félrevezette a becsület és tisztesség élő szobrát, mert ha tudta volna, kivel áll szemben, biztosan nem tünteti ki. Hát persze hogy nem.

Még jó, hogy Magyarországon egyáltalán nincs korrupció (a szó sem magyar), ezért nem fordulhatna elő, hogy olyan embereket, akikre felnéz a fél ország, vezetőszáron elvezessenek. Én nem tudom, hogy vannak vele a pártszékházban, de én úgy gondolnám logikusnak, hogy addig is, ameddig korrupt tevékenysége elismeréseül Azerbajdzsán, Kazahsztán, Szudán, vagy Törökország valamelyik tehetséges és vagyonos emberének akasztanának a nyakába valami plecsnit, a biztonság kedvéért ezt a kitüntetést vonják vissza.

Hát hiszen mindennél nyilvánvalóbb, hogy nem méltó a közismerten tisztakezű miniszterelnök úr pártjának bizalmára. Na, jó, van egy még jobb ötletem: rá kell kenni Sorosra. Biztosan ő irányítja a szaúdi korrupcióellenes háborút, amelynek keretében demokratikusan soha meg nem választott, ám elismert bűnözőgyanús embereket próbálnak lejáratni.

LETARTÓZTATTÁK A VILÁG EGYIK LEGGAZDAGABB EMBERÉT

SZTÁRKLIKK BLOG
Szerző: Sztárklikk
2017.11.05.


A The New York Times című napilap értesülései szerint a szaúdi királyi család szombaton letartóztatott 11 tagja között van al-Valíd bin Talál bin Abdel-Azíz al-Szaúd herceg is, aki az uralkodóház külföldön legismertebb képviselője, a világ egyik leggazdagabb embere. Akinek egyébként Orbán Viktor személyesen adta át a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést a Parlamentben 2014-ben.

Az amerikai lap helyi idő szerint vasárnapra virradóra a szaúdi tulajdonú al-Arabíja pánarab televízióra hivatkozva közölte a hírt. Az al-Arabíjában megjelenő információkat mindig az olajmonarchia uralkodó háza hagyja jóvá.

A The New York Times értékelése szerint al-Valíd herceg letartóztatása sokkolja nemcsak a szaúdi királyságot, hanem a külföldi nagy pénzügyi központokat is. Al-Valíd irányítja ugyanis a Kingdom Holding beruházási társaságot, és jelentős részvényei vannak például a The Wall Street Journal című lapot is kiadó News Corpban, a Time Warner médiaipari amerikai óriásvállalatban, a Citigroup bankcsoportban, az Apple és a Twitter informatikai cégeknél és komoly részesedései vannak több más, jól ismert amerikai és európai vállalkozásban is. A herceg amerikai egyetemeket támogat, köztük a tekintélyes washingtoni Georgetown Egyetemet is...

VÁLASZT

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2017.11.05.


Néhány napig nem voltam itthon. Utakon jártam (úgy értem, szilárd burkolatú, sima utakon, amiken repedések sincsenek, nemhogy gödrök). Az egyikre közülük nem lehetett behajtani, kiírták, hogy a híd van lezárva beljebb, sajnáltam, mert az egy nagyon szép rész. Másnap már nem volt ott a tábla, a hidat frissen aszfaltozva megnyitották. Nem nagy híd, egy patak fölé építették, 50-60 méter lehet. Magyarországon az ilyen hídra kitesznek egy táblát (pár évre, amíg leszakadással nem fenyeget), ami piktogrammul azt jelenti, úthibák, magára vessen, aki gyorsan hajt. Voltam kenyérért meg tejért. Boltban is, piacon is. Jó volt. Csak mondom. A piac végében, a templom lépcsőjénél egy húsz év körüli ember harmonikázott. Megálltam az unokámmal, hallgattuk, jól játszott. Csak akkor vett észre minket, amikor pakolni kezdte a hangszerét. Látta, hogy a kicsi csak ül a gyerekkocsiban, fel-felnéz rám, hogy miért nincs zene, kivette a kofferból a harmonikát, tovább muzsikált, már csak nekünk, ketten hallgattuk, a piac bontott, készülődtek haza az árusok. Jó volt.

Jobb volna ott élni, mint itt. Majdnem minden szempontból. Hallgattam rádiót, olvastam az ottani netet, nem volt sehol, hogy ők keresztények. Bizonyosan azok, de valószínűleg nincs kificamodva a kereszténységük, úgyhogy nem fáj nekik, nem kell róla beszélni, ahogyan a beteg ember beszél folyton a betegségéről. Meg még sokminden nem volt a hírekben.
Hazajöttem. Nem volt jó hazajönni, ahogyan régen, a szocializmusban sem. Akkor Nickelsdorfban mindig félreálltam néhány percre, hogy alaposan átgondoljam, vissza akarok-e menni abba az országba, ahol... itt most hosszú felsorolás következne, akik akarják, tudják, mik volnának ebben a felsorolásban.
Aztán mindig hazajöttem. Most is. Pedig az undor most keserűbb, nincsenek itt a szovjet csapatok, nincs kire fogni azt a förtelmet, ami itt naponta rám zúdul a csúti gazember tevékenységének következtében.
Csak azt akarom mondani, hogy lehet választani. Mindig lehetett (nem győzöm hangsúlyozni, a zsidótörvények fenyegetése kivétel a tétel alól), akkor is, amikor állt a vasfüggöny, és nem adtak útlevelet, akkor is meg lehetett szökni...

HATALMAS, ELHAGYATOTT CSARNOK ÁLL A MARGIT HÍD PESTI HÍDFŐJÉNÉL

INDEX / URBANISTA BLOG
Szerző: ZUBRECKI DÁVID
2017.11.05.


Ha azt hallom egy budapesti épületről, hogy titkos alagút köti össze a Parlamenttel vagy a Fehér Házzal, akkor csak legyintek. Olyan ez, mint minden második öreg fa az országban, amely alatt Petőfi pihent egykor, vagy az a nagy számú kocsma amelyben állítólag Zámbó Jimmy kezdte a karrierjét vendéglátózással. Szóval elsőre nem hozott lázba a Zsilip története, ahol állítólag szintén van ilyen, mert a titkos pártalagutak általában nem léteznek. Ahogy a Köztársaság téri pártszékháznál és a Vasas-székháznál sem találtak soha semmit. Ám az a helyzet, hogy ez a különös csarnok nem csak emiatt érdekes. Lássuk, hogy is került a képbe...

A FELETTE TRÓNOLÓ HÜLYÉKRŐL - HRABAL SÖRÖZIK ÉS NEVET

GÉPNARANCS BLOG - IRODALOM 
Szerző: NÓGRÁDI GÁBOR
2017.11.05.



Hraballal élek megint hónapok óta. A Nobel-díj bizottság nagyon elszúrt valamit, amikor nem adta neki a díjat. Persze nem is kellene ezzel a kitüntetéssel annyit foglalkozni. Ritkán irodalmi értékmérő. Pontossága Karinthy káplárját idézi:

„Célozni tanulnak a katonák egy káplár vezetése mellett. Nem valami fényesen megy a dolog. A káplár dühösen szidja regrutáit, aztán kikapja a puskát egyiknek a kezéből, mikor épen megint elhibázta.

− Szamarak, − kiabál a káplár, − tudtok ti lőni! Adjátok ide azt a puskát! Ide nézzetek! − Céloz és hetykén lő. De nem talál. Egy percre zavarba jön. Aztán mérgesen rámordul az egyik katonára: − Így lőssz te! − Megint céloz. Nem talál. Egy másikhoz fordul: − Így lőssz te! − És így tovább. Végre kilencedszer talál. Mellére üt: − És így lövök én!”

No de nem is a Nobel-díjról akartam írni, hanem Hrabalról. Illetve nem is róla, hanem az egykor ideiglenesen felette trónoló hülyékről.
Könyveit folyamatos cenzúra sújtotta, novellákat, szövegrészeket, mondatokat, szavakat töröltek a kötetekből. Az egyik könyv szedését a nyomtatás előtt dobatták szét, más, éppen elkészült könyveit bezúzták.

Bizony ragyogó regényt lehetne írni a Hrabalt sújtó irodalmi terrorizmusról. Kár, hogy itt-ott műveiben elszórva ő már megírta ezt a könyvet. Megírta és minden atrocitás ellenére, ami érte, vidáman sörözött, nevetett és írt tovább...


KRAUSZ TAMÁS: A HATALMI ELIT MA IS RETTEG A FORRADALOM ÖRÖKSÉGÉTŐL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KRAUSZ TAMÁS
2017.11.04.


November 7-e világtörténelmi jelentősége ma sem kérdőjelezhető meg Krausz Tamás szerint. A történész ugyanakkor úgy véli, nem is a jelentősége a kérdés, hanem inkább az, hogy a Szovjetunió felbomlása után milyen új viszony alakult ki az októberi forradalomhoz.

- Valóban világtörténelmi jelentőségű esemény volt november 7-e és száz év után is annak tekinthető-e? Annak idején három jelzőt is kapott: Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak nevezték.

- Hogy világtörténelmi jelentőségűnek nevezhető-e, az abból derül ki, hogy a világ hány országában, hány konferencián, milyen részvétellel emlékeznek meg róla. Személyesen arról tudok beszámolni, hogy Brazíliában egy olyan egyetemi konferencián vettem részt, ahol ezer diák volt...

- Ott talán még Lukács György nevét is ismerik.

- Ismerik, talán szélesebb körben és mélyebben is, mint itthon. De ő csak a második legnépszerűbb magyar marxista szerző Brazíliában. Az első Mészáros István, '56-os emigráns, A tőkén túl című kötet szerzője, amit az Eszmélet adott ki magyarul. Sao Paulóban vele hoztak összefüggésbe, mondván: még léteznek a magyar marxisták. (Ott értesültem arról is, hogy Mészáros István meghalt.) Ha nem is nagy számban, de még létezünk, hiszen Magyarországon is vannak november 7-i megemlékezések, tudományos konferenciák. Kínában vettem részt hasonlón, Oroszország szerte sok helyre hívnak és szívesen el is megyek, de Londonban, Prágában, sokfelé az Egyesült Államokban és szinte mindenütt a világon megemlékeznek a forradalom 100. évfordulójáról. Az orosz forradalom világtörténelmi jelentőségét az sem igen kérdőjelezi meg, aki gyűlöli, hiszen a 20. század történetére mindenképpen döntő befolyást gyakorolt. A forradalom után létrejött egy ország, amely hét évtizedig a világ második gazdasági-katonai hatalmává vált és tartósan létezett. Tehát nem a jelentősége a kérdés, hanem inkább az, hogy a Szovjetunió felbomlása után milyen új viszony alakult ki a forradalomhoz: mennyiben bukott meg és mi realizálódott belőle...

A MANDINER ESETE ORBÁN VIKTORRAL (HEHEPOSZT)

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2017.11.04.


A Mandiner nagyívű interjút közölt Alain de Benoist francia filozófussal, a francia Új Jobboldal nevű filozófiai irányzat vezetőjével. A húsz év körüli fiatalember szemlátomást kis híján összepisili magát, hogy egy ilyen jelentős gondolkodóval beszélgethet, ami tulajdonképpen rendben is van, de... És erről szól a poszt. 

Itt egy video látható, amelyen de Benoist a National Policy Institute egyik rendezvényén ad elő. Az előadás előtt a National Policy Institute vezetője köszönti de Benoist-t. A National Policy Institute egy fehér fajvédő szervezet, és az ember ott a videón nem más, mint Richard B. Spencer, akit Orbán utasítására három éve (tehát éppen egy évvel de Benoist előadása után) őrizetbe vettek Budapesten, majd kiutasították az országból...

EURÓFETISIZMUS VAGY ÉRTÉKVÁLASZTÁS

ÉLET ÉS IRODALOM / VISSZHANG
- SZABADPOLC
Szerző: FELCSUTI PÉTER
2017.11.03.



Dobozi István nagy szakmai igényességgel és kitartással – a rendelkezésre álló fórumok sokaságának felhasználásával – érvel amellett, hogy az euró bevezetése vagy nem bevezetése alapvetően közgazdasági-gazdaságpolitikai természetű döntés (Eurófetisizmus, ÉS, 2017/43., okt. 27.). Ezzel szemben áll az, amit ő mostanában politikai haszonlesésnek lát, ti. hogy az ellenzéki politikai pártok egy része az euró gyors bevezetését sürgetve platformot keres, ahol a regnáló Orbán-rezsimmel szemben „a tagadás szelleme a lábát megvetheti”. Dobozi rosszallja, hogy még tekintélyes közgazdászok is elkövetik ugyanezt a hibát, ti. „amikor a politikai szempontok felülírhatják a gazdasági racionalitást”. Gondolatmenetében részletesen kifejti, miért gondolja gazdasági értelemben korainak Magyarország számára az eurózónához való csatlakozást, amiből számára axiomatikusan következik, hogy ennek politikai felülírása voluntarizmus és értelemszerűen káros az ország számára. Kicsit talán freudi, hogy Dobozi mostani írását Marxszal indítja, mert a dialektikus materializmus valóban hierarchikus kapcsolatot tételez fel az alap (az egyszerűség kedvéért a gazdasági viszonyok) és a felépítmény (röviden a politika) között. Bár nem vagyok elméleti közgazdász, illetve társadalomtudós sem, azt gondolom, Dobozi mindkét vonatkozásban téved.

Először is vegyük a szerinte megkérdőjelezhetetlen gazdasági racionalitást: Dobozi sokszor és kimerítően hivatkozik az Optimális Valuta Övezetek elméletére (OCA) és azokra az előfeltételekre, amelyek megléte szükséges ahhoz, hogy egy ország csatlakozzon egy nála fejlettebb országok által működtetett valutaövezethez. Az OCA-nak valóban óriási irodalma van, konszenzusról azonban nem beszélhetünk. Magának az elmélet megalkotójának is két – egy korai és egy későbbi – álláspontja volt a kérdésben. Az OCA nagyon sokféle, egymással vitatkozó elméletek összessége. Szó sincs arról, hogy akár csak a fő áram képviselői között konszenzus lenne abban a tekintetben, hogy mely feltételek szükségesek, és melyek  csak kívánatosak a csatlakozáshoz, illetve hogy melyek azok, amelyek természete endogén, azaz a csatlakozás eredményeként jönnek létre. Nekem úgy tűnik, Dobozi elköveti azt az amúgy mélyen emberi hibát, hogy azokat az érveket és autoritásokat veszi figyelembe és idézi, amelyek, illetve akik az álláspontját alátámasztják, és figyelmen (említésen) kívül hagyja azokat, amelyek, illetve akik vitatkoznak vele. Ha szabad személyes példát említenem (az érvekre természetesen, nem az autoritásokra), egy interjújában idéz tőlem („az euró bűnben fogant”), de nem teszi hozzá, hogy ennek ellenére az euró mielőbbi bevezetését pártolom...

HOGYAN HOZOTT RETTENETESEN ZAVARBA EGYETLEN PERC ALATT KÉT HAJLÉKTALAN IS - NAGYVÁRAD TÉR, ALULJÁRÓ, M3, PÉNTEKEN REGGEL

REFLEKTOR BLOG
Szerző: CSEPREGI JÁNOS
2017.11.05.


Egy villamossági boltba igyekeztem eljutni a metróból, hogy a felújítás alatt álló fürdőszobánkba három új konnektort vegyek. Már az üzletbe tartva láttam, hogyan ülnek ruhakupacaik között a Haller utca irányába tartó hosszú folyosón az otthontalanok. Visszafelé bementem egy közértbe, vettem vizet, egy nagy szeletelt kenyeret, kétféle előrecsomagolt felvágottat, az egész még egy ezresbe sem került.



Az aluljáróba érve megszólítottam az ott lévő embereket:

- Elnézést ezt maguknak hoztam, ha elfogadják!
Egy idősebb hölgyhöz álltam a legközelebb, neki nyújtottam az élelmiszereket. A nő rám nézett és csak annyit mondott:
- Inkább nekik, fiatalember, ők régebben ettek nálam!

Már ez is egészen torokszorító volt, de amikor odanyújtottam egy másik otthontalannak, ő csak annyit mondott elismerően:
- Uram, maga igazán vagány ember, hogy ilyet csinál! Köszönöm!

Erre már válaszolni se tudtam, csak bólintottam, rámosolyogtam és indultam is...

NER-PROPAGANDA ÉRETTSÉGIN

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: B1blog
2017.11.05.


Lezajlottak az őszi írásbeli érettségi vizsgák. Az eredményeket még nem tudjuk, de a javítókulcs alapján bárki ellenőrizheti, mennyire hű alattvalója a Nemzeti Együttműködés Rendszerének.

A tavalyi tanévben bevezetett szakmai ágazati érettségik körül sok volt a gubanc. A követelmények, amelyek alapján a diákok felkészülhettek volna, csak hónapokkal az évkezdés után kerültek nyilvánosságra, így a gyerekeknek sokkal kevesebb idejük volt tanulni, mint más tantárgyak esetében. Az Oktatási Hivatal által kiadott mintafeladatsorokban olyan szakmai hibák bukkantak fel, amelyek több szempontból is vállalhatatlanok voltak. A májusi írásbelikben is akadt bőven megkérdőjelezhető tartalom, és a megszületett eredmények is jól tükrözték, hogy egy összecsapott, csak élesben tesztelt számonkérés mennyire lehet hatékony. Segítünk: nem nagyon.

Ezek után nem csoda, hogy az őszi érettségit már némi gyanakvás előzte meg. Különösen a pedagógia ágazati írásbeli vizsgát, amelynek a mintafeladatai között olyan gyöngyszemeket fedezhettünk fel tavasszal, mint hogy család csak két különböző nemű ember utódnemzésre képes közössége lehet, vagy hogy a fenyítés elfogadható nevelési eszköz.

Az Oktatási Hivatal honlapján már elérhető az október végi vizsga kérdéssora és javítókulcsa is. Ezek alapján az feltételezhető, hogy a feladatsort kidolgozó csapat a nyarat inkább pihenéssel töltötte, mint a rendszer finomításával és szakmai fejlődéssel. Az, hogy a kritikák mégis érzékenyen érintették őket, abból látszik csupán, hogy a javítási útmutatóba bekerült egy rövidke kitétel, ami bármilyen probléma áthidalására használható.

A mágikus, mindent megoldó mondat így hangzik:
Más, szakmailag helyes válasz is elfogadható.

Az írásbeli feladatsor javítókulcsában a megoldandó feladatok egyharmadánál szerepel ez a kitétel. Így az értékelő tanár nem teheti szóvá, hogy az útmutató szakmai hibákat tartalmaz, a feladatlap kidolgozóinak pedig nem kell elismerniük, hogy annyira azért nem értenek a témához, mint amennyi pénzt kaptak a feladatsor előállításáért...

MAGYARORSZÁG BŰNÖS KIRABLÁSA, ALKOTMÁNYOS ÁLLAMISÁGÁNAK FELSZÁMOLÁSA, ORBÁN MAGÁNVÁLLALKOZÁSÁVÁ ZÜLLESZTÉSE, GYURCSÁNY KORMÁNYÁNAK ASSZISZTENCIÁJÁVAL!

CIVILHETES
Szerző: DR. SZIMULY VIKTÓRIA
2017.11.05.


Elnézem a facebook közösséget, és elerednek a könnyeim. Ez a közösség akár reprezentatív mintaként is szolgálhatna, hogy milyen megosztottá tettek minket tudatosan, mennyire átmosták az emberek agyát. 

Azt mindig tudtam, hogy pesszimista a magyar, de ilyen fásultságot, nem törődést, még nem érzékeltem soha és nem tudom az embereket hibáztatni.
1989 óta tart egy folyamat, ami a legjobb jóindulattal sem nevezhető pozitív fordulatnak, bár sokaknak megvalósult az álma, rendszerváltás. De vajh történt-e rendszerváltás, vagy inkább nevezzük gengszeterváltásnak. Elhibázott privatizációs folyamat eredményeként a politikai elit megerősödött, és évek óta semmi más nem történik, mint a politikai prostituáltak váltják egymást.
Aki ma Magyarországon kormányváltás után kiállt, a politikai elit cserélését akarja.
2000-ben, akkor még nem voltunk EU tagállam, Járaiék rájöttek, hogy üres az államkassza.
Nem tudom, hogy mikor, kinek a fejéből pattan ki a szikra, amivel a magyar társadalom mondhatom 41%-át tették tönkre a devizalufival, / ezt már tudjuk, ne beszéljük túl /melyet 2001-ben bevezettek. Saját tapasztalatomból tudom, hogy a lakosságnak esélye sem volt forintos hitelhez jutni, mivel nem adtak. Ki az a marha, aki ha lehetősége van, egy kétes kimenetelű hitelbe belemegy.
Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy a tudatosságot más sem bizonyítja jobban, minthogy 2-3 hét alatt létrehozták az. ún. nevezett „ hitel-ügyintézői „ szakmát, amely arra volt hivatott, hogy a hitelt felvevők ne is találkozzanak a bankkal közvetlenül, az ügyfelek 99%-a bankkal csak akkor találkozott, amikor aláírni bement a bankba.
Súlyos províziókért ezek a hitelügyintézők mindent elintéztek, még annak is, akinek nem volt meg minden feltétele a hitelhez. Külön maffia-csoportok jöttek létre, akik munkáltatói kereseti kimutatást kreáltak, a banknak pedig érdeke volt, hogy ne nézzen utána, adták a hitelt boldog-boldogtalannak.
A következő kormány, Gyurcsány irányításával, ha hitelesek akartak volna maradni, simán leállíthatták volna!
 De nem tették, mivel ez búsás hasznot hozott…tehát  senki  ne mutogasson a másikra, hogy te voltál. Jelzem, itt ebben az időszakban, államcsíny nem történt még...

A KONZERVATÍV POLITIKA HÁROM ÖSSZETEVŐJE

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2017.11.04.



Ezek a keresztény antropológia, a liberális demokrácia politikai rendszere és a piacgazdaság. A kereszténység szabadságban gyökerező és az önfejlesztésben aktualizálódó emberképe, amely közben lehetővé teszi a bűnt -- azaz a moralitást -- és szükségessé a megváltást, már nem comme il faut a nyugati konzervativizmusban, pedig hiányában a konzervativizmus visszaesik a liberális szabadság identitásokban való széttöredezésébe és a semleges állam procedurális koncepciójába. Ide jutott az utóbbi két-három évtizedben a nyugati konzervatív pártok túlnyomó része -- ide, azaz a politika demoralizálásához és az emberi kiválóság relativizálásához.

De nem teljesít jobban a modern konzervativizmus a liberális demokrácia kapcsán sem, amely a kezei között sem nyerte vissza -- ahogy nyerhette volna a keresztény antropológia fundamentumán -- az erkölcsi rendjét. Ez az erkölcsi rend létezett az amerikai Alapító Atyák, Tocqueville, de még Churchill és Adenauer felfogásában is, ma azonban a konzervatívok a homályban tapogatóznak a pozitív törvényeken és a proceduralitáson túl. Az oka ennek a politikai rend fogalmának eltűnése a politikai rendszer mögül, a kereszténység eltűnése a moralitásból és a szabadság eltűnése a kormányzati kényszerek közepette az utóbbi száz év tömegtársadalmából.

A piacgazdaság szintén nincs jó bőrben. A populizmusok és a szocializmusok nyomása alatta az előbbi fékektől megszabadult amorális állam elhatalmasodott a gazdaság és a társadalom felett, vészesen korlátozva az autonóm, erkölcsi élet lehetőségét, közben csökkentve a társadalmi hatékonyságot, azaz rombolva a szabad ember regenerálódásának alapjait...


A NYUGATI ÁRAMLAT NYELVE - TISZTELET ARISZTOTELÉSZNEK (2. RÉSZ)

KANADAI MAGYAR HÍRLAP BLOG
Szerző: GÖLLNER ANDRÁS
2017.11.04.


Nézőpont nélkül nincs nézet - Gunnar Myrdal

Bevezető

Arisztotelész tiszteletére készítette sorozatom egy nagyon egyszerű üzenettel indult útjára: aki ismeretlen vizeken óhajt utazni, vigyen magával egy iránytűt, hogy el ne vesszen. E sorozat egy olyan iránytűről szól, melynek első változatát Arisztotelész készített több mint 2,300 évvel ezelőtt, s mely otthon van akár a természettudományok akár a társadalomtudományok terepén. Én ezzel az iránytűvel, annak egyre tökéletesebb változatával navigálok az élet viharos vizein, miközben portugál vitorlás barátaim tanácsa cseng a fülemben: Navigare necesse est, vivere non est necesse.

A Nyugati Áramlat fogalma

A nyugati áramlat nem Góg vagy Magóg fiaival, vagy Szent István koronájával, hanem a görög Arisztotelésszel, annak cirka 2,367 évvel ezelőtt írt és Politika címen rögzített remekművével, kezdődik. /1/Ahogy azt Lukács Tamás helyesen megállapítja, sosem feledkezhetünk meg, még mi magyarok sem arról, hogy „A tudományok metodológiája mindmáig arisztotelészi alapokon nyugszik. Ma is irányadó az empíriára, a kiterjedt adatgyűjtésre és ezek analizálására, a szillogizmus használatára, valamint az induktív és deduktív következtetések józan kombinálására épülő módszer.” /2/ Számomra, a nyugati áramlat azt a hálózatot jelenti, amelyet a nyugati világ társadalom tudósai, gondolkodói, szőttek, alkottak, hogy Arisztotelész nyomában, a klasszikus görög forrásokból kiindulva, ésszerű, igazságos, fenntartható és alkotmányosított alapokra helyezzék a társadalmi együttműködés rendszereit. (Ezeket az utóbbi fogalmakat majd rövidesen tisztázni fogom, hisz mindegyikük körül forró a levegő, mindegyiket többféleképen lehet értelmezni.)

Mielőtt egyik korábbi vita-partnerem, vagy bárki nekem esne azzal, hogy na csak, itt már megint egy merénylet készül, „a demokráciára alkalmatlan Kelet régi toposzát” próbálom lenyomni olvasóim torkán, kénytelen vagyok pontosítani. /3/ Az, hogy mondanivalómat már évek óta, a nyugati áramlatból származó nagyfeszültség ereje hajtja, sosem hátráltatott abban, hogy elismeréssel, forduljak a Kelet, vagy bármely éghajlat, tiszteletre méltó szellemi áramlatai felé. A legtöbb nyugati gondolkodót, akit Arisztotelészt követi, rá lehet csatlakoztatni a keleti áramlat nagyfeszültségére, anélkül, hogy abba belepusztulnának. Mondok egy példát. Én, többek közt, Nietzsche nézeteit követem, azt az embert, aki közismert tisztelettel fordult a másság, s többek közt, a keleti másság felé. /4/ (Arra a kérdésre, hogy mégiscsak, miért követem Nietzsche gondolatvilágát, hisz sokak szerint ő egy őrült volt, csak egy kollegám véleményét tudom most hirtelen, mentségemül felhozni: „Nietzsche olyan meghatározó benyomást gyakorolt az egész európai kultúrára, hogy annak 20. századi alakulása nélküle megmagyarázhatatlan volna.” /5/)

A nyugati áramlat nagyfeszültségére kötött szemlélet, tehát, nem idegenkedik a keleti áramlat fő irányvonalától, melynek eredeti változata a Ji King – ben, a változások könyvében található. /6/ A Ji King, mint Fichte, Hegel, Marx, Derrida, és sok más Nyugati filozófus is, egymással ellentétben álló, de egymást kiegészítő, multi-poláris erők állandó konfliktusáról beszél, ezekből a konfliktusokból vonja le történelmi következtetéseit. A Ji King-ben szereplő polaritások nem választhatók szét és csak együtt, egymáshoz viszonyítva értelmezhetjük őket. A Kínaiak szerint, ezek az ellentétes erők, normális körülmények között, rendezettségre törekednek, kiegyenlítik egymást és egyensúlyban vannak, bár az egyensúly sose tartós, a változás az egyedüli örök. Röviden: Arisztotelészt, és az őt követő nyugati áramlat képviselőit több ponton is összekapcsolhatjuk a keleti nagyfeszültség áramköreivel...

CINIKUS EMMI VÁLASZ A HOSPICE HÁZ KRÍZISÉRE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: IVÁNYI MARGIT
2017.11.04.


Nem mai, csütörtök esti hír, de ne ugorjunk át rajta: az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Egészségügyért Felelős Államtitkársága kurta közleményt adott ki az ország egyetlen hospice házával kapcsolatos aggodalmakra.

Annyira rövidkét, hogy simán ide fér teljes terjedelmében:

„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elismeri a Magyar Hospice Alapítvány szakmai munkáját és társadalmi jelentőségét, éppen ezért az elmúlt három évben már 25 millió forint támogatást kapott az alapítvány. A civil szervezet újabb támogatási kérelmét a minisztérium vizsgálja”.

Minthogy a hospice háznak évente 50 millió kellene, s amennyiben sürgősen segítséget nem kap, be kell zárni, ezt nem lehet válaszként értékelni: ez több literes szemenköpés, hallatszik benne a cinikus röhögés is.

A magyarországi hospice-ellátásban úttörő Magyar Hospice Alapítvány Polcz Alaine vezetésével 1991-ben jött létre. A dolgozók munkájának feltételeit véletlenül pont a Soros Alapítvány biztosította (fordítás: finanszírozta)...

MIÉRT SZEDETI LE A FRANCIA ÁLLAMTANÁCS A KERESZTET II. JÁNOS PÁL SZOBRÁRÓL?

FRANCIA POLITIKA BLOG
Szerző: SOÓS ESZTER PETRONELLA
2017.11.03.


A magyar konzervatív és vallásos közösségeket megdöbbentette a hír, hogy a francia Államtanács leszedeti a keresztet II. János Pál pápa Ploërmelben található szobráról. Úgy hírlik, a lengyel kormányfő mellett egy magyar iskola is felajánlotta, hogy befogadná az eltávolítandó szimbólumot. De miről van szó? A liberális Franciaország multikulturális, píszí őrületével van dolgunk, ahogy azt sokszor olvashatjuk, vagy pedig valami egészen másról? 

A magyar sajtóban többször találkozni azzal a jogi hivatkozással, hogy a szobor, pontosabban a kereszt köztéri jelenléte ellentétes az állam és egyház szétválasztásának (a laicitásnak) az alkotmányos elvével, illetve az 1905-ös, az állam és egyház szétválasztásáról szóló törvénnyel.

Csakhogy ennél sokkal többről, sokkal pontosabb törvényi utalásról van szó, és ez a probléma megértése szempontjából rendkívül fontos. Az Államtanács ugyanis nem az állam és egyház szétválasztásának túlterjeszkedő elvi értelmezése,, hanem a törvény szó szerinti értelmezése révén szedeti le a szóban forgó keresztet.

Ugyanis az említett 1905-ös, 112 esztendővel ezelőtt elfogadott jogszabály a 28. cikkben világosan megfogalmazza, hogy a törvény hatályba lépésétől kezdve tilos köztereken és középületeken vallási jeleket vagy jelképeket elhelyezni.

A tiltás alól kizárólag a templomok, az imahelyek, a felekezeti temetők és a múzeumok jelentenek kivételt – viszont értelemszerűen a törvény hatályba lépése előtt épített emlékműveket és jelképeket, így az 1905 előtti feszületeket sem érinti az eltávolítás kötelezettsége. Ha ott van a falu végén, akkor természetesen maradhat. Annak sincsen akadálya, hogy napjaink vallási közösségei – magánpénzből – új templomokat, zsinagógákat és mecseteket emeljenek, és azokon elhelyezzék a számukra fontos vallási jelképeket.

2017-ben viszont, egy olyan közterületnek számító téren, mint ahol esetünkben II. János Pál pápa újonnan emelt szobra található, a kereszt nyilvánvalóan törvénybe ütköző jelkép (II. János Pál pápa személye történelmi, kulturális és politikai szerepe miatt nem volt kérdés az Államtanács számára, csak a kereszt eltávolítását rendelte el)...

ÉLET EGY LONDONI PANELTELEPEN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.11.05.


Rengeteg általánosítást olvashatunk arról, hol és milyen körülmények között élnek a londoni magyarok, aminek persze (mint minden általánosításnak) nincs túl sok értelme. Úgyhogy arra gondoltam, nézzünk meg egy konkrét példát, ez a heti válogatás egyik ajánlott posztja. Aztán elnézünk Kanadába, majd visszatérünk Budapestre, és kiderül, miért is „köztes világ” a magyar főváros.

Kezdjük tehát a brit fővárosban, melynek egyik jellemzői a nagy lakótelepek, nem ritkán toronyházakkal (ilyen volt a nemrég tragikus körülmények között leégett és közel 80 ember halálát okozó Grenfell Tower is), melyek sokszor kifejezetten menő kerületek szélén találhatók. Ilyen az a hely is, ahol az Életem morzsái blog szerzője lakik, ő mutatja be otthonát.

„Egy paneltelep egyik lakásában élek, London egyik nagyon posh városrészének a végében. A paneltelepről tudni kell, hogy 750 lakásból áll és csupán 200 lakás van magántulajdonban.

A maradék 550 lakás önkormányzati és ha nem is mindenki segélyből élő benne, de az biztos, hogy a rendes piaci árakhoz képest fillérekért lakhat benne. Az internet szerint kb. 2500 ember él itt, s alig pár száz a fiatalkorú. Vagyis erősen öregedő a lakosság.

Ez annak tudható be, hogy vannak olyan lakók, akik már az 1970-es évek óta itt és ugyanabban a lakásban élnek. (Csak eltelt 40 év azóta, hogy beköltöztek, vagyis bőven a 60 felettiek és 70+ a többség életkora).

A paneltelep a boom korszakra reagálva épült. Ugye, a világháborút követően a volt brit gyarmatokból vízum nélkül jöhetett be boldog és boldogtalan is. Puszival és ujjongva várták őket a Heathrow reptéren – ezt csak én mondom…legalábbis elképzelem. Nem kellett nagyon biztatni a népeket, jöttek persze boldogan (hülyék is lettek volna egy ilyen lehetőségnek nemet mondani). (...)

MEGHOSSZABBÍTOTT CINIZMUS: KILAKOLTATÁSI MORATÓRIUM A VÁLASZTÁSOKIG

MÉRCE
Szerző: ÁMON KATA
2017.11.04.


Amikor már azt gondolnánk, cinikusabb már nem lehetne a kormány, bejelentik, hogy meghosszabbítják az egyébként december elsejétől március elsejéig tartó téli kilakoltatási moratóriumot – április 30-ig. A kormány ezt azzal indokolja, hogy az őszi mellett a tavaszi hideg időt is ki akarják kerülni, de valamiért ez korábban soha nem jelentett problémát. Mivel a választások várhatóan áprilisban lesznek, nem nehéz kikövetkeztetni a motivációt.

A hitelválság legsúlyosabb hatásai éppen most kerülnek felszínre: a jelentősebb megtakarítással nem rendelkező hitelesek sorra veszítik e lakhatásukat. A kormány, amely azt próbálja elhitetni, hogy megvédi a családokat, remekül megoldotta a magyar devizahitel-válságot, és senkit sem hagyott az út szélén, csúfos kudarcot vallott a lakhatási válság kezelésében.

Igen, nyugodtan beszélhetünk lakhatási válságról és teljes lakáspolitikai kudarcról Magyarországon.

Más európai országokkal ellentétben nálunk szinte lehetetlen szociális bérlakáshoz jutni, miközben önkormányzati képviselők kényük-kedvük szerint gazdálkodnak a lakásvagyonnal. Vagyis általában a lakások nagy részét hagyják lerohadni, sok helyen pedig a jobbakba olcsón beköltöznek a haverjaik vagy ők maguk. Egekbe szöknek a lakásárak, elsősorban az albérleteké, de a lakástulajdoné is, miközben ezt az árnövekedést nem fedezik a kormány által propagált olyan támogatási formák, mint például a CSOK. A lakhatási támogatásokra szánt költségvetés nagy része pedig a leggazdagabbaknak jut, miközben a lakásszegénységben élőktől folyamatosan vonják meg a támogatást...

KÖMLŐ, FASÍRT, KÖZMUNKA

HUPPA BLOG
Szerző: SZELE TAMÁS
2017.11.04.


Hát kérem, audiatur et altera pars. Ha már beszámoltunk Kömlő migránsvíziójáról, lássuk, mit szól ehhez az érdekelt, vagyis a polgármester. Az más kérdés, hogy már tegnap is az ő szavait idéztük – de, hogy harag ne legyen, idézzük ma is, mármint az újabb közleményét, úgy illik, hogy hallgattassék meg, mit mond az érdemes elöljáró.

Azt mondja:

Kömlő Község Önkormányzata ez úton kíván reagálni az elmúlt napon több nagy médium oldalán is megjelenő „migráns” bejegyzésünkkel kapcsolatban!
Maradéktalanul elítéljük azt a lejárató kampányt, mely szerint pánik, félelem, vagy reszketés lett úrrá Kömlő község lakosságán! Sajnálattal tapasztaljuk, hogy az oldalunkon kommentálók nagy része általánosításba bocsátkozott, leminősítve a település lakosságát. Elítéljük továbbá azt is, hogy a média egy ilyen apróságot tart hírértékűnek a számtalan más eredmény mellett, mint amelyeket mi és a hozzánk hasonló kis települések a lehetőségeikhez mérten elérnek. Örülünk, hogy bizonyos politikai pártok megpróbálnak politikai tőkét kovácsolni néhány ember félelméből, ahelyett, hogy valós érdekképviseletet nyújtanának az embereknek és a településeknek. Igen, valóban szükség volt a lakosság egy kisebb részének megnyugtatására, hiszen akár igaz a történet, akár nem, egy kis településen a pletyka mindig nagy úr volt. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy településünk emiatt negatív színben lett feltűntetve az ország előtt és azt is, hogy az elmúlt években elért fejlesztésekről, beruházásokról nem írt ekkora visszhanggal egyik média sem.
Tisztelettel kérjük tehát a médiát és a tisztelt kommentálókat, hogy pár ember aggodalmát ne vetítsék ki a teljes lakosságra. Bizonyára minden településen élnek olyan emberek, akik hiszékenyebbek, félősebbek, netán idős korukból fakadóan befolyásolhatóbbak. Velük is kell foglalkozni, és kötelességünk az ő megnyugtatásuk is.
Sajnos a televízió vélemény és tudatformáló hatására nem tudunk hatással lenni, de igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a köznyugalmat fenntartsuk, és a buta pletykák terjedését megállítsuk
.”

Hát, kérem, akkor most álljunk megy egy pár szóra, ha már így szólongatni méltóztatik a sajtót.

Egyfelől magam is vétkes hanyagságnak tartom, hogy nem számoltam be a kömlői nehézgépgyár felavatásáról, ahogy a helység méltán híres atomerőművéről, képzőművészeti múzeumáról, hadron-ütköztetőjéről és tengeri kikötőjéről sem, talán ennek az lehet az oka, hogy az említett intézmények nem igazán léteznek. Mondhatni oly kevéssé vannak, hogy az már majdnem elhanyagolható. De tudom, hogy nem ez a baja, ez csak az a tiráda, amit minden vezető automatikusan elmond a sajtóról, ha úgy érzi, hogy kritikával illették.

Csak hát sem magát, sem a települést nem érte kritika, a kritika tárgya az ország általános helyzete. Az, hogy egy szamárság egyáltalán így elterjedhet és felnőtt emberek elhiszik. De annyira, hogy utána meg kell őket nyugtatni, meg éjszaka járőrözni a polgárőrséggel. Nem az a baj, hogy megnyugtatta őket – az a baj, hogy szükség volt erre. Mármint a nyugtatásra.

És előfordulhatott volna máshol is – csak épp Kömlőn fordult elő. Mármost azt én nem tehetem meg, hogy áthelyezem a valljuk meg, amúgy is ritka történetet mondjuk Kisalsószentcsoroszlyára, mert az nem volna igaz, és akkor jogosan lehetne engem perelni. Ahogy azt sem tehetem, hogy ha Kisalsószentcsoroszlyán ötlábú borjú születik két fejjel, azt meg Kömlőre helyezzem. Mert az sem lenne úgy.

Hanem polgármester úr, azt mondom én, jobban járunk, ha inkább kihasználjuk, amink van. Olvasom én itt ma reggel a Magyar Nemzetet, hogy tájékozódjak a fejleményekről. Látom, mondja is, miszerint a migránspletykát csak a közmunkások terjesztik maga szerint – hát, maga tudja, én az ön helyében nem fokoznám még ezzel is a helyzetet, de nem is vagyok polgármester, sőt, előreláthatóan nem is leszek még egy ideig. A közmunkások tehetnek tehát erről, meg a biciklisták. A kormány, ami az emberek fejét megtöltötte evvel a szamársággal, az kicsit sem, ugye? No, de lépjünk túl az ősmagyar felelősségtologatáson, hárításon, ugyanis azzal nem jutunk előrébb...

JÖHET AZ ORBÁN-CSOMAG

SZTÁRKLIKK BLOG
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2017.11.05.


Magyarországon a "csomag" szó hallatán az egyszerű állampolgár összerázkódik, mert nem a karácsonyi csomagokra gondol. Átélt már Bokros-csomagot 1995-ben (ezt a választók jelentős része végül megbocsátotta), Gyurcsány-csomagot 2006-ban (ezt nem), Orbán-csomagot 2010-11-ben (ezt meg be sem vallották). Utóbbi kb. 1000 milliárdot tett ki. Érdeme a deficit csökkentése volt, de hatalmas áron.

A megszorításik zömét -a minimálbér megadóztatása, az egészségügy és az oktatás legatyásítása, a rokkantak és munkanélküliek ellátásának megkurtítása, a közmunkásbér és a szociális segély csökkentése- az amúgy is nehezen élők szenvedték el.

A kérdés: jön-e új Orbán-csomag?

Igen, jöhet. Kiderült, hogy a választás után közvetlenül korrigálni kell a a deficit és az államadósság számait is. Az európai intézmények észrevették, hogy a kormány velük szemben is megpróbálkozott az "elvesztette közpénz-jellegét" trükkel.

Az Eximbank kiadásait és adósságait (benne Vajna TV2-vásárlásához vagy Garancsi Kopaszi gáti beruházásához adott gigahitelekkel), valamint régi kedvenceink: Matolcsyék MNB-alapítványainak palotavásárlásait nem a költségvetésben könyvelték el, noha közpénzből származtak...

ÖRBÁN - RIPACSKÉNT - RÁKOSI SZINTJÉRE SÜLLYEDT

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: BL
2017.11.04.


Orbán szerepe a közéletben a szuperdemagógia és a maszathazugság mixe. Tessék elolvasni Radnótit, elmondja ő, hogy mi a haza, és efféle utalást nem fognak találni soraiban. De lehet olvasni József Attilát, Adyt, és másokat is, mindegyikük Nagy Magyar volt. A szerepéről? Jó „kérdés”: ez szerep, valóban. Egy tehetséges színész próbál megfelelni ripacsként is. Aki elfogadja, sőt támogatja, hogy őt istenítsék, Rákosi szintjére süllyed.

Nagy Bandó András 1975-ben mutatta be első önálló estjét, 1979-ben írta meg a Kocka utca 13 című műsorát. 1982-ben fődijas a Magyar Rádió Humorfesztiválján. 1988-ban kitüntették a Karinthy Frigyes emlékgyűrűvel. 2002-ben megkapta az első pacemakerét. Humorérzékét 2017-ben sem vesztette el.

A humorista a közelmúltban Debrecenben, a Vásáry Négyes Klub vendége volt, „70 lett a 47-es Nagy Bandó András” című jubileumi kabaréjával. Az estnek óriási sikere volt, még a csilláron is lógtak az emberek. Frenetikus volt a hangulat, az előadó és a közönség „egy húron pendült”.

A műsor után készült interjúban a művész kifejti véleményét napjaink közéletéről, beszél arról, hogy szerinte milyen országban élünk.

bl: Az országot járva, mit tapasztal, milyen állapotban van napjainkban Magyarország?

NBA: Amikor egy-egy fesztiválon a könyveimet kínálom és dedikálom, naponta minimum 60-80 ember lép oda hozzám egy kézszorításra, és hogy jól kipanaszkodja magát. Legtöbbjük fél, félelemben él. Néha az az érzésem, visszamentünk az időben pár évtizedet. Amit tőlük hallok, elborzaszt. És akkor még, akiknek a gyerekei, unokái külföldre mentek. Könnyeket hullatnak, keseregnek. Sokan mondják: ma nem jó itt élni, pedig hazaszeretettel vannak telve. Ez is elég tükörnek, amit látok, arról meg írok. Sokan olvassák, nem ismétlem magamat.

bl: Mit gondol a legújabb nemzeti konzultációról? Tényleg Soros a magyarok ellensége?

NBA :Erről is beszélek a 70 lett a 47-es című estemben. Minősíthetetlen hazugságcédula, kész átverés show. Olyan „tervről” beszélnek, amelyet ők sem láttak még, és a láthatatlant akarják bedumálni a kiszolgáltatottan alulképzett embereknek. Azoknak, akiket állítólag oly nagyon szeretnek. Ez inkább Orbán-terv: ide nekem a következő négy évet is!

bl: Hogyan látja a Fidesz kormány elmúlt hét évét? Van-e okunk nevetni?


NBA: Ezer örömmel beszélnék a sikereikről. Szurkolójuk voltam, sőt, kétszer voksot is kaptak tőlem, de az adott vagy esetleges sikerekre is rányomja a bélyegét a gyalázat, ami a közpénz lenyúlásától kezdve, nagy ívet ír le a törvényesített korrupcióig. Mi a túrót nevessünk ezeken?

bl: „A haza nem lehet ellenzékben” – mondta 2002-ben Orbán Viktor. Mit gondol Orbán szerepéről a magyar közéletben?

NBA: Ez a szuperdemagógia és a maszathazugság mixe. Tessék elolvasni Radnótit, elmondja ő, hogy mi a haza, és efféle utalást nem fognak találni soraiban. De lehet olvasni József Attilát, Adyt, és másokat is , mindegyikük Nagy Magyar volt. A szerepéről? Jó „kérdés”: ez szerep, valóban. Egy tehetséges színész próbál megfelelni ripacsként is. Aki elfogadja, sőt támogatja, hogy őt istenítsék, Rákosi szintjére süllyed...

BICIKLI

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2017.11.05.


Ernő, az élet kiválasztott és elkényeztetett gyermeke csudálatos életet élt. Senkije sem volt neki, és semmije sem egyáltalán, álmodni nem lehetett ennél nagyobb szabadságot, amelyet a munka, evés, alvás szentháromsága töltött ki olyan tökéletességgel, hogy hősünk jó úton haladt a megbuddhulás felé. Vágyai, következésképp kínjai sem voltak, amikor hirtelen beütött a ménkő, mert fölemelte a fejét az utcán.

A szürke betonon, az ólmos ég alatt poroszkált hazafelé, amikor suhanást hallott hirtelen, és nem varjak iramlottak el mellette, hanem valami szivárványos Isten csodája, kerekeken. Felfedezte a biciklit, ami nem is bicikli volt már, hanem kerékpár, ettől kárhozat költözött a szívébe, és félelem meg reszketés. Beleremegett, hogy ő akar, beléköltözött az öt éves gyerek kérlelhetetlen álmodozása. Látta magát suhanni, visszaszállni, megmekkent tehát magyarán beszélve.

Bekopogott a szomszédhoz, hogy a fura, világító képernyőn keresztül, ami mindent tudott a világról, mutasson neki álmokat, és közös erővel fölfedeztek egy csodajárgányt, ami viszont kéthavi fizetésébe került. Ernő nem hátrált meg a tornyosuló akadályok előtt, nem evett annyit, nem világított és nem fűtött. Arca kiélesedett, tekintete megacélosodott, izmai megszálkásultak, mint egy magát sanyargató szerzetesé. Kemény menet volt, de fél évnyi aszkézis elégnek bizonyult, hogy ott álljon az asztalon a töméntelen pénz, amennyit így egyben még soha nem is látott, de a boldogság ígéretét hordozta magában.

Ünneplőbe öltöztette rezgő szívét, elgyalogolt a bicikliboltba, és szerzett. Meg minden hozzá valót is még, sisakot, pumpát, lámpát, és olyan zárat, ami hét nyelven beszélt, és már a látványa is elég volt ahhoz, hogy minden ártó szellemet és lopni vágyó emberi rohadékot messzire riasszon. Ernő a kapuszínbe állította a teremtés csodáját, és ünnepelni hívta a szomszédokat. Mutogatott, magyarázott, csak egyet nem mert tenni vele, kerekezni rajta, mert már látta, ha akárhol egy percre is odahagyja, azonmód viszik el tőle enyves kezek. S így, ahelyett, hogy a flaszteron parádézott volna vele és lányokat hódított volna, csak munkába menet és jövet simogatta meg a szemével a biciklit. De jó volt a tudat, hogy van...

A FEJLESZTENDŐK TUDÁSA

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2017.11.04.


Amikor az ember belekezd egy ilyen munkába, mint én is, azzal a tanult tudással, és minimális terepi tapasztalattal, ami nekem is volt anno erről az egészről, nos, akkor nagyon sok minden hiányzik. Persze az ember olvas, tájékozódik, hiszen vannak példák, máshol, meg kutatások, meg tanulmányok is…. de mikor ott álltam, és sokkolt a látvány, meg a helyzet, akkor valahogy ezekkel nem tudtam mit kezdeni.


Aztán, elindultam én is, és főleg a saját bőrömön megtapasztalva lépésről lépésre épült a tudás, először nálam, aztán a körülöttem levőknél is. Sok félrecsúszott szándék, döntés, álmatlan éjszaka, gyötrő lelkifurdalás, a tehetetlenség keserves érzése után aztán lassan elkezdtem érteni, mi történik ott, főleg, hogy mi, miért történik.

Fontos tudások ezek. Ma már tudom pl., hogyan kell megjelenni egy szegregátumban, vagy hogyan kerülhetek bizalmi viszonyba azokkal az emberekkel, akik ott élnek. Ma már képes vagyok átlátni a viszonyokat, megérteni a szerepeket és a szerepjátszásokat is. Nem volt ez sima menet, sosem felejtem el azokat az eseteket, mikor a rendőröket kellett hívni, mert a nem értés addig fokozódott, hogy már mi is veszélyben voltunk. De tudom, ezek is kellettek ahhoz, hogy azzal a magabiztossággal mozoghassunk közöttük, mint ahogyan most.

Először csak megéreztem, aztán megtanultam azt is, kit, milyen társadalmi pozícióból érdemes helyzetbe hozni. Hogyan kell támogatni, segíteni, fejleszteni. Próbálni egy olyan hierarchiát létrehozni közöttük, ami fenntartható lesz, és alapja az önálló munkának. Megértettem, amit sokszor elmondok, hogy én, nem cigányként, és nem mélyszegénységben szocializálódva nem rendelkezhetek elég tudással a változásokhoz. Mert ehhez kell az ő tudásuk is, hiszen ők nem buta, passzív alanyai ennek az egésznek, hanem tudással rendelkező, aktív szereplői, amiben szükségem van rájuk, az akaratukra. Az meg csak akkor van meg, ha partnernek érzik magukat.

Nézem most a filmet, amit egy tv műsorban mutattak be a munkánkról. (https://www.mediaklikk.hu/video/eletkerek-2017-11-03-i-adas/) Minden olyan szépnek tűnik, olyan természetesnek, mintha ez lenne a normális, hogy dolgoznak, közösségben, hogy nyugalom van, fejlődés, boldog gyerekek. Nyilván tudom, egy ilyen film a pozitív dolgokat mutatja be, nincs is ezzel semmi baj… nekem is jó nézni. Elfeledteti azt a sok küzdelmet, ami e mögött van.

És még itt is van, ami meglep. Amire nem is gondoltam, hogy ennyit jelent nekik. Mert a roma kollégáim egy mondata elgondolkodtatott. Arra a kérdésre, miért jó az Igazgyöngyben dolgozni, egymástól függetlenül, ketten is azt válaszolták, mert itt megbecsülik őket, a munkájukat. Nem úgy, mint máshol. Úgy tűnik, ez mindennél fontosabb nekik… a megbecsülés érzése. Ami máshol nincs meg körülöttük.

Pedig mennyit küzdöttünk már az intézményrendszerrel is! Azt hiszem, ebben még ma sem akkora a változás, mint a családokkal végzett munkában. Igaz, az intézmények szintjén több dolog is ellenünk dolgozik most, a sikerek bizonyítási kényszerétől a szegregált oktatásig. No meg, nem látni a prevenciót, a szándékolt lépéseket az integráció felé, a részvételi demokrácia erősítését sem, a társadalomban pedig erősödik a kirekesztés meg, a hibáztatás, a gyűlölet.

Szóval, a lényeg, hogy rengeteg tapasztalati tudás halmozódott fel nálunk. Olyan, amit csak a terepen lehet megszerezni. Azokban a társadalmi problémákban, amelyek összetetten jelennek meg egy-egy településen…. és nem is egyformán. Hiszen annyi mindentől függ ezeknek a problémáknak a mélysége! Mennyire nem mindegy pl. hogy a romungrók, vagy oláh cigányok vannak e többségben a közösségben. Vagy, hogy mennyi az őslakos és mennyi a betelepülő. Hogy milyen a kriminalizáció szintje? Vagy, hogy mennyire mobilisak a családok munkaképes tagjai? Milyen a település vezetése? Hogy működik és hogyan kommunikált a közmunka? Mennyire kiégett az intézményrendszer szakembergárdája? Szegregált-e, vagy sem az óvoda, iskola?

Nos, ezek, és még annyi minden van, ami az általános problémák, pl. a tanulatlanság, a lakhatási szegénység, vagy a kirekesztés mellett külön értelmezést kell, hogy kapjon...

EURÓPA SZÉTESŐBEN, MÉG SOKÁIG KEMÉNY IDŐK VÁRNAK RÁNK - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2017.11.05.


- Az Egyesült Államok a lovak közé dobta a gyeplőt Európában, aratnak az etnonacionalista pártok

- A Terror Háza kontra vérbírák

- Szájer Strasbourgban nem villog, idehaza bezzeg zombizik



NZZ

A lap úgy látja, elmúlt már az az idő, amikor a határok nélküli Európáról lehetett beszélni, a világ pedig egyetlen nagy falunak számított. A nemzeti konzervatív mozgalmak, a Brexittel és Trump győzelmével együtt azt tükrözik, hogy sokan vágynak a mikrokörnyezetre. Pedig a rendszerváltás után vagy két évtizedig úgy látszott, hogy a különböző térségek összenőnek, a határok vesztenek jelentőségükből és a földrészen egyetlen nagy térségen belül szabadon áramolnak az emberek és az áruk. Ám ennek vége, az államok újból mind inkább a képesek a kezükbe venni a dolgokat. Erre az igény jobb- és balszélen egyaránt jelentkezik. Ott, ahol a félelem keletkezik, amit azután ki is aknáznak. Megint csakis a hazáról esik szó. Merthogy az védelmet és biztonságot ígér. Legalábbis ha a politikát hallgatjuk, hiszen az ráerősít a társadalomban mutatkozó irányzatokra.

A migránsok felbukkanásával a gazdag és szegény országok közötti különbség politikai élt kapott. A jobboldali-populista pártok először Nyugat-Európában bukkantak fel, utána kialakult a nemzeti-konzervatív visegrádi tömb, majd jött a brit kilépés és az új amerikai elnök. Valamennyinél közrejátszott az ígéret, hogy visszatérnek a szűkebb térséghez, illetve hogy a politika a elkövetkezőkben nagyobb ellenőrző szerepet tölt be. Közben az unión belül potyautasként jelentkeztek azok az államok, amelyek többször is csak a számukra kedvező közös szabályokat tartották be. A végén már az USA is képtelen volt érvényt szerezni az együttélés normáinak. Viszont növeli a háború valószínűségét, hogy a világ megint kisebb övezetekre bomlik. Hogy ezt megakadályozzák a jólétben élő térségek kénytelenek fokozottan közbelépni a periféria nyugalma érdekében, ám ettől megint a rend fenntartói lesznek, vagyis egyszer megindul majd ismét a fejlődés a nagy, összefüggő zónák felé. De addig még igen sok rosszat fogunk megélni.

FAZ

„Kiemelt nyugdíj a vérbíráknak“ címmel a lap arról ír, hogy a büntetlenül marad kommunista vétkek megosztják Magyarországot. A szóban forgó bírák kértek és szabtak ki halálos ítéletet több mint 200 felkelőre az 56-os forradalom bukása után. Békés Márton, a Terror Háza történésze ötöt közülük felkutatott. Kiderült, hogy a rendszerváltás után nem vonták őket felelősségre és ma is igen kedvező viszonyok között élnek. Egy hadbíróról és négy ügyészről van szó, köztük Mátsik Györgyről, aki a vádhatóság képviseletében annak idején 17-szer indítványozta a legsúlyosabb büntetést és 9-szer el is rendelték azt. Az egyik áldozat egy fiatalkorú volt. Annak bátyja 5 évvel ezelőtt feljelentette az egykori ügyészt, ám a keresetet elutasították, mondván, hogy annak idején a fennálló törvények alapján csak így járhatott el. Egy másikat 1998-ban még ki is tüntettek. Békés azt mondja, az érintettek nemigen tanúsítanak megbánást.

Magyarország messze van attól, hogy egyetértésre jutna az emlékezetpolitika ügyében. A történelmi emlékek értékelését politikai érdekeknek rendelik alá és e tekintetben a Terror Házát is éri bírálat. A Schmitt Mária vezette intézmény szoros kapcsolatot ápol a Fidesszel. Az ellenzék média csak Orbán házi történészeként emlegeti az igazgatónőt. A múzeumra is vonatkozik a kritika, ami a miniszterelnökre, hogy ti. csak a kommunizmus bűneinek feltárása érdekli, a Horthy-rendszert ezzel szemben még dicsőíti is. A két szembenálló tábor arra használja az emlékezést, hogy mozgósítsa híveit a másik fél ellen. A Fidesz szemében a Kádár-rezsim továbbélésének bizonyítéka, hogy a szocialista kormányok idején csak hiányosan dolgozták fel a pártállami múltat. Az MSZP viszont úgy tálalja, hogy a Fidesz az elnyomó hagyományokat viszi tovább. A Momentum ezzel szemben úgy látja, hogy egyik párttal sem zárult le a rendszerváltás, a politikusok új nemzedékére van szükség, új gondolatokkal, új célokkal...