2017. november 9., csütörtök

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG VÉGRE KIMONDTA, HOGY A KÖZMUNKÁSOKNAK IS UGYANOLYAN JOGAIK VANNAK, MINT MÁS DOLGOZÓ EMBEREKNEK

MÉRCE
Szerző: GAÁL ORSOLYA
2017.11.09.


Az AB mai határozatával megsemmisítette a közfoglalkoztatottak magánszféráját szükségtelenül korlátozó rendelkezéseket, amely szerint 3 hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból azt, aki nem tesz eleget a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségeknek. Az alapvető jogok biztosa, Székely László által benyújtott indítvány szerint az említett rendelkezések hátrányosan különböztetik meg a közfoglalkoztatottakat a más munkaviszonyban állókhoz képest és ennek a megkülönböztetésnek nincs ésszerű, alkotmányos célja. 

A közfoglalkoztatási jogviszonyt az AB atipikus munkaviszonyként definiálja, amely a szociálpolitika és a foglalkoztatáspolitika metszéspontján helyezkedik el. Funkcióját tekintve ugyan a szociális rendszerhez kapcsolódik, de több egyszerű szociális ellátásánál, hiszen munkateljesítményhez van kötve.

A közfoglalkoztatottak számára a munkavégzésen kívüli követelmények előírása az AB szerint a közmunkásokat indokolatlanul kedvezőtlen helyzetbe hozza, diszkriminálja. A határozatban kitérnek arra is, hogy a csoport a tagjai többnyire a legkiszolgáltatottabb rétegből kerülnek ki: nehéz anyagi helyzetben lévő, a minimálbérnél is kevesebbet kereső emberekről van szó. A vagyoni helyzet szerinti rejtett diszkrimináció esete valósul meg tehát azzal, hogy csak számukra és ésszerű indok nélkül különleges életvezetési szabályokat ír elő egy szabályzat.

Az AB ezért megsemmisítette a közfoglalkoztatással kapcsolatos törvény egyes rendelkezéseit...

ILYENEK LEHETTEK VOLNA A NEMZETI DOHÁNYBOLTOK, HA NEM A LOPÁS LETT VOLNA A FŐ CÉL

24.HU
Szerző: DÉVAI LÁSZLÓ
2017.11.09.


Emlékszik még, hogy mennyire fel volt háborodva azon, hogy már nem lehet cigit kapni a
- sarki boltban?

- a plázában?

- a benzinkúton?
Az emberek eleinte nagyon dühösek voltak a kormány döntése miatt, amelyet a hivatalos indoklás szerint a fiatalkorúak védelmében, a dohányzás visszaszorítása érdekében hoztak. 

Az új szabályozás 2013. július 1-jén lépett életbe, ekkortól kizárólag nemzeti trafikokban lehetett dohányterméket vásárolni. Az állam egy tollvonással vonta az uralma alá a teljes piacot, de az átállás nem volt zökkenőmentes.

Sok helyen akadozott az ellátás, voltak olyan falvak, ahol hetekig nem lehetett cigit kapni, mert senki nem jelentkezett a koncesszióért.


Pedig az állam a centralizációért cserébe azt ígérte a dohányosoknak, hogy a trafikokban nagyobb, speciálisabb lesz a választék, mint a mezei boltokban. A kezdeti nehézségek után sem csillapodtak a kedélyek, nagyban köszönhető volt ez annak, hogy egymást érték a koncessziókkal kapcsolatos balhék.

Amit eleinte csak sejteni lehetett, az később igazolódott: a kormány elsősorban nem a fiatalkorúak védelmében hozta meg a trafiktörvényt, hanem azért, hogy szétoszthasson egy teljes piacot a sajátjai között...

HA KIPUKKAD A MÉSZÁROS-LUFI, EL TUDSZ-E SZALADNI?

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2017.11.09.


Szárnyalnak a tőzsdén a Mészáros-papírok. Az élelmes spekulánsok gigantikus nyereséget érnek el velük, a tőzsde és a brókercégek a megnövekedett forgalomnak örülhetnek. Ám a gyorsan növekvő fák a tőzsdén sem jutnak el az égig. Milyen kockázatokat rejt ez a fundamentumoktól rég elszakadt tőzsdei játszma?


Appeninn, Konzum, Opus – különböző tőzsdei társaságok, mindegyiknek erős kapcsolódása van Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért üzletemberekhez. Mindhárom cég részvénye elképesztő volatilitással ugrál két nap között, olykor napon belül is, általában limittel felfelé, de olykor limittel lefelé.
  • A Budapesti Értéktőzsde örülhet, van forgalom.
  • A brókerek is boldogok, hiszen végre van egy sztori, ami megüti a kisbefektetők ingerküszöbét, nyílnak a számlák, van mozgás, van üzlet.
  • A kisbefektetők között csupa mosolygós arc, mindenki ragyog, hiszen (legalábbis eddig), aki csak egy kicsit is türelmes volt, az óriásit kaszálhatott.
A papírok ötször (Appeninn), hússzor (Opus) vagy ötvenszer (Konzum) annyit érnek most, mint egy éve. (E sorokat éppen november 8-án írom, lehet, hogy csütörtökön az arányszámok némileg mások lesznek). Mindenesetre egy ilyen röppályán tényleg nagyon pechesnek kell lenni ahhoz, hogy valaki ne a nyertes oldalon álljon...

200 MILLIÓ FORINTOT KÖLTENE FÜGGETLEN HELYI SAJTÓRA AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM MAGYARORSZÁGON

444.HU
Szerző: erdelyip
2017.11.09.



November 7-én pályázati felhívás jelent meg az amerikai külügyminisztérium oldalán.

Az objektív média támogatása Magyarországon ( Supporting Objective Media in Hungary)
címmel jövőre összesen akár 700 ezer dollárral (187 millió forinttal) támogatná az amerikai külügy a fővároson kívüli nyilvánosságot.

Az amerikai külügyben működő demokrácia és emberi jogok hivatala a kiírás szerint javítani szeretné a magyar állampolgárok hozzáférését objektív információkhoz hazai és nemzetközi témákban. A cél a Budapesten kívül működő "tény-alapú" lapok / rádiók / weboldalak közönségének növelése, és a pénzügyi fenntarthatóságuk javítása.

„A projektnek javítania kell a hozzáférést a megbízható, elfogulatlan hírekhez (...) arra kell törekednie, hogy demokratikus reformokhoz vezessen”

A dokumentum szerint 2018 májusától megvalósított projekteket támogatnának 500-700 ezer dollár közötti összeggel, azaz a magyar országgyűlési választások után érkezne a pénz, ami így valószínűleg kevésbé fáj a Fidesznek, mintha az év elején utalnának, és a 2018-as eredményeiket közvetlenebbül veszélyeztetné az amerikai sajtótámogatás. A kiírás szerint egy darab nyertes lesz, az kapja a teljes összeget.

Az amerikai külügyet ismerő forrásból úgy tudjuk, hogy a pályázat szoros összefüggésben van David Kostelancik budapesti amerikai ügyvivő három hete elmondott beszédével.

Kostelancik a MUOSZ székházában többek között arról beszélt, hogy

a kormány szövetségesei fokozatosan átvették az ellenőrzést és a befolyást a médiapiac felett anélkül, hogy a monopóliumok létrejöttét megakadályozni hivatott szabályozó testület kifogást emelt volna ez ellen. (...) A közelmúltban a kormányzatot támogató személyekhez kötődő vállalatok megszerezték az ellenőrzést az utolsó, még megmaradt független megyei lapok felett.”...


MAKE EARTH GREAT AGAIN

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2017.11.09.


.
..A Brewdog egy skót főzde, tehát a legautentikusabb Brewdog-kocsmáknak skótnak kell lennie, Aberdeenben nyitották az elsőt, aztán Glasgowban (arról már írtam) és végül Edinburgh-ben. Skót és kozmopolita, ahogy a Mikkeler dán és kozmopolita és ahogy az Igazi Csíki Sör.... csak magyar. A Make Earth Great Again-ben Amarillo és Mandarina Bavaria komló van, Rubus Chamaemorus (sarki málna? ) és gleccservíz, belgian style ale, 7.5 százalékos az alkoholtartalma, és nagyon jó.

Néha szükségem van arra, hogy ne gondoljak Magyarországra. A Make Earth Great Again pedig segít nem gondolni Magyarországra, az országra, amelyet két olyan gondolkodó vitája fémjelez, mint Bayer Zsolt és Puzsér Róbert. Magyarországon nem az a kérdés, hogy van-e a sörben Amarillo, hanem az, hogy van-e az üvegén piroscsillag.

Az ember ül a sörével, aztán a második sörével a Cowgate Street-i kocsmában, és néz maga elé. Aztán ugyanaz az ember arra gondol, hogy bár ellentétesnek tűnik a diétájával egy pizza elfogyasztása, de az asszociációs lehetőségek tárháza, az Amarillo és a Mandarina Bavaria aromáinak kiemelése, és az egyetemes közjó érdekében talán mégis... Még mindig ugyanaz az ember megtekinti a falon a felhozatalt, és szeme a Kings of Pigs nevű kompozíciónál áll meg, ahol az alapanyagok felsorolása a "Gyula sausage"-dzsel kezdődik. És akkor egy pillanatra beugrik a bayerpuzsér meg ahogy gróf Lázár és a Tiborc főherceg elmutogatják egymásnak a magyarok úristenét, de annyira talán nem ugrik be, hogy elrontson egy ilyen szép estét.

HAGYJÁTOK ABBA ISTEN MEGVÉDÉSÉT! KÜLÖNBEN EZEN A BOLYGÓN NEM MARADNAK EMBEREK, CSAK CIPŐK

KOLOZSVÁRI SZALONNA BLOG
- VENDÉG
Szerző: H. Lívia
2017.11.09.



...A film vége fele zajlik az alábbi jelentet. A nagy hindu guru és PK egy nyilvános tv-műsorban vitázik egymással Istenről és vallásról.

Mondja a guru, dölyfösen, pökhendien:

„Mi ez? – mutat a guru PK kommunikációs medáljára – Isten mondja: ez egy gyöngy az Ő nyakláncáról. Ez az ember azt állítja, hogy az ő tulajdona. Isten mondja: építs egy templomot. És ez az ember ellenzi azt.

Kire hallgassak? Istenre vagy erre az úrra, aki ezeket az istenkáromló lapokat osztogatta?

Először azt állította, hogy Isten eltűnt. Aztán azt, hogy Isten csaló. Legközelebb majd azt mondja, hogy Isten meghalt.

Mit akarsz fiú? Egy Isten nélküli világot?

Van arról fogalmad, hogy szenvednek az emberek?

Nincs étel, amit megegyenek.

Nincs hol lakniuk.

Nincs egy barát, akihez szólhatnak.

Az emberek megölik magukat. Felvágják az ereiket, leugranak az épületekről.

Miért? Mert nincs semmi reményük!

Ha meghajolnak Isten előtt, szent hamuval bekenve, amuletteket viselve, az reményt ad nekik az élethez.

Ki vagy te, hogy elvedd ezt a reményt?

És ha elveszed az Istenüket, mivel fogod kitölteni az űrt?

Ez az ember rossz számokról fecseg. Ma el kell mondania nekünk, hogy mi az a jó szám!”

Erre válaszol PK, halkan, szinte csak magának beszélve:

„Igazad van, Őszentsége.

Volt idő, mikor nem volt ételem, amit megegyek.

Nem volt hol laknom. Sokat sírtam, mert nem volt barátom.

Akkor csak egy reményem volt, Isten.

Isten. Minden nap abban bíztam, hogy a holnap jobb lesz. Isten majd megoldja.

Elismerem, Istenben hinni reményt ad. Erőt, hogy szembe nézzünk a megpróbáltatásokkal.

De van egy kérdésem. Melyik Istenben kellene hinnem?

Azt mondod, egy Isten van. Én azt mondom, nem. Két Isten van.

Egy, aki minket teremtett. És egy másik, akit ti teremtettetek.

Nem tudunk semmit arról az Istenről, aki teremtett minket.

De az az Isten, akit te teremtettél, pont olyan, mint te. Kicsinyes. Elveszi a pénzt, hamis ígéreteket ad. A gazdagoknak azonnal készen áll, a szegényeket megvárakoztatja. A hízelgéstől gyarapszik. Félelemben hagy téged.

A jó számom egyszerű.

Az Isten, aki mindnyájunkat teremtett, higgy benne. Az Istent, akit te teremtettél, el kell törölni.”

Erre a guru mérgesen:

„El fogod törölni az Istenem, és én maradjak csendben? Tudom, hogy védjem meg az Istenem!”

Itt PK is begurul:

„Te fogod megvédeni Istent? Te?

Ez egy szánalmas bolygó! Nagyobb bolygók milliószámra vannak a világűrben.

És neked, ennek a szánalmas bolygónak egy kis sarkában ülve van bátorságod azt mondani, hogy megvéded őt, aki az univerzumot teremtette?

Nincs szüksége arra, hogy megvédd! Meg tudja védeni magát!

Ma valaki próbálta megvédeni Istent, és a barátom meghalt. Ennyi maradt csak utána, a cipője – itt PK mutatja a halott barátja egy pár megégett cipőjét.

Hagyjátok abba Isten megvédését! Különben ezen a bolygón nem maradnak emberek, csak cipők.”

A guru fölényesen mosolyogva, kioktatóan:

„Egy muszlim terrorista felrobbant egy vonatot, és egy hindu guru prédikál az erkölcsről. Ez jó!”

És most jön a lényeg PK-től:

„Mi ez a hindu, muszlim? Mutasd meg a címkét! Te teremtetted ezt a megkülönböztetést, nem Isten! Ez a leghalálosabb rossz szám ezen a bolygón! Gyilkolja az embereket, szétválasztja őket!”

Nézzétek meg a filmet.


SCHMIDT MÁRIÁVAL MEGGYALÁZTÁK KERTÉSZ IMRE EMLÉKÉT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2017.11.09.



Nemcsak esztétikai szempontból mutatott rosszul Schmidt Mária áltörténész Kertész Imre emléktáblájának avatásán, hanem mint ismert holokausztrelativizáló is. A Kertész Imre-életmű megcsúfolása és meggyalázása, hogy ez a nőszemély avatta az emléktábláját.

Köztudomású tény, hogy amíg Kertész Imre szellemi képességeinek teljes birtokában volt, hogyan vélekedett erről a történelemhamisító, álkeresztény, fasisztoid bűnszervezetről. Az is köztudomású tény, hogy visszéltek Kertész Imre egészségi állapota miatt bekövetkezett hanyatlásával, behálózták a családját, odarángatták az általa utált rendszer kitüntetésének átvételére. Az egész eljárás maffiamódszerekre emlékeztet.

Kertész Imrét propagandára használták fel, hogy az akkor is éppen fellángoló antiszemita vádak alól tisztára mossák az antiszemita Orbán antiszemita rendszerét. Kisajátították a Sorstalanság Nobel-díjas íróját, és felhasználták a legmocskosabb céljaikra. Gúnyt űztek belőle még azzal is, hogy az antiszemita propagandával egyezően holokausztrelatívizáló Schmidt Mária “Sorsok Házának” akarta elnevezni a holokausztban elhunyt gyermekekről szóló kiállítást és emlékművet. Ez azt üzente, hogy a zsidóknak ez a sorsuk.

Ezt is annak az antiszemita programnak a keretében, amelyet ők maguk úgy fogalmaztak meg, hogy “a gyerekek nem tehettek semmiről”. Mintha a meggyilkolt szüleik és a felnőtt áldozatok tehettek volna bármiről. Ezzel vélték “megünnepelhetőnek” a holokauszt 70. évfordulóját, anélkül, hogy saját maguk és híveik antiszemita elveivel ellentétbe kerültek volna. A 70. évforduló minden tekintetben gyalázatba és botrányba fulladt.

Schmidt Mária Orbán egyik vezérideológusa, az illiberális állam antiszemita alapokon álló ideológiájának egyik propagandistája. Schmidt minden történelmi eseményt átír, hamisít, majd az erre létrehozott emlékbizottságok élén tízmilliárdokat szór el saját hazugságának a köztudatba való átültetésére. Ez a gátlástalan némber az elmúlt évtizedekben válogatott hazugságokkal igazította a magyar történelem sorsfordulóit saját antiszemita és fasiszta ideológiájához, amely a NER ideológiája is...


EX LIBRIS

ÉLET ÉS IRODALOM / KÖNYVKRITIKA
- SZABADPOLC
Szerző: FŰZFA BALÁZS
2017.11.03.


Gabriel García Márquez: Utazás Kelet-Európában

Veress Ferenc: Michelangelo és a vatikáni Pietà
Szív Ernő: Az irodalom ellenségei
Tolnai Ottó: Nem könnyű

Gabriel García Márquez: Utazás Kelet-Európában

Igazuk lehet azoknak, akik úgy vélik: mágikus realizmus csak a szinte naturalista pontossággal működő tényirodalom talaján születhet. García Márquez újságíróként kezdte pályáját, mint az köztudott. Kelet-európai utazásának ténye már kevésbé ismert, azt pedig, gondolom, még a kötet olvasói is hitetlenkedve fogadják, hogy 1957. augusztus 20-án a kolumbiai író Kádár János mellett állva hallgatta az ünnepi beszédet. Ám nem is ez az igazi csoda, hiszen a létezés útjai kifürkészhetetlenek – ezt legalább Karinthy matematikusoknak, fizikusoknak, újabban pedig hálózatkutatóknak is gyönyörűséget okozó Láncszemek című novellája óta tudjuk –, hanem az, ahogyan García Márquez elmeséli ezt a történetet. Vagy ahogyan az 1956-os forradalom leverése utáni időszak levegőjét sűríti össze s dobja a vászonra a hősök és ellenségeik arcképét néhány ecsetvonással. Magával ragadó figyelem lüktet minden mondatában. Éleslátása akkor is tökéletesen működik, ha összetéveszti Újpestet Kisújszállással, s véletlenül október 28-át ír 23-a helyett. Nagy Imre arcképe és Kádár Jánosé, sőt, kettejük egymáshoz való viszonyának időt állóan pontos rajza megrendítő.

Lehetséges, hogy ez kell a pontos látáshoz: messziről jőve szemlélni Kelet-Európa történéseit. Pedig az író nem csinál semmi különöset. Utazik – olykor társakkal, máskor egyedül –, sétál, kocsmázik, mindenekelőtt pedig szemlélődik. S csak éppen annyira kommentál, amennyire ez szükséges, amennyire ezzel is hitelesíti a szubjektivitást. Ugyanakkor éppen csak annyira szubjektív, amennyire muszáj annak lennie, hogy ne történelemkönyvet vagy bédekkert olvassunk, hanem egy nagy író korai, de kontúros példázatokban gazdag könyvét. Varsó, Moszkva vagy Prága leírása éppen olyan izgalmas és érdekes, mint Budapest pillanatképe. Érzékelhető, hogy talán Prága áll legközelebb a szerző szívéhez. Ott úgy érzi magát, mintha Nyugat-Európában járna. Lipcse azonban – és egész Kelet-Németország – szerinte nagyon szomorú.

Varsóban még mindig rettenetes a szegénység – de sokat olvasnak az emberek az állandóan nyitva tartó „olvasótermek”-ben, és épül már Moszkva ajándéka, a Kultúrpalota… Berlinben a kettéosztottság mint végső történelmi abszurditás jelenik meg – ne feledjük, még nem áll a fal. Ettől még abszurdabb itt a létezés, hiszen az utca egyik fele Kelet-, a másik Nyugat-Európa. Kétféle pénz, kétféle tekintet, kétféle étkezési szokás, kétféle ideológia – pár méterre egymástól. Lehetséges ez? Nem hinném, hogy adódhatna jobb táptalaja a mágikus realizmusnak, mint Kelet-Közép-Európa.

(Fordította Székács Vera és Scholz László. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2017, 176 oldal, 3290 Ft)

Veress Ferenc: Michelangelo és a vatikáni Pietà


Hatások és követők

Széles körű áttekintést ad a Michelangelo előtti, a korabeli és a következő évtizedekről Veress Ferenc. Savonarolától indulunk, majd a Krisztus siratása-téma feldolgozásának áttekintése következik, hogy végül eljussunk a főtémához, a festett és szoborba faragott Pietà-utánzatok, másolatok szerteágazó történetéhez. Izgalmas szellemi-művészi körkép tárul elénk, olykor a mindennapokra vetett pillantásokkal. Mindvégig érezhető, hogy egy nagy ívűnek ígérkező művészettörténészi pálya első jelentős állomása ez a kötet, mely doktori értekezésből formálódott jelentős témamonográfiává. Jó, hogy a tudományos mélység sosem veszik el benne túlzott aprólékosságban, s nem fedik el a releváns információkat érdektelen megállapítások. (Ugyanakkor a kötet végén kimerítő bibliográfiát is kapunk – részben annotálva.)

Hogy a vatikáni Pietà miért lehet a világ művészetének egyik csodája, arra is igyekszik válaszolni a szerző. A szoboralakok mintha lélegeznének, annyira élők (154.), a részletek bravúrosan kidolgozottak, és mégsem feleslegesek, ráadásul az alkotást egyetlen márványtömbből faragta ki a művész (tudjuk, csak leszedte a felesleget...) – ami már a kortársak csodálatát is kivívta. Főképpen azonban talán mégiscsak a lélektani érzékenység, a sugárzó harmónia, ami magával ragadja nemcsak a tekintetünket, hanem egész valónkat ma is és mindörökké, amíg ember él a Földön.

Akadtak persze szkeptikusok is az évszázadok során, akik értetlenül szemlélték például Mária kirívóan fiatal arcát, de őket is meggyőzte a hideg márvány izzása. Az a belső tűz, melyet egyetlen ember keze volt képes belefaragni a kemény anyagba. Még akkor is, ha közben rettentően e világi szerződésekkel is kellett bajlódnia, és határidők kötötték gúzsba a végtelennel folytatott párbeszéde közben: „Nyilvánvaló tudtára adassék mindenkinek, aki a jelen írást olvassa, hogy a tiszteletreméltó San Dionigi bíboros megállapodott Michelangelo firenzei szobrásszal, miszerint a mondott mester tartozik készíteni egy márvány Pietàt saját költségén, vagyis egy Szűz Máriát ruhában, a halott Krisztussal a karjában, akkorát, mint egy élő személy, négyszázötven dukátért pápai aranyban, a munka megkezdésétől számított egy év leforgása alatt.” (48.)

(Typotex Kiadó, Budapest, 2017, 240 oldal, 3500 Ft)

Szív Ernő: Az irodalom ellenségei

Ez egy jókedvű könyv. Még akkor is az, amikor szomorú – azaz majdnem mindig. Szóval olyan kosztolányisan derűs ebben a világban minden, még akkor is, amikor elmúlik ez az egész cécó – vagyis az élet maga. Tavaszban is nagykabátban járnak emberek, egyszer csak aztán, észrevétlenül, a nagykabátokba mégis nyár költözik, Szív Ernő pedig rendületlenül írja négyezervalahányadik tárcáját hóban, fagyban, napsütésben, őszi derengésben szintúgy. Kórházban, lakásban, szabadban, könyvtárban, múzeumban, kisebb-nagyobb terekben és időszeletekben látva magát és láttatva bennünket, olvasókat az omladozó jövő falai közt.

Hogy kik lennének az irodalom ellenségei? Hát mindenki, akinek nem ez a szakmája, a mindene, az élete, a szerelme, az a valami, amiért egyedül érdemes élni, akiknek nem a betűk szaga a legfontosabb a létezés peremén is, akiknek lehetséges egy világ másképpen megfogalmazva, mint betűkben, szavakban és szóközökben.

„Szóval a könyvtárosok mindennap figyelnék, ki miként és mi módon olvas, aztán pedig igazságosan, de elfogultan szavaznának, és a végén döntenének, melyik volt a legmaradandóbb, legszebb, legizgalmasabb olvasás. Különben volt hasonlóra példa a könyvtárak világtörténetében. Egy venezuelai fiókkönyvtárban egy főiskolás fiú úgy elmélyült az Anna Karenina olvasása közben, hogy levetkőzött, anyaszült meztelen lett, ott állt a könyvtárosok és olvasók gyűrűjében, ők meg, miután behajtotta az utolsó lapot, és felsóhajtott, tapsoltak, mintha színházban lennének. Egy berlini könyvtárban egy háromgyerekes édesanya A varázshegy olvasása közben fölemelkedett, és csak vashuzalokkal tudták visszahúzni a könyvtár padlószőnyegére.” (198–199.)

Ahol mindenki olvas, ahol szükség van az irodalomra a hétköznapok szürkeségében is, ott Szív Ernő tárcája kétségtelenül „jobban teljesít” (82–87.). És persze ahhoz is kapunk tanácsot, hogyan csábítsuk el a könyvtáros kisasszonyt (56–64.), mint ahogyan most már pontosan ismerjük az ötven év múlva megvalósuló Ilia Mihály-park leírását is (53–55.). És ha ezt tudjuk, akkor már minden könnyebb, nyugodtabban élhetünk és halhatunk – hiszen a Tanár Úr vigyázó tekintete immár örökkön felettünk.

Könnyed és érzékeny tárcák ezek. Nem törékenyek, de sokszor sebezhetők, mert finoman cizelláltak, bravúrral stilizáltak és ötletek tömkelegét ízléssel magukba szorítók. De a vége... – „csak azt tudnám feledni!” A legio­nella-füzetegy átok heveny tüdőgyulladás naplója, vagyis az elmúlás hirtelen beköszön(t)ő lehetőségével való találkozás pillanatának a rögzítése. Torokszorító szöveg.

(Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2017, 352 oldal, 3499 Ft)

Tolnai Ottó: Nem könnyű


Arany János óta tudjuk, hogy az emberi létezés bonyolult rétegzettségének árnyalt leírására nem alkalmas a nyelv. Ugyanakkor azt is Arany János óta tudjuk, hogy az emberi létezés bonyolult rétegzettségének árnyalt leírására nincs más eszközünk, mint a nyelv. Ottlik óta pedig azt is tudjuk, hogy „elbeszélni nehéz”, sőt, „a regény [értsd: az irodalom] nem szól valamiről, hanem maga a valami”.

Tolnai Ottó tudja mindkét igazságot. S talán éppen ezekre a gondolatokra céloz, amikor – fizikailag sem könnyű – kötetének címet választ. Mert hát hogyan is lehetne könnyű feldolgozni az Arany János-i paradoxont, s miképpen lehetne elboldogulni Ottlik zseniális, ám mégiscsak fából vaskarika elméletével? Ráadásul azóta eltelt ötven, illetve százötven év...!

Miközben Tolnai a világ leírásának hihetetlenül apró részleteivel szöszöl, aközben igazi nagykompozíciót épít. Katedrálisok, piramisok jutnak az ember eszébe, és szimfóniák, nagyoperák. Azok működnek hasonlóképpen: minden részecske a helyén kell hogy legyen bennük ahhoz, hogy igazán „megszólaljon” az épület, a zenekar, az emberi hang. Ez a költő az apróságokból épít katedrálist, a számosságból számlálhatatlant, a megfoghatóból megfoghatatlant, a végességből végtelent: „ugyanis tetszik tudni / nekem valóban / rálátásom van az egészre / még annak a kis elnyűtt / tangóharmonikának a márkáját is / ki tudtam betűzni / azt írta gyöngyház borításán / SCANDAL” (Scandal). Egy ipari alpinistáról szól ez a vers, aki tulajdonképpen kéményseprő szeretne lenni, ha már nem volna ipari alpinista, aki mindennap, amikor csak szeretne (sőt, akkor is, amikor nem szeretne...), lebeghet ég és föld között – mint a költő, mondhatnánk –, s közvetlen barátságban áll nemcsak az élettel, hanem – egy gyors nézőpontváltással – akár a halállal is: „ és akkor a hetedik emeletről / észrevette egy keserű / borostás emberke / látta nagyon megsajnálta őt / az ipari alpinistát / a borostás emberke / azt hitte újabban így akasztanak”. Nem a mondat, csak a hétköznapi logika bicsaklik meg Tolnai Ottó versei­ben, miközben ő állandóan új kontextusokat teremt, s szinte végletes öniróniával és humorral veszi körbe az általa újraépített világot.

Palicstól Mostaron keresztül Dubrovnikig, és Dubrovniktól Splitig, Zágrábig ívelnek ezek az önreflektív mondatok az Adria végtelen kékjébe beleolvadó horizonton. Ott és akkor, ahol és amikor az ember már nem tudja, hogy az eget vagy a tengert látja – ott és akkor játszódnak Tolnai Ottó „történetei”, abban a felfoghatatlanul illékony és mégis örök tér- és időuniverzumban – a végtelen közvetlen szomszédságában.

Neki elhisszük, hogy nem lehet könnyű az ott-létezés méltóságát vállán hordoznia: nemhiába gyűjtötte évtizedeken keresztül „a fiatalabb szabadkai szitás” kis rézszitáit az irdatlan munkához. Hiszen „a semmi ágán” üldögélve a híres Homokvárban aligha tehet mást, mint hogy ekként dúdolgat a Palicsi-tó felől érkező hűvös fuvallatban: „velük szitálom át /a semmit akárha először / naponta mindig kitartóan / már-már mániákusan újra és újra” (Naponta újra és újra).

(Jelenkor Kiadó, Budapest, 2017, 380 oldal, 3499 Ft)

NEM TUDJÁK A CIVIL SZERVEZETEK, MIT KEZDJENEK A MOMENTUM NÉPSZAVAZÁSÁVAL

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2017.11.09.


Jövő héten indítja népszavazási aláírásgyűjtését a civileket vegzáló törvény eltörléséről a Momentum. Kérdéseket tettünk fel a pártnak és több, a törvény ellen korábban tiltakozó civil szervezetnek, illetve civil szervezetekben dolgozó emberekkel is beszéltünk, hogy kiderítsük, lesz-e együttműködés a népszavazási kampányban a párt és a civil szektor között.

Még kedden kérdeztük levélben a Momentumot, tervezi-e a párt felvenni a kapcsolatot civil szervezetekkel az aláírásgyűjtési kampány kapcsán, és ha igen kikkel. Mivel a kérdésfeltevés egy nappal a Kúria népszavazást engedélyező döntése után született, a Momentumnál még nem tudtak konkrétumokkal szolgálni, mint mondták:

“A következő napokban vesszük fel a kapcsolatot minden olyan civil szervezettel, amely érintett lehet az ügyben – és természetesen ezen szervezetek megkeresését is várjuk. Az látszik, hogy a kormány a törvénnyel nagyon sokféle szervezetet bélyegezhet meg “külföldről finanszírozott szervezetként”, a Bátor Tábortól kezdve a Magyar Vöröskereszten át a jogvédő tevékenységet folytató Helsinki Bizottságig.”

Mi ez a civileket vegzáló törvény?
Még júliusban fogadta el a parlament azt a törvényt, amely kötelezően előírná azoknak a civil szervezeteknek, amelyek legalább 7 millió forint külföldi támogatásban részesültek, hogy ezt honlapjukon és írásos anyagaikon tüntessék fel. A tervezet egyértelműen a putyini és izraeli civil-ellenes törvényt másolja. A civil szerveztek szerint a többség célja az, hogy megbélyegezze ezeket a szervezeteket. Ezért a törvény hatályba lépése után több érintett szervezet, a TASZ és a Helsinki bizottság is jelezte, nem fogják betartani azt. A törvénnyel egyébként több gond van. Nem egyértelmű például a törvény szövege alapján, mely források minősülnek külföldi támogatásnak.

Azt is mondták, hogy ez a népszavazási kezdeményezés szerintük “nem a Momentumról, hanem a civil társadalomról szól, a népszavazás a civil társadalom ügye.”

Ezt az állítást viszont nem vallják osztatlanul a civil szervezetek...

NEM SZERETIK AZ ÁLLAMI ELLÁTÁSBAN A MAGÉNBETEGEKET

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: KUSLITS SZONJA
2017.11.09.


A szakemberhiány mára a magán egészségügyben is problémát tud okozni, ha hamarabb lettek volna magánszolgáltatók, akkor sokkal több orvos maradt volna az országban – erről Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója beszélt kedden. A kórház tízéves fennállása alkalmából tartott konferencián elhangzott: komoly probléma a lakásrendelők kiterjedt rendszere is, mely átláthatatlanná teszi a jelenlegi viszonyokat.

A szakember szerint a magánszolgáltatók megjelenése egyébként nem a probléma, hanem maga a megoldás az orvoselvándorlásra, ugyanis sok szakember, aki külföldre menne, inkább marad, és félállásban valamelyik magán intézményen is dolgozik. Ezzel már megfelelő jövedelemhez juthat. A dolgozóknak gyakran karrierlehetőséget is biztosítanak a magánszolgáltatók, ők például maguk képzik a szakembereket.

Bár jelenleg úgy tűnik, jót tesz a rendszernek, hogy a magánrendelés legalább itthon tartja az orvosokat, akik így az állami egészségügyben is dolgoznak. A helyzet azonban idővel könnyen átfordulhat, ugyanis pár éven belül sok orvos teljesen otthagyhatja az állami egészségügyet, és csak a magánszektorban helyezkedhet el, ahol kizárólag a gyógyításra koncentrálhat megfelelő asszisztenciával.

– Kezdetben lehetetlen vállalkozásnak tűnt, hogy magán-fekvőellátásból el lehet érni a méretgazdaságossághoz szükséges betegszámot, és 4000 négyzetmétert meg lehet tölteni magánbetegekkel – mondta az igazgató. Mégis, mára olyannyira népszerűvé vált ez a fajta ellátás, hogy a magánkórházban jelenleg 250 szakember dolgozik, és az évi árbevétele eléri a 2 milliárd forintot. Eddig körülbelül 200 ezer embert kezeltek, a többség pedig visszatérő beteg...

EZEK A CÉGEK OLYANOK, MINT EGY PUTTONY, FOLYAMATOSAN ÉRKEZNEK BELE AZ ÉRTÉKEK

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2017.11.09.


Mészáros Lőrinc irdatlan birodalma jelentős részét egy Konzum nevű részvénytársaság alá szuszakolta az idén, és a csoporthoz tartozik még két másik tőzsdei cég is, az Opus Global (nemrég még Opimus volt) és az Appeninn is. 

Van bennük minden: szállodák, az MKB bank egy jelentős része, mezőgazdasági vállalkozások, gyárak, újságok, energetikai és informatikai cégek, egykor Spéder Zoltánhoz tartozó befektetési alapok, irodaházak, összesen 40 vállalat. Jelentős részüket az idei év első felében vásárolta fel Mészáros Lőrinc az üzlettársaival, és amikor kiderült, hogy mely részvénytársaságokba szervezi be őket, akkor ezek papírjai elképesztő tempóban kezdtek drágulni.

A Konzum 5106 százalékot, az Opus Global 1423 százalékot, az Appeninn 293 százalékot emelkedett az év elejétől múlt péntekig. Ezek brutális számok.

A nagy menet egészen keddig tartott, amikor gyorsan esni kezdett az árfolyamuk, hogy aztán szerdán már megint emelkedjenek. Vannak tehát a kilengések, de összességében az idei év leglátványosabb tőzsdei eseménye az volt, hogy nagyon sokan, és általában egyre drágábban kezdték venni a papírokat.

Sokan gondolják, hogy a miniszterelnök barátjának agresszív felvásárlási láza csak jó üzlet lehet, és a Mészáros beszállásával az addig pangó vagy éppen bukóra álló társaságok hirtelen a budapesti tőzsde második vonalába kerültek, közvetlenül a klasszikus óriások, például az OTP, Mol, a Telekom és Richter mögé...

SZERETÜNK HÜLYÉK LENNI, AZT PEDIG KIFEJEZETTEN JÓL VISELJÜK, HA A NYAKUNKON ÉLŐSKÖDNEK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2017.11.09.


Hamarosan lesz népesedéspolitikai intézet, csak szólok. Miután megalakult a családügyi kabinet, mindjárt döntöttek is arról, hogy Kopp Máriáról fogják elnevezni a leendő népesedéspolitikai intézetet. Nyilván gyarapodnak a családok – az a néhány a húsosfazék körül – kell a munkahely az időközben felcseperedett gyereknek, keresztgyereknek, unokatestvérnek. Semmi baj, örömmel finanszírozzák a magyar családok ezeket a projekteket. Szeretünk hülyék lenni, azt pedig kifejezetten jól viseljük, ha a nyakunkon élősködnek. Lehetőleg jó sokan.

Csak remélni tudom, hogy Orbán Gáspár szektája hamarosan nem elégszik meg a kézrátétellel való gyógyítással – az ima erejével gyógyítanak rákot, lovasbalesetben megsérült térdet, gerincferdülést és talpba fúródott szálkát, ezekkel ők maguk dicsekszenek el a közösségi oldalukon -, hanem hamarosan kezelni tudják a meddőséget, illetve remélhetőleg a miniszterelnöki sarj odahat, hogy egyre több legyen az ikerterhesség. Azért remélem, megbeszélték a dolgot a HIT gyülis vezérrel, nehogy aztán háborúskodás legyen a vége.

Tehát a kormánynak van szaporodáspolitikája, vagy népesedéspolitikája, vagy micsodája. A mi nagyobb örömünkre, természetesen. Meg is tesznek mindent annak érdekében, hogy egyre több gyermek szülessen. A gyermekek után járó adókedvezménytől kezdve az ingyen osztogatott milliókig lakásvásárlásra, igazán széles a paletta. Igaz ugyan, hogy ezek az intézkedések éppen azoknak nem segítenek, akik alacsony keresetűek, de soha nem is ez volt a cél.

A terv az lehet, hogy átrendezik a társadalmat. Az alacsonyabb iskolázottságú, alacsony jövedelmű rétegek lehetőleg ne nagyon vállaljanak gyermeket – ha vállalnak, vessenek magukra, amikor a távoli faluban kiderül, hogy az anyukának nincs elég teje és a tápszerre allergiás a kicsi, mert a környéken nincs orvos, ügyelet főleg nincs és mire eljutnak vele az orvoshoz valahogy (tömegközlekedés és autó híján szívességből), addigra vagy él a gyerek, vagy nem. Ugyanez igaz egy egyszerű méhcsípéskor jelentkező allergia, vagy bármilyen baleset, hirtelen fellépő súlyos betegség esetén és nem csak a kisbabákra érvényes, hanem mindenki másra, főleg az idősekre is.

Ezek a családok nem tudják igénybe venni az adókedvezményt, mert nincs annyi jövedelmük, sem a lakásvására osztogatott ingyenpénzt – a közpénzből, természetesen -, mert nincs saját erő. Ők azok, akik felelősen gondolkodva eleve sem vállalnak gyermeket, mert tudják, hogy nem lesznek képesek finanszírozni az oktatását, közmunkásnak pedig senki nem szánja a gyerekét...

DARABOKRA HULLIK ORBÁN URALKODÁSÁNAK SZIMBÓLUMA

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2017.11.09.


Mi az? Orbán uralkodásának szimbóluma, átadták többször, szétlopták közben, most szétesik. Hát a Várkert Bazár! 

Az Urbanista blogot aztán nem lehet ideológiai részrehajlással vádolni: mindenben igyekeznek meglátni a szépet és a jót is. korábban olyan címekkel jelentkeztek, mint „Tudjátok, mi a legmenőbb az új Várkert bazárban? Mutatjuk!”, de mostanra náluk is kiborult a bili:

„Szó szerint szétesik a Várkert Bazár” címmel jelentettek meg egy cikket, amiben fotókon bizonyítják, hogy

„A Várkert Bazár szókapcsolat ugyanis a magyar nyelvben mára a buhera szinonimája lett.”

A cikkben szereplő fotókon ugyanis a két éve átadott kormányzati szimbólumon az látszik, hogy
  • széthullott a rekonstruált Jungfer-kovácsoltvas kerítés,
  • beázik az épület a legkülönbözőbb helyeken,
  • pattogzik le a festés,
  • hullanak le a burkolatok.
(Amikor először újították fel, pár hónappal az egyik átadása után, ugyanezek a hibák fordultak elő.)

Az ok nagyon egyszerű: az Index tavasszal arról cikkezett, hogy még Lázár Jánoséknak is sok, amennyit kiloptak az egészből:

„Döbbenetes szabálytalanságok, sorozatos gondatlanság és pénzügyi visszaélések jellemezték az elmúlt években a budai Vár és a Várkert Bazár üzemeltetését. A Lázár János vezette Miniszterelnökség volt a gazdája két olyan nonprofit kft.-nek, amelyik a budai Vár és a Várkert Bazár fejlesztéséért is felelt.

A Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. és a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. egyaránt az Ybl Miklós tér 6. alatt üzemel, mindkettőt Gyutai Csaba fideszes politikus, volt zalaegerszegi polgármester vezeti. Gyutait korábban L. Simon László fideszes képviselő emberének tartották, de akkor is meg tudta tartani fontos posztjait, amikor L. Simont már eltanácsolták örökségvédelmi államtitkári posztjáról.”...

MÉG MINDIG MÉRGEZNEK A RÉGI ÖRÖKSÉGEK

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Greenpeace
2017.11.09.


Rákkeltő kadmium és arzén a talajvizekben, több száz tonnányi higany a talajban, mérgek által veszélyeztetett ivóvízkutak. Ilyen és ehhez hasonló szennyezéseket tár fel a Greenpeace Magyarország a Mérgezett örökségünk című jelentésük második kötetében.

A kiadványt a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes által szervezett „Fizessen a jövő nemzedék?” konferencián mutatták be. A környezetvédő szervezet ezzel is támogatja a zöld ombudsman azon kezdeményezését, mely jogszabályokkal biztosítaná a környezetvédelmi biztosítékadást és az akadozó kármentesítési ügyek megoldását.

A környezetvédő szervezet 2015 óta kezdte el feltérképezni az ország legszennyezettebb területeit, bemutatva, hogy hol milyen szennyezés található, és az adott szennyezés miként érintheti a környezetet és a lakosságot, valamint hogy milyen fázisban tart a kármentesítés.

A Mérgezett örökségünk első kötete tizenöt olyan, gyakran rákkeltő és mérgező anyagokkal szennyezett magyarországi területet tárt fel, amely helyszínek teljes megtisztítása és kártalanítása többnyire azóta is várat magára – hiába követelte a Greenpeace mellett több helyi szervezet, lakos és politikus is a hatósági, illetve a kormányzati intézkedést.

A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes által tartott konferencián most bemutatott második kötetben a Greenpeace Magyarország tizenöt újabb „mérgezett örökséget” mutat be...

MATOLCSY MEGMAGYARÁZTA, MIÉRT NEM SOK 23 MILLIÓ NÉGY (4) DARAB SZŐNYEGRE

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2017.11.08.


Ön szerint helyes, hogy az MNB alapítványa 23 millió forintot költött négy gyapjúszőnyegre?” – kérdezte meg az MSZP-s Bárándy Gergely a jegybankelnöktől. 

Aki erre kifejtette, hogy azok egy jegybanki alapítvány tulajdonában álló épületbe kerültek, a „800 éves múltra visszatekintő épület oktatási és közösségi térként nyílik meg, melyben magas színvonalú angol nyelvű doktori képzés is működik. Az épületnek mind a múltjához és jelenéhez, mind az unikális közgazdász-képzéshez méltó berendezési tárgyakkal kell rendelkeznie.”

Így már persze érthető.

A gyapjúszőnyegeket az Art-Kelim Békésszentandrási Szőnyegszövő és Kereskedelmi Kft. készíti, mely Magyarországon egyedülálló, kézi csomózású szőnyegeket gyárt, megvásárlásukról a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány Kuratóriuma döntött.

Matolcsy szerint a magyar kézi szőnyegszövési szakmakultúra fennmaradását jelenleg alapjaiban veszélyezteti a szőnyegszövő k kiöregedése és az utánpótlás hiánya, valamint a gépi gyártás elterjedése, az alapítvány a vásárlással a tradíció fennmaradását is támogatta.

Tehát még a cél is nemes...

26 MILLIÁRDOS ŐRZÉS-VÉDELMI KÖZBESZERZÉST NYERT A BELÜGYMINISZTER VOLT CÉGÉHEZ KÖTHETŐ VÁLLALKOZÁSOK

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: ERDÉLYI KATALINN
2017.11.08.


Három évig őrzési és recepciós feladatokat fog ellátni különböző állami épületekben a Civil Biztonsági Zrt., a Valton-Sec Kft., a Hunex Team Kft., és a PFM Biztonsági Kft.

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) 2017 márciusában írt ki meghívásos közbeszerzést az üzemeltetési és/vagy ellátási körébe tartozó ingatlanok őrzésére nettó 26 milliárd forint értékben.

A tender eredménye november 8-án jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben, a nyertes négy cég lett:

– Civil Biztonsági Zrt.

– Valton-Sec Kft.

– Hunex Team Kft.

– PFM Biztonsági Kft.

A hivatalos tájékoztatás szerint a cégekkel a KEF 3 évre szóló keretszerződést kötött, ami további egy évvel meghosszabbítható. A cégeknek jelenleg Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Sopron, Kecskemét, Szeged, Gödöllő területén fekvő ingatlanokban kell ellátnia a feladatot, amely részletesen az alábbiakból tevődik össze:

– recepciós szolgáltatás nyújtása: összesen 52 fő, 133.210 óra/év

– személy és vagyonvédelmi feladatok: összesen 264 fő, 1.943.322 óra/év

– egyéb, eseti jellegű vagyonvédelmi feladatok: jellemzően rendezvények biztosítása (50 fő, 210.000 óra/év), pénzszállítás biztosítása (8 fő, 1.800 óra/év), különleges esetekben azonnali vagyonőrzés biztosítása (10 fő, 9.500 óra/év)

A Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) Zrt. Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter volt cége, amely 2010 óta több közpénzes megrendelést nyert már...

EGYRE CSAK NŐ MAGYARORSZÁGON A MUNKAERŐHIÁNY

MÉRCE
Szerző: KRAUSZ FANNI
2017.11.08.


Hihetetlen mértékben nő a munkaerőhiánnyal küzdő cégek száma Magyarországon, a legsúlyosabb az építőiparban a helyzet: ott a cégek 60 %-a jelölte meg ezt, mint a termelést leginkább korlátozó tényezőt. Egy évvel korábban ez az arány 40 % volt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján április és június között ezen a területen kb. 3 ezer betöltetlen állás volt, és azóta ez a szám tovább növekedhetett.

A feldolgozóiparban hasonlóan rossz a helyzet. A vállalatok több, mint harmada (36%) gondolta úgy, hogy az általános munkaerő hiánya a növekedésének legfőbb akadálya, és még többen voltak azok, akik a „képzett munkaerő” hiányát okolták: a feldolgozóipari cégek közel fele (44%).

Ennek az iparágnak csaknem húszezer dolgozóra lett volna szüksége április és június között, és valószínűleg ez a szám azóta sem csökkent (decemberre készíti el erre vonatkozó kimutatását a KSH).

A szolgáltató szektorban a cégek 37%-ának okoz problémát a munkaerő megtalálása.

Szeptemberben kb. 43 ezer betöltetlen állást jelentettek be összesen a foglalkoztatók a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint. 134 ezer volt meghirdetve és 88 ezerre nem találtak embert.

A szakmai szervezetek a hivatalos adatoknál (50 ezer hiányzó fő) nagyobbra teszik versenyszférából hiányzók számét: 100-200 ezerre, akik azonnal el tudnának helyezkedni a munkaerőpiacon...

ROHADJAK MEG, HA VAN ÉPESZŰ EMBER, AKI ERRE IS AZT MONDJA, HOGY RENDBEN VAN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2017.11.08.


Ja, és akkor arról még csak szó sem lesz, hogy a többi között Rogán Antal és Kósa Lajos (anyám, borogass!) részvételével megalakult a családügyi kabinet. Arról nem is beszélve, hogy OTP új, XIII. kerületi irodaházának építése mi a büdös picsáért nemzetgazdasági szempontból kielmelt jelentőségű ügy a kormánynak. Szóval:

– Sörpadokon és műanyag székeken görnyedve tanulnak hónapok óta a halásztelki iskolások, vagy legalábbis egy részük. A szeptemberre ígért iskolabővítés és felújítás a tanév végére tolódik ki, mivel az iskolát működtető önkormányzat csak augusztusban kezdte meg az egyik iskolaépület bővítését egy extra emelettel, a beruházás így nem készülhetett el iskolakezdésre. Nem mellékszál, hogy az önkormányzat tavasz óta várt a hiteligénylésük benyújtásához szükséges kormányzati engedélyre, ám amikor ez augusztusban sem érkezett meg, saját erőből kezdték el a munkálatokat. A bővítés halaszthatatlan, ugyanis a durván túlzsúfolt iskolába a következő tanévben már nem vehettek volna fel minden oda tartozó gyereket. Lényeg, a lényeg: tíz osztálynyi gyerek még hónapokon keresztül fog ingázni nap mint nap az iskola és a városban szerteszét szórt ideiglenes tantermek között. (Abcúg)

– Magyarország 420 millió forinttal támogatja négy iskola és egy kórház újjáépítését a nigériai maiduguri katolikus egyházmegyében – közölte az emberi erőforrások minisztere szerdán az MTI-vel. Oliver Dashe Doeme maiduguri püspök ugyanis júliusban látogatott Magyarországra és kért támogatást Orbán Viktor miniszterelnöktől. És megadatott.

Jó, jó, jó. Tudom, hogy Nigéria nem a kecskebaszó arabok hazája, miként Vietnam sem az, ahol 500 ágyas onkológiai kórházat épít az orbánviktori gondviselés. Azt is tudom, hogy nem kell hisztizni és szemet forgatni párszáz rohadt millió forinton (ez sem ügy, ahogy az összes többi nagyvonalú milliók és milliárdok sem azok, amelyekből a világ megszámlálhatatlan országában jótékonykodunk, mert megtehetjük). Aki ennyi pénzből négy iskolát és egy kórházat is képes felújítani, az tuti nem egy Mészároslölö, hanem egy közönséges Olcsójános. Najó, nem vagyok hülye, hogy azt feltételezzem, ennyi pénzből építik újjá a Boko Haram pusztításait, ez nyilván csak egy szimbolikus támogatás, bár szerencsére az is teljesen világos, hogy a nigériai korrupció sem ma jött le a falvédőről.

Csak az a bajom nekem, hogy miközben persze a rászorulók, nyomorultak, szerencsétlenek megsegítését alapvető emberi kötelességnek tartom (akkor is ha az ember nem püföli téglaporosra a mellét, hogy ő mekkora nagy keresztény), arra azért baromira kíváncsi lennék, hogy amikor nincs szaros ötvenmillió forint egy hospice ház működésének biztosítására, és azért is könyörögni kell, hogy a méltóságos Balog egyáltalán megfontolja a dolgot; amikor alig van már gép a rákos magyarok gyógyítására; amikor a gazdasági sikereink csúcsán a pucér seggünk is kilóg a V4-es gatyából, mi a jóisten haragjával lehet megmagyarázni ezt a nagyon rossz viccet? Ami úgy kezdődik, hogy egy nigériai püspök megtalálta a térképen Magyarországot, és elhatározta, hogy annak uralkodójától kér egy kis zsebpénzt. Mi a fene történik ebben az országban és még minek kell történnie ahhoz, hogy ennek az elmebeteg, rosszhiszemű pénzszórásnak vége legyen?

Egyszerűen nem értem. Ha én, műanyagkeresztény bolsevik vagyok annyira embertelen megélhetési szarrágó, hogy megtagadom a segítséget háború elől menekülő nyomorultaktól, mert én akarom eldönteni, hogy kivel akarok együttélni (és kecskebaszó sötétbőrűekkel nem vagyok hajlandó!), miközben azzal riogatom a kretén választóimat, hogy fejenként sokmillió forintot fognak kivenni a zsebükből a gonosz brüsszelek és sorosgyörgyök, ha beengedem ide az idegen kultúrájúakat, akkor legyen már annyi következetesség a geci húzásaimban, hogy ne vegyek ki én 400 milliót a zsebükből, csak azért, mert ezek a nyomorultak nem azok a nyomorultak.

Főleg addig ne, ameddig egy gyászos kormányzati engedély aláírására is baszok rá, és szakmányban szívatok egyébként is szarrá szívatott iskolásokat. Vagy haldokló embereket, vagy még nem haldokló rákos betegeket, és a szerintem – bolsevik műanyagkeresztény szerint – nem létező éhező, nélkülöző magyarokat úgy általában...

KIKKEL TÁRGYALT TITOKBAN TRUMP EMBERE BUDAPESTEN? SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2017.11.09.


- Trump egyik volt tanácsadójának lefagyott a memóriája, amikor a törvényhozásban arról kérdezték, kikkel is tárgyalt titokban jó egy éve Budapesten;

- Orbán Viktor valószínűleg Tajaninak is beint;
- Lengyelország és Magyarország megsérti az uniós szolidaritást, de az sem járja, hogy nyugati tagállamok meg adócsalók előtt nyitják ki a kiskaput.

Hungarian Free Press

Az újság azt tanácsolja, figyeljünk alaposan oda, mit is mondott Trump volt külpolitikai tanácsadója zárt ajtók mögött a Kongresszus Hírszerzési Bizottságában, mert a most nyilvánosságra hozott, 243-oldalas anyag máris közelebb visz annak megértéséhez, hogy miért kellett távoznia az előző magyar nagykövetnek. A testület azután nyomoz, hogy beleavatkozott-e Oroszország tavaly az amerikai elnökválasztásba. Carter Page vallomása nyomán bajba kerülhet korábbi főnöke, Gordon, pl. azért, mert a választás előtt többször is Budapesten járt, és ott kapcsolatba került az Antal József Tudás Központtal, amely a cikk szerint közismerten a magyar kormány egyik pénzmosodája. Az intézmény célja, hogy tisztára mossa Orbán Viktor rengeteg jogsértését. A washingtoni törvényhozás nevében eljáró illetékesek, illetve Mueller különleges ügyész bizonyára szeretné tudni, Gordon miként profitált a magyar kapcsolatból, továbbá hogy ő és a főnöke, Jeff Session miért árasztotta el dicsérettel a kampány során azt a magyar kormányt, amelyet sokan, köztük az Európai Parlament az emberi jogok és a jogállam megszegőjeként bélyegzett meg.

Page-et a többi közt arról faggatták a képviselők, milyen kapcsolatok fűzik Szemerkényi Rékához, aki a magyar kormány nagykövete volt Washingtonban, azé a Magyarországé, amelyet széles körben Putyin trójai falovának tekintenek az EU-ban, azé az államé, amelyről bárki tudja, aki csak kicsit is konyít a külpolitikához, hogy az orosz titkosszolgálat európai főhadiszállása. A korábbi szakértő pár hónapja már bevallotta, hogy tavaly május 1-jén Budapesten járt, akkor azt állította, hogy pihenni akart. A Kongresszusban viszont most a nyomás hatására elismerte, hogy az utat a magyar kormány szervezte. Azt is bevallotta, hogy találkozott magyar illetékesekkel, az orosz-amerikai kapcsolatokat tekintették át, és hogy ezeken a beszélgetéseken oroszok is jelen voltak. Ám amikor a tárgyalópartnerek kilétéről meg a részletekről kérdezték, hirtelen elromlott az emlékezőtehetsége. Pedig az is kiderült, hogy az egyik magyar tisztségviselővel hazatérte után is tartotta a kapcsolatot. De hát Gordon is amnéziába esett, amikor azt próbálták megtudni tőle, hogy ő miért kereste fel Magyarországot, és hogy milyen pénzügyi szerződések kötik az Orbán-kabinet egyik pénzmosó intézményéhez. A szerző, Göllner András, fontosnak nevezi, hogy rövid pórázon tartsák azokat a tanúkat, akik képesek eltűntetni a bizonyítékokat, vagy mint Gordon, megpróbálták őt elhallgattatni ebben az ügyben. Szóval a következő hetek igencsak izgalmasnak ígérkeznek Trump választási csapatának trükkjeit illetően.

Washington Post


A lap nem tartja valószínűnek, hogy Magyarország az Európai Parlament elnökének közbeavatkozására lefújná a Soros-ellenes nemzeti konzultációt. A kampányból már csupán két hét van hátra és a magyarok többsége támogatja Orbán Viktort. Úgy ítéli meg, hogy az EU rá akarja kényszeríteni menedékpolitikáját az országra. A bevándorlás és a kvóta igen fontos kérdés a választások előtt, ám az akciót élesen bírálják emberi jogi szervezetek, illetve az EU illetékesei, mivel azt gyűlöletkeltő propagandának tartják. Az újság magyarázatként hozzáteszi, hogy a konzultáció nem az unió politikájával foglalkozik, hanem a zsidó emberbarátra, Soros összpontosít, őt tette meg fő gonosztevővé az ország elleni összeesküvésben. A miniszterelnök azt állítja, hogy Brüsszel az üzletember kezéből eszik, amikor arról van szó, hogy közel-keleti és afrikai migránsokkal árasszák el Európát. A Soros-terv lett a Fidesz választási hadjáratának központi eleme.

A kérdőívet úgy szerkesztették meg, hogy az sugallja a választ, ideértve a teljes elutasítást. Úgy tűnik, azt is magában foglalja, hogy Brüsszel az eredetileg tervezettnél sokkal több menekültet igyekszik az országba telepíteni. Nem veszi ugyanakkor figyelembe, hogy az EU mennyit költ az áradat leállítására, mint ahogy azt sem, hogy egy főre vetítve Magyarország kapja a legtöbb közösségi támogatást. Tavaly ugyancsak közpénzből finanszírozták a Soros elleni plakátkampányt és az óriásposztereket sok helyütt zsidóellenes jelszavakkal firkálták össze...

NE ÖRÜLJÜNK MÉSZÁROS LŐRINC CÉGEINEK MÉLYREPÜLÉSE MIATT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: ZSEBESI ZSOLT
2017.11.08.


Orbán gyengülése állhat a tőzsdei fiaskó mögött. Mészáros cégeinek igazi tulajdonosától, a kormányfőtől vonhatták meg a bizalmat a befektetők.

Kéretik reálisan gondolkodni! Nem okos dolog örülni, amiért második napja mélyrepülésben vannak Mészáros Lőrinc, az ország legtehetségesebb és legsikeresebb gázszerelője cégeinek részvényei. Az Opus- és az Appeninn papírjai kedd után szerdán is, – amikor e sorokat írom – ismét 15 százalékos mínuszban állnak.

Ez nem lehet öröm, de még csak káröröm forrása sem, hiszen a felcsúti polgármester, Orbán Viktor (nem)strómanja a mi pénzünkkel játszik. A közbeszerzések segedelmével lenyúlt és így közpénz jellegüktől megfosztott milliárdok elfüstölése a mi kárunk és mi fogunk miatta szívna a végelszámoláskor, aminek időpontja vészesen közeleg, még ha nem is mindjárt holnap lesz.

Minket ér ugyanis kár, amikor majd nem lesz fedezet Lőrinc számláján, hogy tartozását leróhassa Mária (köz)munka alapú országa állampolgárainak, akik a nem távoli jövőben – teljes joggal – vissza fogják tőle követelni ma még megszámlálhatatlannak tűnő jószágait, mint amelyek egyszerű lopás, csalás, hatalommal való visszaélés, korrupció eredményeképpen, az ország kormányfője, bizonyos Orbán Viktor közreműködésével kerültek névleges birtokába.

Nehéz megmondani, hogy a magyar vállalkozói társadalom koronázatlan királya, az ország legdinamikusabb üzletembere, a magyar tőzsde Mozartja miért vesztette el a befektetők bizalmát. Ismerve vagyona keletkezésének nem túl bonyolult, de inkább drót egyszerű módját, ami korrupción, politikai befolyással való visszaélésen alapul, csak arra lehet következtetni, hogy tartótisztje, Orbán Viktor pozícióinak gyengülése állhat a tőzsdei fiaskó mögött. Ki másban vesztették el bizalmukat a befektetők, ha nem Mészáros cégeinek igazi tulajdonosában, a magyar kormányfőben?...

VITÁBA SZÁLLNI AZ ÉVSZÁZADOKKAL - PROFÁN KÍSÉRLET: A KAPITALIZMUSBÓL A SZOCIALIZMUSBA ÉS VISSZA

MÉRCE
Szerző: BALÁZS GÁBOR
2017.11.07.


Még elgondolni is: itt, a “Szemjonov”-vendéglővel átellenben (“Utcán át kiszolgálás nincs”), az úttesten, ahol vásott botosokat árulnak ünnepnapon, ahol máskor pisilni guggoltatják a vén mámik a gyerekeket, a kereszttel megpecsételt ásító sivárság kellős közepén holmi Ivan Beszpalov (vagy éppen Fjodor Kubiskin) vitába szállt az évszázadokkal

(Ilja Ehrenburg: A Harácsoló, 1924, 43.o.)

Nem véletlen, hogy a “történelem vége” akkor lett divatos szlogen (ma ugyan nem divatos, noha majd mindenki hisz benne: a tőkés rendszeren túl nincs semmi, még elgondolni is képtelenség olyasfélét) amikor valami nagy, valami történelmi véget ért. 1917: a kevés évszámok egyike, amely az egész világon szimbólum, senkinek sem kell különösebben magyarázni, miről van szó.

Egyébként tényleg: miről van szó?

A könyv, melynek tulajdonképpen az apropóján szólni szeretnénk ezen nagy politikai terv, lényegében a „létező szocializmus” pár jellemzőjéről, Rita di Leo munkája. A szerző az ún. operaismo, ezen olasz, az ötvenes években létrejött, marxista teoretikus és mozgalmi irányzat „szovjet-szakértője”. Éppen az ebből a teoretikus tradícióból fakadó eszmei háttér teszi igazán érdekessé könyvünket, gazdagíthatja a magyar olvasót sajátlagos megfontolásaival.

Di Leo tulajdonképpen szakít azokkal az elbeszélésekkel, melyekben a közös, központi elem, hogy maga a munkásosztály nem a szovjet-történet főszereplője (ahogy mint jól tudjuk, a hivatalos szovjet ideológia állította róla), hanem tulajdonképpen csupán áldozata. Szerzőnk számára azonban a szovjet-kísérlet hátterében álló politikai terv alapvető jellemzője éppen a munkásosztály hatalomba emelése volt.

Jól tudjuk – nem teljesen ez történt. De Rita di Leo felhívja a figyelmünket, hogy nem is teljesen az ellenkezője...

AHOL A RENDŐR SEM MINDIG AZ, AMINEK LÁTSZIK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: HATÁRÁTKELŐ / ANDRÁS
2017.11.09.


Némileg talán szokatlan poszt következik ma, és nem csak azért, mert főhőse, András igazi világutazó, aki perui élményei elmesélésével mutatkozik be, hanem azért is, mert az őt meginterjúvoló Tamás a blogon nem megszokott formában írta meg a történetet. Azért remélem, tetszeni fog nektek, csakúgy, mint András fotói...

András igazi világutazó, saját számításai szerint eddig 77 országban járt szerte a nagyvilágban. Bakancslistáját tovább pipálgatná a következő években is. Nekem perui élményeiről mesél, és mint mondta, mindenkinek javasolja az országot, ahol rengeteg látnivaló van.

Szokás mondani, hogy az első benyomás nagyon fontos, nos, ha ebből indulunk ki, akkor az András-Peru kapcsolat messze nem ideálisan indult, hiszen a Limába való megérkezés utáni néhány óra nem telt felhőtlenül.

„Addig nem voltam Dél-Amerikában. Ide megérkezni nem ugyanaz, mint Európa bármely városába. Azon a napon ráadásul népszámlálás is volt Peruban, tehát az emberek nem mozdulhattak ki a lakásukból. Üresek voltak az utcák, és sötét is volt. Tisztára olyan volt, mintha egy szellemvárosban lettünk volna” – mesélte az első pillanatok nem túl szívderítő benyomását.

Aztán nem sokkal később megváltozott a hangulat, hiszen mire beértek a szállásra, addigra már a helyiek is nekiindultak az utcáknak, vagy ahogyan ő fogalmazott, „már ők is mozgolódhattak”...

EZT MONDTA AZ ATV-NEK A NEMZETI KONZULTÁCIÓ MIATT MEGTÉPETT VAK ZONGORAMŰVÉSZ


ATV.HU - ITTHON
Szerző: atv.hu
2017.11.08.


...A művész azt mesélte az ATV Híradójának, hogy éppen olvasott, amikor becsöngettek. Azt hitte a postás az. Azt kérdezték tőle, kitöltötte–e már a konzultációs kérdőívet. Ő azt válaszolta nem, mert már kidobta azt a szemetesbe. "A hölgyek felháborodtak, mondták a magukét, Soros bérenc vagyok, meg migránspárti. Meg elkezdtek magyarázni, hogy mi lesz hogyha itt az arabok ellepik az országot és közben húzogatták a fülem meg a hajam" - mesélte Weszely Ernő.

A férfi azt mondta, a tettlegesség ellenére a legjobban a verbális inzultus fáj neki.

Végül a szomszéd vetett véget a helyzetnek, amikor kinézett az udvarra, és megkérdezte, hogy segíthet-e valamiben. Azt, hogy bántották a férfit nem látta.

"Békés beszélgetést folytattak és hazugság, amit a harmonikaművész állít" - ezt írta közleményében a Fidesz az önkéntesekre hivatkozva. Szerintük az incidenst a Ron Werber befolyása alatt álló LMP-s média találta ki. Azt írták: "az álhírt az a Weszely Zsuzsa közölte nyílt levélben, aki az LMP fizetett kommunikációs tanácsadója". Hozzátették: az LMP újra és újra bebizonyítja, hogy Soros György érdekeit szolgálják, azzal, hogy a nemzeti konzultáció egyik leghangosabb támadói.

Az ATV kereste a fideszes vezetésű óbudai önkormányzatot az ügyben. Szerették volna megtudni, hogy ismerik-e az önkénteseket. Válaszukban azt írták: az önkormányzatnak annyi köze sincs az ügyhöz, mint az ATV-nek, amely politikai provokációba akarja belevinni az önkormányzatot.

VITA VAGY ZÉRÓ TOLERANCIA? LEÜLJÜNK-E A JOBBOLDAL KÉPVISELŐIVEL?

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: ZINA MIHAILOVA
2017.11.08.



Felmerül az örökzöld kérdés, ami mindig felkavarja az állóvizet. Szabad e leülni, vitázni egy nácival vagy olyan emberrel, aki más politikai nézeteket vall, mint mi?

Ha jól emlékszem egy ismerősöm irt erről még tavaly közösségi oldalán, amire én is reagáltam s jó nagy csetepaté lett belőle.




„… valakit annyival elintézni, hogy náci ugyanolyan megbélyegzés, mint amikor valakire azt mondom, hogy buzi…”

Ne fogadjuk el egymás álláspontját, de ismerjük meg mélységében. Nem kell a végén barátoknak lenni”.

Én az első idézetbe behelyettesíteném a fideszeseket is.

A saját véleményem az, amit akkor is közzé tettem, hogy sok földhöz ragadt demokratának, akik zéró toleranciát hirdettek ez bizony nem tetszik. Bojkott akkor engedhető meg, ha erős demokratikus jogállamban élünk. De egy olyan országban, ahol megszámlálhatatlan neonáci mozgalom garázdálkodik, ahol a Jobbik a 2. legnagyobb párttá nőtte ki magát, ahol a kormány is már szélsőjobb politikát folytat, mégis hová zárkózzunk be? A négy fal közé és csukjuk be a szemünket és fülünket?

Beszélgessünk és vitázzunk egymás között? Töviről hegyire ismerem már az álláspontokat, pedig sok embert nem ismerek személyesen.

Tanulmányokból, cikkekből stb. nem lehet megtudni, hogyan gondolkodnak azok, akik más eszmét vallanak. Persze átlagembereknek nem ajánlom, mert az ilyen beszélgetésekre szakmai szempontból nagyon alaposan fel kell készülni. De akár itt is megindulhatna egyfajta párbeszéd a fideszesek és a baloldaliak közt. Én picit másra gondoltam mikor a szakértelemre céloztam...


OKTATÁSUNK SZENT TEHENE, A KÖTELEZŐ IRODALOM

KARVALYOK FÖLDJE
Szerző: Karvalyok Földje
2017.11.08.


Megint felvetődött a kérdés, nem lehetne-e szűkíteni a kötelező olvasmányok körét? Ezúttal a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, Fenyő D. György dobta be a véres húst a cápák közé, azt azonban borítékolni lehet, javaslata kisebb fodrozódásokat okozhat a magyar irodalomtanítás cirka hatvan éve háborítatlan posványában, ám mindent elsöprő és megújhodást hozó cunamit nem fog gerjeszteni.
A magyartanárok elviekben illetékeseknek kellenének, hogy legyenek kötelező olvasmány ügyben, de vannak még illetékesebbek, ezek pedig azok az anyukák, akik gyermekeikkel együtt végigszenvedik a kötelező olvasmányokat. Szerencséjük (vagy inkább szerencsétlenségük?), hogy a művek 99%-a nem ismeretlen előttük, hiszen ők maguk is kötelezően végigrágták magukat ezeken annak idején és a mai nagymamáknak-nagypapáknak sem okoz nagy fejtörést, vajon mi lett Nemecsek Ernő sorsa és mi történt Bánk Bánnal. Mintha a magyar köznevelésre nem lenne érvényes az a filozófiai alaptézis, miszerint kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba belelépni, pedig dehogy nem, az elmúlt 20 év gyökeres világváltozása sem késztette a szakembereket a téma újragondolására. Az elmúlt 10 évről meg már ne is beszéljünk, hogyan is versenyezhetne akár a legbutább androidos játékkal is a Kőszívű ember fiainak unalomba fulladó világa?
Az édesanyák már tudják (és egymásnak el is mondják), ha nem akarják, hogy a csemetéjük egyest kapjon irodalomból, netalán sírógörcsben fetrengjen otthon amiatt, hogy hatodjára sem jutott túl az éppen aktuális olvasmány huszadik oldalán, akkor a Google a legjobb barátjuk. Persze nekiveselkedhetnek és újra elolvashatják a Kőszívű ember fiait meg a Légy jó mindhaláligot is, de lássuk be, mindennek van határa és sokkal egyszerűbb ráguglizni a témára (azaz a cselekményre és a szereplők jellemzéseire), mint hosszú estéket tölteni érdektelen tájleírásokkal meg szinonimaszótárokat bújni, az évszázadok során sok méltán elfeledett szó mit is jelent. A kegyetlen szülő imázst követve azt az utat is választhatják, hogy már június végén odateszik a gyerek elé a következő tanévre kirótt penzumot, hajrá, itt a nyár, nehogy már jól érezd magad, napi húsz oldal letudásával végezd ki, jobb túllenni rajta. De miért kényszerítené egy gyermekét szerető szülő ilyenre utódát? Persze mindig vannak olyanok, akik azt mondják, ha ők kibírták anno, akkor kibírja a kölyök is, nem fog az neki megártani, hajrá klasszikus műveltség. Hogy örökre megutálja az olvasást? Kit érdekel, pláne ha a szülő sem vesz évente egy könyvnél többet a kezébe, az is a szakácskönyv és a karácsonyi beigli receptje kell belőle. Jöhet még a fenyegetés, ha belepusztulsz, akkor is elolvasod, a gyerek meg vagy átszenvedi magát a sokszáz oldalon vagy felköti a gatyaszárát és ráguglizik ő maga a témára a tanár által kiadott kérdések alapján...