2017. december 8., péntek

LEHULLT A LEPEL SZÉL BERNADETTRŐL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2017.12.08.


...És kész, vége, Szél Bernadett lebukott! Az Origo kiderítette, hogy már 16 éves korában Soros-ösztöndíjat nyert !!!!!!!!!!!!!!!!!!!%%%%%%%%%%%§§§§§§

És aztán is mindig Soros álláspontjának megfelelően nyomta a gombot. A parlamentben. És a Parlamentben is. Hát mi ez, ha nem tökéletes bizonyítéka annak, hogy izé van! Bele se merek gondolni, hogy akkor mi lesz, amikor az Origo azt is kideríti, hogy Orbán Viktor és a fél Fidesz-vezérkar is Soros-ösztöndíjas volt. Sőt, Orbán Viktort jó ideig Soros György fizette, mert nem nagyon tudtak megélni a kedves feleségével és a frissen született Rasi babával, aki akkoriban még nem állt a saját lábunkon. Szörnyű trauma lesz ez a kormánymédiának. Remélem, a Fidesz biztosít számukra néhány jól képzett pszichiátert, hogy fel tudják majd dolgozni...

A MAGYAROK MIATT NEM VOLT KÖZÖS UNIÓS NYILATKOZAT TRUMP BEJELENTÉSE UTÁN - NEMZETKÖZI LAPSZEMLE

KLUBRÁDIÓ 92.9 MHz
Szerző: Klubrádió / KÁRPÁTI JÁNOS
2017.12.08.


Az EUObserver című uniós hírportál szerint két uniós tagország – Csehország és Magyarország – megbontotta az EU egységét Jeruzsálemmel kapcsolatban. Miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok Izrael fővárosaként ismeri el a várost, holott annak keleti felét Izrael 1967-ben katonai erővel foglalta el, amit a nemzetközi közösség azóta sem fogadott el jogszerűnek, Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt szorgalmazta, hogy az uniós tagországok közös nyilatkozatban hangoztassák „súlyos aggodalmukat” az amerikai lépés miatt.

Az EUObserver úgy értesült diplomáciai forrásból, hogy a magyarok meghiúsították a konszenzus kialakítását ebben a kérdésben, így végül csupán Mogherini főképviselő saját személyes nyilatkozataként lehetett kiadni a rosszalló állásfoglalást. Ez még szerda este történt. Másnap a cseh kormány ezt megtetézte azzal, hogy a maga részéről szintén nyilatkozatban ismerte el Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát. Prága ugyanakkor leszögezte, hogy a fővárosként való elismerés csupán Nyugat-Jeruzsálemre vonatkozik, amely a '67-es háború előtt is Izrael ellenőrzése alatt állt – igaz, akkor még nem tekintették Izrael fővárosának, és ez utóbbi jogállás elismerése lényegében így is a katonai hódítás elismeréseként fogható fel. Kelet-Jeruzsálemben a zsidó szent helyek mellett a keresztények és a muszlimok szent helyei is találhatók.

Az EUObserver idézi Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt, aki egy jeruzsálemi konferencián közölte, Izrael kapcsolatban van több olyan országgal, amelyektől az amerikaihoz hasonló elismerő nyilatkozatot vár. Netanjahut egyébként a jövő héten Brüsszelbe várják – nem Mogherini főképviselő invitálására, hanem még egy jóval korábbi, 2013-as litván EU-elnökségtől kapott meghívás alapján.

A New York Times a Reuters hírügynökség tudósítása nyomán beszámol arról, hogy Volner János, a nacionalista Jobbik alelnöke közölte: a párt – amelyet a Reuters az ország fő ellenzéki pártjának nevez – nem lesz képes indulni a jövő évi választásokon, ha valóban elveszik tőle a számvevőszék által megállapított súlyos bírságösszegnek megfelelő pénzt. A Reuters – és annak nyomán a New York Times - azt írja, hogy a Jobbik egykor szélsőjobboldalinak számított, de az elmúlt években behúzódott középre.

A beszámoló szerint az ÁSZ által kirótt pénzbeli büntetés ártalmas lehet a Jobbik azon törekvésére, hogy kihúzza a talajt a politikai mező centrumában a populista Fidesz alól. A számvevőszék által jogellenesnek minősített plakátkampány miatt a Jobbiknak 331 millió forint bírságot kellene fizetnie, és még egyszer ugyanennyit vonnának le az évi állami támogatásából, ami 476 millió forint. A Jobbik tagadja, hogy bármi jogelleneset követett el, és 15 napja van kifogásainak előterjesztésére...

LÉTSZÁMOK

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2017.12.07.


...Számoljunk. Elnagyoltan, de most elég a nagyságrendi tájékozódás. 

Tizennégy éves korig tekinthető a gyermek rácsodálkozónak, amíg még lehet neki olyanokat mondani az őt körülvevő világról, ami új, érdekes és fontos. Elmélyíteni az ismereteket, másképp irányítani az érdeklődését csak akkor érdemes, ha van mire építeni.

Egy tanár egy negyvenöt perces óra alatt (egyelőre vegyük ezt alapul, nem jó, de az végképp messze van, amikor már ezen is lehet változtatni) hány gyerekkel tud úgy foglalkozni, hogy egyikük se üljön kukamód, kibámulva az ablakon? Ha tíz diák van az osztályban, az nagyjából négy percet jelent gyermekenként. Ez nem túl sok, de lehet számolni azzal, hogy ebben a negyvenöt percben az "általánosan lekötött figyelem" számomra nem túl rokonszenves, de szükséges módszerét is alkalmazhatjuk. Tíz-tizenkét gyerek osztályonként. Ha nem tömjük az agyukat fölösleges holmival, elég átlagosan hat tanárral számolni (Kanadában - arról a rendszerről viszonylag részletesek az ismereteim - ennél több van, de maradjunk szerények). A hazai "törvény" szerint 27 a maximális osztálylétszám. Ezt praktikus elérni, mert ha kevesebb a nebuló, kevesebb a napszám is (ezt nálunk a tanárok fizetésének hívják, ki tudja, miért).

Megnéztem a körülbelül ma is érvényes statisztikai adatokat (frisset nem találtam), 800-850 000 ilyen korú gyerek van Magyarországon. És körülbelül 70 000 tanár.

Mit is tetszik akarni csökkenteni?

MÉG HA ÉRDEMBEN CSÖKKENNE IS AZ ORVOSELVÁNDORLÁS, AKKOR IS NAGY A BAJ

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2017.12.08.


Folyamatosan csökken az orvoselvándorlás – írta a Magyar Idők.

Nem állt meg az orvoselvándorlás – felelt rá nem sokkal később a Világgazdaság.

És mindeközben a Szent Imre Kórházban 13 szakorvost keresnek.


Ez másfél hónap (kór)körképe az orvoshiányról, miközben Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár azzal haknizza körbe a sajtót, hogy „a kormány növelte a foglalkoztatottak és csökkentette a szegénységnek kitettek számát.”

Érdemes azonban egy kicsit elemezni a helyzetet. Az persze csak értelmezés kérdése, hogy az orvoselvándorlás „folyamatosan csökken” vagy „nem állt meg” (félig üres-félig tele) helyzetértékelésének örülünk-e vagy sem. Az viszont tény, hogy az orvosok elvándorolnak:
2016 első fél évében 324 orvos, 78 fogorvos, 327 egészségügyi szakdolgozó és 19 gyógyszerész kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzéshez. Egy évvel korábban, 2016 első felében a külföldre távozó orvosok száma 400 felett volt, a fogorvosok száma pedig valamivel száz feletti.

2010 óta közel 5500 orvos kérte ki a hatósági igazolványát.

Ha azt vesszük, hogy a KSH adatai szerint 2015-ben összesen 63.460 szakember szerepelt az orvosok országos nyilvántartásában, és közülük mindössze 35.834-en tevékenykedtek a hazai egészségügyi ellátórendszerben, akkor az az 5500 orvos, aki szép csendben elhagyta az országot, bizony, nagyon is hiányzik a rendszerből...

MÉSZÁROSOK AZ ILLIBERÁLIS KATYVASZBAN MOST, MEG RÉGEBBEN

VÁROSI KURÍR 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: ADORJÁN GYÖRGY
2017.12.08.


Többféle Mészáros Lőrinc van. Mindenki előtt ismeretes Eötvös József kiváló munkája a Magyarország 1514-ben. Művének előszavában írja: „A történetek ismerete szövétnek, melyet, hogy biztosan haladjon, minden nemzetnek követni kell: s nem lehet a költőnek feladata eltakarni a világot, melyet az jelen viszonyainkra terjeszthetne, vagy közé vegyített idegen anyagokkal meghamisítani a forrást, melyből talán keserű, de mindég üdvös tanulságokat meríthetünk.” Hát akkor tartsuk ehhez magunkat!

Mészáros Lőrinc és Mészáros Lőrinc

Az a Mészáros Lőrinc, aki az akkori parasztháború szellemi vezére, nagy műveltségű, a jobbágysághoz végig hű maradó személyisége volt, a magyar nemzet büszkeségeinek pantheonjában is előkelő helyet foglal el. Megyaszó híres szülöttére büszke lehet a Zemplén délnyugati csücskében fekvő község, ahol a védett, különleges, tátorján nevű növény virít, és a polgármesteri hivatal előcsarnokában Fadrusz „Mátyás feje” található.

De a felcsúti Mészáros Lőrinc az már más tészta! A szarok rá, hogy más mit mond Lőrincre, aki okosabb, mint Mark Zuckerberg, feltornázta magát a leggazdagabb magyarok közé a pantheon helyett. És egyébként is azóta már vagy ötszáz év eltelt. A felcsúti polgármester tollasodása példa nélkül való! Azért ez nem semmi, ahhoz képest, hogy nevezett hol tartott az 1990-es évek elején. Az állami megbízások fialtak rendesen neki, meg a hozzá hasonlóknak.

A felcsúti Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. például három EU-s pályázaton összesen több mint 58 millió, a Mészáros és Mészáros Kft. kettőn csaknem 92 millió forintot nyert. Az alapítványt igazgató Mészáros Lőrinc cégének ez persze észrevehetetlen összeg, hiszen szinte követhetetlen gyakorisággal érkezik hír a közbeszerzési eljárásokban elért sikerekről – nemrég például 3 milliárd forint értékű fővárosi csatornaépítési tendert is nyert. A korábban gazdálkodással nem foglalkozó Mészáros egyik cége – amint erről épp a magyarnarancs.hu számolt be – több mint ezer hektárt nyert a felcsúti és Felcsút környéki földekre kiírt földbérleti pályázatokon.

Titkos pénz- és földeső
Ezek úgy hazudnak, mint a vízfolyás! Jelentős adócsökkentést regéltek és több mint negyvenféle adót vezettek be. Pedagógusi életpályát, nyilvános Nemzeti Dohány Mutyit, meg ki tudja, mit még háryjánosoztak itt össze pár év alatt, de az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy generalisszimuszuk jó előre meg is mondta, nem az a fontos, hogy mit mond, hanem az, amit tesz. Tett is, például Mészáros Lőrincet. A földhaszonbérleti pályázatokon – amikor a kormány kommunikációja szerint húsz hektárnál több földet senki sem kapott – rokonaival közösen több mint 1300 hektárt sikerült begyűjtenie Felcsút polgármesterének, a fociakadémia elnökének. Mészáros Lőrinc a trafikversenyben is hozta a formáját: ő vihette el az Auchan-koncessziókat.

A pályáztatás nélküli, titkos földeső sem kerülhette el Felcsútot: három újabb birtokocskával gyarapíthatta válvölgyi gazdaságát, ami félévente közel negyvenmilliós agrártámogatást jelent a családnak...

NOVEMBERBEN A VALTON NYERTE A NEMZETI TŐKÉSOSZTÁLY KÖZBESZERZÉSI VERSENYÉT

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2017.12.08.


Második helyen Mészáros Lőrinc, harmadikon a Market végzett.

Folyamatosan nyomon követjük, hogy 2017-ben mennyi közbeszerzést nyer tíz Fidesz-közeli vállalkozó/vállalkozás, mert ezeknek a cégeknek a bevétele jelentős részben állami megrendelésekből származik.

Az év első három és negyedik hónapjában Szíjj László került a toplista élére, májusban a kormányzati plakátkampányokat bonyolító Balásy Gyula cégei lettek a legsikeresebbek, júniusban pedig a szerteágazó tehetségű Mészáros Lőrinc érdekeltségei nyerték a legtöbb közbeszerzést. A második negyedév győztese azonban még így is Szíjj László lett, aki az első negyedévben is a dobogó tetején végzett.

A július nem bővelkedett állami megbízásokban, de augusztusban ismét megindult a pénzeső, az első akkor a WHB és a ZÁÉV lett. Szeptemberben ismét Szíjj László nyerte a kormányközeli tenderbajnokságot, októberben pedig Mészáros Lőrinc végzett a dobogó tetején.

Novemberben nem volt sok izgalom, néhány közbeszerzés döntötte el a rangsort.

1, Valton-Sec Kft.

A Fidesz kedvenc biztonsági cége Pintér Sándor belügyminiszterhez köthető cégekkel közösen nyerte meg a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság nettó 26 milliárd forintos őrzés-védelmi tenderét, és ezzel az egész novembert.
2, Mészáros Lőrinc

A felcsúti polgármester ikonikus cége, a Mészáros és Mészáros Kft. tavaly a meghirdetett hatból három régióban lett nyertes a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) 420 milliárd forint keretösszegű építőipari tenderén, és ennek keretében kapott ebben a hónapban egy 2,33 milliárdos megbízást Gyöngyös szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztésére, valamint egy 4,43 milliárdos munkát a váci szennyvíztisztító-teleppel kapcsolatban.

A cég emellett nyert egy 9 milliárd forintos árvízvédelmi megbízást az Országos Vízügyi Igazgatóságtól, a Mészáros-gyerekek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. pedig a WHB-val közösen radioaktívhulladék-tárolót építhet 835 millió forintért. Mészáros lapkiadója, a Mediaworks is nyert egy kicsit: nettó 41 millió forintért irodalmi-kulturális mellékletet jelentet meg a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. megbízásából.
3, Market

Garancsi István építőipari vállalata harmadik helyen végzett nettó 10,36 milliárd forinttal, aminek nagy részét (10,1 milliárdot) a MOME campusfejlesztésének harmadik üteme teszi ki...

SZILVÁSY: ORBÁN PAKS2-ÉRT TÖMÖTT BŐRÖNDÖKET KAPOTT AZ OROSZOKTÓL, HAZAÁRULÓ

24.HU
Szerző: NAGY JÓZSEF
2017.12.08.



És még egy állítás: „A Fidesz már 2010 előtt átvehette az irányítást az MSZP egyes csoportjai fölött.” Nagyinterjú a kémkedés vádja alól minap fölmentett volt titokminiszterrel.

Valamit mocskosul elszúrhatott.


Mert?

Magyarországon nem szokás minisztert akasztani. Számos politikusunk csüdig gázolt az olajszőkítésben, zsebben lopta haza a sztrádát meg a közbeszerzéseket meg az uniós pénzt, mégis mind megúszta. Önt viszont elgázolták, pedig miniszter volt, ráadásul titkosszolgálati, a kormányfő bizalmasa.

Végül fölmentettek. És korábban, más politikusokra azért szabtak ki jogerős börtönbüntetést.

Beosztottakat meszeltek el, a kisgazda Szabadi Bélát, a fórumos Herényi Károlyt, a szocialista Zuschlag Jánost és Simon Gábort. Nagyvad csak Dávid Ibolya volt, de őt a pártjával együtt söpörte el Orbán. Amikor 2011. július másodikán, a Fidesz aktuális kongresszusán bejelentették, hogy ön kémkedés gyanújával előzetes letartóztatásba került, a küldöttek tapsviharban törtek ki. Mivel húzta ki a gyufát Orbánnál?


Három évtizede gyűlölnek, elsősorban Kövér László, alaptalanul, tévhitek alapján. A Fidesz alakulása idején, 1988-ban én voltam a KISZ Központi Bizottsága egyetemi osztályának vezetője.A keményvonalas kommunisták lecsukták volna Orbánékat, de mi elértük, hogy tárgyalhassunk.Meg is állapodtunk, hogy a veszprémi ifjúsági parlamenten a KISZ elismeri a Fideszt politikai szereplőként. Csakhogy a rendőrség házkutatást tartott a kollégiumban elszállásolt Fidesz-delegációnál, és elkobozta a szóróanyagait. Kövér mindezt az én nyakamba varrja, kétszínűséggel vádol, pedig fogalmam sem volt, mi készül.

Beszélt aztán Kövérrel?


Üzentem neki, de nem állt velem szóba.

A házkutatás miatt utálják harminc éve?

Volt más is. 1990-ben már Pozsgay Imre államminiszter titkárságán dolgoztam, onnan hívott Németh Miklós miniszterelnök a köztévé és -rádió felügyelőbizottságába, annak titkára lettem. Harminckét évesen, miniszterhelyettesi rangban azt a feladatot kaptam, hogy a közmédiában egyenlő feltételeket biztosítsak a pártoknak a választási kampányban.

Konkrétan?


Túlsúlyban voltak az SZDSZ-t és a Fideszt pártoló szerkesztők, amit én nem hagytam annyiban.

Vagyis az MDF-nek kedvezett.


Nem ez volt a cél. Okosan kitaláltuk a rendszert, kapott szót mindenki...


JÓZSEF ATTILA VERSEK

SZÉKELY SZABOLCS (TARSKI) BLOGJA
Szerző: Tarski
2017.12.08.


Kedvenc költőm József Attila, ami talán nem is véletlen. Őt korábban "proletár"-költőként aposztrofálták, holott nem csupán politikai ihletésű versei voltak. Az tény, hogy voltak olyan költeményei, amelyek kifejezetten a tőkés társadalom ellen irányultak, és nyílt felhívást jelentett annak megdöntésére. De az is tény, hogy élete vége felé hátat fordított a marxizmusnak, feltehetően tudomást szerezvén az akkori Szovjetunióban történt törvénysértésekről. Jómagam inkább szociáldemokratának gondolom, hiszen a műveiben elsősorban a kis emberek melletti kiállás figyelhető meg, ami sanyarú gyermekkorával, és a felnőttkori nélkülözéssel, valamint folyamatos üldözéssel magyarázható.

Mindmáig legkedvesebb versem a Kései sirató c. költeménye. Ezt még a gimnáziumban szerettem meg, akkor, amikor a szavaló versenyeken meglehetősen sokan adták elő. Mindegyikőjük közül azonban az osztálytársam Némethy György (Gyuri) volt az, aki a leginkább érzelmileg átitatott módon tudta előadni. Sajnos, Gyuri már idejekorán eltávozott közülünk, és ha bármennyire is szeretnénk, akkor sem tudnánk meghallgatni tőle ezt a csodálatos verset. Az ő emlékére (is) idézem ide most ezt a költeményt.

Harminchat fokos lázban égek mindig
s te nem ápolsz, anyám.
Mint lenge, könnyü lány, ha odaintik,
kinyujtóztál a halál oldalán.
Lágy őszi tájból és sok kedves nőből
próbállak összeállitani téged;
de nem futja, már látom, az időből,
a tömény tűz eléget.

Utoljára Szabadszállásra mentem,
a hadak vége volt
s ez összekuszálódott Budapesten
kenyér nélkül, üresen állt a bolt.
A vonattetőn hasaltam keresztben,
hoztam krumplit; a zsákban köles volt már;
neked, én konok, csirkét is szereztem
s te már seholse voltál.

Tőlem elvetted, kukacoknak adtad
édes emlőd s magad.
Vigasztaltad fiad és pirongattad
s lám, csalárd, hazug volt kedves szavad.
Levesem hütötted, fujtad, kavartad,
mondtad: Egyél, nekem nőssz nagyra, szentem!
Most zsiros nyirkot kóstol üres ajkad -
félrevezettél engem.

Ettelek volna meg!... Te vacsorádat
hoztad el - kértem én?
Mért görbitetted mosásnak a hátad?
Hogy egyengesd egy láda fenekén?
Lásd, örülnék, ha megvernél még egyszer!
Boldoggá tenne most, mert visszavágnék:
haszontalan vagy! nem-lenni igyekszel
s mindent elrontsz, te árnyék!

Nagyobb szélhámos vagy, mint bármelyik nő,
ki csal és hiteget!
Suttyomban elhagytad szerelmeidből
jajongva szült, eleven hitedet.
Cigány vagy! Amit adtál hizelegve,
mind visszaloptad az utolsó órán!
A gyereknek kél káromkodni kedve -
nem hallod, mama? Szólj rám!

Világosodik lassacskán az elmém,
a legenda oda.
A gyermek, aki csügg anyja szerelmén,
észreveszi, hogy milyen ostoba.
Kit anya szült, az mind csalódik végül,
vagy így, vagy úgy, hogy maga próbál csalni.
Ha kűzd, hát abba, ha pedig kibékül,
ebbe fog belehalni.

1935 / 1936. december
...

A MÉDIASZABADSÁG HELYZETE MAGYARORSZÁGON

ÁTLÁTSZÓ - MÉRTÉK BLOG
Szerző: Mértékblog
2017.12.08.


...Gyakran kérdezik tőlem, hogy most van-e Magyarországon sajtószabadság. Erre azt a választ szoktam adni, hogy van szabad sajtónk, de sajtószabadság már nincs. A sajtószabadság ugyanis sokkal több néhány bátor újságíró és szerkesztőség küzdelménél. Az egy olyan helyzet, amelyben minden újságíró egyenlő eséllyel jut szóhoz, és a közönség minden tagja azonos eséllyel fér hozzá a sokszínű tájékoztatáshoz.

A Fidesz saját médiapolitikai gyakorlatát azzal legitimálja, hogy annak célja valamiféle „médiaegyensúly” megteremtése: a feltételezett korábbi baloldali-liberális túlsúllyal szemben a jobboldali médiumok megerősítése. Ez a médiapolitikai irányvonal azonban csak abban az esetben illeszkedik az európai alkotmányos keretek közé, ha a célja a sokoldalú tájékozódás lehetőségének erősítése, a nyilvánosság gazdagítása új szempontokkal.

A „médiaegyensúly” azonban olyan intézkedésekben valósult meg, amelyek a médiarendszer egyes szereplői számára korlátlan hozzáférést biztosítanak az állam anyagi és információs erőforrásaihoz, más szereplők gazdasági és információs mozgásterét pedig egyre szűkebbre szorítják. Egy olyan médiapolitika alapja ez, amely a médiarendszert kizárólag a politikai kommunikáció eszközének tekinti. Olyan médiapolitikáé, amely a kritikában mindig támadást lát, és a kritikára nem érvekkel, hanem a kritikus megbélyegzésével válaszol, a nyitott és sokszínű társadalmi párbeszéd helyett megkérdőjelezhetetlen igazságokban hisz.

A magyar médiarendszer 2010 óta mélyreható átalakuláson, sőt átalakulásokon ment át. A 2008-as pénzügyi válság súlyosan meggyengítette a magyar reklámpiacot, ennek következtében a médiapiac a nyugati befektetők számára már nem volt kellően jövedelmező. A magyar médiapiaci érdekeltségeiktől részben vagy teljesen megváló cégek, mint a ProSiebenSat.1 vagy a Deutsche Telekom is pontosan tudták, hogy helyükre Fidesz-közeli vállalkozók lépnek. Helyükre végül olyan új tulajdonosok léptek, mint Andrew Vajna, filmügyi kormánybiztos, a magyar kaszinókoncesszió tulajdonosa; Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátja és szülőfalujának polgármestere; vagy éppen Matolcsy Ádám, a Magyar Nemzeti Bank elnökének fia.

Engedjék meg, hogy felsoroljak néhány tényt a magyar médiarendszerrel kapcsolatban. A példák mozaikszerűek. Nem tudják bemutatni azt a komplex folyamatot, amelyben a Fidesz maga alá gyűri a médiarendszer egészét, a helyi rádióktól a reklámidő értékesítésén át a lapterjesztésig. Azt azonban szemléltetik, hogy a médiarendszer átalakulása széleskörű és szisztematikus politikai beavatkozások eredménye.

A két általános tematikájú országos kereskedelmi televízió közül az egyik Andy Vajna tulajdonában van. Vajna egyúttal az egyetlen, országszerte hallható rádióhálózat (radio network), valamint két megyei napilap és egy országos bulvárlap tulajdonosa. 2014 előtt Vajna nem volt jelen a magyar médiapiacon. A TV2 az állami hirdetések kiugróan legnagyobb haszonélvezője. A folyamatosan nagyobb nézettségű versenytársához, az RTL Klubhoz képest az állam hússzor annyit költ Vajna csatornáján.

2016. október 8-án Heinrich Pecina pénzügyi befektető minden előzmény nélkül bezárta a legnagyobb példányszámú politikai napilapot, a kormánnyal kritikus Népszabadságot. Október 25-én a Népszabadság kiadóját, amely egyúttal tizenkét megyei napilap kiadója is, eladta egy Opimus nevű vállalatnak. 2017. március 3-án Mészáros Lőrinc irányítást szerzett az Opimus fölött. Mészáros a tulajdonosa tizenkét megyei lapnak, számos magazinnak, egy országos hírtelevíziónak, valamint néhány helyi rádiónak. Mészáros, akinek a vagyona 2016-ban 330 millió euróval nőtt, 2014 előtt nem volt jelen a magyar médiapiacon.

A kormányközeli Magyar Idők napilap bevételeinek közel 90 százalékát állami hirdetésekből szerzi. A lap olvasottságáról semmilyen auditált adat nem áll rendelkezésre. Hasonló arányban jutnak állami hirdetésekhez kormányközeli hetilapok (Figyelő, Lokál Extra), a Mészáros-féle Mediaworks összbevételében is közel 50 százalékos az állami hirdetések aránya.

Újságírókkal 2017 elején készített interjúkból az derült, hogy a Fidesz-közeli médiumok egységesen támogatják és közvetítik a kormány politikáját, és gyakran politikai fegyverként működnek a kormányoldalnak nem tetsző személyekkel, pártokkal, csoportokkal szemben. Több interjúalany is beszámolt olyan tapasztalatról, hogy a kormánypárti médiába került sajtótermékek egyeztetnek és tudnak egymás lépéseiről.

A médiapiaci átalakulás nem lett volna lehetséges a Médiatanács elfogult döntései nélkül. A 2010-es médiatörvénnyel létrehozott, kizárólag a Fidesz delegáltjaiból álló testület a rádiós frekvenciák elosztásánál és a médiapiaci fúziók ellenőrzése során rendre a Fidesz-közeli vállalkozók javára döntött, sok esetben még a hatályos törvényi kereteket is figyelmen kívül hagyva. Az Európai Uniónak nagy a felelőssége abban, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatási irányelv felülvizsgálatának eredményeként a tagállami szabályozó testületek függetlenségét ne kizárólag formális szempontokhoz kösse, hanem biztosítson eszközöket a hatóság tényleges működésének és határozatainak monitorozásához és az elfogult gyakorlattal szembeni fellépéshez.

Az állami erőforrások piactorzító elosztása a médiapiacon egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt, egyúttal jelentősen hozzájárul a kormánypárti álláspontok felerősítéséhez is. Az állami hirdetések olyan elosztása, amely egyáltalán nem igazodik az egyes médiumok által elért közönség nagyságához és összetételéhez, tiltott állami támogatásnak minősülnek. Az ilyen piactorzító és a médiaszabadságot sértő beavatkozásokkal szemben hatékony európai eszköztár áll rendelkezésre...

CAFETERIA ÉS MÁS JUTTATÁSOK: VÁLTOZÁSOK JÖNNEK, MONDJUK AZ ELŐNYÖKET ÉS A HÁTRÁNYOKAT

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2017.12.08.


A kormány két éve azt ígérte ugyan, sóval hinti be a cafeteriát, úgy tűnik, a béren felül kínált juttatások rendszere él és virul. Sőt, a tavalyi szigorítások után most még kicsit bővítették is a lehetőségeket.

Rég elmúltak már azok az idők, amikor a munkáltatóknak igazán megérte a cafeteria valamilyen formáját kínálni a dolgozóinak: a béren kívül, általában nem pénzbeli juttatások adózása lassan, de biztosan közelít a fizetések szintje felé. Sőt, amikor 2016 elején az Európai Bíróság – várható módon – jogszabályellenesnek ítélte azt, hogy a magyar (a kormányhoz közeli) hátterű utalványok után kevesebb adót kell fizetni, mint az akkori piacvezetők esetében, még az is felmerült, hogy az egészet megszüntetik, úgy ahogy van.

Orbán Viktor 2016 márciusában jelentette be azt, hogy az utalványok, kártyák, hiteltörlesztések, bérletek stb. helyett inkább készpénzt adhatnának „béren kívüli juttatásként” a cégek, a különbség az lenne, hogy ez után nem kellene járulékot fizetni – és ennek megfelelően nem is kerülne be a nyugdíjalapba.

Aztán az egészből nem lett semmi. 2017-ben inkább még egyet csavartak a meglehetősen bonyolult rendszeren, ami a gyakorlatban azt jelentette: a cégeknek még több adót kellett fizetniük a legtöbb juttatási forma után.

A rendszer – amely nevét arról kapta, hogy, akár egy büfében, itt is ki lehet választani, mit kérünk – alapvetően 2018-ban is marad olyan, mint az eddigi, van azonban néhány fontos javulás. Nézzük az előnyöket és a buktatókat. (Fontos, hogy az alábbi összegek teljes éves munkaviszonyra vonatkoznak, az összegek pedig nettó összegek – vagyis ennyit kap a dolgozó.)...

A BALOLDAL TÖRZSI SZEMLÉLETE AKADÁLYOZZA A TISZTÁNLÁTÁST JOBBIK-ÜGYBEN

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2017.12.08.


A baloldalon jobban aggódnak a Jobbik, mint a Fidesz miatt. Oh, dear. Miközben a Fidesz most küldött mindenkinek selyemzsinórt, aki a jövőben a leváltásáért merne dolgozni, és még sikerre is számíthatna. Az Állami Számvevőszék rászabadítása a Jobbikra -- ha nem lett volna idáig is elég bizonyíték rá -- valóban a pártállami időket hozza vissza a magyar közéletbe. Az állam felhasználása a politikai ellenfelek tönkretételére semmi más, mint b-o-l-s-e-v-i-z-m-u-s. Pont. Nem tudom, minek kell még történnie, hogy a politikában úszkáló fatörmelékek észrevegyék, hogy bármikor érnék el maguk a 15%-ot, amire nyilvánvalóan és kényelmesen semmi reményük nincs a belátható időben, azonmód a magyar állam támadásának céltáblái lesznek. Értik, a magyar államé, amelyet elvileg a polgárok védelmére és a jogaik gyakorlásának garantálásra tartunk.

De nem, Magyarországon ismét elkövetkezett, hogy nemcsak a közvélemény döntő része nem látja, hova jutottunk, de az ellenzéki pártok professzionális politikusai sem, jóllehet önmaguk bevallása szerint az ún. demokratikus oldalt képviselik. A mai demokratikus oldal világosan nem tudja megvédeni a demokrácia legelemibb feltételeit sem, igazából, mert maga sose értette a liberális demokráciát, hanem azt csak a saját törzsi, identitáspolitikai szűrőjén át tekintette.

Ezért nem árt nyilvánvalóvá tenni nekik: a Jobbikot nem azért számolják fel, mert nyilas, hanem amiért a demokráciát, és bár a baloldal titokban azért kárörvend ezen, mert ezzel megszabadulni látszik egy ideológiai ellenféltől, és hozzá még szavazatokat is remél ettől, valójában újabb bizonyítékát adja annak, hogy maga is semmibe veszi a demokráciát. Kit érdekelne különben, hogy a Jobbiknak milyen a múltja (de ha már itt tartunk, milyen az MSZP-é??), ha a történet már rég nem róla szól, hanem arról, hogy feladjuk-e a demokrácia utolsó vonalait!...

MÉG KÉRDÉS, MI JÖN A KORKEDVEZMÉNYES NYUGDÍJ HELYÉRE

CIVILHETES
Szerző: Híres ember
2017.12.08.


Több kérdésben nincs megegyezés, folytatódnak a tárgyalások

Maradtak még nyitott kérdések a korkedvezényes nyugdíj helyébe lépő új csomag körül: a felek még nem állapodtak meg az egészségkárosodásnak kitett munkavállalók ellátásának fedezetéről, a korábbi rendszerből fennmaradt töredék idők elismeréséről, valamint az érintettek munka- és pihenőidejének, rekreációjának kérdéséről sem. Az egyeztetés a munkaadók, a munkavállalók és a kormány közt még az idén folytatódik - írja a Magyar Idők.

A szabályozás azokra vonatkozna, akik munkahelyükön fokozott fizikai vagy pszichés hatásoknak vannak kitéve, így egészségi állapotuk, munkavégző képességük az átlagosnál hamarabb romolhat. A gyakorlat szerint a munkáltatónak a jogszabályban foglaltak szerint kockázat­értékelést kellene végeznie.

A lap szerint abban konszenzus van, hogy az érintettek munkaideje nem lehet több napi 8, valamint heti 40 óránál, és egészségkárosodás esetén a korábbi munkakörben, változatlan időbeosztásban nem foglalkoztathatják a munkavállalót. A szakszervezetek munkaközi szüneteket, pótszabadságot és rekreációs lehetőségeket javasolnak az érintett dolgozók számára, de ezt a munkaadók szakmailag nem tartják megalapozottnak...

KORMÁNYUNK EGYEDÜL A VÁLASZTÓK VÉLEMÉNYÉRE NEM KÍVÁNCSI?

KARVALYOK FÖLDJE BLOG
Szerző: Karvalyok Földje
2017.12.06.


Meddig működhet úgy egy demokrácia, hogy a kormány nem hallgatja meg a választókat? Sőt, a meg nem hallgatás mellett a megtévesztésük költségét az adófizetőkre terheli?
Attól függ, a kormány mennyire tehetséges a választók tartós félrevezetésében, illetve a megtévesztéshez elengedhetetlenül szükséges információáramlást milyen mértékben monopolizálja. És ugyebár amíg tele a has és üres a fej, olyan nagy baj nem lehet, hazánk erre a legjobb példa.
Miért van szükség megtévesztésre? Azért, hogy a kedves polgár tudja, meghallgatják a véleményét, csak nem most és nem úgy, ahogy szeretné, de nincs semmi baj, mert visszaküldheti évi kétszer a nemzeti konzultációs ívet és a Nagycsaládosok Egyesülete kiáll az érdekeiért meg békemenet is indul azért, hogy megvalósuljanak a kormány életszínvonal-javító intézkedései. És mindezt honnan tudja? Hát a királyi tévé is megmondta, nem? Meg a közpénzből készült ingyenes újság is, amit rejtélyes kezek minden héten bedobnak a postaládába.
Józan ésszel azonban nehezen felfogható, a mai magyar kormánynak miért van arra igénye, hogy még véletlenül se ismerje meg a valódi emberek valódi igényeit– manapság csakis a talpnyalók ugatása hallatszik el az égiga tényleges problémák pedig gyorsan szőnyeg alá kerülnek. Amiről nem beszélnek, az nincs – nem égető a munkaerőhiány, az egészségügy helyzete nem is olyan gáz, ahogy az sem, hogy évi 32 ezer embert tesz el láb alól teljesen feleslegesen a hazai ellátás, születtek volna máshova és egyébként is biztos, hogy betegek voltak, különben miért mentek volna orvoshoz? Az oktatással is minden rendben, csak kár, hogy nem a jól teljesítő negyedikesek kerülnek ki a munkaerőpiacra, hanem a 15 éves korra kifürkészhetetlen okokból elbutult tinédzserek, ha végre kilépünk az OECD-ből majd senki sem meri vizslatni az eredményeket. A családpolitika sem volt soha jobb, főleg ha a külföldön született gyerekek is itthoninak vannak beszámolva még akkor is, ha soha többet nem lépnek itthonmaradási szándékkal szüleik anyaföldjére.
A legegyszerűbb homokba dugni a fejet és teljes hírzárlatot rendelni el a kényes ügyekben, aztán ha végül mégis kibukik valami probléma, a propagandistáknak csak el kell hitetni az egybites választókkal, szegény miniszterelnökünk minderről nem tudott, a beosztottjai megtévesztették, mert ha tudott volna a dologról, akkor már réges-régen intézkedett volna. Majd repül egy-két felelősnek kikiáltott államtitkár, sőt még lehet, hogy egy-két illetékes miniszter is más felelős beosztásba kerül, a kormányfő pedig makulátlanul újjászületik a botrányban, ő csak a legjobbat akarta a népének, az állására meg szüksége van, hisz még megtakarítása is alig van a bankban, olyan elkötelezetten védi a nemzeti érdekeket, hogy a családjának pénzügyi stabilitásával sem ér rá törődni...

HATÁR MENTI NYUGDÍJ-MAFFIA

VÁROSI KURIR
Szerző: Városi Kurír
2017.12.07.


Szabolcs-Szatmár–Bereg megye lakossága annak ellenére látványosan növekszik, hogy a megye más téren nemhogy dinamikusan, de sehogy sem fejlődik. Ott a legnagyobb a szegénység. Csak a nyugdíj vonzó – legalábbis az ukránoknak.

A kormány sumákolna?

Az Ukrajna és Magyarország közti nyugdíj-megállapodás felmondását a Bajnai-kormány már előkészítette, így a Fidesz-kormánynak csak az okmányokat kellett volna kicserélnie. Ezt nyilvánvaló okokból mégsem tette meg. Az ok most, a választások közeledtével lett igazán világos.

Lövei Csaba, az Együtt nyíregyházi önkormányzati képviselője mai közleményében arról beszél, elszomorítónak tartja, hogy a Fidesz a nyugdíjegyezménnyel próbál visszaélni, hiszen minden jel arra mutat, hogy a választási győzelemhez a magyar nyugdíjkassza megcsapolása sem tabu nekik.

Nem az a fő baj, ha valóban Magyarországra települt és életvitelszerűen itt élő emberek itt kapnak nyugdíjat, hanem az, hogy ez egy közös ukrán-magyar politikai maffia projektjévé vált, és ide bejelentett, de valójában Ukrajnában élő emberek veszik igénybe tömegesen. Ráadásul ennek megelőzése mindössze ellenőrzési akarat kérdése lenne, állítja a politikus.
Nyugdíjturizmus

Ha tucatnyian, sokszor százas nagyságrendben vannak egy ingatanba bejelentve, és adott ember láthatólag nyugdíját felvenni lép be havonta egyszer az országba, majd megy is vissza, az nem tud nem szemet szúrni.– szerinte. De ugyanez a helyi választási szerveknek mégsem akar föltűnni. Bár régebben is volt nyugdíjegyezmény, mégsem éltek vissza vele, mivel nem volt rá politikai szándék. Most van, mert Lövei Csaba úgy véli, a Fidesz a jelek szerint a magyar nyugdíjkasszát szavazatvásárlásra használja...

NEM AKAROM MEGÉRNI AZT A VILÁGOT, AMIKOR RENGETEG SOK ORBÁNRA NEM JUT EGYETLEN IVÁNYI GÁBOR SEM

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2017.12.07.


 az embernek normálisnak kell maradnia. És inkább el kell viselni, hogy eltapossák, mint örökké bujkálni. Úgysem tudunk úgy elbújni, hogy a hatalom ne találjon meg. Nevetségessé válunk, amikor megpróbáljuk kicselezni a hatalmat, mert az pontosan tudja, kik azok, akiket üldöz, és addig fogja aljas módon csűrni-csavarni a maga jogszabályait, amíg meg nem találja a módját, hogy tönkretegyen minket. Akkor meg addig is szabad emberként, felemelt fejjel kell tenni a dolgunkat.

Nem létezik olyan szörnyűséges kor, amikor belül ne lehetne békét teremteni. És ebbe belefér az is, hogy kicsavarják az ember kezéből egyik-másik fontos ügyét. De ettől nem omlunk össze, hanem valahogyan kivárjuk, amíg majd ők összeomlanak. És akkor újrakezdjük, újra fogjuk építeni, amit most eltapostak.

Békét kell teremteni, annak minden buktatójával együtt, ahhoz, hogy kibontakozzanak jó ügyek. Mert ilyenkor csak túlélni tudunk, vagy vigasztalni, vagy szökni. Nem normális állapot ez, ahogyan az sem, hogy valaki újabb és újabb ellenségeket keres.

Sosem szabad azt hinni, hogy önmagunk megadásával lehet túlélni, s hogy ezzel ki lehet cselezni az ördögi hatalmat. (…) az embernek igenis bele kell mondani a társadalom és a hatalom arcába, hogy itt visszaélnek a jogalkotás ethoszával! Ki kell mondani, hogy csalással jutnak hatalomra, hogy a másféle hangok elhallgattatásával manipulálják az embereket, s hogy ez bűn! (…) A szó nem lebecsülendő dolog. (…) A szó, még a gyenge hang is, egy adott időszakban igenis megrengeti a némaságban vagy a csak saját hangja által betöltött űrben előretörő hatalmat. Akármilyen gyenge kis ellentétes hang, ami az igazság nevében szólal meg, fényt nyit arra (…), hogy a lelkiismeretüket elérje.

Ki kell mondani, hogy súlyos szegénység van. Akkor is, ha nekik nem tetszik ezt hallani. (…) El kell mondani, hogy ami itt történik, az bűn, az szégyellni való dolog! És ha ezért bosszút állnak, akkor meg kell találni egy másik oldalról az utat. Nem kell félni, mert a Jóisten emeletekkel magasabban lakozik, és nevet ezeken, akik lába zsámolya alatt istenkednek. Nem kell félni tőlük, mert megölhetnek, de nem árthatnak nekünk. Rengeteg eszközük van, hogy tönkretegyék és eltapossák azt, aki ellenük szegül, de nincs minden eszköz a kezükben. Éppen ezért nem is lehet velük elvtelen együttműködéseket vállaln
i.

Távolról sem vagyok vallásos, de kimondhatatlanul tisztelem Iványi Gábor lelkészt, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Alapítvány vezetőjét. Nem csak a fenti gondolataiért (mindenkinek ajánlom a 168 órában megjelent, vele készült teljes interjút), hanem főleg azért, amilyen méltósággal viseli azt a nem mindennapi mészárosmunkát, amit vele szemben a hatalom megenged magának. Orbán Viktor kegyelméből...

SOROS-EXKLUZÍV: A GYŰLÖLETKELTÉS KUDARCA

NÉPSZAVA ONLINE / REFLEKTOR
Szerző: Népszava 
2017.12.08.


...A kormány azt szeretné elhitetni önökkel, hogy én a magyar nép ellensége vagyok. Semmi sem áll távolabb ettől a hamis állítástól. Az első filantróp alapítványomat 1984-ben Magyarországon hoztam létre, amikor az ország még szovjet uralom alatt állt. Az elmúlt évtizedek során, több mint 400 millió dollárt fordítottam szülőhazám fejlesztésére és támogatására. Az 1990-es években, amikor a magyar nép nagy nehézségek és áldozatok közepette küszködött a kommunizmusból a piacgazdaságba való átmenettel, alapítványom ingyen tejhez segítette a budapesti és vidéki iskolás gyerekeket, ultrahang- és röntgenberendezésekhez a kórházakat. Több mint 3 200 magyar kapott ebben az időben tudományos ösztöndíjakat az alapítványtól, közülük többen, az 1990-es évek legelején, Budapesten alapított Közép-európai Egyetemen (CEU) végezték posztgraduális tanulmányaikat. Jelenleg a CEU-t a világ 100 legjobb társadalomtudományi egyeteme között tartják számon, ami egy fiatal intézménytől jelentős eredmény.

A propagandakampány másik eleme a nyílt társadalom értelmének, jelentésének szándékos kiforgatása volt. Szeretném megmagyarázni, hogy számomra mit jelent a „nyílt társadalom”, milyen értelemben használom ezt a fogalmat. A „nyílt társadalom” nem nyitott határokat és tömeges bevándorlást jelent, azzal a kormány által elhitetni akart állítólagos céllal, hogy ez megsemmisítse a magyar és európai keresztény identitást. Ezzel szemben, szigorú, közös, európai határvédelmet javasoltam, hiszen az egyes országok - közös cselekvés nélkül – csak más tagállamok kárára szigetelhetik el időlegesen magukat a menekülők elől. A nyílt társadalom azon a feltevésen alapul, hogy egyikünknek sincsen kulcsa a biztos igazsághoz, és a békés egymás mellett élés érdekében, tiszteletben kell tartanunk mások, embertársaink, beleértve a kisebbségek véleményét. A nyílt társadalom – ahogyan Marxot kritizálva a filozófus, Karl Popper megfogalmazta – mindenekelőtt a kritikus gondolkozáson, és a közérdeket érintő kérdések aktív társadalmi vitáján alapszik. Ezért is támogat alapítványom – többek között az Európai Unióval közösen – olyan, az állampolgári jogokat védő szervezeteket, mint amilyen Magyarországon a Társaság a Szabadságjogokért vagy a Magyar Helsinki Bizottság, amelyek védik és előmozdítják azokat az európai értékeket és elveket, amelyekért az Európai Unió létrejött, és amiért Magyarország 2004-ben csatlakozott az Unióhoz.

A kormány azt állítja, hogy én befolyást gyakorlok Brüsszelre és ezt a befolyást arra igyekszem használni, hogy rákényszerítsem gonosz tervemet az Unió tagállamaira. Az állítás lebecsülése a magyar népnek, hiszen képtelensége minden józanul gondolkodó ember számára belátható. Az Unió fontos kérdéseiről, így a migrációs válság kezeléséről is az EU tagállamai döntenek, beleértve Magyarországot.

Azért nyilvánulok meg fontos közéleti kérdésekben, azért közöltem több írást is a migrációs válságról, mert úgy érzem, vannak, másokkal is megosztható elképzeléseim arról, miképpen kellene a világ gazdagabb részének kezelnie, talán megoldania a súlyos bevándorlási válságot. Véleményem, meggyőződésem, személyes tapasztalatomban gyökerezik. Menekültként érkeztem tizenhét évesen Nagy Britanniába, 1947-ben. Szüleim 200 ezer magyarral együtt az 1956-os forradalom leverése után távoztak az országból és az Egyesült Államokban kaptak menedékjogot. Bár én menekült voltam, sem én, sem az alapítványaim soha nem bátorítottak senkit szülőföldje elhagyására. Soha nem biztattam senkit menekülésre, de saját tapasztalataim és a világ nagy részén jelenlévő alapítványaim működése során szerzett ismeretek alapján úgy véltem, hogy meg kell osztanom elképzeléseimet erről a világméretű válságról

A menekültválságról 2015 szeptemberében írtam először, majd később az események fényében, módosítottam elképzeléseimet. Meggyőződésem – ezt többször leírtam –, hogy a menekültek elhelyezése csak önkéntes alapon történhet, hiszen a tagállamokat nem lehet arra kényszeríteni, hogy olyan menekülteket fogadjanak be, akiket nem akarnak, és a menekülő embereket sem lehet kényszeríteni, hogy olyan országban telepedjenek le, amely nem szívesen, nem jó szándékkal fogadja őket. Azok a tagállamok, amelyek nem tudnak vagy nem kívánnak menekülteket befogadni, többféle más módon is hozzájárulhatnak a probléma megoldásához. A menekültprobléma azonban nem az egyes országok, de Európa közös gondja, amelyre közös, európai megoldást kell találni. Ezeket, az európai közös érdekeket szem előtt tartó javaslataimat, torzította el szándékosan a magyar kormány, és tárta „Soros- tervként”, félrevezető módon, a magyar nép elé.

Javaslataimat – meggyőződésem szerint, sajnálatos módon – nem fogadta meg az Európai Unió, és a magyar, illetve a lengyel kormány által gerjesztett gyűlölködő, a pozitív európai értékektől idegen légkörben immár kevesebb esély van arra, hogy Európa a menekülők segítségére legyen és lehetővé tegye számukra a beilleszkedést. Nem vádolom a magyar és a lengyel kormányt azért, hogy nem fogadnak be olyan menekülteket, akiket nem szeretnének, de az Európát mérgező, az emberi szolidaritást megfojtó légkörért többnyire ezek a kormányok a felelősek.

2015-ben azt írtam, hogy a világ fejlett, gazdag részének, legalább egymillió, az életükért menekülő bevándorlót képesnek kell lennie évente befogadni. A döntéshozatal nehézségeit látva, a fejlemények fényében, később ezt a számot, az egész világra vonatkoztatva, 500 ezerre módosítottam, és úgy véltem, hogy ebből a félmillió menekültből, egész Európának módja lenne 300 ezer, veszélyben lévő embert befogadnia. A második világháború éveiben sok millió ember életét menthette volna meg egy humánusabb menekültpolitika.

Jól emlékszem arra, amikor a második világháború idején egy népcsoportot okoltak Európa problémáiért. A történelem mély, nem gyógyuló sebeket hagyott, amelyeket most újra felnyitottak. A propagandakampány igazi célja a gyűlöletkeltés, hogy ezzel fordítsák el az emberek tekintetét mások szenvedéseiről.

Úgy látom, hogy a magyar kormánynak, az úgy nevezett „Soros-terv” elleni propagandakampánya kudarcot vallott. A kormány, minden erőfeszítése ellenére, nem tudta félrevezetni a közvéleményt. Rövid beszédemet több, mint egymillióan nézték meg a magyar televízióban, és közösségi médiában nagyon sokan fejtették ki együtt érző és támogató véleményüket. Őszintén örültem a támogatás megnyilvánulásainak. Ígérem, hogy hátralevő éveimet a gondolat és szólásszabadság előmozdításának, a kutatás szabadsága támogatásának, a kisebbségek, a kisebbségi vélemények, a nehéz helyzetben lévők támogatásának szentelem szülőhazámban és az egész világon.

A LÁTHATATLAN HATÁRÁTKELŐK

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2017.12.08.


„Majd hazaköltözünk és ott minden jobb lesz” - sokszor hallottuk (és olvastuk is) már ezt a mondatot, ami nagyjából a „majd külföldre megyünk és ott minden jobb lesz” párja. Természetesen egyik sem igaz, hiszen egy-egy otthonváltás sokkal bonyolultabb annál (bármelyik irányba is tegyük meg), mint az elképzeljük. Mi több, egyszer csak azt vesszük észre, hogy mi lettünk a „láthatatlan határátkelők”.

A hazaköltözés nehézségeiről már több poszt is született a Határátkelőn, ám a témával szerintem már csak azért is érdemes időről időre foglalkozni, mert ugyan pontos adatot nem tudunk, de annyi bizonyos, hogy a magyar határátkelők egy komoly része legalább egyszer hazaköltözik (aztán hogy ezt követően megint külföldre megy-e, az más kérdés).

Márpedig ez a mozgás nem minden feszültség nélküli, és mindegy, hogy minek nevezzük, fordított kultúrsokknak, vagy valami másnak, kétségtelen, hogy akár csalódással és keserűséggel is járhat, ha nem készülünk fel rá megfelelően.

Annál is inkább, mert ilyenkor teljes joggal arra számítunk, hogy a szülőhazánkba visszatérve minden ismerős lesz, nem csak a kedvenc helyeink, de az ügyintézés, a hétköznapok kisebb-nagyobb kihívásai is. Márpedig ez nem feltétlenül van így.

Ha jobban belegondolunk, természetes lenne, hogy az önmagunkról és a környezetünkről alkotott képünk is megváltozik a külföldön töltött időszak alatt, nem beszélve az elvárásainkról.

A gyerekek

Különösen igaz lehet mindez a gyerekekre, akiknek nem csak a (számukra) új környezetet, de az iskolát is meg kell szokni, és barátokat kell találni. Ami nem is olyan könnyű.

Érdekes módon az egészen kicsik helyzete talán még nehezebb, mint a nagyobbaké, hiszen például óvodás korban is még nagy szükség van a rutinra és stabilitásra, márpedig egy országváltással járó változás eléggé megviselheti őket. Szülőként ráadásul könnyen megfeledkezhetünk arról, hogy ami nekünk ismerős terep, az a gyereknek teljesen szokatlan és ismeretlen.

Nem beszélve arról, hogy a gyerekek időérzékelése és percepciója teljesen más, mint a felnőtteké, így nem nagyon tudnak az olyan ígéretekkel mit kezdeni, mint hogy „télen majd meglátogatjuk a barátaidat”...

STEINER KRISTÓF ÍRTA MEG AZ EDDIGI LEGÉRDEKESEBB MAGYAR ELEMZÉST A JERUZSÁLEM-TRUMP-IZRAEL TÉMAKÖRBEN

444.HU
Szerző: SZILY LÁSZLÓ
2017.12.07.


Popsztár, sportoló, modell, színész vagy tévés műsorvezető fejti meg meg a világpolitikát? Normális esetben garantált a móka. Ezért is annyira meglepő, hogy a Jeruzsálemet Izrael fővárosaként elismerő Trump elnök váratlan húzásáról Steiner ex-ViVA Tv Kristóf fb-oldalán olvastam az eddigi legjobb írást magyar nyelven. Nem a szövegminőség miatt ez a legjobb - eléggé terjengős, nehezen indul és néhol túlteng benne a pátosz-, hanem a személyessége miatt.

Nem mintha Steiner bármi megdöbbentő következtetésre jutna, csak éppen ügyesen és átélhetően vegyíti a személyes nézőpontot és tapasztalatokat - a tévés műsorvezető tíz éve él Izraelben - és a szoftos nagypolitikai elemzést. Mindezt úgy, hogy egy pillanatig sem állítja, hogy valami hú de nagy megfejtés lenne a kezében, hanem a személyes benyomásaiból kibontva mutatja meg a lépés azonnali és várható hatásait, és próbálja értelmezni azt

A legérdekesebb az a rész, ahol arról beszél, milyen ijesztő irányba halad az izraeli társadalom a Trump-Jeruzsálem-ügytől függetlenül is, és hogy ezt hogyan befolyásolhatja a főváros körüli feszkózás:

Donald Trump sosem töltött annyi időt Izraelben, hogy átlássa, milyen érzékeny a helyzet. Sosem láthatta át, amit én közel tíz év alatt könnyedén: Izrael társadalma óriási változás előtt áll, mert bár Tel Aviv továbbra is egy buborék, amely alatt szabadgondolkodók, művészek, világmegváltók igyekszenek elfelejteni, mi történik a buborékon kívül, a valóságban az ország miniszterelnöke ellen több eljárás folyik, német tengeralattjárók korrupció-gyanús beszerzésétől pitiáner "köz-pezsgő és köz-szivar" lopásig. A valóságban egy-egy mélyen vallásos zsidó vagy muzulmán család világra hoz nyolc gyereket, akiket koránt sem széleslátókörűségre nevel a közegük, ellenben a "felvilágosult" családok egy-egy gyerkőcöt vállalnak, ismerve a felelősségüket. Donald Trumpnak halvány lila gőze sincs róla, hogy ha mindez ebben az iramban zajlik, legkésőbb 25 év múlva Izrael "zsidó Irán" lesz, ahol egyenesen törvénybe ütközik nem betartani vallási szabályokat és társadalmi konvenciókat...

ITT VANNAK A MAGYAROK, AKIKKEL AZ OROSZOK MÁR LESZERZŐDTEK PAKS2-RE

DIREKT36
Szerző: SZABÓ ANDRÁS

2017.12.07.


Bár még nem kezdődött el az új paksi atomerőmű építése, de az Orbán-kormány által megbízott orosz atomvállalat, a Roszatom már hónapok óta köti a projekttel kapcsolatos szerződéseket. Az orosz cég honlapján rendszeresen tesznek közzé erről részleteket, és a Direkt36 ezt folyamatosan figyelemmel fogja követni, illetve egy magyar nyelvű adatsorban közzé is tesszük a lényegesebb információkat.

Összesítésünk szerint a Roszatom idén több mint harminc témában írt ki beszerzéseket a Paks 2-vel kapcsolatban. Ezek zömében kisebb, néhány millió forintos megbízások, közülük többet is magyar vállalkozásoknak ítéltek oda. A magyar nyertesek jellemzően irodát adnak bérbe, számítástechnikai és irodai eszközöket értékesítenek, tolmácsolnak, könyvelnek, jogi szolgáltatásokat nyújtanak a Pakson berendezkedő Roszatomnak. A legnagyobb értékű tenderek közé tartozik az új blokkok turbináinak beszerzéséről, illetve egy tanácsadói munkáról szóló kiírás. Ugyan még egyikben sem hirdettek eredményt, de a turbinákra a GE Hungary első körben az orosz versenytársánál jóval olcsóbb ajánlatot tett, a tanácsadásról pedig a Roszatom egy magyar céggel folytat előrehaladott tárgyalásokat...

A JOBBIK MINT TAKTIKAI ÉS ÉRTÉKPROBLÉMA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BARKÓCZI BALÁZS - BÖCSKEI BALÁZS
2017.12.08.


Ha kiderülne rólam, hogy zsidó vagyok, akkor lemondanék a Jobbik elnöki tisztségéről.”
(Vona Gábor, kuruc.info, 2013. február 6.)

A Jobbik javaslatokat dolgoz ki a jelenleg rendkívül torz választási rendszer arányosabbá tételére, de azt is kilátásba helyezi, hogy az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők ne szavazhassanak.
(Dúró Dóra, Facebook, 2017. július 24.)


Miután a magyarországi baloldali liberális politikai pártok rendre elutasítják a Jobbikkal való együttműködés minden formáját a jövőre esedékes 2018-as országgyűlési választáson, ezen a ponton azt is mondhatnánk: azt a kérdést, hogy a Jobbikhoz taktikai vagy értékalapon közelítsen-e a politikai cselekvő, be is csukhatjuk egy időre. Mégsem lehet azonban ettől eltekinteni, mert mint oly sokszor a történelemben, az értelmiség egy része továbbra is valamiféle (meta)cselekvőként tekint magára, és bár a felelősségvállalásban kevésbé vesz részt, a szerep- és tanácsosztásban annál inkább. Így fordulhat elő, hogy nemcsak a tekintélyes filozófus gondolja úgy, hogy indokolt az együttműködés a Jobbikkal, hanem az egykori gettó területén lévő Spinoza színházbeli fellépése után Vona Gábor olyan könnyedén sétálhatott ki a rendezvényhelyről, mintha nem is az ő pártjának politikusa tett volna javaslatot pár éve kvázi zsidó származású honfitársaink listázásra. Vona Gábor rendre és folyamatosan megússza a „múltelszámoltató” kérdéseket; általában kellemes múltelszámolgatócskával, kutyasimogatós, a néppárti fordulat aktuális állására vonatkozó kérdésekkel kell leginkább szembesülnie. Így maradhat el annak a politikai értelemben vett nyilvánvalóvá tétele, hogy „cigánybűnözőző”, politikailag Gárda-szponzoráló, a II. világháború utáni posztholokauszt társadalmak konszenzusait számos alkalommal tudatosan figyelmen kívül hagyó politikai kommunikációja után mit gondolt akkor, és ma miért nem azt gondolja.

Ugyanis egy dolog a néppártosodás stratégiája, és politológusként, politikai elemzőként nem is annak legitimitását, a hatalomra kerülés természetét vagy annak további aspektusait észrevételezzük, amelyet a politikatudomány módszereivel szokás vizsgálni. Írásunkkal inkább annak a zavarnak a „kifésüléséhez” szeretnénk hozzájárulni, amelyben a (baloldali–liberális) Jobbik-értelmezők, az Orbánt váltani akarók politikai memóriájuk rövidre zárásával olyan erkölcsi cseppfolyósságot teremtenek, hogy azzal leginkább az ellenzéki nyilvánosság és politikai „testek” káoszához járulnak hozzá, mintsem saját oldaluk normatív bázisának erősítéséhez és versenyképességük növeléséhez. Hangsúlyozzuk tehát, hogy e sorok szerzői nem a politika törvényszerűségeit kívánják negligálni, hanem azokhoz kívánnak szólni, akik már most elegendő érvhez jutottak – saját maguk szerint – arra, hogy a Jobbikhoz kizárólag és/vagy elsősorban taktikai alapon közelítsenek...

BARTUS LÁSZLÓ: EGY VOLT III/III-AS ÖNCSALÁSÁNAK ANATÓMIÁJA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2017.12.07.


Megjelent a Facebookon Morvay Péter volt III/III-as ügynök előadásában egy érzelemdús vallomás arról, hogy miután Hartmann László fedőnéven besúgóként tevékenykedett, és az ügynöki munkájáért két alkalommal is (!) BM-jutalomban részesült, beperelt engem, mert ügynöknek merem nevezni.

Az alábbiakban csak azért reagálok erre az öncsaló hazug szövegre, mert az eset túlmutat az ügy személyes jellegén. Az ügynökkérdés rendezetlensége már olyan morális helyzetet teremtett, hogy kiáll egy volt III/III-as ügynök, és számonkéri, hogy III/III-as ügynöknek merik nevezni, és nem hősként tisztelik. Ajánlom mindenki figyelmébe az alábbi szöveget, amit Morvay a bíróságnak nyújtott be:

A botrány fő elemét nem az képezi önmagában, hogy valaki ügynök volt-e vagy sem (természetesen ez is lényeges kérdés), hanem az ehhez kapcsolódó erkölcsi magatartás. A volt titkosszolgálati tagok halmazában is az ügynökmúlt eltitkolása, a lebukás negatív erkölcsi magatartásnak tekinthető, míg az ügynökmúlt önkéntes feltárása, valamint a hálózat leleplezéséhez való hozzájárulás pedig pozitív erkölcsi magatartás”.
(Morvay “Hartmann László” Péter)

Ha valakinek nem lenne világos: tegyenek különbséget a “negatív erkölcsi magatartású ügynökök” és a “pozitív erkölcsű ügynökök” között. Ha valaki nem tudta volna, mostantól vannak pozitív erkölcsű III/III-as ügynökök. Aki előbb pattant le, az legyen hős, dicséretet érdemel, kitüntetést kell adni neki. Gyerekek példaképe, nevezzenek el róla iskolát. Morvay elnézőleg megengedi, hogy az ügynökmúlt is “lényeges kérdés” lehet mellesleg, de nem az a fontos, hanem “a hozzá kapcsolódó erkölcsi magatartás”.

De akkor mit érdemelnek azok, akik mindenféle zsarolás, fenyegetés ellenére sem lettek besúgók, akiket az ilyen „pozitív erkölcsi nagyságok”, mint Morvay “Hartmann”, a hátuk mögött besúgtak, emiatt kellemetlenség érte őket. Esetleg némelyiket tényleg emiatt kirúgták az egyetemről, ő pedig ezért még BM-pénzjutalomban is részesült. Most pedig tiszteletet parancsol magának, mert ő előbb kilépett...

SÁNDOR MÁRIA ÉLŐ ADÁSBAN OLVASOTT FEL VÁDIRATOT A KORMÁNY ELLEN

MÉRCE - GYÁSZMAGYAR BLOG
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2017.12.07.


A kórházi dolgozók mozgalmát 2015 elején meghirdető Sándor Mária, a “feketeruhás nővér” jelenleg segédápolóként dolgozik, és a Hír TV-ben részletes vádiratot olvasott fel az Orbán-rendszer egészségügyi politikája ellen.

Sándor vádolta a kormányt a kórházak “részben dilettantizmusból, részben önös érdekekből adódó korrupciós tönkretételével” és a “soha többé nem adódó” uniós források eltékozlásával. Szerinte Orbánnak minden lehetősége megvolt az egészségügy rendbetételére, de nem tett semmit. Kiemelte, hogy ehhez az egészségügyi érdekvédelem tökéletesen asszisztált. Amikor az ő mozgalma megindult, szerinte ezek az anyagi forrásokkal rendelkező szervezetek “felültek a hullám hátára”, de a valódi változással továbbra sem törődtek.

A helyzet jelenleg úgy néz ki, mint az öt perc utáni újraélesztés. Vagy sikerül, vagy nem, de a maradandó károsodás elkerülhetetlen” – zárta rövid kiáltványát.

Sándor Mária szerint olyan betegek százai haltak meg a szakminisztérium dilettantizmusa miatt, akiket meg lehetett volna menteni. Az új, 12%-os egészségügyi dolgozói béremelésről azt mondta, valóban létezik, de egyrészt önmagában ez nem érint mindenkit, másrészt a történet elsősorban nem is a pénzről szól:

Meg kell nézni, hogy ezekért a bérekért mennyit dolgoznak, milyen körülmények között […] Hét év alatt nem fejlesztették az oktatást, nem töltötték fel a rendszert, pedig fel lehetett volna építeni egy valódi, új egészségügyet.”...