2017. november 23., csütörtök

MIT ÍGÉRNEK A PÁRTOK A NYUGDÍJASOKNAK? - 1. RÉSZ

MÉRCE
Szerző: BÜTTL FERENC
2017.11.23.



Az alábbi írás egy hosszabb elemzés első része, amely az ellenzéki pártok nyugdíjasokat érintő főbb ígéreteit, elképzeléseit elemzi. Ki mit adna, mennyivel emelne, mit adna vissza, venne el, vagy éppen vezetne be? Ezeket az „ígéreteket”, programpontokat vesszük át az első és a második részben, jelezve a lehetőségeket és a korlátokat. Végül a harmadik rész látleletet ad a magyarországi időskorú népességről és megkísérli kijelölni egy valóban baloldali időspolitika alapjait. A dolgozat sem első, sem második részét illetően nem teljes és nem is kíván többet, mint rávilágítani problémákra, jelezni néhány felmerülő kérdést és részleges alternatíváját mutatni a jelenlegi megközelítéseknek. Az elemzés nem foglalkozik a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával, reformjával, és egyéb kifejezetten szak-közgazdaságtani kérdésekkel – ezekről remek cikkek és könyvek születtek már hozzá(bb)értő emberek tollából.

Első rész
Fél évvel a választások előtt egyre nagyobb a tülekedés a nyugdíjasok szavazataiért. Varga Mihály – természetesen függetlenül a jövő évi választásoktól – extra kifizetést (nyugdíjprémiumot) ígér novemberre. A Fidesz telefonos kampányt folytat Vona Gábor és a Jobbik ellen, hogy annak kifejezetten a Fidesz radikális nyugdíjas támogatóira vonatkozó szavait úgy tüntesse fel, mintha általában a nyugdíjasokra vonatkozna.

A pellengérre állított Jobbik válaszul megalakította a párt nyugdíjas tagozatát és azzal kampányol, hogy lehetővé tennék a férfiak számára is, hogy 40 évnyi munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak. Vona Gáborék emellett differenciált nyugdíjemelést és speciális „magyar” indexálást ígérnek.

A korábbi szocialista miniszterelnök jelölt, Botka László 13. havi nyugdíjat ígért és maga mellé állította a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnökét. Korózs Lajos ezt pontosítva havi 120 ezer forintos 13. havi kiegészítésről beszélt és arról, hogy az MSZP visszatérne a svájci indexáláshoz. A párt honlapján jelenleg Molnár Gyula szavai olvashatóak a témában, aki az idősek világnapja alkalmából 60 ezer forintos nyugdíjminimumról beszél és a nyugdíjas (szociális) otthonok számának megduplázásáról.

Az LMP jó szándéka jeléül a napokban törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amelyben ötvenezer forintra emelnék az öregségi nyugdíjminimum összegét, bevezetnék nyugdíjas infláció szerinti indexálást (ha az magasabb, mint az infláció) és az alacsony nyugdíjakat nagyobb mértékben növelő nyugdíjemelési módszertant javasolnak.

Az Együtt egyéni nyugdíjszámlákat ígér, korengedményes nyugdíjat bizonyos szakmákban, nyugdíjkorrekciós programot, rugalmas nyugdíjkorhatárt, 500 ezer forintos nyugdíjplafont és a nyugdíj célú magán-megtakarítások támogatását.

A Párbeszéd 90 ezer forintos minimum nyugdíjat kínál a nyugdíjasoknak (az alapjövedelem-program részeként), az alacsony nyugdíjak gyorsabb növelését és nyugdíjplafon bevezetését. Újraélesztenék a korengedményes nyugdíjat és a szolgálati nyugdíjat.

A DK alapnyugdíjat és egyéni számlához kötődő munkanyugdíjat ígér, nyugdíjas fogyasztói kosár alapú indexálást, nyugdíj extrát – nyugdíjprémiumot – jó gazdasági teljesítmény esetén, gátat a magas nyugdíjaknak, adókedvezményes nyugdíj-előtakarékosságot. A DK programjában megjelenik az időskorúakra fókuszáló szociális, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a gondozás, az ápolás, a nyugdíjas otthonok és a nyugdíjas közösségek támogatása is.

A liberálisok (MLP) nyugdíjas szavazókat érintő aktuális elképzelései nem találhatóak meg a párt honlapján. A 2014-es választási programból annyi derül ki, hogy szeretnék, ha a nyugdíjasok aktív és megbecsült tagjai maradnának a társadalomnak.

A Momentum Mozgalom programjában 35 ezer forintos öregségi nyugdíjminimumot ígér, ehhez korrigált alacsony nyugdíjakkal, nyugdíjas lakóotthonokat, kisbuszos közlekedési hálózatot, nyugdíjjárulék plafont az évi 10 millió feletti fizetések esetében, az öngondoskodás támogatását, és az idősebb korúak munkavállalásának segítését (információt, képzést, rugalmas munkavégzési formákat).

A Bokros Lajos-féle MOMA (Modern Magyarországért Mozgalom) annyit közöl a látogatóval, hogy a svéd nyugdíjmodellre való áttérést tartanák célszerűnek, valamint növelnék az önkéntes magánnyugdíj-pénztárak szerepét.

Látható, hogy alig akad ellenzéki politikai párt, amely ne adna (lehetőleg bőkezűen és sokat) a nyugdíjas szavazóknak, legalábbis az ígérete szintjén. Mivel a téma óriási, az olvasó figyelmét pedig nehéz hosszan lekötni, így a teljesség igénye nélkül szeretnék néhány elemet kiemelni és kritikailag értelmezni a problémahalmazbó
l...

ITT OLVASHATÓ

SZEGÉNYKELTETŐ ISKOLÁK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: RADÓ PÉTER
2017.11.17.


A tömeges és tartós szegénységgel együtt élni: rettenetes morális teher. Egy Magyarországhoz hasonló közepesen fejlett országban ez a morális feszültség a (köz)politikával szembeni elvárásokban kellene hogy testet öltsön. Az állampolgárok közötti szolidaritás minimuma és a közszolgálat ethosza arra kellene hogy késztesse a politikát, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel a szegénység visszaszorítására törekedjen. A magyar politikai elit azonban morálisan erősen leépült; politikusaink többsége azt tekinti „rea­lizmusnak”, ha tetteiket egy nagyon szűk pártpolitikai referenciaközösség elvárásai, a referenciacsoportjukon belüli erővonalak által kijelölt pillanatnyi mozgástér, s nem a helyes cselekvésről szóló morális meggyőződések határozzák meg. A közpolitika morális kiüresedését pedig mintha az egész társadalom elfogadná, mint a dolgok megváltoztathatatlan rendjét; a szegényellenes politika „egyfajta” politika, s nem az állampolgári közösség egy hatalmas csoportjával való szembefordulás, a közszolgálat eredeti céljának elárulása lenne. Ebben az írásban ezt a morális válságot a magyar kormány oktatáspolitikai gyakorlatán keresztül próbálom meg szemléltetni...

A szegénység újratermelődése

Az Eurostat adatai szerint a „szegénység kockázatának kitett személyek” aránya 2016-ban a Magyarországéhoz hasonló adottságokkal és lehetőségekkel rendelkező Csehországban 13,2 százalék, Szlovákiban 18,1 százalék, Magyarországon viszont 26,3 százalék volt. (Ez Magyarországon körülbelül két és fél millió ember jelent.) A szegénységgel kapcsolatos kormányzati viselkedés kétféle módon is értékelhető: mit tesz a kormányzat a szegénység hatásainak mérséklése érdekében, s mit a szegénység generációk közötti újratermelődésének megakadályozása érdekében? Az első lényegében nem oktatáspolitikai, hanem a legszélesebb értelemben vett szociálpolitikai probléma. E tekintetben a második és harmadik Orbán-kormány 2010 óta egy brutális fordulatot hajtott végre. A szociális ellátó rendszer által nyújtott támogatások és szolgáltatások visszaszorítása, a szegényektől a magasabb jövedelműek felé az adórendszeren keresztül közösségi támogatásokat átcsoportosító „perverz újraelosztás”, a munkaerőpiaci intervenciók erőforrásainak és intézményrendszerének csonkolása, a mindezek helyébe lépő, a kiszolgáltatottságot tartósító közmunkaprogram, valamint számtalan szimbolikus lépés (mint például a hajléktalanság kriminalizálása) együttesen egy szegényellenes kormányzati összeesküvés képét alakítja ki.

Az oktatásra általában úgy tekintünk, mint a szegénység újratermelődését megakadályozni hivatott legfontosabb eszközre. Ennek következtében az oktatás mozgásterével kapcsolatban rengeteg illúzió van forgalomban, aminek az iskolák többnyire nem képesek megfelelni. Az iskolák nem légüres térben működnek. A tanulók szüleinek szegénysége egyúttal a tanulással kapcsolatos hátrányok sokaságát teremti meg, ami rettenetes nyomás alá helyezi az iskolákat. Ennek ellenére az oktatásnak vannak eszközei arra, hogy jobb életesélyekhez és életminőséghez segítsen egyes fiatalokat, és nagyon nem mindegy, hogy ezt a mozgásteret egy ország oktatási rendszere milyen mértékben képes kihasználni. Egy jó színvonalú oktatási rendszer egyúttal erősíti a méltányosságot is, amennyiben nem zárja rövidre a társadalmi hátrányok és az iskolai kudarc közötti kapcsolatot. A magyar oktatás e tekintetben soha nem teljesített jól, az Orbán-kormány által 2011-ben elindított, mindenre kiterjedő oktatásátalakítás hatására pedig egyre katasztrofálisabban teljesít. Az iskolák államosítása, az iskolai autonómia teljes felszámolása, a központosított bürokratikus adminisztratív kontroll, a központi túlszabályozó tanterv, az állami egyentankönyv, a tanulók és pedagógusok munkaterhelésének drámai növelése, a forráskivonás és számos más változtatás azonnali súlyos minőségromlást okozott a magyar közoktatásban. Ez minden tanulói csoport teljesítményét lerontotta, de természetesen a legnagyobb teljesítményromlást a hátrányos helyzetű szegény tanulók szenvedték el. Az iskola kudarcok mértéke korábban nem látott szintre ugrott: az előző évtized lassú, de folyamatos teljesítményjavulása után 2011 óta drasztikusan zuhan az oktatásban tanuló 17 és 18 évesek aránya, és nő a korai iskolaelhagyók aránya. Az iskolai kudarcok szaporodása tetten érhető a mért tanulási eredményekben is. Az OECD PISA mérések eredményei szerint 2009 és 2015 között a 15 éves funkcionális analfabéta tanulók aránya 18-ról 28 százalékra, az elemi természettudományos kompetenciákkal sem rendelkező tanulóké 16 százalékról 26 százalékra, a matematikai eszköztudás minimumával sem rendelkező tanulóké pedig 22 százalékról 28 százalékra nőtt. Másképpen fogalmazva: még ha a következő években ezek az adatok nem romlanak is tovább, a magyar közoktatás évente körülbelül kétszázezerrel növeli majd azoknak a magyar polgároknak a számát, akik használati utasítás alapján nem tudnak beindítani egy új számítógépet, nem tudják kiszámolni a boltban a visszajáró pénzt, és nem értik majd, hogy mitől villámlik vihar idején. Jelenlegi tudásunk fényében ráadásul a magyar oktatás eredményességének további romlása elkerülhetetlen...

A HITTANRÓL

KOLOZSVÁRI SZALONNA BLOG
- VENDÉG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2017.11.23. 


Összeszedtem némi borsót, amit négy és fél évvel ezelőtt hánytam a falra, most újra fellódítom. Molnár Bálint írt egy nagyon fontosat (Kolozsvári Szalonna, 2017-11-22) talán a legfontosabbról, ami ennek a tömeggyilkos hordának (a kormányra gondolok) a leggyilkosabb kártevése, idézek tőle: “Miközben a magyar gyerekek semmivel sem butábbak, ostobábbak, mint finn vagy szingapúri társaik, a fidesz-féle alattvaló-képzés, az istenverte hazafias nevelés, a hittan és a hátrafelé nyilazás erőltetése versenyképtelen, leszakadó, szarul teljesítő, az egyéni készségek tekintetében megnyomorított, a lexikális tudást alkalmazni képtelen emberanyag hagyja el az iskolák padjait.”

Valamennyi közül a legförtelmesebbről mondanék itt most megint valamit, az összes többinek az alapjáról, ami teljesen lehetetlenné öli a gondolkodás képességének még a kezdeményét is – a hittan “oktatásról”. Hinni abban lehet (nem kell, csak lehet), amit az ember nem tud. A körülöttünk lévő világ megismerésében a nemtudás csökevény, fajunk életben maradásához egy eséllyel kevesebb. Minden egyes nemtudás egy-egy veszélyforrás, az ismeretekben lévő hézag. Amiben hisz az ember, azt nem tudja. A hit a nemtudástól való félelem jelzése, az ember, aki hisz, magasabb rendűnek véli a hitet, mint a tudást. A hit az ismeretlentől, a rettegéstől való menekülés. Isten majd megbocsát. Pedig nem. De az sem baj, mert ha mégsem bocsát meg, sőt ártatlant büntet, akkor arra azt mondjuk, hogy Isten útjai kifürkészhetetlenek és jobb, ha ebbe mindenki belenyugszik.

És akkor a hitre bazírozó vallásról még nem szóltam egy szót sem, mint ahogyan arról sem, minő ostobaság a kettőt azonosítani. Hinni valamiben még valamelyest elfogadható, tényleg nagyon keveset tudunk a világról, sokféle fenyegetésnek vagyunk kitéve, az ember az a védtelen élőlény, amelyik nagyjából sejti, milyen kiszolgáltatott, és sokan tisztában vannak vele, hogy meg fognak halni. Az állatvilág egyetlen más fajának sincs haláltudata. Melléver a szíve, akkor az ember azt mondja, istenem segíts. Érthető, rendben van. Azaz nincs rendben, de a fejlődésnek ezen az ijesztően alacsony fokán ez szinte természetes.

A vallás az más. Arra nincs mentség. A katolikus büszkeségre például, amelyben a „hívők”, pontosabban a vallásosok azt hiszik, ők magasabb rendűek, mint az Andamán szigetcsoport bennszülöttei, akik kicsi fűkunyhókat építenek az istenüknek, és bizonyos időközönként belesnek, amikor az istenük odabent táncol. Nincs a világtörténelemben az egyháznál kártékonyabb intézmény (az atlanti térség egyházairól beszélek, mindenféle keleti vallásokkal és egyéb hitvilágokat szipolyozó szervezetekkel nem foglalkozom). Nem szívesen mennék bele olyan vitákba, amelyek az egyház létének pozitívumait sorolják, cáfolandó az iménti kijelentéseimet, mert bár soha nem tettem a mérleg egyik serpenyőjébe az egyházi építészet, zene, képző- és iparművészet kétségtelen értékeit, a másikba meg a meggyilkolt embermilliók és a mentálisan megnyomorított milliárdok tetemeit, meggyőződésem, hogy ez a statisztikai súlyozás iszonyatosan lehúzná az utóbbi serpenyőt. Ne-ne, ne tessék a boldog lelki szegényekkel jönni nekem, mert túlságosan egyszerű, alattomos és cinikus dolog a mennyek országát kínálni nekik valami megfogható és emberi alternatíva helyett...


A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS NEM ELŐVÁLASZTÁS

MAGYAR NARANCS - LIBERÁLIS SZEMMEL - REPUBLIKON BLOG
Szerző: MIKECZ DÁNIEL
2017.11.23.


Gulyás Márton téved, amikor azt hiszi, hogy átvállalja a politikai munkát, amit a pártoknak kellett volna elvégezniük.

A Közös Ország Mozgalom (KOM) múlt héten tartott „választási nagygyűlésén” jelentette be Gulyás Márton, hogy közvélemény-kutatásokkal kívánják megmérni mind a 106 egyéni választókerületben, hogy kik a többség támogatását élvező ellenzéki jelöltek. A kutatás a Medián, a Tárki és a Závecz Research részvételével valósul meg, és választókerületenként 1000 főt kérdeznének meg, aminek költsége így meghaladja a 200 millió forintot. A KOM úgy tervezi, hogy közösségi finanszírozás segítségével sikerülhet előteremteni a szükséges pénzügyi forrásokat. A KOM kezdeményezésére az abban részt vevő közvélemény-kutatók közül Hann Endre úgy hivatkozott, mint az „előválasztás szimulációja”, Róna Dániel szerint az egy „nulladik forduló”, amelynek az előválasztáshoz hasonlóan legnagyobb előnye a választópolgárok bevonása a jelöltállítási folyamatba.

A KOM által kezdeményezett közvélemény-kutatás azonban nem tudja azokat a funkciókat betölteni, mint az előválasztás. A Republikon Intézet 2015 májusában mutatta be előválasztási javaslatát, majd később egy kötetet is megjelentettünk az előválasztásról neves hazai politikai elemzők, szakértők közreműködésével. Az előválasztás legfontosabb funkciója persze a legalkalmasabb és legnagyobb helyi támogatottsággal bíró jelölt kiválasztása. A további érvek közé tartozik a média figyelmének felkeltése, az ellenzéki választók mozgósítása és a cselekvőképesség demonstrálása.

Egy előválasztási kampány olyan szintű esemény, amelyet nem hagyhatott volna figyelmen kívül a média. Az ellenzéki pártok nem lettek volna rászorulva, hogy köztéri performanszba oltott sajtótájékoztatókkal érjék el a sajtó figyelmét. Minden kétely ellenére az előválasztás az ellenzéki választókat is mobilizálhatta volna, hiszen valódi téttel bíró politikai eseményről lett volna szó. Ráadásul először lett volna lehetőségük beleszólni abba, hogy kik legyen az ellenzéki jelöltek. Végül az ellenzéki pártok megmutathatták volna, hogy képesek a politikai cselekvésre, tudnak érvelni, vitatkozni, álláspontjukat képviselni. A politika lényegéhez tartozó nyílt viták mára a teljes magyar politikából hiányoznak, így az előválasztási fórumok valódi politikai eseményekké válhattak volna. A megtalált jelöltek aztán társadalmi támogatottsággal a hátuk mögött készülhettek volna fel a kampányra.
..

ITT OLVASHATÓ

MINDEN BÍRÓ KOMCSI?

KARVALYOK FÖLDJE BLOG
Szerző: Karvalyok Földje
2017.11.22.


Rémisztő dolog lehet a kormány számára, hogy bárhogy is ügyködnek a teljes társadalom NER-kompatibilis irányba állításán, még mindig vannak olyanok, akik nem lépnek egyszerre. Mert ugyan a bírói hatalom, mint önálló hatalmi ág a demokráciák alapkövetelménye, de azt is tudjuk, mi illiberális valamit építünk, ott meg csak zavaró tényező, ha a bírók nem úgy táncolnak, ahogy a hatalom fütyül és képesek azt hinni, hogy Magyarországon a bíróság független és pártatlan csak azért, mert az Alaptörvényben azt olvasták.
A bírók bedarálásának igénye nem újkeletű, hiszen melyik hatalmon lévő politikust (pártot) ne zavarná, hogy vannak, akik ellent mernek mondani? Ezt a hibát a különböző rendszerek különbözőképpen próbálják orvosolni, a magyar megoldás most éppen az, hogy bármilyen ítéletet is hoz a bíróság, azt a kormányunk tagjai (illetve a kormányközeli haverok) nem teljesítik, legyen az a tao pénzek sorsának nyilvánosságra hozatala vagy sajtóhelyreigazítási kérelemnek helyt adás.  A bíróság ítélete immáron csak pusztába kiáltott szó, természetesen csak akkor, ha nem fideszes érdekeket szolgál. Mert ha azt, akkor maga a szent írás, isteni kinyilatkoztatás.
Jelenlegi  politikai rendszerünk két legnagyobb ellensége a nyilvánosság és a tények (illetve a valóság), tehát ezek ellen bármi áron fel kell lépni. A valóság ugyan alakítható propaganda fronton, erre szolgál a kormánylojális média meg minden olyan hirdetés, aminek célja a választók agymosása, de azért korlátlanul nem hazudhatnak még a kormány tagjai sem az internet korában, bármennyire is dühítő ez. Sőt, a szabad sajtó földbe döngölésének is vannak korlátai mindaddig, amíg Észak-Korea szintjére nem küzdi le magát hazánk.
Azonban a kormányunk igen jó irányba tart ahhoz, hogy teljesen kiüresítse a független ítélkezést, hiszen sok ügyben már elértünk oda, hogy hiába tesz pontot hazai legfelsőbb vagy nemzetközi bírósági fórum a vita végére, attól még a helyzet változatlan marad és az illetékesek a fülük botját sem mozgatják, a jogtalan állapotot meg végképp nem szüntetik meg. Mert ugyan ki az, aki ellenszegülhet a mai kormánynak, akadályozva a fékek és ellensúlyok teljes megszüntetését, a demokrácia kiüresítését?   Ma már bármelyik ellenzéki politikus, bíró, tanár, stb. megkaraktergyilkolható, bárkire mondhatja a kormánylojális sajtó azt, hogy meleg (náci, Soros-bérenc, terrorista, stb.), annak nincs következménye, ahogy annak sem, ha a bírókat komcsizza le kollektíve olyan, aki anno az átkosban katonai ügyészként tevékenykedett.  És sokan le mernék tenni a lantot amellett, hogy az egykor még a pártállamnak dolgozó, mára már „megvilágosodott” illető már ügyészként is rühellte a bírókat meg mindenféle komplexusokat szerzett velük szemben, különben nem ragadtatná magát felelős pozíciót betöltve ilyen, önmagát is minősítő kijelentésre...

ORBÁN "KONZULTÁLT" ÉS VÉGREHAJTJA A "SOROS-TERVET" - A NAGY ÁTVERÉS, AZ ORBÁNI PÁVATÁNC SZAVAZATOKÉRT, ÉS UNIÓS PÉNZÉRT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HAJNAL ÉVA
2017.11.22.


Miközben dübörög az idegenellenes kormányzati propaganda, mi is egy “erős” szegedi anyagra bukkantunk, amit muszáj a kedves olvasókkal megosztanunk. Az alábbi videó elég sokat elárul a magyar társadalomról, valamint egyik-másik szavazópolgártársunk mentális állapotáról is.

Mondjuk a trash-bulváros Körmendi Gábor, aki a műfaj önjelölt és szakavatott riportere, mindig is “minőségi” tartalmakat szállított, legyen szó Kiszel Tünde vetkőzéseiről, Győzike eltitkolt szeretőiről, vagy ez esetben éppen a menekültekről.

Szegeden aláírásokat gyűjtenek az úgy nevezett Botka-terv ellen, amiről azt híresztelik a “jól informált” fideszes és KDNP-és polgártárs aktivisták, hogy meg kell akadályozni a migránsok betelepítését a városukba.

Mindezt úgy, hogy idén a Menekültügyi Hivatal legfrissebb adatsora szerint több, mint ezer menekültet fogadott már be Magyarország, holott ez a szám az ötszázat sem érte el tavaly. Valamint soha annyi oltalmazotti státust sem osztottak még ki hazánkban, mint az idén. Ez azt jelenti, hogy miközben Orbán uszítja a magyarokat a “konzultációval”, végrehajtja az álatal Soros-tervnek nevezett kvótát, hogy megkapja az uniós pénzeket, különben a saját lábán álló diktatúrája kártyavárként omlana össze. A pávatáncos valójában tényleg csak egy nagy Geci.

Oltalmazotti státust olyanok kaphatnak, akiket nem személyes ok miatt üldöznek hazájukban, hanem általános okokból adódóan, például a háború miatt kell onnan elmenekülniük. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a menekült és az oltalmazotti státus között az a lényegi különbség, hogy az oltalmazottak nem élhetnek a családegyesítési jogukkal.

Országunk drága Fidesz szavazói minden bizonnyal fel is vannak háborodva! Hiszen nem ezt konzultálták meg. De hát erről biztosan a Soros plakátok hátoldalán vagy a lábjegyzetben írtak a hőn szeretett narancsos szupersztárok. Nagyon úgy néz ki, hogy már nem használ a rózsafüzér sem, és jobb híján a kormány is a “Soros-tervet” teljesíti. Kicsit furcsa is ez a kvóta elleni küzdelem, különösen az új számok ismeretében.

Nem más ez, mint az igazi orbáni pávatánc a híveknek és Brüsszelnek is. Nemsokára úgyis elkezdődik az EU-s milliárdok szétosztása a tagországok között a következő költségvetési időszakra. Amire természetesen Magyarországnak semmi szüksége sincs, mivel az már a saját lábán áll. Arról nem is beszélve, hogy mint látjuk, nagy cécó ide vagy oda, de túl van már teljesítve a kvóta bőven. Ne felejtsük el azt a húszezer letelepedési kötvényest sem, és a több ezer vendégmunkást sem, akikkel pótolják Magyarországon a munkaerőhiányt. Aranyszájú Orbán igazat mond, hazánkban ugyanis tényleg nincs betelepítés...

ADY ÜZENETE KÓSA LAJOSNAK

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Gépnarancs
2017.11.23.



...Gondolatai, írásai ma is megdöbbentően aktuálisak. Mivel nem feltételezem, hogy Kósa Lajosnak bonyolult közfeladatai ellátása mellett van ideje Ady prózai műveit olvasni, ezért talán gazdagíthatom ismereteit az alábbi idézetekkel:

Dicsekvésnek ne lássék: az egész világon nincs annyi sikkasztó, mint ebben az ezeréves, szép magyar hazában. Nem is város, amelyiknek nincs meg a maga külön sikkasztója, s már nem messze van az az idő, mikor a jövő Kriványjáért hét magyar város fog versenyezni. Szóval az álladalmi és társadalmi élet egyik mezején sem értünk el olyan gyönyörű rekordot, mint a sikkasztás terén.” (Tóth Benőék, Debreczen, 1899. május 17.)

Nálunk a nemzetet gyilkolják meg. Pár százezer ember kisajátítva tartja a országot. A nép milliói jogtalan rabszolgák. Az ország koldus és leigázott. A parlament urai pedig liferálják a népet, a nép jogait, a hazát. Ilyen nemzetveszejtő ocsmányságot nem mutat föl a világhistória. Orgiája ez az összegyülemlett bűnöknek. Beteljesülése a kérlelhetlen fátumnak. Fölfakadt seb vagyunk most Európa testén. Lesz-e balzsam erre a sebre, vagy egyszerűen ki fogják égetni?… Rettenetes, rettenetes történet ez…” (Panama és anarchia, Nagyváradi Napló, 1903. július 30.)

A patrióta nevet ugyan sokszor kompromittálták már, de még mindig szentebb fogalom köpenye, hogysem a nacionalizmust födhesse. A hazafiság valami olyan sine qua non-ja az embernek és a társadalomnak, hogy még fogalommá sem kell sűríteni s szót sem keresni hozzá. A közös kultúrában s közös társadalmi munkában álló, becsületes, munkásemberek mind azok. Hazafiak, ha úgy tetszik. Aki ellensége a haladásnak, a jobbra törésnek, az emberi szellem feltétlen szabadságának, hazaáruló, ha örökösen nem tesz is egyebet, mint a nemzeti himnuszt énekli.” (A nacionalizmus alkonya, Budapesti Napló, 1905. április 8.)

Néznek bennünket a kultúrnépek. Látják képtelenségünket a haladásra, látják, hogy szamojéd erkölcsökkel terpeszkedünk, okvetetlenkedünk Európa közepén, mint egy kis itt felejtett középkor, látják, hogy üresek és könnyűk vagyunk, ha nagyot akarunk csinálni,zsidót ütünk, ha egy kicsit már józanodni kezdünk, rögtön sietünk felfortyanni bizonyos ezeréves múltkiszínezett dicsőségének édes italából, látják, hogy semmittevők és mihasznák vagyunk, nagy népek sziklavára, a parlament, nekünk csak arra jó, hogy lejárassuk. Mi lesz ennek a vége, szeretett úri véreim? ” (Menjünk vissza Ázsiába, Nagyváradi Napló, 1902. január 31 /...


VAN, AKI SZERINT SOROS TITKOSÜGYNÖKÖKKEL IS DOLGOZIK - NEMZETKÖZI LAPSZEMLE

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2017.11.23.


Az orosz állami támogatással működő Russia Today amerikai politikust interjúvolt meg a Soros-tervről, illetve arról, hogy valóban beavatkozik-e a magyar belpolitikába Soros György. Richard Black, Virginia állam szenátora szerint szinte drámai, amennyire beavatkozik Soros a magyar belpolitikába. A szenátor üdvözölte, hogy Orbán Viktor gátat vet Soros intézkedéseinek.

A Russia Todaynek beszélő amerikai szenátor Sorost erkölcstelennek és nemzetellenesnek bélyegezte meg, aki a globalista oligarchák pártján állva olyan politikát hirdet, ami nem a nép, a náció érdekeit képviseli. Ezért Orbán Viktor pártján állva Black szenátor is a nacionalista nemzetállam eszmény mellett teszi le voksát, merthogy meg kell menteni a keresztény Európát a beáramló migránsoktól. Meggyőződése, hogy Soros az alapítványain keresztül titkosügynökökkel, a CIA, az MI6 és a francia hírszerzés embereivel is együtt dolgozik, hogy a világot a maga képére formálja.

Az orosz TASZSZ hírügynökség a Rosztechnadzor felügyelet jelentésére hivatkozva azt állítja, hogy a ruténium-106 izotóp sugárzása Cseljabinszk térségében, amit augusztus végétől októberig mértek a Mayak atomerőmű közelében, nem lépte túl a megengedett értéket. A Mayak atomerőmű - amelyik többek között atomfegyverekhez gyárt részegységeket a Roszatom számára - szintén azt jelentette: semmilyen túlzó radioaktivitást nem észleltek. A Roszatom ugyanezt erősítette meg. Cseljabinszk kormányzó-helyettese hasonlót állított, cáfolva számos ügynökség állítását. Sőt, egy német híradást is idéznek, amelyik szintén arról jelentett, hogy ugyan Romániában mérték a legmagasabb értéket, de német területen egészségre nem ártalmas értéket mutattak ki.

Az állami orosz hírügynökségi jelentéssel szemben több külföldi, sőt orosz tudósítás is ennek az ellenkezőjét állítja. A Lenta orosz online újság szerint messze, méghozzá csaknem 1000-szeresen meghaladta a megengedett értéket a cseljabinszki Argajas térségben mért sugárzás, ami nemcsak Kelet-Európába, de még Nyugatra, még Franciaországba is eljutott. Az orosz hatóságok cáfolták ezeket az állításokat. A Roszatom – a Lenta szerint – elismerte a ruténium-106 sugárzását, de azt mondta, nem orosz erőműből származik. A Greenpeace pedig ügyészségi vizsgálatot kezdeményez, követeli a titkolt és félrevezető adatok azonnali nyilvánosságra hozatalát. A sugárzás egészségre veszélyes következményei, annak esetleges rákkeltő hatása és annak jelei mintegy másfél év múlva jelentkezhetnek...

ENNÉL GYOMORFORGATÓBB ÁLDOZATHIBÁZTATÁST MÉG NEM LÁTTAM

SZTÁRKLIKK BLOG
Szerző: SZABÓ TÍMEA
2017.11.23.


A Fidesz-Kdnp képviselői cinikus hazugságokkal söpörték le a rákgyógyszerekre vonatkozó javaslatomat. A fideszes Molnár Ágnes közölte, hogy a betegek a hibásak a rossz halálozási statisztika miatt, mert nem mennek el szűrésre.

Ennél gyomorforgatóbb áldozathibáztatást még nem láttam. De ha már szűrés, a Honvéd Kórházban nyár eleje óta nem lehet mammográfiára időpontot kapni, mert elmondásuk szerint rossz a gép. Feltételezem, hogy nem a kórház hibájából nem javították meg fél év alatt.

Kovács József alelnök pedig azt mondta, hogy az egyéni gyógyszerengedélyezés is prímán halad. Ehhez képest nemrég kaptam egy levelet egy rákbeteg hozzátartozójától, aki 9(!) hónapja vár egy gyógyszerjóváhagyásra. Ennyire jól halad a dolog!...

INNEN NÉZVE - UNOKÁK NÉLKÜLI ORSZÁG?

NÉPSZAVA ONLINE - VÉLEMÉNY
Szerző: SOMFAI PÉTER
2017.11.23.


Az egyik fapados légitársaságnál utaskísérőként dolgozó ismerősöm mondta a minap: nagy tétben merne fogadni, hogy a londoni, az amszterdami, a párizsi, a frankfurti, a zürichi, az oslói, a koppenhágai, meg a római járataikra az idősebb utasok többsége nem azért vesz jegyet, hogy megtakarított nyugdíjából világot látni induljon. Nagypapák, nagymamák utaznak unokanézőbe.

Innen nézve már érthető az a hirdetés is, amelyet a kerületi lap egyik legutóbbi számában találtam: a közösségi házban ingyenes számítógépes tanfolyamot szerveztek nyugdíjasoknak. A munkaügyi központok a hasonló tanfolyamoknál a táblázatkezelést és a prezentáció szerkesztést hangsúlyozzák, itt a skype és a facetime használatát emelték ki. Nem írták oda, de alighanem kimondatlanul is arra gondoltak a szervezők, leginkább ilyen ismeretekre van szükségük az itthon „árván” maradt nagypapáknak, nagymamáknak.

Bevallom, magam is hasonló cipőben járok. Ha a nyári vakáció két hetét leszámítva szeretnék egy kis időt gyorsan cseperedő unokáimmal tölteni, kénytelen vagyok elővenni a bőröndöt, és elindulni vagy Hollandiába, vagy Svájcba. Én még csak beérem azzal, ha esténként megcsörgetjük a „kintieket”, és a hatéves, félig holland „uncsim” elcsicsergi sajátos magyar nyelvén - de szabatosan -, mi történt vele aznap az iskolában, és megmutatja, mit rajzolt a nagyinak. Közben meg egyáltalán nem csodálkozom, ha rendre a Svájcban élő nagyobbik srác veszi fel apja vagy anyja telefonját, és azonnal beavat abba, mi újat fedezett fel aznap - hétévesen - a kezéből ki sem eső okos telefonján vagy tabletjén. Az „internetes nagymama” szerepét a feleségem viseli nehezebben, mert ő arra készült, hogy ha majd eljön az ideje, süt-főz az unokáknak, meg segít kicsit könnyíteni a gyerekeink életén, ahogyan annak idején nekünk is segített az édesanyja, miközben ő nyugodtan dolgozhatott akár napi tíz, tizenkét órát is az „ország üdvéért”...

A MOMENTUM "HARMADIKUTASSÁGÁHOZ": A HAMIS REALIZMUSON TÚL

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2017.11.23.


Lássuk csak, mi az első két út, mert a "harmadik útról" a magyar szellem- és politikatörténetben csaknem minden generáció hoz egy új paradigmát. Németh Lászlóval és Bibóval szemben -- a továbbélő tanulságaik mellett -- az első útnak az etno-nacionalizmust (etnicizmust) nevezem, amely a magyar nemzetté válás meghatározó ideológiája és kétszáz éves sikertelenségének egyetlen legfőbb oka. A másodiknak a fölvilágosító radikalizmust (progresszivizmust), amelynek alakváltozatai végigkísérik az utóbbi száz évünket. A kettő együtt hatásosan szorította vissza a magyar konzervativizmust és liberalizmust, amelyekből a Horthy-rendszerbe befordulva már semmi értelmezhető nem maradt. Nem tudtak lábra kapni ezek 1989 után sem. Ami volt helyettük -- szemfényvesztő módon -- az az etnicizmus és a progresszivizmus újraszerveződése nyomán a konzervativizmus és a liberalizmus gyarmatosítása, belekényszerítésük a hagyományos magyar politikai krédóba.

Innen is látszik, hogy a politikai krédónk masszívan kollektivista. Az SZDSZ-en belül annak idején volt egy vékony konzervatív-individualista (Tölgyessy, Hack) és egy vékony piaci-liberális (Tardos, Bauer) vonulat, de ezeket a "nagy teoretikusok" (Kis, TGM) tévelygésének is köszönhetően kiszorította -- nem is egyszerűen -- a fölvilágosító radikalizmus és a szocialista pragmatizmus szövetsége (progresszivizmus), hanem -- magunk között szólva -- legfőképp az elvtelenség, az erkölcsi züllés, majd praktikusan a korrupció. Amikor ma Fodor Gábor mögött Bibó és Göncz képét láthatja a nagyérdemű, az éppen olyan bonyolult politikai élethazugság, mint amikor Orbán nemzeti érdekről, netán nagy néha konzervativizmusról beszél. Speciel Bibónak sem volt igaza már alapvető dolgokban, különösen ami a modernizáció exigenciáit és a szocializmus lehetőségeit illeti, Göncz aztán még kevésbé tudott semmiről, bár a maga módján a bölcsesség auráját hordozta és humanista volt, no de őket Fodor mögött látni az SZDSZ-emlékezet szűrőjén át, ez maga a szellemi perverzió...

HOLNAP IS HASAD TOVÁBB - MIÉRT NEM SZABAD, HOGY KETTÉSZAKADJON AZ EGÉSZSÉGÜGY?

MAGYAR NARANCS 
- MATERIA MEDICA BLOG
Szerző: KINCSES GYULA
2017.11.22.


Legutóbb Lénárd Rita írt ebben a blogban Kettészakadt egészségügy címen igen kiválót a magánegészségügy terjedéséről, és az egészségügy ebből fakadó kettészakadásáról, ennek megelőzési lehetőségeiről. Nem mintha a remek írás kiegészítenivalót hagyna maga után, de a téma annyira nagy, olyan sok oldalról megközelíthető, hogy úgy gondoltam, megér egy utánlövést. És abban is biztos vagyok, hogy a mostani írásom sem az utolsó ebben a témában.

Létezik, hogy nem tudunk semmit arról, ami az egészségügy egyik (már szinte nagyobb) felében történik?

Igen, létezik. Annak ellenére, hogy a magánegészségügy már rég nem választékbővítő, egyáltalán nem csak kiegészítő jellegű, hanem az egészségügyi ellátás jelentős, hiánypótló szegmense, valójában szinte semmit nem tudunk róla. Pontosabban két dolgot tudunk, és azt is csak jól-rosszul. Az egyik, amit végre az idén nyáron publikált a MÉRTÉK tanulmány, az a magánszolgáltatók kapacitásai, azaz, hogy az ÁNTSZ hol, hány rendelési órára, ágyra adott ki működési engedélyt. A szám drámai, hiszen először szembesülünk azzal, hogy már több az úgynevezett engedélyezett óraszám (ami azt mutatja, hogy egy orvos, egy rendelő, magánklinika heti hány óra rendelésre kért engedélyt) a magánellátásban, mint a közellátásban. Igaz ez akkor is, ha tudjuk, hogy a magánellátásban jelentős a fogászat (heti 70 ezer óra) és a fizioterápia szerepe, de az alternatív gyógymódokat nyújtók is közel heti 38 ezer órás kapacitással részesednek a magánrendelések óraszámából...

JÚLIUSTÓL OKTÓBERIG 4,9 MILLIÁRD FORINTOT KÖLTÖTT PROPAGANDÁRA A KORMÁNY

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2017.11.23.


1,3 milliárd forint volt az Erzsébet-táborok reklámozása, 489 millió a vizes vb kampánya, 846 millióért jelentek meg PR-cikkek a kormányzati intézkedésekről, és 2,3 milliárd ment el a Soros-terves hirdetésekre. Mészáros Lőrinc médiacégeinél összesen 1,24 milliárd forint landolt ezekből a kormánykampányokból, de Tombor András, Habony Árpád, és Andy Vajna cégei is jól jártak. Az adatokért megint költségtérítést kért tőlünk a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

Szeptember végén számoltunk be arról, hogy az idei első nemzeti konzultációt 7,2 milliárd forintért reklámozta a kormány. Mivel évek óta folyamatosan igyekszünk nyomon követni, hogy mennyi közpénzt költenek állami hirdetésekre, október elsején egy újabb közadatigénylésben kikértük a júliusi, augusztusi, és szeptemberi kampányokra vonatkozó számokat.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda a már megszokott módon költségtérítést kért (26.400 forintot) az adatokért, majd szkennelt pdf-eket küldött. Meglepő módon azonban most az iratok minősége szinte kifogástalan, és bár az OCR-ező program még így sem bírt velük, viszonylag gyorsan végeztünk a kézi feldolgozásukkal...

Ezt is Mészáros Lőrinc nyerte

Az általunk kérdezett három hónapban négy nagyösszegű médiakampányt rendelt meg a Kabinetiroda szokásos partnerétől, Balásy Gyula cégeitől, a Lounge Design Kft.-től és a New Land Media Kft.-től.

Július végétől augusztus utolsó napjáig futottak az Erzsébet-táborok hirdetései 1,27 milliárd forintért, közben augusztus 8-tól 20-ig ment a július végén befejeződött vizes vb közel 500 milliós reklámkampánya, aztán szeptemberben a kormányzás eredményeiről beszámoló pr-cikkek jelentek meg 846,8 millióért, majd szeptember végétől jöttek a Soros-terves hirdetések 2,3 milliárd forintért.

A 4,89 milliárd összértékű kampányok legnagyobb nyertese Mészáros Lőrinc médiabirodalma lett: a Mediaworksnél és az Echo TV-ben összesen 1,24 milliárd forint értékben jelentek meg a különböző kormányzati hirdetések.

A haszonélvezők listájának második helyezettje Habony Árpád hitelezője, Tombor András. A különböző tévécsatornák reklámidejét értékesítő Atmedia, és az annak tulajdonában lévő, rádiók és tévék reklámidejét értékesítő Media Services Company Kft. (MSC), valamint a Tombor által júniusban megvásárolt Mandiner összesen 869 millió forintot kapott a kormánykampányokból.

Harmadik helyen maga Habony Árpád végzett, a nyomtatott és online Lokált, valamint a 888.hu-t kiadó Modern Media Group (MMG) Zrt. összesen 479,6 millió forintot kaszált a négyféle kampánnyal...

TÉRKÉPEN: A TERÜLETI TŐKE MAGYARORSZÁGON

INDEX
Szerző: HOBOT PÉTER
2017.11.23.


Hazánk járásainak fejlettségét és helyzetét a területi tőkével mérhetjük, ami nem elégszik meg a pénzben jól kiszámolható adatok vizsgálatával. A területi tőke a járások anyagi adottságai mellett a megfoghatatlan gazdagságot: a kultúra erejét és a társadalmi energiákat is figyelembe veszi.

Az eredményekből jól látszik, hogy hazánkban Budapest és a megyei jogú városok kiemelkedően jó helyzetben vannak, de akadnak meglepő eredmények is ebben a mintázatban. Az Összkép térképei friss és pontos képet adnak arról, hogy milyen helyzetben vannak ma a magyarországi járások és települések.

A legjobb helyzetben a következő térségek vannak: a megyei jogú városok, Budapest, az ország északnyugati része; a hagyományos vidéki központok, mint Gyula, Körmend vagy Jászberény, valamint a Balaton környéke és néhány nagyváros agglomerációja például Székesfehérvár, Pécs és a főváros körüli területek. Ezek a térségek alkotják Magyarország legvirágzóbb világát.

Az északkeleti területeken, az Ormánság délnyugati részén és Fejér megye déli részeiben találkozunk a legnehezebb körülményekkel. Ők a lemaradók – ezeknek a térségeknek a kilátásai is rosszak.

Materiális jellemzőket vizsgálva a főváros környéke és az ország északnyugati része van a legjobb helyzetben. A humán tényezőket vizsgálva kiegyenlítettebb a térkép, a megyeszékhelyek szerepe a meghatározó.

Honnan tudjuk ezt? A terülteti tőke számítások összegzik az 2011 és 2015 közötti időszakra a járások adatait – járásonként 156 adatot. A területi tőke egyszerre fejezi ki a térségek gazdagságát és kilátásait. A megközelítés a járások olyan adottságait is figyelembe veszi, amelyekre a térségek jövőbeli prosperitása épülhet.

Lássuk a részleteket, hogyan alakulnak a magyar járások helyzetének pénzben jól mérhető jellemzői, illetve a jólét nehezen megfogható alkotóelemei...

HÁT ÍGY

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HARGITAI MIKLÓS
2017.11.23.


Tisztelt nemzeti érzelmű választópolgár, ön (szokás szerint) megint alaposan át lett verve, (szokás szerint) Orbán Viktor kormánya által. Bár ön feltehetően abban a hiszemben vett részt a tavaly őszi kvótanépszavazáson, hogy a voksával valamiféle nemzeti és/vagy keresztény érdeket véd, a valóságban a magyar miniszterelnök csupán a „hasznos hülye” szerepét osztotta önre. Amint az a Politico friss összeállításából kiderül, az egész kvótaharc arra szolgált, hogy a magyar kormány nyomást tudjon gyakorolni Brüsszelre – de nem ám az önrendelkezés miatt, hanem az országot évtizedekre eladósító és Oroszországhoz kötő Roszatom-beruházás, az ún. paksi bővítés elfogadtatása érdekében.

Amíg önt mintegy 20 milliárd forintból (több pénzből, mint amennyit a nálunk valamivel gazdagabb britek a Brexit-népszavazás kampányára költöttek) arra próbálták rávenni, hogy a hazát féltve ikszeljen egyet az idegenek ellen, a mi derék kormányunk illetékesei a brüsszeli adminisztráció legsötétebb figuráival azon alkudoztak, hogyan lehetne az uniós jogot nyíltan sértő Putyin-Orbán paktumot áttolni az Európai Bizottságon. (Megnyugtatásul: az a húszmilliárd ugyanazokba a zsebekbe került, ahová a bővítési projekt korrupciós haszna is áramlik majd – a nemzet mindenek fölött!)...

LOPJUNK ÉS HAZUDJUNK: EZ A MAGYAR JÖVŐ?

CIVILHETES
Szerző: PROF. DR. LAKATOS GYULA
2017.11.23.


A "sikerektől" megrészegült vezér most éppen emeli a tétet (anno 1952) és a társadalom szemébe vágja, hogy zárt társadalomban fogtok élni, valódi kerítésekkel és kemény állami korlátokkal.

Nincs ugribugri, irány a futószalag és a templom.
Az egyik egyetemi tanár (Szűz Anyám?) köztisztviselők előtt arról értekezett, hogy a magyar gazdaságban 1,5–2% növekedési potenciál van, de strukturális változások nélkül annyi sem, mert a hatékonyságunkkal az EU-ban a sor végén kullogunk.
Mások (nem baloldaliak) ugyanezt mondják.
A felsőfokú képzés, a kivándorlás, a népességcsökkenés, a bérek elmaradása mind időzített bombák. A kormány sikerpropagandája köszönő viszonyban sincs a valósággal.
Csalóka kép, hogy a kormány minél többet lop, és minél többet hazudik, annál jobban emelkedik a népszerűsége.
Ennek a helyzetnek nem az a magyarázata, hogy gyenge az ellenzék. Rákosinak sem volt ellenzéke. Aztán mégis!
Javaslom, próbáljanak egy kicsit elvonatkoztatni attól, hogy Orbán mit mond. Tudják: csak a kezét kell figyelni!
„Azt láttuk, hogy egy borzongató erejű politikai közösség tartotta ünnepét”...

IDEJE LENNE MEGADÓZNI AZ ADÓKIVETÉST IS!

MÉRCE
Szerző: VÁGÓ GÁBOR
2017.11.23.


Mégis mire gondoltak a debreceni nagyméltóságú városatyák, amikor négyzetméterenként 35 forint helypénzt elkérnek az ételosztó segélyszervezetektől? Azt, hogy ha jut pénz az éhezőkre, akkor jut majd pénz a városnak is? Miért pont 35 forint? Abból kijöhet egy zsemle ára, ami sokat számít egy korgó gyomrú embernek, de csepp a tengerben egy megyei jogú város több tíz milliárdos költségvetésében. Vagy tán ennyire kong a bendője az uraknak is? 

Talán attól félnek, hogy hosszú sorok kígyóznak majd a karácsonyi ételosztáson? És a hosszú sort majd megkurtítják az adóval?
Elég szembeötlő az önkormányzati hülye adók elterjedése.

Az Orbán-kormány elvette az önkormányzatiságot, de meghagyta az adókivetés jogát. A fideszes nagyvárosok pedig élnek is vele. Ám ez nem sporadikusan, ötletszerűen történik. Hanem, amiként minden a Fideszben, katonás rendben, megtervezetten, megszervezetten.
Először csak tesztelik egy-egy helyen, majd utána módszeresen bevezetik minden városban...

NYOMTASSTEIS! #18. SZÁM

NYOMTASS TE IS!
Szerző: Nyomtass Te Is
2017.11.22.



Tömegesen juthatnak koldusbotra a vidéki nyugdíjasok. Akik mostanában érik el a nyugdíjkorhatárt, fillérekből kell majd tengődniük...

Mi ez?

Mára oda jutottunk, hogy az ország nagy részéhez csak az állami propaganda jut el a rádiókból, a televíziókból és a helyi újságokból. Ideje tennünk valamit! Egy nagyon egyszerű eszközt ajánlunk, amellyel megtörhetjük a kormányzati médiafölényt. Egyfajta XXI. századi szamizdatot, amely olcsón, könnyen és gyorsan juthat el akár milliókhoz is.

Bár maradt még néhány független újság és hírportál, amelyek tisztességesen elvégzik a munkájukat, ezeket nem olvassák elegen. Kezdeményezésünk segítségével sokakhoz eljuttathatjuk az általuk előállított értékes tartalmakat. A legfontosabb írásokat lerövidítve, közérthetővé téve, egy A/4-es lap két oldalára helyezzük el (tördeljük be). Ha félbehajtjuk ezt a lapot, akkor egy újság formátumú kis kiadványt kapunk.

Aki úgy gondolja, hogy ezekről a hírekről másoknak is értesülniük kell, annak csak annyi dolga van, hogy több példányban kinyomtatja, lefénymásolja, és tovább terjeszti...


VIDÉKI JELENTKEZŐ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK PÉNZÉRE

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: SZABÓ ZS. LÁSZLÓ
2017.11.23.


Politikai lap? Egy sem érkezik. Azt nem viszik, csak a bulvárt – tudtuk meg a Nógrád megyei Galgaguta cserépkályhával fűtött postahivatalában, amikor egy Nógrád Megyei Hírlapot vásároltunk. A 600 lelkes faluban csak itt lehet újsághoz jutni. Többi között az ilyen településeket célozza meg a „Nyomtass te is!” kezdeményezésével az eDemokrácia Műhely Egyesület, amely az A4-es formátumú lapjával a kormánytól független lapok és portálok híreiből válogatva készít „szamizdat” újságot. Ezt támogató magánszemélyek segítségével sokszorosítják, terjesztik.

Míg az egyesületi elnököt és társait várjuk, belelapozunk az immár Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Nógrádi Hírlapba. Igazodva a kiadó többi lapjához, több oldalról is Soros György köszön vissza ránk. Egy helybeli ettől függetlenül azt mondja, ha Soros György szembejönne vele, alighanem elmenne mellette. A kormány által Sorosnak tulajdonított tervről azonban nem akar beszélgetni, inkább elteker a biciklijével.

Amikor a galgagutaiak a kezükbe vették az egyesület szamizdat lapját, kevesek kezdték azonnal forgatni, inkább elsüllyesztették a táskájukban. Hasonlóan a biciklis férfihoz, politikáról sem szívesen beszéltek. A híradókat persze igyekeznek követni a helyiek. – Az ötórai híradót mindig megnézem az egyesen. Sajnos egyfolytában azt hallom, Soros György, nagyon unalmas. A hirdetőtábla is pont előttünk van kirakva – így egy helyi férfi az ábécé előtt, aki aztán szatyrába gyűri a lapot. Ebben a labdarúgó-válogatott luxemburgi veresége a vezető anyag, de szó esik benne a Pest megyei Perbálon migránsnak nézett külföldi egyetemistákról vagy éppen a paksi atomerőmű-beruházásról. Ennek előkészületeire már elköltött az ország 37 milliárd forintot úgy, hogy még egy kapavágás sem történt.

A buszmegállóban egy nyugdíjaskorú asszony annak ellenére örül a lapnak, hogy – mint mondja – egyáltalán nem érdekli a politika. A perbáli esetről azonban hallott. Egyúttal furcsa magyarázatot ad arra, miért nézhették migránsnak a Pest megyei faluban önkénteskedőket. Szerinte azért, mert a perbáliak nem ismerik egymást. – Galgagután is annyi már az idegen, elmegyünk egymás mellett. Régen ez nem így volt – teszi hozzá, megjegyezve, hogy ő maga még egyetlen migránst sem látott.

Az eDemokrácia Műhely tagjai az ország különböző pontjaira eljutva osztják az újságukat, már 18 számon vannak túl. Általános tapasztalatuk, hogy az emberek félnek bekapcsolódni a terjesztésbe, mert akkor rögtön bélyeg kerül rájuk. A legtöbb helységben vannak támogatóik. Galgagután is akad egy segítőjük. Ezúttal nélküle kellett kiszórniuk az újságjukat...

"MI LETT VOLNA BELŐLEM, HA MAGAMBA ZUHANOK?"

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Gépnarancs
2017.11.22.


Levelet kaptunk az egyik hűséges olvasónktól. Olyantól, aki nem csak elolvassa írásainkat, de a véleményét is közli. Most megosztotta velünk – és lapunkon keresztül a nyilvánossággal –, hogy ő fogyatékossággal, hallássérültként született. Ám a lényeg nem ez, hanem ahogy úrrá lett a megmásíthatatlanon...

..."Születésem óta hallássérült vagyok. Édesanyám vette észre először (ki más, mint egy anya?!). Két esztendős korom óta hordott orvoshoz. Hatodikos voltam, amikor először mentünk az audiológiára, ahol aztán kiderült: így születtem. 60 decibel alatt nem hallok semmit, afölött frekvenciától függ.

A sorsom eszmélő korom óta megtanított alkalmazkodni a helyzethez. Mivel a gond idegi eredetű, máig nincs rá más gyógymód, mint a hallókészülék. Akkor tudtommal nem került szóba. Jócskán elmúltam negyven éves, amikor ajánlották, azzal a közléssel, hogy az idegrendszer már nem tud alkalmazkodni, az elveszett, illetve eleve hiányzó hangok nincsenek kódolva az én idegrendszerembe. Nem is tudtam megszokni. Az mindenesetre érdekes volt, hogy olyan hangokat hallottam, amikről fogalmam sem volt, hogy léteznek. Például, hogy ha az újságot lapozom, az zörög…

Szóval, eszmélő korom óta ösztönösen figyeltem. Nagyjából megtanultam szájról olvasni, a hang felé fordulni. Bántást, gúnyolódást csak általános iskolában kaptam, de hát milyenek a gyerekek? Simán leérettségiztem, és jól tanultam. Osztálytársaim az 50 éves találkozón csodálkoztak: ők nem vettek észre semmit… Ez úgy került szóba, hogy egyikük-másikuk kezd rosszul hallani. Az én hallásom nem változott. Úgy látszik, én megkaptam előlegben…

Kicsi korom óta azt láttam otthon, hogy mindenki olvas. Hát én is olvastam. Gond a rádió, később a tévé volt. Zsebrádió a fülre, a tévé nem fontos; olvastam, táncolni jártam, a fiúknál sikereim voltak.

Ma már a tévé sem gond. Nálunk mindenkinek van fejhallgatója; az egyik rádiót hallgat, a másik a számítógépét veri, én tévézem. Nem zavarjuk egymás köreit. Vezeték nélküli fejhallgatóm van, császkálhatok vele, de reggel fürdőszoba, konyha, szellőztetés, miegymás, nem is figyelnék oda. Ezért nem nézek-hallgatok semmit, de az interneten úgyis értesülök a lényegről. A tévé be van kapcsolva, mert a kép kell, de az vagy tenisz, kézilabda, vagy természetcsatornák. Úgy megtanultam együtt élni a fogyatékommal, hogy máig vannak, akik észre sem veszik, és ha megtudják, hitetlenkednek. Itt, a Facebookon is csak két-három ember tudja, hiszen nem teregetem ki a magánéletemet. Nagyon utálom, amikor valaki a falon mesél el mindent – de ez az én bajom".

JÉZUS, DEBRECENBEN, MENNYI HELYPÉNZT FIZETNE?

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2017.11.22.


A bitek jöttek, és pihegve szóltak: Debrecenben, mint egy jézusi tanokat hirdető vallás kis hazai fellegvárában, megadóztatnák az ételosztást. Azt követően, hogy a pápa ugyanennek a hónapnak a 19. napját tette meg a szegények világnapjává, igazi emberbaráti, és politikailag is telitalálatnak tekinthető gesztust üdvözölhetünk a kezdeményezésben. Kétséget sem hagyva afelöl, hogy a hatalom ott rúg bele az elesettekbe, illetve az azokat támogatókba, ahol csak képesnek érzi magát erre.

De Debrecen vezetése hagyományosan ilyen emberbarát. Még emlékezhetünk arra, hogy a Pannon Géniuaz már 2015 januárjában egy várható menekülthullámról beszélt Párizsban. Most hagyjuk azt, hogy az erre való felkészülés első hulláma kimerült a magyar nyelvű plakátok kihelyezésében. A Debrecenhez kötődő menekülügyi hír az volt, hogy bezárták az év végével a menekülttábort. Nem bővítették, nem tolmácsokkal erősítették meg, nem humanitárius beruházásokkal tették kezelhetőbbé. Bezárták. Mert arrafele, Kósa városában már csak ilyen volt akkortájt a humanizmus a jelek szerint. De ez van. Meg emléktábla a falon. Mármint a Református Kollégium falán. 2012 óta.Horthynak, aki a saját bevallása szerint is antiszemita volt. Mondjuk valaki szólhatott volna az avatóknak, hogy Jézus is arrafele élt, ahol az antiszemiták által utált népcsoport. Meg azt sem ártana tudni, hogy a Biblia alapján Jézus az emberiséget váltotta meg, és az általa tartott ételosztásnál sem kért helypénzt senkitől. Ahogy, alkalmasint, tőle sem kértek...

ÖTSZÖRÖS BÉRLETI-DÍJ EMELÉS AZ ÁLLAMI TULAJDONÚ PALOTÁBAN A KODÁLY-KÖRÖNDÖN

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2017.11.22.


Ultimátumszerűen emelte az addigi négy-ötszörösére a Kodály körönd állami tulajdonú palotája bérleti díját a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A lakók ingatlanmutyi előszelét érzik.

Jutányos áron lakni világörökségi, toszkán stílusú palotában? Nem hangzik rosszul akkor, amikor kutyaólakat és egérlyukakat is 100 ezer forint felett lehet bérelni Budapesten. A valóság mégsem ilyen rózsás. Az MNV-tulajdonú, az Andrássy út 88-90 szám alatti (Kodály körönd) ház lakói gyakorlatilag röghöz kötöttek, amennyiben a bérleti jogot nem értékesíthetik, csak cserével távozhatnak – a kacifántos szabályokról, illetve a ház egyéb gondjairól ezen a blogon lehet részleteket olvasni. Márpedig ha piaci árra emeli az MNV a bérleti díjat, aligha akad érdeklődő, aki még cserealapot is bedob az ügyletbe.

1880-ban, a körönd négy épülete közül elsőként készült el az Andrássy út 88-90-es szám, az úgynevezett MÁV Nyugdíjintézeti Bérház. Különlegessége, hogy a homlokzatot úgynevezett sgrafittók díszítik; e technika lényege, hogy először felfestik a különböző színű rétegeket, majd visszakaparják a minta szerint.

Az épület sgrafittói Székely Bertalan művei – büszkélkedhetnének a lakók, ha nem omladoznának ezek a munkák is, mint sok minden más az épületen. Az MNV ugyanis csak ímmel-ámmal tett eleget tulajdonosi kötelezettségeinek, ami a felújításokat illeti. Legalábbis így élik meg azok, akik a házban laknak...

LAKNER ZOLTÁN: KANADA MESSZE VAN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2017.11.23.


Rendkívüli helyzetek rendkívüli megoldást indokolnak. Az Orbán-rendszer önmagában is drámaian rendkívüli, hát még az, hogy nyolc évnél is tovább tarthat.

Bár az ország nagyobb fele megszabadulna Orbán hatalmától, nem tudjuk, kire válthatnánk le.

A szétszabdalt ellenzék válsága nem mutatkozott termékenynek, kihívó helyett csupán fokozott megosztottságot állított elő. Az elégedetlenek többsége nem váltja magát győzelemre. A választók nagyobb része szeretett volna kormányt váltani négy évvel ezelőtt is, a Fidesz mégis biztosan győzött.

Ennek egyik oka kétségtelenül a széttagoltság, ami 2014-ben a nagy nehezen tető alá hozott közös lista, az LMP és a Jobbik hármasságával volt kifejezhető. A másik, a nagyobb gond, hogy sehogyan sem sikerül becsalogatni a politikai arénába azt a folyton emlegetett egymillió embert, aki szavazna ugyan, de pártot választani nem tud, így aztán a végén inkább mégsem voksol. Őket részben a győzelem esélyének hiánya tartja vissza, ami az ellenzék töredezettségével is magyarázható, de a felkínált ellenzéki választék sem nyeri el tetszésüket. Mindig kiszúrják, hogy különböző kombinációkban folyton ugyanazt tálalják fel nekik, amiből már elsőre sem kértek...

KOMCSIZÓ BOLSEVIKOK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2017.11.23.


A „van annak valami diszkrét bája” jól bevált és nagyvilági fordulattal kezdené az ember az olyan szöveget, ami majd itt eljő nekünk, ha lelkében csupán rőzse-dalok pislákolnának. Viszont nem engedhető meg az andalodás luxusa, amikor igen erős késztetést érez a magamfajta elfuserált organizmus, hogy szétcsapja a monitort maga előtt felhorgadásában.

Akkor viszont az a sajátos helyzet állana elő, hogy nem tudnám megfelelő sorrendben nyomogatni a billentyűket, következésképp nem teljesíthetném a magamra rótt föladatot, hogy bemutomam a világ kajla folyását. Összefoglalva tehát a fennállást, ez egy méretes csapda, amely próbára teszi csatakos és cafatos neuronjaimat. Ekkor kell felvenni a kétszer kettő és Micimackó józanságát, aztán erősen gondolni, most épp Budai Gyulára.

Egy kósza és elfeledett mikrofon az oka, hogy hősünk lelkének mérhetetlen sötétségéről révedezhetek. Ám ezzel még semmi újat nem adtam elő, ezzel a sötétezéssel, hiszen minden elsőáldozó sorosista tisztában van vele, hogy mesénk tárgya, B. Gy., amellett, hogy némethszilárdi intellektussal van fölszerelve, még aljas is. De hát, melyik nem az a kretén bagázsból, ha jól belegondolunk.

Bekapcsolva felejtődött az a rohadt hangtovábbító szar, s így óhatatlanul kiderült, mi jár a mi Gyulánk fejében, ha gondolatai nem a közönségnek csomagolva jönnek elő a szájából. Most épp ezek, amikor arról volt szó, hogy a Fidesz Poltja a bíróságokat basztatja. Ezt mormogta a Gyula: „Jól teszi. Hát azok a bírók, nem? Komcsi mindegyik.” Meg még valami olyasmit, hogy „gyökerek”, ami így, az ő szájából épp figyelemre méltó következetlenségre utal, mert tükör nélkül borotválkozott ezek szerint.

Két dolgot kell megvizsgálnunk, amikor a Gyula kórlapját kitöltjük. Az egyik, hogy voltaképp infantilis szinten van a lelkem ezzel a komcsizással. A net, az nagyon sok mindenre baromi hasznos bír lenni. Most is, hogy ennek a Budainak az ostobaságán révedeztem, meg szörfözgettem az éccakában, mit nem látok, embervirágszálaim?

Egy kétségek közt vergődő diákember tanácsot kért, mert nem értett valamit. Ezt panaszolta: „Mi az a kommunista? Suliban nem tanultuk még töriből se, és engem érdekel, mert az egyik hülye osztálytársam mindenkire azt mondja. Megkérdeztem, hogy miért? Azt mondta, nem tudja, de az apja is ezt mondja mindig. És nem akarok butának látszani, de tényleg nem tudom.”...