2017. november 22., szerda

140 ÉVE SZÜLETETT ADY ENDRE, A LEGJOBB MAGYAR ÚJSÁGÍRÓ


MÉRCE
Szerző: VÁGÓ GÁBOR
2017.11.22.


Ma 140 éve látta meg a napvilágot Érmindszenten Ady Endre. Ady nemcsak kiemelkedő költő, hanem a magyar sajtótörténet mindmáig legjelentősebb alakja is. Az életet nagy kanállal faló Adyt előbb ismerte meg a közvélemény véleményformáló újságíróként, mint jelentős költőként.

Akik a verseivel szeretnének emlékezni, azoknak ajánljuk ezt videót, ahol egy órán át szaval Latinovits Zoltán Ady verseket.
Mi viszont újságírói munkássága előtt lengetjük meg a kalapunkat. Publicisztikai fordulataival új nyelvet teremtett. Írásaiból kiviláglik a vívódó személyisége, és szabadságvágya. Szuggesztíven tudott elfogult lenni. A publicisztikát, mint a magánsérelmek megtorlásának eszközét is használta, de harcias hangvétele mögött mindig az igazságérzete szól. Az alábbiakban közlünk egy hírt a közelmúltból, és a rá rímelő Ady publicisztikát. Éreztetve azt, hogy mennyire aktuálisak mindmáig az alkotásai egy olyan műfajban, ami elméletileg csak a kortársaknak mondana valamit...

AZ ÁLHÍREKET IGAZIAKKAL KELL LEGYŐZNI

SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: GÖBÖLYÖS N. LÁSZLÓ
2017.11.22.


A dezinformációt nem lehet elintézni néhány érdekelt kiválasztott közötti vitával, még kevésbé azokat az álhíreket, amelyeknek célja, hogy fékezzék a demokratikus folyamatokat – írja a torinói La Stampa.

Egyre gyakrabban tájékozódunk olyan eszközökön keresztül, amelyeket inkább arra terveztek, hogy kapcsolatba lépjünk egymással, mint arra, hogy informálódjunk. Felelősek vagyunk a technológiáért, amelyet használunk, és azért is, hogy miként használjuk” – jelentette ki Graham Brookie, az Atlanti Tanácson belül működő Digital Forensic Research Lab igazgató-helyettese, aki a közelmúltból részt vett a Pisában tartott Internet-fesztiválon.

A világ 7,5 milliárd lakosából jelenleg mintegy 3,2 milliárdnak van internet-hozzáférhetősége, de nem szabad eltűrni rajta a technológia összeesküvőit. „Az emberek fals történeteket propagálnak ideológiai céljaik elérésére amióta Guttenberg 1439-ben feltalálta a könyvnyomtatást. Tehát a dezinformáció nem új keletű kihívás” – hangsúlyozta az amerikai szakember...

"FELFOGHATATLANNAK TARTOM, HOGY EGY OLYAN ORSZÁGBAN, AHOL NINCS HÁBORÚ, EMBEREK ÉHEZZENEK" - ALFÖLDI RÓBERTTEL BESZÉLGETTÜNK

MAGYARORSZÁG KÚL BLOG
Szerző: DÁVID IMRE
2017.11.22.


Magyarország egyik legnépszerűbb és legbefolyásosabb színész-rendezőjével a rászorulókat támogató civil szervezetek szerepéről, a politika és a közélet állapotáról, a színház és a képzőművészet társadalmi szerepéről és más izgalmas dolgokról beszélgettünk. Alföldi Róbert ma ötvenéves.

Alföldi Róbert Jászai-díjas színész, rendező, a Nemzeti Színház volt igazgatója híres arról, hogy szívesen támogatja a társadalmilag hasznos civil kezdeményezéseket. Az elmúlt években több karitatív szervezet mellé is odaállt: segítette többek között az Oltalom Karitatív Egyesület, a Vigyél Haza Alapítvány és a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekeket felkaroló Világszép Alapítvány munkáját. A Heti Betevő Egyesület felkérésére november 24-én ő nyitja meg a második „Művészek a Heti Betevőért” jótékonysági aukciót, amelynek teljes bevételét az ételosztó szervezet vendégeinek téli ellátására fordítják.

Miért tartod fontosnak azt, hogy támogass egy ételosztással foglalkozó civil szervezetet?

Nagyon egyszerű: azt gondolom, hogy a hozzám hasonló, ismert pofáknak kutya kötelességük odaállni azok mellé, akik rászoruló embereknek segítenek. Főleg, ha mint én, megengedhetik maguknak, hogy ne szarjanak be semmitől – mert nem kell tartaniuk attól, hogy milyen következményekkel járhat az, ha támogatnak egy ilyen ügyet. Fura helyzet, de manapság nem mindenki érzi úgy, hogy ezt megteheti...

MUTÁNSOK

KOLOZSVÁRI SZALONNA BLOG
- VENDÉG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2017.11.22.


...Bejöttem ide, leültem a gép elé, hogy megfejtsem ezt a szennyáradatot. Az nyilvánvaló, hogy ez nem szándékos. Nem arról van szó, hogy a csúti briganti kiválasztja a legundorítóbb kitüremkedéseket, ezt már mondtam a minap, neki ez tetszik, ez az ízlése, az ilyenek között érzi magát otthon. Azt nem értem, hogy ezt a köznép miért tűri. Ezek a televíziós programok általában vacsoraidőben zajlanak, az nem létezik, hogy lehet olyan ember, akinek nem fordul ki a falat a szájából, amikor például meglátja a csepeli birkózót. Nem kell megszólalnia, elég a látvány. Van olyan, aki ettől nem érez heves hányingert? Sokszor mondtam, nem bántunk embereket olyan tulajdonságok miatt, amikről nem tehetnek.

Esetünkben nem ilyesmiről van szó. Lehetne taglalni a folyamatos zabálást, ami nem kötelező, amitől egy különben sem rokonszenves arc még gusztustalanabb lesz, de mondom, nem erről van szó. Hanem kikérem magamnak, hogy egy ilyen módon összerakott figura olyan helyen tartózkodjék, ahol mások is láthatják, ahol például gyerekek lehetnek. És még meg is szólaljon. A belőle áramló lökéshullámok ugyanis igen veszélyesek, mert elárasztják az emberek lakóhelyiségét, ahol a hírközlő eszközüket tartják – mindegy, mi ez, az előlap nem véd meg, átjön rajta a megátalkodott butaság kiszűrhetetlen frekvenciája, és árt. Sebez, lelket, agyat mételyez. Miért van ez? Miért nem hagyott nyomot százezer évek fejlődése, hogyan tűrheti egy egész ország lakossága, hogy olyan mozgó szerves anyagok hatoljanak bele a mindennapi életükbe, amikhez képest a neandervölgyi alfaj bájosnak tekinthető és vonzó egyedekből állt? Miért adhat ki magából hangokat nyilvánosan egy olyan fej, ami leginkább egy hanyagul kifejt tehéntőgyre emlékeztet, és nekem miért kell arra következtetnem, hogy éppen valami benzinkútról és benzinárról próbál beszédre hasonlító zajt kelteni? Miért?

Azt hiszem, tudom a választ. Ennek a rendszernek az a lényege, hogy mindenből a képzelet határa alatt tenyésző legrosszabbat állítsa össze. Ezt nem lehet emberekkel közvetíteni, azok ilyesmire egyszerűen nem használhatók, mert nem alkalmasak rá. Ki kellett alakítani olyan mutánsokat, amik a Nemzeti Együttműködés Rendszere elnevezésű hihetetlen agyrémhez az idők folyamán képesek voltak idomulni. Bizonyára el lehetne érni ezt az emberi fajból választott példányokkal is, de milyen hosszadalmas procedúrával járna ez a kísérlet? Csak a gerinc felpuhítása, majd eltávolítása is hónapokat venne igénybe még a legjellemtelenebb bitang esetében is. Fölösleges. A mi szép országunkban bőven a kihasználható mennyiségen felül van a leírt anyagból. Azt hiszem, a helyzet reménytelen.

SOROS VAN, TERV NINCS, A FIDESZ PEDIG ÚJ HELYZETBEN TALÁLJA MAGÁT

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2017.11.22.


Most Soros György mondja el, mit is gondol a migrációs helyzetről, a globális kihívásokról, az Európai Unió jövőjéről. Elég furcsán hangzik ez a mondat azok után, hogy a Fidesz hónapok óta azt ad a milliárdos szájába, amit csak akar. A Soros-kampány lényegében arról szólt eddig, hogy a Fidesz olyan történetet körített Soros György személye köré, amilyen az érdekeinek megfelelt. Kérdés, hogy mennyi jut el Soros György cáfolataiból a kormányzati propaganda által már alaposan félrevezetett magyar társadalomhoz.

Ha Soros György önmagáról és az elképzeléseiről beszél, akkor lényegében felvázol egy valósághoz valamiben hasonlító képet önmagáról. Nem lehetünk azonban biztosak abban, hogy a magyar választókat egyáltalán érdekli a valóság, illetve a brutális kormányzati kommunikációt meg lehet-e ingatni azzal, ha az érintett személy színre lép. Már az is abszurd, hogy egy embernek azzal kell foglalkoznia, hogy cáfolja a róla terjesztett hazugságokat és féligazságokat, de tegyünk a szívünkre a kezünket, nem ez az első eset a magyar történelemben.

Lehet vitatkozni azon, hogy Soros György időben lépett-e, illetve, hogy használ-e az igazságnak azzal, ha cáfolni akarja a kormány állításait, de tény, hogy új helyzet állt elő. Valahogy úgy érezheti magát most a magyar kormány, mint Németh Szilárd a Parlamentben, amikor bősz soroszása közben Szél Bernadett és Hadházy Ákos „Hazudik”feliratot tartottak fel a háta mögött. Mintha Sorost és a magyar ellenzéket is valamifajta szemérmesség tartotta volna vissza attól, hogy Orbán Viktor és csapata szemébe vágják, hogy ordas hazugságokkal plakátolják tele az országot, és tömködik tele az emberek postaládáit.

Ennek a szeméremnek úgy tűnik, most tényleg vége, mert már nem lehetett szó nélkül tűrni, hogy a saját kénye-kedve szerint írja át a magyar kormány a történelmet és a jelen eseményeit. Minél kevésbé érezték, hogy mélyen felháborodnak az emberek azon, hogy teljesen hülyének nézik őket, ők annál nagyobb ostobaságokkal tömték a fejüket. Tény, hogy a visszafogottság arcátlanságot szült ebben a helyzetben, és ez a szituáció most talán kezd átformálódni...

MEGDUPLÁZZA A FIDESZ A PARLAMENTI FIZETÉSEKET, DE CSAK AZOKAT

B1 BLOGCSALÁD 
Szerző: nickgrabowszki
2017.11.22.


Mindenki másé változatlan marad. 

Gulyás Gergely frakcióvezető. Hende Csaba törvényalkotási bizottsági elnök és Répássy Róbert alelnök (mindannyian: Fidesz) aláírásával került fel a parlament honpapjára kedden az a törvényjavaslat, amelyik saját ún. életpálya-modellt hoz létre az Országgyűlés hivatalában dolgozó tisztviselők számára, akik mostanáig a normális köztisztviselői törvény hatálya alá tartoztak.

A tervezet saját fizetési szabályokat állapít meg számukra. A Normakontroll nevű Facebook-oldal ezt így összegzi:

A javaslat szerint a Parlament tisztviselőinek illetményalapja a KSH által közzétett két évvel korábbi nemzetgazdasági átlagos bruttó kereset lesz, 2018-ra a 2016-os összeg az irányadó, ami 263.171 Ft. Az évek számától függő szorzókkal ez 395 ezertől 684 ezer forintig terjedő alapilletményt fog jelenteni.

Hozzávetőleg duplájára emelkedik az érintettek fizetése...

KILENC GRAFIKON A KORMÁNYMÉDIA TÚLSÚLYÁRÓL - ÍGY ÉRVÉNYESÜL A SOKSZÍNŰ TÁJÉKOZTATÁS ELVE MAGYARORSZÁGON

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: BÁTORFY ATTILA
2017.11.22.


Egy kivételével elérésben is minden hírmédia-típusban túlsúlyba kerültek a kormányközeli médiumok Magyarországon. Az országos napilapok, megyei napilapok, közéleti hetilapok, a rádiók és az esti televíziós hírműsorok piacán több embert ér el a kormányközeli hírtartalom, mint a politikailag semleges, vagy a kormánnyal szemben kritikus kiadványokban és csatornákon. Módszertanilag minden grafikonhoz magyarázatokat fűzünk.

Számos, a magyar média helyzete iránt érdeklődő embert, köztük magyar és nemzetközi kutatókat, újságírókat, állampolgárokat foglalkoztat, hogy noha darabszámra és árbevételre nagyjából elég pontos adataink vannak már a kormányközeli média súlyára, igazából nem tudni, hogy hány embert érnek el ezek a médiumok. A számításokat, becsléseket nehezíti, hogy a hivatalos méréseket végző kutatócégek vagy nem hozzák nyilvánosságra az adatokat, vagy pedig nem mérnek minden szóba jöhető médiumot. Éppen ezért az alábbi egyszerű grafikonok sem tekinthetők száz százalékig pontosnak (minden grafikon alatt részletezzük a módszertani problémákat), egy általános összképet mutatnak. Összesen 102 olyan médiacím adatait vizsgáltuk, amelyek a hírmédia kategóriájába tartoznak. A vizsgált sajtótermékek listája és besorolása itt elérhető (Google Drive)...

IUSTITIA IS "KOMCSI"...

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: VASVÁRI G. PÁL
2017.11.22.


Óh, azok a fránya, bekapcsolva felejtett mikrofonok!… Most a hajdani elszámoltatási kormánybiztos, a hivatásos feljelentő, majd dinnye-árkartellt szervező fideszes Budai Gyula szavai „szivárogtak ki”. Ami nem csak azért lehet kínos a pártjának, mert a Fidesz-képviselő pártkatona az egész bírói kart minősítve beletenyerelt egy másik hatalmi ág kompetenciájába és ezért az MSZP lemondásra szólította fel. Hanem azért is, mert lehetnek ám hosszabb távú, nem kívánatos mellékhatásai a dolognak…

Budai, aki amúgy jelenleg éppen az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának alelnöke, a hír szerint „komcsinak nevezte a magyar bíró kart” és „gyökérnek” a szocialista Bárándy Gergelyt a testület keddi ülésén.

Ami – azután, hogy ő maga elbukta már az előző „emútnyócév” vezetőnek szíjon vezetését célzó számos (inkább számtalan) feljelentését, pörét – éppenséggel lehet a bírókra roppant zabos, sértett politikus magánvéleménye. Még akkor is, ha igazságtalan, ha téves. Mondjuk kábé annyira igazságtalan és/vagy téves, mintha egy – az ítéletei miatt a mai hatalom által kritizált, netán vegzált – bíró azt gondolná és mondaná is: az összes magyar parlamenti képviselő „komcsi” vagy teszem azt „náci”…

No de Budai Gyula fideszes politikus magánvéleménye közügy lett! Ominózus vélekedése médiahírré és ellenzéki lemondatási kezdeményezéssé is attól vált, hogy egyrészt az általánosító komcsizása „kihangosult”, nyilvánosságra került, másrészt pedig, hogy épp a törvényesség felett őrködni hivatott igazságügyi bizottság alelnöke mondta, amit mondott.

Ordas nagy hiba volt. Nem kellett volna...

DÖBBENETES ADAT A MAGYAR GYERMEKSZEGÉNYSÉGRŐL. VAJON AZ ILLETÉKESEK NYUGODTAN ALSZANAK?

SZTÁRKLIKK BLOG
Szerző: mfor.hu
2017.11.22.



Elkeserítő adatot hozott nyilvánosságra az Eurostat: Magyarországon 568 ezer gyereket fenyeget a szegénység

A 18 évnél fiatalabb magyarok 33,6 százalékát fenyegeti a szegénység és a társadalmi kirekesztettség - derül ki az Eurostat legfrissebb kiadványából.

2010-ben ez az arány még 38,7 százalék volt, vagyis 6 év alatt sikerült 5,1 százalékpontos javulást  elérni. A változás elsőre talán nem tűnik hatalmasnak, az uniós rangsort nézve mégis előkelő helyre sorolja Magyarországot ez a teljesítmény - írja az mfor.hu...

HOGYAN LEGYÜNK DIKTÁTOROK EURÓPA KÖZEPÉN? (ONLINE KÖNYV - 3. RÉSZ)

KARVALYOK FÖLDJE BLOG
Szerző: Karvalyok Földje
2017.11.22.


A diktatúra alapjainak megteremtése
Egyszerre több fronton támadjunk – természetesen oly módon, hogy az Unió ellustult és inkompetens bürokratái még véletlenül se kapjanak észbe, mi is történik a szemük előtt. Stratégiánk a lopakodás: több lépcsőben szervezzük át az országunk intézményrendszerét és egyáltalán nem baj, ha a kívülállók értetlenül szemlélik az eseményeket, hiszen a lényeg éppen az, hogy mi tudjuk, mi a végső célunk, ők viszont nem. Arra pedig végképp ne pazaroljunk energiát, hogy az érintettek megértsék, mi is zajlik körülöttük, sőt, minél nagyobb a bizonytalanság, minél jobban féltik az állásukat és megélhetésüket, annál jobban kihasználhatók az egyébként minden további nélkül felcserélhető szereplők. Ráadásul minél jobban rettegnek, annál több mindenre tudjuk rávenni őket. Még olyan dolgokra is, amelyekre legelvadultabb álmunkban sem gondolnának normális körülmények között.
Hatalmunk tartósítása érdekében először határozzuk meg a rendszer finanszírozási sarokpontjait valamint azok körét, akiket mindenképpen a kezdeményezettek között akarunk látni.
Kik a legfontosabbak számunkra? Elsősorban azok, akik teljes vállszélességgel minket támogatnak (azaz a saját területükön a mi érdekeinknek és utasításainknak megfelelően cselekszenek) cserébe azért, hogy hatalmunknál fogva anyagi javakhoz juttassuk őket. Senki sem fog aprópénzért országos rendőrfőkapitány, adóhivatal elnök vagy főügyész lenni és elvállalni olyan necces ügyek elsimítását, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben, de mindenképpen veszélyeztetnék a rezsimünket. Ugyanez vonatkozik a közszolgálati hírcsatornák vezetőire illetve kormányhivatalok teljhatalmú főnökeire is – ha nem akarunk botrányokat, akkor olyanokat kell alkalmaznunk, akik kihúzzák a méregfogát a dolgoknak, eltüntetik a bizonyítékokat, elhallgattatják az ellenkezőket.  Vajon elégedettek lesznek a nagy állami vállalatok vezetői, ha bár cégük kifizetőhelyként működtetjük, ők abból nem részesülnek? Kizárt, az aláírásuknak és nem utolsó sorban lojalitásuknak ára van. A parlamenti frakciófegyelmet is honorálni kell valamivel, ha már mindenféle ellenvetés nélkül úgy nyomogatják a kedves képviselők a gombokat, ahogy mi parancsoljuk nekik, magasról lesajnálva azoknak az érdekeit, akik ténylegesen beválasztották őket a székükbe.
Nekünk kell meghatároznunk a rendszerünk működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges személyi állomány létszámát és konkrét személyi körét is, maximálisan szem előtt tartva a saját érdekeinket. És mi a saját érdekünk? Az, hogy minél tovább hatalmon legyünk, ehhez pedig egy kisebb hadseregnyi olyan ember kell, aki mellénk állva ezt lehetővé teszi.
A politika csapatsport. Először is ott vannak a közvetlen munkatársaink, barátaink, akikkel győztes kampányunknak köszönhetően együtt eveztünk be a célba. A számukra leosztott területek és elvégzendő feladatok segítségével ők építik ki a mi birodalmukat, ez pedig pénzbe és energiába kerül. Sok pénzbe és sok energiába. Aztán ott vannak azok az üzletemberek, akiket az állami megrendelések közelébe engedünk, ők is kiveszik a részüket. Ki kell fizetnünk még a legfontosabb állami alkalmazottakat és olyan plusz juttatásokat is prezentálnunk kell nekik, amelyek fejében megéri nekik állami alkalmazottaknak maradni.
Rajtuk kívül ott van még a kevésbé fontos állami alkalmazottak tömege, az ő bérüket is ki kell gazdálkodnunk, és akkor még nem beszéltünk a lakosság többi részéről, akik a legkülönfélébb módon tartják a markukat, kezdve a nyugdíjtól az egészségügyi ellátáson át egészen a szociális juttatásokig. Azt is el kell döntenünk, hova és mennyit ruházunk be (utak, iskolák, stadionok, stb.), és ha mindezt letudtuk, a költségvetésből el nem költött pénz mind a mienk lehet, leginkább a strómanjainkon keresztül.
A mindennél nagyobb kihívás annak eldöntése, pontosan mennyi mohó szájat kell betömnünk, illetve a különböző hasznossági szinteken mennyit kell áldoznunk arra, hogy a rendszer működjön. Ha túl nagy közalkalmazotti létszámnál húzzuk meg a határt, akkor túlságosan drága lesz a közigazgatás humán erőforrásának finanszírozása, emiatt pedig sokkal kevesebb pénz jut az elengedhetetlen beruházásokra valamint a haveroknak meg nekünk is.  Ráadásul a mi rendszerünk sem különb, mint bármelyik multinacionális vállalat vagy egy jól bejáratott maffia család, azaz minél jobban hasznát vesszük valakinek, minél több hasznot hajt nekünk, annál jobban meg kell becsülnünk a szolgálatait, ha pedig nem fizetünk eleget, akkor bizony a hoppon maradt személy akár ellenünk is fordulhat. Addig nincs is probléma, amíg csak magányos farkasról van szó, ám ha tömegessé válik a morgolódás, akkor előbb vagy utóbb veszélybe kerül a mi hatalmunk is. Mivel a forrásaink végesek, a rendelkezésre álló javakat okosabb a leginkább hasznos emberekre fordítanunk és nem pazaroljunk a haszontalan naplopókra. Ha pedig valaki érdemtelennek bizonyul a figyelmünkre, akkor habozás nélkül példát kell statuálnunk és azonnal ki kell penderítenünk a beosztásából és ezáltal a fizetési listánkról is...

TUTI TIPPEK TÁLLAI ANDRÁSNAK, HA HŰBÉRÚR HELYETT VÉGRE POLITIKUS SZERETNE LENNI

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2017.11.22.


Jó sok nevetést váltott ki Tállai András NAV-elnök múlt heti magánakciója, amelynek keretében elérte, hogy 11 forinttal olcsóbb legyen a benzin, és 5 forinttal a gázolaj literenkénti ára egy mezőkövesdi MOL-kútnál. De az akció nemcsak nevetést, hanem Orbán Viktor gratulációit is kiváltotta, aki más választókerületek országgyűlési képviselőit is arra bíztatta, hogy „akkor mindenki intézze el”.

A nevetgélés nemcsak Tállai nábobot, de egy helyi nénit is célba vett, amiért véletlenül elvtársnak nevezte az adóhatóság vezetőjét. A „kádárista kisemberen” való hahotázás mellett reakcióként megjelent még az az érvelés is, hogy hát nem lehet csak így beavatkozni a piaci folyamatokba, meg mi lesz így a profittal és így tovább.

A nevetgélők újfent bizonyították, hogy hét év után sem értik az Orbán-rendszer sikerét. Hisz épp az ilyen, apró gesztusok azok, amelyek sok magyar állampolgárban megerősítik a hitet, hogy a kormány igenis megvédi őket a nagy és ellenőrizhetetlen gazdasági folyamatoktól, beavatkozik az emberek érdekében. És miközben a Fidesz – egyébként hazug és álságos módon – ezt hiteti el magáról, addig az ellenállítás pusztán annyi, hogy de hát ööö … a piac meg a profit.

Pedig ezeknél a teljesen idejemúlt reflexeknél hatékonyabb módon is lehetne Tállai akciója ellen érvelni, és úgy, hogy közben nem kell kinevetnünk azt a honfitársunkat, aki tök jogosan örül, hogy olcsóbb lett a benzin.

Tállai kis „hőstettében” ugyanis tényleg benne van Fidesz politikájának lényege.

Benne van ez az egész urambátyám dolog, miszerint a helyi erősember személyétől függ minden, ő old és köt, ha kell, még a kőolaj világpiaci árával is megküzd (amire, lássuk be, pontosan nulla befolyása van nemcsak Tállainak, de Magyarországnak úgy egyben). Benne van Orbán Viktor nyugdíjemeléses kiszólása, hogy „ha úgy vannak a számok, emelek megint”. Benne van Lázár János klasszikus okfejtése, miszerint „350 éve működik így Magyarország”. Mármint ilyen kijárásos, feudális alapon, hogy a gróf úr majd megoldja, és minden a gróf úr személyes kegyeitől függ...

A NYOMOR JOBBAN TELJESÍT

CIVILHETES
Szerző: bl
2017.11.21.


...A sorban türelmesen állók valószínűleg az életükben nem láttak menekültet, Sorosról annyit tudhatnak, amennyit a kormányzati szennymédia rájuk zúdított. Nyomorukat nem a „migráncsoknak”, hanem Németh Szilárdnak és hasonszőrű cimboráinak, a Fidesznek köszönhetik.

A csaknem nyolc éves Orbán-uralom vesztesei a nyomorban, elesetten élők. Szegények minden korban és rendszerben voltak. Azonban a rendszerváltás óta még sohasem volt ennyi kiszolgáltatott, egyik napról a másikra vegetáló ember, mint napjainkban.

Ma hazánkban több mint négymillió ember él a létminimum alatt, kilátástalan helyzetben, kiszolgáltatottan. Százezrek tengődnek emberhez méltatlan körülmények között. Megtapasztalhatták, hogy a Fidesz beváltotta választási ígéretét. Nem hagytak senkit az árokparton, páros lábbal, teljes erejükkel belerúgták őket a mély árokba. Kiút számukra nincs. Esélyük, hogy emberhez méltó körülmények között éljenek, nincs. Gyermekek tízezrei éheznek hétvégén, hiszen a családjukban talán még kenyérre sem futja mindig. Az óvónők, az általános iskolai pedagógusok sokat tudnának arról beszélni – ha mernének –, hogy hétfőn hány gyermek megy az intézménybe éhesen.

A sikertörténetnek beállított közmunkaprogram – amiről a múlt heti pártkongresszuson az „örökös miniszterelnök” ódákat zengett – nem egyéb, mint szemfényvesztés. Nevezhetnénk modern kori rabszolgamunkának is, hiszen a közmunkásnak sincs becsülete, értéke. Esélyük sincs arra, hogy visszataláljanak a munka világába – így mindent zokszó nélkül vállalnak. Aki nem gazsulál, netán szólni mer valami nem tetszőt, azt könnyen kipenderítik még a közmunkából is. Oszt jó napot – hogy egy klasszikust idézzek...

AMI EGY MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR ESETÉBEN BÖRTÖNNEL BÜNTETENDŐ, TÖRVÉNYELLENES CSELEKEDET, AZ MIÉRT NEM AZ EGY POLITIKUS ESETÉBEN?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2017.11.21.


...Ami egy magyar állampolgár esetében börtönnel büntetendő, törvényellenes cselekedet, az miért nem az egy politikus esetében? Az uszítás és becsületsértés miért is tekinthető szabad véleménynyilvánításnak? Kövér László nem konzultált, hanem a Fidesz nevű szekta tagjait okította. Nem véleményt nyilvánított, hanem kinyilatkoztatott, miközben egy több millió ember haláláért felelős diktátor könyvét menthetőbbnek tartja, mint Soros Györgyét. Hát hol van a határ? Ha egyáltalán ismeri ezt a fogalmat a Fidesz vezetése.

"Magyarországon sem kicsi a manipulációs gépezet. Persze természetesen jelentős mértékben tettünk lépéseket a kiegyensúlyozott sajtó felé" …

Mondta ezt az a házelnök, aki a Parlamentből kitilt minden, neki nem tetsző riportert és újságírót. A sajtó kiegyensúlyozása felé tett lépések melyek is? A közpénzből fenntartott újságok pártérdekeket kiszolgáló lejáratókampányai? Esetleg a Migráns1 csatorna megteremtése? Netalántán az ország leglátogatottabb lapjának felvásárlása, majd a kormány szócsövévé tétele? Esetleg a Népszabadság legyilkolása? Kérjük pontosítson, kedves házmester úr! Számunkra fontos az, hogy mi is tisztában legyünk a tényekkel, ugyanis nem szeretnénk felülni semmiféle provokációnak.

10+1 KÉRDÉS GRECSÓ KRISZTIÁNHOZ

NLCAFE
Szerző: Nők Lapja  /  Jónap Rita
2017.11.21.


Gyerekkori emlékekről, első szerelemről és meg nem valósult álmokról mesélt Jónap Ritának Grecsó Krisztián, akinek nemrég jelent meg legújabb könyve.

1. Mi a legkedvesebb gyerekkori emléke?

A „silózás”. Pontosabban az a régi délután, amikor ötéves óvodásként vezethettem apám platós IFA-ját a mezőn. Azt hiszem, akkor még az angyalok is nevettek, legalábbis én így éreztem. Földöntúli volt, ahogy harminccal „száguldottam” a szegvári határban. Igaz, ha „nagyon” nyomtam a gázt, túl mélyen voltam, és nem láttam ki az ablakon.

2. Ki volt élete első szerelme?

Nekem is sokféle első van, ahogy mindenkinek. Első olyan, akiért hiába epekedtem, első olyan, akit én sebeztem meg. Vagy az első olyan, aki mellett kitartottam. Olyan gonosz a memória, hogy mindig annak a képe van leginkább bennünk, aki sehogyan sem viszonozta az érzéseinket. De ez akkor sem igazságos, szóval az én igazi elsőm egy mindszenti lány volt.

3. Mi az, amit sosem kérdezett meg a szüleitől, pedig meg kellene/kellett volna?

Anyukámat szerencsére még megkérdezhetem, és meg is szoktam, ha érdekel vagy bánt valami. Nem állítom, hogy mindig olyan hangulatban vagyunk, de ha úgy alakul, bármit megkérdezhetek tőle. Nincsenek tabuk. Apám egyszer elolvasta egy drámámat, és mondani akart róla valamit. De haragudtam rá, és nem hallgattam meg. Ha a Jóisten megengedné, megkérdezném, mit akart mondani.

4. Mi az, amit az életben a saját kárán tanult meg?
Sok jó leckét kaptam, amikor a Nők Lapjában dolgoztam, főállásban, mint vezetőszerkesztő. Nagyon hasznos két év volt, kiderült, hogy nem elég magamra vállalnom egy hibát, és ezzel a gesztussal együtt azonnal meg is bocsátani magamnak. Mert ez így csak egyszerű hősködés. A hiba attól még valakinek fájdalmat, keserűséget okoz...

ITT OLVASHATÓ

ÉLJ ÚGY, HOGY KÉRDEZZENEK RÓLA! - VIDEÓ A VITAESTRŐL


SZEM-LÉLEK BLOG
Szerző: SzemLélek
2017.11.21.



Elkezdjük közzétenni a Csillagvizsgáló vitaest sorozat felvételeit. Első alkalommal Gundel Takács Gábor volt a fő vitapartner, a megújulásról lehetett őt faggatni.

– Mik a válaszaink a megújulás kérdéseire – ezzel a felütéssel vette kezdetét a SZEMlélek és a Háló közös kezdeményezése. Amint a jelenlévők létszámából is látszik, kezdetben óvatos érdeklődés kísérte a legutóbb már pótszékezést igénylő programot, érzékelhetően nehéz mit kezdenünk a "vita" kifejezéssel. Aki jelen volt, és próbára tette saját vitakészségét, meggyőződhetett róla, hogy vitázni, érvelni, visszakérdezni nem csupán hasznos, de a kérdezőt és a válaszadót kölcsönösen gazdagító tevékenység.

Az estről készült írásos-képes beszámoló ide kattintva érhető el, az alábbi videón pedig a teljes beszélgetés megtekinthető. A felvételt a BonumTV készítette – köszönjük nekik, hogy együttműködést révén sokakhoz eljuthatnak a megfogalmazott üzenetek!

A SZOMORÚ PISA-TESZT EREDMÉNYRÓL

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2017.11.21.


Itt láthatóak részletek a collaborative problem solving (együttműködő problémamegoldás) PISA-felmérésből.

Az egy dolog, hogy Magyarországon 472 pont volt az átlag, miközben Németországban 525 ( Peruban 418 pont, tehát annyival gyengébbek a németeknél a magyar diákok, mint amennyivel jobbak a peruiaknál).

A félelmetesebb jelenség az, hogy milyen kevesen teljesítettek igazán jól. Csak a magyar diákok 3.3 százaléka ért el 640 pont feletti eredményt, miközben a fejlett országokban ez az érték tipikusan 10 százalék felett volt. A felső huszonöt százalék alsó határa Magyarországon a koreai medián értéknél van.

Magyarországon a két legfelső kategóriában (Level 3, Level 4) a diákok nagyjából 25 százaléka volt, miközben Finnországban ez lényegében pontosan 50 százalék volt ez az arány...

MIÉRT MARADT EL A LIBERÁLIS DEMOKRÁCIA VILÁGMÉRETŰ GYŐZELME?

DANUBE INSTITUTE BLOG
Szerző: Danube Institute
2017.11.22.


1989-ben jelent meg az amerikai politikatudós, Francis Fukuyama híres (egyes körökben hírhedt) esszéje, mely az akkorra már vonagló Szovjetunió bukását előrevetítve vázolta fel a nyugati – legfőképp amerikai – liberális demokrácia eszméjének globális győzelmét.

Fukuyama szerint ez a győzelem lesz a végső, utána az utolsó ember le is húzhatja a történelem láthatatlan rolóját. Majd’ harminc év távlatából azonban ideje belátnunk, hogy ez nem történt meg, a történelem vége nem érkezett el, vagy legalábbis ma már nem úgy képzeljük el a világvégét – gondoljunk itt a globális felmelegedésre, vagy egy esetleges USA – Észak-Korea nukleáris háborúra – mint ahogy azt egykor Fukuyama írta. Andrew J. Bacevich, a The American Conservative újságírója elemzi a Hedgehog Review őszi számának témába vágó írásait.

Bacevich úgy látja, hogy Fukuyamával és a hozzá hasonló, történelem végét vizionáló tudósok elméleteivel ellentétben a történelem sokkal „rugalmasabbnak, makacsabbnak és ködösebbnek” bizonyult. Az amerikai liberális demokrácia világmeghódításának elmaradását otthon, magában az Egyesült Államok politikai rendszerének ellentmondásaiban és hibáiban kell keresni.

Ezeket a szerző négy pontban szedi össze:...

HA IGAZÁN CSÓRÓ VAGY, DROGFUTÁRNAK SE KELLESZ

INDEX
Szerző: NEUBERGER ESZTER, ABCÚG
2017.11.21.


A gyors és könnyűnek ígérkező pénzszerzés miatt vállalta, hogy kokaint csempész Brazíliából Magyarországra, de első útján lebukott az az egyetemista fiatal, akinek azért kellett a pénz, mert a szülei nem tudták tovább finanszírozni a tanulmányait. A korábban büntetlen előéletű fiú most az egyik magyarországi börtönben raboskodik, ugyanúgy mint az a negyvenes, egykori intézeti nevelt férfi, aki már körbeutazta a fél világot, mielőtt a ferihegyi reptéren elkapták majd’ egy kiló kokainnal a gyomrában. Nagyon különböző személyes történetek állnak az évente ezres nagyságrendben nálunk lefülelt kereskedelmi típusú kábítószer-bűncselekmények mögött. Az Abcúg riportja.

Milos 26 éves, horvát származású egyetemista fiatal azért ül jelenleg is Magyarországon börtönben, mert néhány évvel ezelőtt egy kiló kokaint találtak nála egy budapesti repülőtéren. Hat év börtönbüntetést kapott ezért.

A fiatal férfi akkor csempészett első alkalommal, Brazíliából, Hollandián át kellett Magyarországra hoznia a szállítmányt parfümös üvegekben, de mielőtt leadhatta volna, a ferihegyi repülőtéren elkapták.

A 42 éves, kunhegyesi születésű Attila már nem először hozott be kábítószert az országba, amikor lebukott. “Sokkal többször” – mondja egy vele készült videóinterjúban elhangzó kérdésre: tíznél több alkalommal csempészett-e drogot, mielőtt elkapták...

A TANÁROKNAK IS PISA KELLENE

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2017.11.21.


A magyar oktatással kapcsolatos mai médiavízcsapokból a PISA-eredmények éppen aktuális cseppjei potyognak. Rendszerint olyan felütéssel, hogy mindenről a jelenlegi kormány tehet, illetve a magyar diákok a fasorban sincsenek. Mármint abból a szempontból, a kollaboratív problémamegoldáséból, amit az OECD ma publikált összefoglaló tanulmánya elemez.

A szalagcímekbe talán nem fér be minden elemzési szempont, vélemény megemlítése. Így érthető, ha az adatok egy része kicsit hátrébb sorolódik. Ilyen adat például az, hogy nem tegnapi adatok, hanem 2015-s adatfelvételek alapján készült az elemzés. Kicsit még hátrébb azt is általában megemlítik, hogy ilyen vizsgálatokból nincs valós referenciaérték. A korábbi 2012-s elemzések ugyanis az egyéni problémamegoldási készséget mérték. Az együttműködésen alapuló, közös munkát, közös gondolkodást feltételező vizsgálatot ezzel kicsit bajos összehasonlítani. Ettől persze még koránt sem kell büszkének lenni a magyar fiatalok eredményeire, de valójában nem tudjuk tiszta szívvel azt mondani, hogy most romlott el minden. Amit egyébként az idősebb generációk tagjai akár a saját emlékeik alapján is értékelhetnek.

Ha politikai, illetve biológiai amnéziát kicsit félre tesszük, akkor valójában már az 1960-as években is az egyéni eredményeket díjazta az oktatás. Annak idején az egyetemi felvételen kedvezményt nyújtó szaktárgyi versenyek is az egyéni problémamegoldást favorizálták. A nagy oktatási reformként köztudatba vert új szelek által idefújt tesztalapú képességfelmérés elharapódzásával ez a helyzet valószínűleg csak romlott. A sablon-orientált eredménymérés ugyanis nem igazán kedvez az intuitív gondolkodásmód kialakulásának. Anélkül meg hibádzik a problémamegoldás képessége is. Mármint akkor, ha a problémát nem lehet belefektetni Prokrusztész szellemi ágyainak egyikébe. Ha ehhez még hozzájön a közös gondolkodástól távol tartó mérési rendszer, a fetisizált frontális oktatás, akkor a közös bölcsesség ötletei sem segítenek.

Ellenben tesztlapkitöltésre szocializáló oktatás még a frontális oktatással szakítva sem sok eredményt hoz. Aki nem hiszi, próbálja ki. A diákokból kialakult csoportocskákban nem egy esetben nem a probléma megoldásáról kezdődnek a viták, hanem a kiválasztandó válaszlehetőségek valószínűségeiről. Az egyéni tippeléseket a közös tippelés váltja fel. Megpróbálva kitalálni a teszt összeállítója által elvárt választ. Amiben valószínűleg nem kis szerepet játszik, hogy a tanuló értékelése továbbra is egyéni. No meg aztán, az egyéni, sablon alapján nem értékelhető válaszokkal csak a baj van. Felkészülést, egyéni döntést vár el a javítása a tanár részéről. A döntés megindoklásának a képességét, illetve az erre való hajlandóságot. Ellentétben a kipipálható kulcsszó-listákkal, illetve előre definiált „A,B,C,D” válaszokkal...

FEHÉR KÖNYV A DOLGOZÓKÉRT, A JOGAINKÉRT, A LEHETŐSÉGEINKÉRT

GÉPNARANCS
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Magyar Szakszervezeti Szövetség
2017.11.21.


...A magyar dolgozó kiszolgáltatott. Kiszolgáltatott a munkaadónak és az államnak egyaránt. Hisszük azonban, hogy egy egészséges struktúrában a gazdaságnak a társadalmi fejlődést kell szolgálnia, és nem a társadalmi folyamatokat kell a gazdaság igényeinek alárendelni. Magyarországon az utóbbi nyolc évben mást tapasztaltunk, s az egykor megálmodott szociális piacgazdaság helyébe egy avitt urambátyám-rendszer lépett.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség a legnagyobb társadalmi szervezet – nagyjából negyedmillió embert tudhatunk magunk mögött –, így érzékeljük, hogy milyen problémákra vár megoldást a tagság. Ezért most kísérletet teszünk arra, hogy összefoglaljuk, milyen változásokra van szükség. Készítettünk egy Fehér könyvet, amelyben leírjuk, miként látjuk az ország állapotát, s azt is számba vesszük, mit várunk a következő kormánytól. Egy reprezentatív kutatás során megkérdeztük a szakszervezeti tagokat, hogy mennyire érzik stabilnak a munkahelyüket, milyennek vélik a munkaerőpiaci kilátásaikat, mit gondolnak a nyugdíjrendszerről vagy éppen a munkaerőhiányról.

Mindezek után, külső szakértőket kértünk fel arra, hogy foglalják össze: a társadalom, a gazdaság, a nyugdíjrendszer, az oktatás, a képzés, a munka világa és az érdekegyeztetés rendszere kapcsán milyen égető problémákkal kell szembenéznünk. Most ennek a munkának az eredményét tárjuk nyilvánosság elé, remélve, hogy értenek belőle mindazok a pártok, amelyek a következő ciklusban kormányzati szerepet kívánnak betölteni.

Többen dolgozunk, mint a rendszerváltás óta bármikor. Ez jó hír, hiszen valamennyi munkavállalói érdekképviselet szinte egyik legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése. E mögött azonban nem kis részben a közmunka, a külföldi munkavállalás, valamint a mikrovállalkozások, családi vállalkozások – amelyek gyakran csak bizonytalan sorsú kényszervállalkozások – által alkalmazott emberek számának a növekedése áll.

Kétségkívül jó hír viszont, hogy a kétéves bérmegállapodás hatására a 2018-as nettó minimálbér eléri végre a létminimum várható összegét, és ezzel egy régi szakszervezeti követelés válik valóra. Ugyanakkor már most tovább kell gondolkodnunk. Számításaink szerint, az elkövetkező három esztendőben 11-12 százalékos bérnövekedésnek kell a nemzetgazdaság egészében évente teljesülnie, hogy utolérjük legalább a V4-es országokat.

Van még egy kérdés, ami egyre jobban feszíti a társadalmat. Nem lehet nem észrevenni ugyanis, hogy a nők esélyei sokkal rosszabbak a munkaerőpiacon, mint a férfiaké. Megbízható adatok híján, igazából a probléma nagyságát sem érzékeljük, de egyes becslések szerint a nők – miután jóval kisebb fizetést kapnak – akár két hónapot is ingyen dolgoznak ugyanolyan munkakörben a férfiakhoz képest.

Gyakran megfogalmazódik a kérdés, hogy mit akarhat egy szakszervezet elérni a munkáltatóknál? Kézenfekvő, hogy biztos foglalkoztatást, jó munkakörülményeket és persze minél magasabb fizetéseket. Érdemes azonban két dolgot leszögezni. Nem hiszünk abban, hogy a béreket egyetlen lépésben fel lehet zárkóztatni az Európai Unió nyugati felén tapasztalt fizetésekhez. De nem hiszünk abban sem, hogy a hazai fizetések megközelítenék a magyar cégek termelékenységéből következő mértéket; a bérek a lehetségesnél bizonyosan alacsonyabbak. Itt meg kellene találni az optimális egyensúlyi állapotot.

A szakszervezeti tagok körében folytatott kutatás eredménye alapján egyértelmű, hogy a többség fél a nyugdíjas évektől. Nem is elsősorban a kor előrehaladtával szinte szükségszerűen romló egészségi állapot aggasztja az embereket, hanem inkább az, miből fognak megélni. Az elmúlt években a kormány alaposan átalakította a nyugdíjrendszert, s végtelenül embertelen, csak gazdasági, költségvetési megfontolásokon nyugvó, merev szisztémát alakított ki.

A munkavállalók és a munkáltatók a munkaerőpiacon soha nem voltak egyenlő partnerek, s a munkaadók erőfölénye az utóbbi években még nőtt is. Ezért nem kis részben a kormány a felelős. Újra kell gondolni a munka világát alapvetően szabályozó törvényeket, főként a munka törvénykönyvét. Ugyanakkor szükség van arra, hogy visszaállítsák a munkavédelmi és a munka-egészségügyi ellenőrzés korábbi rendszerét, mert a jelenlegi szisztéma nem védi kellő hatékonysággal a dolgozókat.

Nemigen folyik ma érdemi szociális párbeszéd Magyarországon, a szakszervezeteknek ezért mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a kormány, a munkaadói és a munkavállalói oldal például a bérek és a foglalkoztatással összefüggő más kérdések kapcsán szót értsen egymással. Ez nem egyszerű feladat, hiszen a közéleti viták során általában nem a konszenzuskeresés, hanem a másik fél legyőzése a cél. A munka világában ez semmi jóra nem vezet, ezért új alapokra kell helyezni az egész rendszert.

HOGYAN NEVEZZELEK?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.11.22.


Keresztnevet találni leendő gyermekünknek alaphangon sem egyszerű dolog, és ezt az alaphelyzetet bonyolítja tovább, ha külföldön élünk, nem is beszélve arról, ha nem magyar a párunk. Milyen nevet adjunk külföldön születő gyermekünknek, illetve mi a helyzet akkor, ha annyira tipikusan magyar neve van, ami más országokban nehezen kiejthető? Beszélgessünk ma erről!

Mostanában úgy alakult, hogy több közelebbi s távolabbi ismerősömnél is aktuális lett a „hogyan nevezzelek?” kérdés, ezért gondoltam arra, felvetem témának a névadást, annál is inkább, mert minél többet töpreng rajta az ember, a dolog annál érdekesebb.

A vezetéknév kérdése

Már csak azért is, mert a témának hosszú történelme van és az is nagyon érdekes, ez miként változott az évtizedek folyamán. Ma például szerintem már csak kevés emberben merül fel komolyabban, hogy egy új országba érve megváltoztassa a vezetéknevét, még akkor sem, ha hosszú távra tervez.

Pedig ez mondjuk száz éve abszolút bevett szokás volt a bevándorlók (vagy legalább később a gyermekeik) körében. Ott volt például egy bizonyos Charles Steinweg, aki német hangszerkészítőként érkezett az Egyesült Államokba és változtatta a nevét Steinway-re (nem utolsósorban azért is, mert akkoriban az angol hangszereket jobbnak tartották).

Mára az ilyen típusú vezetéknév-váltásokból nem sok maradt, aminek egyik ékes példája lehet a svájci mérnök Emil Erich Zellweger, és a számi származású norvég nővér, Kjellfried Irene Andreassen gyermeke, bizonyos Renée Zellweger, akit 100 éve biztosan másképp hívtak volna.

Mára ez a jelenség szinte teljesen eltűnt a nyugati kultúrkörben, a New York Times pár éve megvizsgálta a New York-i névváltoztatási kérelmeket, és több mint 500 beadvány átnyálazása után összesen 6 olyat talált, ami nyilvánvalóan az eredeti családnév (jellemzően latin-amerikai vagy ázsiai) vezetéknév angolosítását célozta.

A nyilvánvalóan külföldi vezetéknév váltások döntő többségénél házasság miatt adták be a változtatási kérelmet. A szociológusok szerint ennek az az oka, hogy az Egyesült Államok mára annyira multikulturális ország lett, hogy a névváltoztatásnak egyszerűen nincs akkora jelentősége és hatása.

A keresztnév...

SALÁTAPOSZT 5.0

PUPUBLOGJA
Szerző: PuPu
2017.11.22.


Ez egy salátaposzt lesz.

Itt kérek elnézést a kedves olvasóktól, hogy mostanában nem tudok rendszeresen posztolni, de ígérem, amennyire lehet, szorgalmas leszek...Szóval a saláta első levele: Nem vállal újabb ciklust Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát. Nagy kár, mert a magyar katolikus püspöki kar nem bővelkedik emberekben, Beér püspök kivételével a többiek - így kívülről nézvést - leginkább bürokrata jószágigazgatói püspökségeiknek.Félreértés ne essék, irigylem a hívő embereket, és semmi bajom sincs Ferenc pápa katolicizmusával.Sajnos attól tartok, hogy a krisztusi üzenetet ő érti, a magyar főpapok meg nem annyira, sőt.Rendben van, egy ilyen álszent társadalomban, mint a mienk ennyi is elégnek tűnik az üdvösséghez, de ha van menny és van pokol, akkor Lucifer már leadta a rendelést új üstökre Mészáros Lőrincnek - miért pont azokhoz ne értene...Ha mond ez valamit, a katolikus egyház magyarországi fiókja rosszabb állapotban van, mint az MSZP, csak az egyház hierarchikus felépítésű és diktatórikus, míg az MSZP zűrzavaros és érdekvezérelt. Fideszes nem röhög, ő meg a maffia hasznos idiótája...

Elkeserítő, hogy már csak percek vannak a választásig, és az ellenzéki oldal még mindig tökölődik.
A demokraták még mindig azon rugóznak, hogy szabad-e összefogni a Jobbikkal a rucaseggű zsarnokocska eltávolítása érdekében, és általában azon aggódnak, hogy nem szabad Vonát hatalomra juttatni.
Nem hát, de ennek az az ára, hogy a többiek sem lehetnek hatalmon a szó klasszikus értelmében, ami talán fájó lehet, de nem kibírhatatlan.
Valamelyik fideszes okos mondta, hogy ezeket - mármint a demokratákat - nem szabad odaengedni a fazék közelébe, úgyhogy jobb, ha mindenki megjegyzi: ez a lángoktól nyaldosott virágos mező, ez a hányatott sorsú kicsi ország tulajdonképpen egy fazék, ami csak kicsivel jobb, mintha leköcsögözte volna a szabadság bajnoka...Itt vagy mindenki összefog, vagy beletörődik, hogy ameddig él, addig ez a handabandázó szociopata fogja a hátán ülve sarkantyúval rugdalni a véknyát, gyorsabb haladásra sarkallva a szakadék felé.
Az ellenzéknek végre talán dönteni kellene: akarják-e világgá kergetni Orbánt, vagy megvárják a gyülekezőre hívó trombitát a stadionok bejáratánál?

GERLÓCZY: CSENDBEN MARADNI

24.HU - POSZT ITT
Szerző: GERLÓCZY MÁRTON
2017.11.21.


"Gondolj bele, te zsidó származású vagy, de nem akármilyen zsidó származású, a te nagymamád egy auschwitzi holokauszt túlélő. Tudod, micsoda védelmet tud ez adni a Jobbiknak?"

Nagy a csend Szegedi Csanád körül Magyarországon, miközben a tengerentúlon dokumentumfilm készült kalandos életéről Keep Quiet címmel. A filmben szerepel Csanád nagymamája, az interjút maga Csanád készítette az idős asszonnyal annak idején, amikor

kiderült, hogy Csanádnak származása van.

A nagymama azzal nyugtatja unokáját, ez – mármint a származásozás – mindig is így lesz, ez ellen tehetetlenek vagyunk, mire a lelkileg megtört bandavezér azt kérdezi, na de, nagyi, akkor mégis mit lehet tenni, mit tehet Magyarországon egy ember, akinek származása van?

Csendben maradni (keep quiet), feleli az asszony.

Szegedi Csanád, úgy tűnik, megfogadta nagymamája tanácsát. Csendben van, magyar csendben, mert máskülönben turnézik, haknizik, magyarázkodik, postacíme:

42026, Cannossa.

Miután megnéztem a filmet, eszembe jutott Gábor, Csanád egykori barátja és munkatársa, aki pár nappal korábban a Spinoza Házban járt, hogy elbeszélgessen Rangos Katalinnal. Meghallgattam. Reménykedtem abban, hogy Rangos felteszi neki a kérdést, azt a kérdést, amit Gábor is feltett szimpatizánsai előtt egy nagygyűlésen: hol van Szegedi Csanád? És hol van Szegedi Csanád?

Gábor elmondta, „amikor Szegedi Csanádnak úgymond a zsidó származása kiderült, akkor én tartottam egy sajtótájékoztatót, amelyben elmondtam, nagyon örülök, hogy ő itt van a pártunkban és nem azt nézzük, hogy kinek milyen a származása és nem is tartunk ilyen dolgokat nyilván, hanem azt, hogy ki mit tesz ezért a közösségért. Utána volt egy Európai Uniós vesztegetési ügy és ő maga döntött úgy, hogy eltávozik a pártból. Ez volt a döntő motívum.”...

EGY LUXEMBURGNYI TERMŐFÖLDET SZÓRT EL A KORMÁNY

444.HU
Szerző: ALBERT ÁKOS
2017.11.22.


- Két éve a kormány fogta magát, és elkezdte árulni az állami termőföldet.

- Ez korábban nem volt jellemző.
- Egy kisebb országnyi területet árvereztek el, a legtöbbet Fejér megyében.
- A kormány csókosai, de még az ötletgazda politikus is jól bevásárolt.

Tudta? A magyar állam 1,6 millió hektár termőföldterület tulajdonosa. Ebben van minden: erdő, szántó, halastó, nemzeti park. Ez a terület közel akkora mint teljes Luxemburg, hatszor. Az Orbán-kormány azonban 2015-ben úgy döntött, hogy a seggére ver közel 290 ezer hektár földnek. Na, ez nagyjából ugyanakkora földterület, mint amekkora Luxemburg.

Egy év alatt ennek a földmennyiségnek a nagy részét el is adták, és hogy ez valójában mekkora mértékű földeladás volt, az jól látszik a KSH novemberben kiadott, a mezőgazdasági termőföldek adás-vételét összesítő grafikonján...

ELKÉSETT DOLOG TÁRSADALMI HATÁST VÁRNI AZ ÜGYNÖKAKTÁK BONCOLGATÁSÁTÓL - RAINER M. JÁNOS

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió
2017.11.21.


A huszonhét év terhes múlt c. konferencia kapcsán vendégeskedett a Reggeli gyorsban Rainer M. János történész, aki szerint közvetlenül a rendszerváltás után tömegével semmisítettek meg dokumentumokat, de nem csak ez az oka annak, hogy a téma inkább csak egy szűk szakma belső köreit foglalkoztatja.

A konferencia címével kapcsolatban azt monda a „Huszonhét év terhes múlt” Ungvári Krisztián ötlete volt. Rainer M. János úgy vélte, azoknak terhes ez a múlt, akik szenvedélyesen foglalkoznak ezzel a témával. Hozzátette: szeretnék azt hinni, hogy a magyar társadalom számára is fontos ez a dolog, számukra is terhet jelent a közelmúlt, és nem csak egy szűk szakma belő köreit érdekli, de szerinte nincs erre mutató jel. 

A történész szerint már az előremutató, hogy sikerült összehozni levéltárosokat, történészeket, akik között távolról sincs konszenzus arról, hogyan kell ehhez a dolgokhoz közeledni.

Kialakult egy nagyon szenvedélyes, szókimondó eszmecsere, ez már önmagában jó dolog. De én nagyon szkeptikusan viszonyulok a társadalmi érdeklődéshez, illetve ahhoz, hogy ez helyzet megváltozik.” 

Rainer M. János kifejtette: szerinte „nem adott gellert” a magyar rendszerváltásnak ez az ügy; azzal viszont egyetértett, hogy ez egy elkésett dolog, ami a várt vagy remélt társadalmi hatását illeti. 

Ezt rögtön a 90-es években el kellett volna rendezni. Ha akkor volt egy közmegegyezés a politikai erők között - ami arról szólt, hogy nem helyes, ha olyan emberek vesznek részt a közéletben, akiknek a múltja egyik vagy másik része titkos, beleértve a korábbi rendszer hatalmi szervével való titkos kollaboráció kérdését - , akkor kellett volna tenni valamit.” 

Felhívta a figyelmet, hogy erre volt szándék is: Hack Péter és Demszky Gábor nyújtott be törvényjavaslatot, még a kilencvenes évek elején, amit elvetett az országgyűlés, és egy komplikált, következetlen törvényt fogadott el helyette. 

Ebben az ügynök definícióját például úgy fogalmazta meg, hogy az alapján egyelten hálózati személyt sem sikerült azonosítani, mert az iratok oly mértékben csonkák, annyira hiányosak, a nyilvántartások annyira sérültek, hogy megfelelő bizonyításra szinte remény sincs, és erre nem is került sor.”...

ITT OLVASHATÓ

HA ELTŰNIK A TISZTELET, MÁR CSAK EGY LÉPÉS AZ ERŐSZAK

NÉPSZAVA ONLINE 
Szerző: KÖRÖSI IVETT
2017.11.22.


A délszláv háborút megelőző retorika kísértetiesen hasonlít a mostanihoz: manipulatív vezetők építenek az emberek félelmeire – véli Janne Teller dán írónő, akinek arra is van ötlete, hogy miként lehetne kezelni a menekültkrízist.

- Új regénye egy szerelmi történet, amely a délszláv háború idején játszódik. Az ENSZ kötelékében jó pár konfliktust testközelből megtapasztalt, s műveiben is gyakran foglalkozik krízisekkel. Miért esett a választása éppen Jugoszlávia szétesésére?

- A balkáni népirtás idején Mozambikban dolgoztam, a békefolyamatot készítettük elő. Bár a felek megállapodtak a tűzszünetben, folyamatos volt az erőszak, és rengeteg borzalmat láttam. Akkor nem tudtam írni róluk, mert nagyon közel voltam az eseményekhez. De éreztem, hogy írnom kell a háborúról, mint olyanról. A Balkánon történő borzalmak „megfelelőnek” tűntek, ráadásul mindennap láttam az ENSZ-be érkező bizalmas jelentéseket a délszláv konfliktus alakulásáról. Az, hogy a ’90-es években, Európában népirtás történt, a generációm szégyene. A spanyol polgárháború idején sokan mentek Spanyolországba, hogy Franco ellen harcoljanak. De egyetlen nyugat-európait sem ismerek, aki elment volna Boszniába, hogy a szerbek ellen harcoljon. A témaválasztásban annak is szerepe volt, hogy az édesanyám a szlovén határ közeléből származik, így mindig is kötődtem a szlávokhoz.

- Mi a relevanciája a jelen Európájában az akkor történteknek?

- A ’60-as, ’70-es években Jugoszlávia szekuláris ország volt, az emberek békében éltek. Boszniában a házasságok harmada etnikailag vegyes volt. A muzulmánok többsége életében nem járt még mecsetben. Liberális, európai atmoszféra uralkodott. Aztán nagyon rövid időn belül, a ’80-as évek közepétől minden megváltozott, miután a Milosevics-féle manipulatív vezetők színre léptek. Azt akarták, hogy az emberek rettegjenek egymástól. Sikerült a tervük. Ha a mérsékelt erők most nem fognak össze, a szélsőségesek sikerrel fognak minket megosztani, s akkor könnyen olyan helyzet alakulhat ki, mint anno Boszniában. Ha az emberek nem tisztelik egymást, onnan csak egy lépés az erőszak... Remélem, hogy Európa nem itt köt ki újra. A retorika kísértetiesen hasonló...