2017. december 30., szombat

ELTITKOLT DIPLOMÁCIA: MAGYAR HÍREK, AMIKET A KÜLFÖLDI SAJTÓBÓL TUDTUNK MEG 2017-BEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KŐMŰVES ANITA
2017.12.30.


Van egy terepe a kormány munkájának, ahol ha nem is lehetetlen, mindenesetre a megszokottnál nehezebb eltitkolni a lépéseit: a diplomácia. Hiszen ha nem is tudósít egy-egy megállapodásról az állami média, a tárgyalópartner hazájában még simán megjelenik arról egy közlemény, ami egy csavar után visszajut hazánkba. Nem meglepő módon a leghevesebben titkolt rész a pénz, azaz 

hogy mennyibe kerül az adott lépés a magyar adófizetőknek.

Nagy reményekkel indult neki a magyar kormány az idei évnek: Donald Trump amerikai elnök lett, amitől gyökeres fordulatot vártak sokan az amerikai-magyar kapcsolatokban. Szijjártó Péter már tavaly decemberben arról beszélt, hogy Orbán Viktor hamarosan meghívást kap a Fehér Házba, és erről állítólag nem sokkal később egy Trump-Orbán telefonbeszélgetésben is szó volt.

A látogatásból nem lett semmi, Orbán és Trump nem borultak egymás kebelére. Szemerkényi Réka nagykövetet le is váltották, ráadásul nem igazán kifinomult módon. Washington és Budapest olyannyira nem találtak egymásra, hogy a CEU-ügyből komoly botrány lett a tengerentúlon is.

Őszre pedig már odáig fajult a helyzet, hogy az amerikai külügyminisztérium kiírt egy pályázatot a magyar vidéki sajtó támogatására, kétszázmillió forintot szándékoznak erre a célra költeni. A lépés erősen szimbolikus, értesüléseink szerint a demokráciaépítéssel foglalkozó washingtoni civil szervezeteknél most azon törik a fejüket, hogy ez vajon felhívás volt-e számukra, hogy térjenek vissza Magyarországra – hiszen a rendszerváltás után már egyszer kivonultak, mert úgy vélték, a munkát befejezték.

A helyzet októberre odáig fajult, hogy a magyar kormány fizetett washingtoni lobbistája hírlevelében már Trump egyik legfontosabb külpolitikai tanácsadóját vádolta azzal, hogy Soros-bérenc.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ezzel szemben kétszer is járt hazánkban az idén, a paksi bővítésre adott hitelt pedig el is kezdte lehívni a kormány. Idén vált biztossá az is, hogy a nagy hévvel bejelentett déli, illetve keleti nyitás csak viszi a pénzt, de hasznot nem hoz. A magyar külpolitika állapotáról és annak okairól Feledy Botond külpolitikai szakértő tanulságos írását érdemes elolvasni.

Nem csoda hát, hogy néhány külpolitikai húzás már magának a magyar kormánynak is olyan ciki, igyekszik nagyobb hírverés nélkül intézni őket. Ám Orbán Ráhel, a magyar miniszterelnök lányának bahreini “tárgyalásai” óta tudjuk, hogy a külföldi sajtóból nagyon sok érdekesség kiderülhet a magyar politikusok itthon nem túlságosan nagy dobra vert üzleti ügyeiről, jövés-menéséről. Tavaly augusztusban szúrta ki a 444, hogy a Bahrein-i Olaj és Gázügyi Hatóság honlapja szerint 2015 szeptemberében Bahreinben járt a “magyar miniszterelnök felesége” és olaj- és gázügyekről, illetve befektetési lehetőségekről tárgyalt. A fotón azonban Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István mosolygott, azaz a tévedés egyértelmű volt. A cikk megjelenése után gyorsan javították a cikket, Orbán Ráhel pedig közölte: magánúton járt Bahreinben férjével.

Olyan diplomáciai hírekből idén sem volt hiány, amelyeket megpróbált eltitkolni a magyar kormány, de azok vagy az újságírók munkájának, vagy a másik tárgyaló félnek köszönhetően mégis nyilvánossá váltak:...

ORBÁN , A RÉGI-ÚJ FÖLDESÚR

24.HU - POSZT ITT
Szerző: REGE SÁNDOR
2017.12.30. 


Csak felelevenítette, amit az eleji már begyakoroltak. Vélemény.

Vannak a régi meg az új urak, kiknek szava dönthet Hungáriában.

Mindig is így volt ez.

Mellár Tamás közgazdász 2012-ben a Népszabadságban mesélte: Orbán az első miniszterelnöki ciklusában többször beszélgetett négyszemközt vele, s nyilvánvaló, hogy a politikus a 2002-es, a Fidesz számára hidegzuhanyként ható választási vereség után lépett új útra.

Orbánban akkor fogant a gondolat – vélte Mellár –, hogy

nincs egyszerre piacgazdaság és demokrácia, „mert Magyarország ma is feudális viszonyok között él”.

És Orbán aztán tudja, hogy valaki mindig úr a háznál, akinek a szava és a döntése szent, a többinek meg kuss. (Meg hát azt se feledjük: a vezéri mítosz, meg a bársony puhasága együtt olyan vonzalom, aminek a tisztesség is nehezen tud ellenállni.)

Bécsi vigéc

Tehát nem alulról kell építkezni, hanem felülről uralni a rendszert, monopolhelyzetbe hozni a hazai nagyvállalkozókat, s az egzisztenciális szálakon keresztül majd ők biztosítják, hogy az alattuk lévők a kívánt pártra szavazzanak.

Ha a földesúr katolikus, a jobbágyot is azzá teszi.

Egy kis kitérő. Ugye ebből érti mindenki, annak idején miért került a Népszabadság kiadója, meg néhány nagy példányszámú, a maga frontján vezető lap egy bécsi vigéc kezére: olyan valakiére, aki arról hírhedt, hogy nála a pénzen, a baksison, szóval a maga gyarapodásán kívül semmi nem számít. És amikor rákiáltottak, hogy kifelé, takarodj, vagy valami hasonlót, akkor csak maga elé nyújtotta a markát, és már el is köszönt. A Mediaworks nevű műkiadó azután gyorsan Orbán haveri körének kezére került, s ez volt a riadót fújó kürtszó. Volt, aki csak ekkor kapott észbe, hogy miért jutottak sorozatban M. Lőrinc gázszerelő, meg az örökös kötélbarát és társaik, rokonaik és üzletfeleik minden nyilvános vagy meghívásos milliárdos pályázatok versenyében a győztes helyre...

MIRE KÖLT A MAGYAR?

TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár
2017.12.30.


- A magyarok legtöbb pénze a rezsire megy el

- Többet költünk alkoholra és cigarettára, mint ruhára és cipőre
- Üdülni viszont nem járunk, és nem hiszünk a biztosításokban sem

2016-ban az EU-s tagállamok háztartások átlagosan éves kiadásuk csaknem egynegyedét rezsire (lakhatás, víz, áram, villany, gáz és egyéb tüzelőanyagok) költötték. Ez őrületesen nagy összeg: összesen körülbelül 2000 milliárd euró, ami az EU GDP-jének 13,3 százalékának felel meg. Az EU-s háztartások messze a legtöbbet rezsire költik – derül ki az Eurostat összegzéséből, amelyben azt vizsgálták, hogy éves szinten mire mennyi pénz megy el egy-egy háztartásban.

A lakhatás mindig is a háztartások pénztárcáját legjobban terhelő tétel volt, de az utóbbi években folyamatosan emelkedik az erre fordított összeg: míg 2006-ban 22,6 százaléka volt a háztartások költségvetésének ez a rész, 2016-ra már 24, 5 százalékra emelkedett. És bár az uniós tagállamokban különböző mértékben nőttek a lakhatás költségei, de a tendencia mindenhol megfigyelhető volt.

Magyarországon például az összköltések 19,2 százaléka ment lakhatásra, a legkevesebbet Máltán (10,3 százalék), a legtöbbet Dániában (29,1 százalék) költötték tavaly az emberek erre a célre.

De mire ment el a többi pénz?

III. VICTOR EMÁNUEL, MUSSOLINI SZÁLLÁSCSINÁLÓJA

SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: GÖBÖLYÖS N. LÁSZLÓ
2017.12.30.


Hetven évvel halála után hazatértek Olaszországba III. Viktor Emánuel király hamvai. A 20. századi olasz történelem egyik legellentmondásosabb figurája volt, akit sokan ma is Benito Mussolini fasiszta diktatúrája szálláscsinálójának tekintenek.

Az immár a piemonti Vicoforte temetőjében nyugvó király 1900-tól 1946-ig uralkodott, majd lemondott fia, II. Umberto javára, akit azonban néhány hét múlva megfosztottak trónjától. Közel fél évszázados uralma alatt átélt két világháborút, bevezette a női választójogot, nevét adta líbiai és egyiptomi hódításokhoz, valamint a feketeingesek hatalomra jutásához. Viktor Emánuel és Elena királyné Alexandriát választották száműzetésük helyszínéül, ahol az ex-király 1947. december 28-án halt meg. Egy nappal azután hunyt el, hogy elfogadták az Olasz Köztársaság alkotmányát, amely magába foglalta a Savoia-ház vagyonának államosítását. Hetven évvel később előbb a királyné, majd a király földi maradványait szállították haza.

Az alkotmány annak idején a Savoia családtagoknak is megtiltotta a hazatértést, ezt csak 2002-ben oldották fel. A királyi hamvak hazahozatalát már 2011-ben kezdeményezte a család, de III. Viktor Emánuel vitatott történelmi szerepe miatt csak az idén járult hozzá az olasz állam, és személyesen Sergio Mattarella köztársasi elnök.

Az apró termetű, mindössze 153 cm magas, gyenge fizikumú, és gyenge akaratú király pályafutásának két legsötétebb foltja Mussolinihoz kötődik. Huszonegy éven keresztül támogatta a Ducét, majd amikor 1943. szeptember 8-án Olaszország fegyverszünetet kért a szövetségesektől, Viktor Emánuel magára hagyta az országot, semmit nem tett a náci megszállás ellen...

LENGYEL LÁSZLÓ: KÉTEZER-TIZENHÉT

NÉPSZAVA ONLINE - SZÉP SZÓ
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2017.12.30.



A világméretű, dicsőség nélküli ellenforradalom elmaradt. A liberális kapitalista politikai és gazdasági világrend nem omlott össze. A A világméretű, dicsőség nélküli ellenforradalom elmaradt. A liberális kapitalista politikai és gazdasági világrend nem omlott össze. geopolitikai egyensúly a világhatalmak – az Egyesült Államok, Kína, Európa, Oroszország, India, Japán – között hangsúlyokban változott, de nem borult fel. Egy lépéssel távolodtunk az ISIS legyőzésével a terror uralmától. Egy lépéssel közelebb kerültünk az atomháborúhoz a Koreai-félszigeten. A világ erős és elszánt vezetői – Trump, Hszi, Macron és Merkel, Putyin, Modi, Abe - azon igyekeznek, hogy saját kezükbe vegyék országuk, földrészük, a világ dolgát. A világ erős intézményei és érdekcsoportjai korlátozzák az erős vezetőket. Minden megváltozott, hogy az egész ugyanaz maradhasson.

A félelmek és remények éve

A 2016-os év folyamatai azt a rémületet keltették, hogy rövidesen sor kerülhet a fajok, nemzetek, vallások, osztályok, civilizációk vagy akár a nagyhatalmak – választhattunk a rémisztő és a rémisztőbb között – háborújára. A társadalmak mozgásba jöttek. Kialakultak a konfliktushelyzetek. A liberális világrend és alrendszerei, így az európai rendszer egyszerre mutatták a tehetetlenség és a szétesés képét. Volt okunk félni Donald Trumptól és a trumpi Amerikától. Trump és a mögötte álló érdekcsoport nemcsak a demokrata és a republikánus eliteket és a New Deal óta teremtett amerikai liberális rendszert akarta megsemmisíteni, de a II. világháború utáni nemzetközi rendet is. Globális ellenforradalmat szeretett volna véghez vinni a konfliktusos nemzeti érdek alapján.

A 2017-es év bebizonyította, hogy nem a tömegek szülték Trumpot, a brexitereket, Orbánt, hanem az elitek hideg polgárháborúja folyik a tömegek bevonásával. A trumpisták felfogása szerint Amerika Reagan óta rossz célokat tűz maga elé – a „gonosz birodalmaként” megnevezett Szovjetunió, és a „gonosz tengelyeként” kiállított terrorista államok legyőzését - és rossz eszközöket használ: a liberális szabadkereskedelmet, az emberi jogok és a demokrácia terjesztését. Az amerikai nemzeti érdek a kereskedelmi nagyhatalmak – Kína, a Németország vezette EU, Japán – elleni fellépést sürgeti, amelyek manipulációk révén kereskedelmi és fizetési mérleg többletet érnek el Amerikával szemben, s amelyek a maguk javára használják ki a liberális világrendet. Ők vették el az amerikaiak munkáját. Ahogy a brit és a magyar elit egy része szerint Brüsszel felelős mindenért. Ezek az elitek elutasítják a fennálló rendet és káosz-érdekeltek: intézményi és szabályozási káoszban lehet és kell nemzeti/saját érdeket érvényesíteni. Ellenben Kína, a Németország vezette EU, Japán irányító elitjei rend-érdekeltek, mert meggyőződésük szerint a szilárd intézményekkel és a multilaterális megállapodások hálóival lehet és kell a világrendszert, a regionális alrendszereket és az államközi kapcsolatokat építeni, fenntartani.

Tarthattunk attól, hogy újabb, az 1956-os szuezihez és a 2003-as irakihoz hasonló atlanti válság robban ki Amerika és Európa között, hogy Amerika védtelen hagyja Európát. Félhettünk, hogy kereskedelmi háborúk robbannak ki a világban. De az amerikai és a nemzetközi intézményrendszer megállította az ellenforradalmi kísérletet. A kiszámíthatatlan elnök állandó kockázatot jelent - kiléptette Amerikát a párizsi klíma-megállapodásból, a TPP-ből (Trans-Pacific Partnership - a szerk), egyoldalúan Jeruzsálembe helyezte az amerikai követséget -, de a Kongresszus és az adminisztráció viszonylag sikeresen teremtett ellensúlyt Európában az orosz agresszióval szemben, és eddig kezelte a koreai válságot. Nem következett világméretű protekcionista bezárkózás és nem következett be a klíma-egyezmény összeomlása...


AZ ÜRGEBŐRBE VARRT ORSZÁG - A NAGY NARRATÍVA ÉS A PÁRHUZAMOS VILÁGOK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MAJTÉNYI LÁSZLÓ
2017.12.20.



A korszerűségre valamit adó újbuddhista híradások szerint bármerre indulunk is el a függőleges és a vízszintes koordinátákban, illetve a térben haladva, sőt még a negyedik dimenzióban is párhuzamos valóságokat találunk. Tessék csak elképzelni azt, amikor az egyik teknősbéka hátára felmászott a másik ugyancsak teknősbéka, ráadásul hátán a harmadik teknősbékával, a továbbiak pedig a harmadik hátán, azaz úgyszintén teknősbékán állnak. És így tovább a legfelsőig, amely pedig a páncélja különös hieroglif mintázatán, a buborékba zárt lényekkel a valakik világát tartja. És jobbra és balra is minden irányban teknősbékahegyek, és mindegyikük végtelen sora valamely különböző világot hordoz.

A buborékok alatt és felett, amik szintén önmagukba zárt világok, különböző színpompás buborékok lebegnek, belsejük pedig fantasztikus és hihetetlen, illetve furcsa történetektől hangos. Élünk itt, nem másutt. A lángoktól ölelt gyönyörű szép Hunniában.

Itt van előttünk például az az igazán szép narratíva, amely szerint a kommunista urak lerombolt országából lettünk néhány év alatt a nemzeti és együttműködő dolgozó nép hazája (Vö. Rákosi Mátyás: A békéért és a szocializmus építéséért. http://www.mek.oszk.hu), amelynek keretei között a baráti Oroszország, Kína, Kazahsztán, továbbá Azerbajdzsán, azaz geopolitikai értelemben vett riválisaink segítségével legyőztük a szép hazánk vesztére törő Németországot, Norvégiát és Hollandiát, azaz hűséges szövetségeseinket, nem mellesleg virágzó nemzeti együttműködésünk bőkezű pénzügyi támogatóit.

Azután még ugyanebben a csodagömbben látható, ahogyan a legfinomabb ízléssel épülnek az üveghegyen innen a nemzeti együttműködés kastélyai, továbbá a messze földön híres keskenyvágányú vasút, amely átszeli a teret, győzi lefele a távolságot. A hószín jacht pedig maga a képzelet életre kelt látomása, a tajtékos ég alatt és a tajtékos víz felett, amely az Adriai tengernek Syrenaia-ként hasítja az éjszakában zölden villódzó vizet, annak tatján virágmintás kempingnadrágjában a nyájasan imbolygó hasas alak: Lőrinc. Tekintete a távoli, kopár, tagolt part mögött elterülő messzi rónát fürkészi: s a nép, az istenadta nép oly boldog‑e, mint akarom? És sápad el mint harag, Lőrinc távolba nézésére a táj.

Tavaszillat mindenütt, gyöngyvirágtól lombhullásig. A NER virágoskertjében korábban még ott illatozó ellenzék összeomlott, a politika megszűnt. A hecc- és revolvermédia, a sajtó maradék helyén, más izgalmakat elkerülve, halkan felépíti az angszoc helyesírást. Tudjuk, mit hoz a holnap. Szennyvíztelep megnyitásán fakó gyerekarcok között húsos politikusok mosolyát. A szép jövőben a mi unokáink majd egyszer az ő unokáiknak minden hónapban pontosan, szépen fizetik majd a rendkívüli Paks-adót.

Egy másik (másik?) narratíva szerint a nemzeti együttműködés hasonlít az öreg nénire, akit már teljesen szétrágott a félelem, fogai kilazultak, csontjai korhadtak, aki azonban örökké akar élni. És fog is. A viták elől fut, menekül, mert az ész minden nyűge és nyila elhagyta. Nem ismeri a párbeszédet, csak a monológot. Öncsődtömege beroskadó önteher.

De nem így van valójában: a luftballonok, buborékok üresek, határuk csak szappanos víz. Nem igaz, hogy az életünkről tett ellentétes állításaink egyformán vagy ugyanúgy igazak lehetnek, a valóság nem az ibizai ópiumszívó álma, a valóságnak szaga van, szembejön, meglök, beléd rúg, a róla szóló minden kijelentés az ész vagy a tapasztalás ítélete elé állítható; vagy helyes, vagy pedig hamis, igazolható vagy nem.

Eljött a kulturális beomlás kora. Tombol a bolondériaverseny.

A tűzijáték kihuny. Ha a zavarodottság a majdani siker előfeltétele, nem állunk olyan rosszul. Miután a cél nemes, és a hazát kell megmenteni, mindenki senkivel, pontosabban a senki fogjon mindenkivel össze! Kelkáposztafőzelék-illatú megegyezések és igazságok évadában létezünk. Minden nagyobbacska összefog a neki járó kisebbecskével, együtt humanizálják vagy reformjai élére állva akár fel is számolják a nemzeti együttműködést. Nem személy szerint ők bomlottak, hanem a helyzet, amelyben működnek. Tocqueville szerint „annyi mindenesetre bizonyos, hogy egy kis téboly mindig kapóra jön az ilyen zaklatott időkben, és hogy nemritkán nélkülözhetetlen előfeltétele a sikernek”...


NOVÁK VÁLASZTÁSI HALANDZSÁJA

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Abndrew_s
2017.12.30.


Egy társadalomban a családok helyzete kétségtelenül fontos tényező. Nem csak a pártvezetőké, hanem általában is. Bár valószínűleg sokan szívesen látnák, amint Orbán családja évekig eléldegél egy BAZ-megyei zsákfaluban az ottani átlagos jövedelmekből. Novák Katalin azonban ilyesmiről nem beszélt.

Mármint abban az interjúban, ami a Mandiner portálján látott netvilágot. Abban a bevezető ígérete szerint minden másról szólt, és már a cím is ígéretes. Mert aszerint hazánkban mindenki a saját vallási és szexuális meggyőződése alapján élhet. Amihez persze érdemes emlékezni az egyéb megnyilatkozásokra. Köztük arra, hogy a kormány a vallásszabadságot leginkább a kereszténység „szabad” kötelezőségeként, legfeljebb a felekezeti szabadság tudomásul vételével értelmezi. Novák pedig a mostani interjúban is védelmébe veszi Kövért, aki gender-őrületről beszélt. Egy füst alatt, finoman bár, de kétségbe vonva az azonos neműekből álló párok gyermekvállalási jogát. Alkalmasint megemlítve, hogy a gender-témánál sokkal fontosabb társadalmi problémákkal, illetve kisebbségi élethelyzetekkel kellene foglalkoznia az aktivistáknak.

Mely megállapítással nagyjából megerősítette azt, hogy a társadalmi nemiséggel nem kíván foglalkozni az emberi laposelemekért felelős minisztérium államtitkár-asszonya. De azt is, hogy számos más dologgal sem kíván érdemben foglalkozni. Ami kellően összecseng azzal, ahogy a menekültekkel kapcsolatos humanitárius segítséget is átutalták azokhoz a civil szerveződésekhez, amelyeket aztán minden erővel próbáltak gátolni. Jól jelezve azt, hogy a szólamokban keresztény kormánytól igen messze van a valós emberség. Amely különbségnek köszönhetően, lassan nem hogy a menekültek nem akarnak tartósan Magyarországon maradni, de az itt születettek közül is igen sokan elhagyták már az országot. Nem ezrekben, hanem százezrekben mérhető számossággal. Amely kivándorlás korosztályi összetétele azt is jelzi, hogy az Orbán-kormány keltette gazdasági exodus gyakorlatilag a társadalom szociális abortuszával ér fel. Generációkat elveszítve...

BORZALOM VÁR 2018-BAN A BEFEKTETŐKRE? - EXTRÉM ÉS KOMOLYAN VETT PROGNÓZISOK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2017.12.29.


A túlságosan nyugodt 2017-hez képest 2018. valóságos hullámvasút lesz a piacokon – állítják szakértők. Csokorba szedték, hogy milyen meghökkentő fejleményeket tudnak elképzelni jövőre. Más (nem extrémnek szánt) jóslatban is akad riogatás. Akad viszont, aki szerint a sikeresség titka, hogy a befektető egyáltalán ne hallgasson a prognózisokra!

Már tízedik éve publikál ilyenkor év végéhez közel a következő esztendőre vonatkozó meghökkentő előrejelzéseket a Saxo Bank. A befektetési társaság vezető közgazdásza azonban úgy véli, a most közzétett lista az eddig legjobban sikerült összeállítás. A tíz elképesztő „jóslat” (amelyek persze nem a Saxo hivatalos várakozásait tükrözik) között most talán a korábbiaknál is meglepőbbek is akadnak.

Összességében a Saxo szakértői azt állítják, hogy a túlságosan nyugodt 2017-hez képest 2018. valóságos hullámvasút lesz. Az egyik forgatókönyv szerint az idei meglehetősen alacsony volatilitás után új csúcsok, majd éles zuhanások jöhetnek. Ahogy fogalmaznak, a fellángolás „szikrát vet a puskaporos hordóba”, a volatilitás csökkenésére játszó befektetési alapok gyakorlatilag megszűnnek létezni. A változékonyságra játszó, ma még ismeretlen kereskedő válhat élő legendává, az általa elért 1000 százalékos hozammal...

AZ ÉV 5 LEGSZOMORÚBB INFOGRAFIKÁJA A MAGYAR HÉTKÖZNAPOKRÓL

ZOOM
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2017.12.30.


A KSH minden évben személyes interjúkkal adatokat gyűjt róla, honnan, mennyi jövedelmük van a magyaroknak, illetve mennyit és mire költenek. A felmérés eredményei közül némelyik eléggé elkeserítő képet fest a magyar társadalom állapotáról, főleg a számokból kirajzolódó hatalmas társadalmi különbségek miatt.

A szegények szegényednek, a gazdagok gazdagodnak

2016-ban (a friss kutatás arra az évre vonatkozott), a legtehetősebb háztartások tagjai fejenként közel tízszer annyi jövedelemből gazdálkodhattak, mint a legszegényebbek tagjai. A különbség ráadásul nemhogy csökkenne, az elmúlt években nagyot nőtt.

A legszegényebb háztartásokban az egy főre eső nettó jövedelem 0,4 százalékkal csökkent reálértéken (vagyis az inflációt 2011-től figyelembe véve) 2010 és 2016 között. Eközben a legtehetősebb háztartásoknál 19,4 százalékos növekedés volt...

2018, AZ UTOLSÓ "BŐ" ESZTENDŐ

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2017.12.30.



Noha tavasszal Lázár János kategorikusan tagadta, hogy választási költségvetés lenne a 2018-as, a kormány mindenesetre a január elsejétől életbe lépő változásokkal rendesen megnyomja a kampányidőszakot. A Napi.hu összeállításából kiderül, mi minden lesz olcsóbb 2018-ban – ha olcsóbb lesz egyáltalán –, és mennyi pénz marad a háztartásoknál; de a prognózisok szerint még ilyen hangulatjavító csomagot sem fogunk látni egy darabig.

A szelektív és visszafogott áfakulcs-csökkentés jegyében 2018 első napjától újabb árucikkek adója mérséklődik. Január 1-jétől 27-ről 5 százalékra csökken a fogyasztási célú halak és a házi sertés vágási melléktermékek, belsőségek áfakulcsa (így például a zsírszalonna és a máj is olcsóbbá válhat). Egy korábban elfogadott törvénymódosítás nyomán pedig az éttermi szolgáltatások adókulcsa a jelenlegi 18-ról szintén 5 százalékra csökken keddtől – miközben bevezetik a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást (ebből 11,4 milliárd forint bevételt vár az NGM). Mindezek mellett bővül az 5 százalékos, kedvezményes áfakulcs alá sorolt-, vakokat és gyengénlátókat segítő eszközök köre is.

Korábban írtunk arról, hogy ez jól hangzik ugyan, de a vásárló majd hiszi, ha látja:
hogy gyakorlatilag ki jár majd jól, az alapvetően attól függ, hogy a kereskedelem, azaz a kereskedők mennyire hajlandóak az adó csökkenését követően csökkenteni a fogyasztói árakat. Nem feltétlenül lesz ugyanis az áfa csökkentéséből árcsökkenés – sajnos az ellenkező irányú mozgás automatizmusa a jellemző.

Könnyen lehet tehát, hogy az adócsökkentés áldásos hatása nem a fogyasztó, hanem a kereskedő javát szolgálja. Sem törvény, sem egyéb jogi eszköz nincs – és a jelenlegi intézményi-jogi keretek között nem is lehet, sőt nem is lenne szerencsés, ha lenne -, amely kikényszeríthetné, hogy a kereskedők pontosan annyival csökkentsék az adott termék árát, amennyivel az adótartalom csökken.

Emellett 18-ról 5 százalékra változik az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó kulcs (az NGM számításai szerint a az utóbbi lépés mintegy 22 milliárd forintot hagy a lakosságnál és a vállalkozásoknál). A szolgáltatók pedig már bejelentették, hogy a digitális jólét program keretében kínált csomagoknál az áfacsökkentést teljes mértékben érvényesítik. Egészen kalandos utat tett meg az internet-hozzáférés adóztatásával kapcsolatos felfogás 2014 óta, nem igaz?...


TÓTA W.: VISSZATÉRÉS

HVG ONLINE - VÉLEMÉNY
Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2017.12.30.


Magyarországra visszajönni: szar.

Stanislaw Lemtől lopom a címet. Az ő űrhajósa azzal küzd meg, hogy otthon minden megváltozott száz év alatt. Én csak három hónapot töltöttem Bécsben, és az a bajom, hogy itt nem változott semmi. Hiú remény volt, viszont ha kétszáz kilométerre innen tök másképp lehet élni, akkor nem lehetetlen másmilyen országot csinálni. Akár már most lehetne olyanabb.

Hogyne, ott is vannak bajok, be vannak már vándorolva a migránsok, némelyik balhézik, a másik meg burkában akar villamost vezetni, és tessék, meg is jöttek a populisták dérrel-dúrral kormányra. Majd lesz ott is orbanizmus, erős kéz, disznóként ábrázolt Hókuszpók, és ők is rájönnek, hogy tök menő, ha a miniszterelnök felvásárolja az egész országot az utolsó Mozart-golyóig.

De hát ez nem lesz. Most van ez a kormány, és senkinek sem fordul meg a fejében, hogy ne lehetne leváltani, sőt addig is tiltakozni, szerveződni, kritizálni. Van sajtó, amely eztán is utánamegy a gyanús ügyeknek meg a bombasztikus hazugságoknak. Hiába vannak pillanatnyilag rossz állapotban az ellenzék pártjai, mert van rajtuk kívül is független, kritikára és a politika befolyásolására képes infrastruktúra. Ahogy vannak független intézmények, feladatát komolyan vevő elnök, bíróságok és civilek, akik korlátozzák a hatalmat. Ja, és van az egész mögött egy sikeres gazdaság, amelynek szereplői nem függnek az osztrák államtól, és nem kérik ki a véleményét arról, hol költsék el a bevételüket, kit alkalmazzanak vagy mit szponzoráljanak. Nem azon múlik, hogy Kurz vagy Strache úriemberebb-e a mi földesurainknál, hanem hogy nincs is módjuk megszállni az egész országot.

Így aztán háborítatlanul, szemtelen autonómiával működik a kultúra, a számtalan civil kezdeményezés, és nem hajlandók félni, hogy megütik a bokájukat, ha a szövegük nem passzol a kormány propagandájához. Nem a polgármesternek beszóló kisembernek kell megbánnia a Facebook-posztját, hanem a véletlenül rasszista vagy más vállalhatatlan szövegeket közzétevő képviselőknek.

És talán ez a legfontosabb különbség. Ebbe a legszörnyűbb a visszatérés. Az egyre hangosabb pisszegésbe. Mintha egy kazán hevülne túl mellettem. Néhány hivatásos politikus és aktivista szól már csak, és körülöttük egyre szaporodnak a gyáva majmok. Nem látnak, nem hallanak, főleg nem beszélnek. Süpped Magyarország abba, hogy ez már így marad, hogy nincs mit tenni, és hogy ennél jobb sosem lesz. Menekül a négy fal közé, vissza a belenyugvásba, az otthonok lovagvárak, ahová be lehet még zárkózni, és átvészelni a dinasztiát. Hátha békén hagynak, ha kussolok...

MILLIÁRDOKAT LAPÁTOLNAK A BUDAVÁRI ISTÁLLÓBA ÉS MÉLYGARÁZSBA

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: MNO
2017.12.30.


Az év utolsó hétvégéjén sem állhat le a kormányzati forráskiosztás: a december 29-ei Magyar Közlöny szerint közel 7,2 milliárd forintos pluszforrást szán a Miniszterelnökség arra, hogy új helyiségeket alakítson ki a Vár területén és a paloták alatt – mindezt a Budai Várnegyedet átalakító Hauszmann-terv keretében, de már a jövő évi költségvetés terhére oldják meg.

A pénz egy részét a Csikós udvar alatti második Várgarázs építésére fordítják: a 240 férőhelyesre tervezett parkoló kapcsolódik a Várgarázs I.-hez, és már eddig is 4,8 milliárdot költöttek rá. Eredetileg 2017 végére akarták befejezni, de a munkálatok jelenleg is tartanak.

A 7,2 milliárd forintból a kormányhatározat szerint egy új istállót is építenek, és kialakítanak egy rámpát a Lovarda út és a Hunyadi udvar között...

A kormány összesen öt mélygarázst tervez a Vár alá, mintegy 900 férőhellyel, hogy parkolóhelyeket biztosítsanak az odaköltöző minisztériumok számára, és enyhítsék a környék forgalmát.

Tavaly májusban még csupán 10 milliárdos büdzsével számoltak a projekt kapcsán, ez emelkedett most közel a duplájára. A tárcák költöztetését, a karmelita kolostor felújítását is tartalmazó Hauszmann-terv akár 200 milliárd forintba is kerülhet az Átlátszó szerint.

MÉRGES MESE A REMÉNYKUFÁROK ELLEN VALÓ ÁFIUMRÓL

VÁROSI KURÍR - BLOG ZÓNA
Szerző: SZIMON JÓZSEF
2017.12.30.



Van itten egy ország, hogy olyan még a mesében sincs! Mert a mese királya már rég lelepleződött: meztelen ő már népe javának a szemében is, oszt mégsem bujdosik el – csúfságát takargatva, árkon-bokron át – az Óperencián is túlra! (Mondjuk ez érthető, mert az mégis nyugat felé esik, ahol szintén ujjal mutogatnak csak rá.) Nem, ő inkább itt marad királykodni. No nem nekünk – inkább a vazallusainak meg a bugyellárisának – , hanem rajtunk.

Hát a szegény leginyke hun késik?

Megkerestem. Látom ám, hogy szegénynek ugyan szegény, viszont majdnem világtalan az ebadta: csillagszemére ő bizony kín keservesen hályogot növesztett. (A budira is alig-alig talál ki, hát még a tiszta vízű kúthoz). Útmutatására hiába számítván, most aztán mitévők legyünk kedves feleim? A hülyeség – egy „klasszikus” kijelentés szerint állampolgári jog.De (még) nem kötelező! Kedvenc ellenzéki pártjainknak talán igen, hiszen őket bizonyára meg is fizetik érte. (Ingyen és önmagától senki sem lehet ennyire fogalmatlan népáruló!) Így aztán fontosabb is nekik a saját személyes boldogulásuk, mint az állítólag (!?) rendszerváltást akaró többség elvárásai. Bizarr módon a haszonélvező NER-bódultak az irigylésre méltóbbak, mert az ő mesés tudatállapotukat legalább valóságos „anyag” (pénz és mák) eredményezi, míg nekünk be kell érni a du-mákból készült ópiummal. Amíg meg nem elégeljük...

JÖVŐRE MINDEN ÓVODÁNAK ÉS ISKOLÁNAK FEL KELL KÉSZÜLNIE A TERRORTÁMADÁSRA

ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2017.12.30.


Terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának. Az iskoláknak kiküldött levél szerint a potenciális terrorveszély miatt van rá szükség.

Fél évet kaptak a magyarországi óvodák és iskolák, hogy HIT-et, vagyis Honvédelmi Intézkedési Tervet készítsenek maguknak. Erről december végén értesítette az igazgatókat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Az iskoláknak küldött levél szerint a potenciális terrorfenyegetettség miatt minden intézménynek fel kell készülnie egy “esetlegesen bevezetendő különleges jogrendre”. A levél alapján a HIT egy elég részletes dokumentum lesz, ami arra jó, hogy az iskolák akkor is el tudják látni a feladatukat, ha
  • megelőző védelmi helyzet,
  • terrorveszélyhelyzet,
  • rendkívüli állapot,
  • szükségállapot, vagy
  • váratlan támadás
miatt különleges jogrendet vezetnének be az országban. 2018 júniusáig minden iskolának a saját HIT-ében kell összeírnia, hogy ilyen helyzetben milyen rendkívüi intézkedéseket hozna...

MILYEN KÉPET MUTATNAK MAGUKRÓL ORSZÁGUNK NAGYVÁROSAI?

CIVILHETES
Szerző: Híres ember
2017.12.30.


Vajon mennyiben erősítették meg vagy cáfolták az előítéleteinket a nagyvárosainkról a médiumokban 2017-ben megjelent hírek?

Mennyire támasztják alá az olyan véleményeket, hogy az Alföldön sokfelé lassú a munkatempó, a Dunántúlon az emberek udvariasak vagy Pesten kell a legjobban vigyázni arra, hogy szélhámosok ne verjenek át? A legtöbbünknek vannak különféle, meglehetősen szubjektív benyomásai, amelyek befolyásolják, hogy milyen városban szeretnénk élni a leginkább és hol a legkevésbé Magyarországon belül. (Feltéve persze, hogy városban szeretnénk élni nem pedig valamilyen kistelepülésen, esetleg tanyán.) - Az Ideo-logic Blog összeállítása...

AZ OFOE PORTÁL 2017-ES SIKERLISTÁJA

OFOE BLOG
Szerző: OFOE
2017.12.28.


Idén harmadik alkalommal adjuk közre a honlapunkon megjelent írások rangsorát. A felsoroltak mindegyikéhez száznál több lájk érkezett, és ezek számából alakul ki a sorrend. (A lájkok számát feltüntettük a címek mellett.) Úgy véljük, hogy a listából leginkább látogatóink érdeklődési körére lehet következtetni. Ezzel az összeállítással kívánunk mindannyiuknak eredményekben és örömökben gazdag 2018-at. Látogassanak el hozzánk minél gyakrabban a következő évben is!



1. ARRÓL a gyerekről (685)

Kedves Szülő! AZ a gyerek idén és ebben az osztályban nem az Ön gyereke. Az Ön gyermeke nem tökéletes, de általában betartja a szabályokat. Képes békésen osztozni a játékokon. Nem dobálja a bútorokat. Jelentkezik, ha mondandója van. Akkor dolgozik, amikor dolgozni kell és akkor játszik, amikor játszani kell. Lehet bízni abban, hogy egyenesen a vécére megy és vissza, mindenféle trükk nélkül. Azt gondolja, hogy az F-betűs szó a franc, a K-betűs a kétbalkezes (Amy Murray, Huffington Post, fordította Tokaji Ildikó).

2. Válasz Pribránszki Mariannának az „INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?” c. írására (622)

Pribránszki Marianna (Gyerkőcökkel Suttogó) a magatartászavarral küzdő tanulók integrációjával szemben intézett komoly érzelmekkel terhes kirohanást a saját blogján, amit utána számos szakmai Facebook-csoportban posztolt. Az írás egészére jellemző kirekesztő hangvételt és a szövegben sorjázó tévedéseket és csúsztatásokat nem hagyhatjuk szó nélkül. Pribránszki Mariannával ellentétben a problémát egészen másban látjuk: nem az integrációban, hanem annak sokszor valóban hiányzó eszközrendszerében, és nem a cím által sugallt valakikben, hanem az egész közösség felelősségvállalásában (Földes Petra, Peer Krisztina).

3. Lehet-e „jó hely” az iskola?
(525)

A hatékonyság e szembeszökő hiányának nyilván nagyon sok oka van. Egyet emelnék ki, mert kulcsfontosságúnak tartom: a fiatalok nem szeretnek az iskolában lenni, túlélésre játszanak, életük súlypontja az iskolán kívül található. Ezt közönségesen a motiváció hiányaként szoktuk emlegetni. Az iskola kényszer, kellemetlen kényszer, márpedig a kényszer nem kedvez a tanulásnak. Az iskola nem jó hely. És megfordítva: azzal tehetnénk a legtöbbet az iskoláért, ha jobb hellyé tudnánk tenni, ha a gyerekek ott jobban éreznék magukat. Többet érne ez minden módszertani megújulásnál (Knausz Imre).

4. Sorsfordító - Érzékenyítő kis-játékfilm az autizmusról (306)

Könnyebben szembesülünk azzal, ha a gyereknek torokgyulladása van, vagy ha eltörött a lába. Elmegyünk az orvoshoz, a kórházba és ezzel ki is van pipálva. Az autizmus spektrumzavart azonban nem ilyen könnyű kipipálnunk. Pedig mi, felnőttek vagyunk azok, akik megtanítjuk a gyerekeknek, fiataloknak, hogy hogyan kell viszonyulniuk azokhoz a társaikhoz, akik mások, mint ők. De hogyan tudunk megtanítani valami olyat, ami nekünk sem komfortos? Ebben segít mindannyiunknak a Sorsfordító. Mert sorsfordító tud lenni (Peer Krisztina).

5. Tehetséggondozási lufi (268)

A tehetséggondozás mindenki számára jól hangzó oktatáspolitikai cél, amit minden kormány szívesen a zászlójára tűz és pénzt is áldoz rá. Sokan a diákolimpiai érmeket látva nemzetközi hírű és színvonalú magyar tehetséggondozási modellről beszélnek. A tények viszont mást mutatnak. A gyakorlatban megvalósuló tehetséggondozás inkább zsákutcának tűnik. Lehet, hogy ezt a kifejezést és a köré felépített álomvilágot ideje a süllyesztőbe tenni? (Lannert Judit)...

10 ÁLLÁS, AHOL A KÖVETKEZŐ 10 ÉVBEN NAGY SZÜKSÉG LEHET RÁD

TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár
2017.12.29.


- A technológia fejlődése megállíthatatlan

- És igen, a robotok el fogják venni a munkát az emberek elől
- De lesz helyette bőven másik

Egy ideje tudjuk (bár sokat Magyarországon például nem nagyon teszünk ellene), hogy a munka világa, ahogy ma ismerjük, radikális változásokon megy keresztül, méghozzá a nagyon közeli jövőben. A mesterséges intelligencia és a robotizáció már nem holmi futurisztikus lázálom, hanem a technológiai fejlődés szükségszerű következő lépése: a humán erőforrás gépekkel való pótlása egyes iparágakban már most is megvalósul bizonyos gyártási folyamatoknál, és hamarosan komoly kihívója lehet az emberi munkaerőnek.

Mielőtt pánikba esnénk, érdemes elgondolkodni azon: ha a gépek elvesznek valamilyen munkát (erről itt írtunk korábban), akkor szükségszerű, hogy az ember más munka elvégzésére készüljön fel.

De előbb nézzünk néhány alapvetést!

1. A munka mindig változik. Manapság gyakorlatilag szakmányban ömlenek a cikkek, tanulmányok, szakértői meglátások, amelyek apokaliptikus képet vázolnak fel a munkaerőpiac válságáról, arról, hogy a robotizáció démona tömegeket fog munkanélküliségbe és éhínségbe taszítani. De tényleg – gondoljunk csak bele, hogy az iparosodás hajnalán a gyári munkások hasonló aggodalmakkal néztek a szövőszékekre, vagy amikor bekapcsolták az első (akkor még szobányi) számítógépet, gondolta valaki, hogy ma az informatikusé lesz az egyik legkeresettebb állás? A technológia fejlődésével a munka nem vész el, csak átalakul. Az már persze más kérdés, hogy erre mi hogyan készülünk fel…

2. Rengeteg mai munka borzalmas. Emberek milliói dolgoznak kizsákmányoló, elnyomó munkakörökben, megalázó bérekért, felháborító körülmények között. Van persze egyfajta nosztalgikus ködbe burkolózó elképzelésünk arról, hogy milyen lehet a bányászok vagy az acéliparban dolgozók élete, de azt azért szögezzük le: ezek olyan munkakörök, amelyek rengeteg helyen ma sem felelnek meg semmilyen munkavédelmi szabálynak, olyan nagy baj lenne, ha átalakulnának?

3. A gépeknek szükségük van az emberre. Igen, komolyan. Különben ki kapcsolná be őket? Viccen kívül: a technológia persze fejlődhet, de a fejlesztés egyelőre az ember privilégiuma. Mint ahogy a gépeket el is kell adnia valakinek, másnak meg megvennie, üzembe helyeznie, működtetnie, és így tovább. A gépek csak bizonyos munkakörök betöltésére alkalmasak. Fejlődnek, ez tény. De az emberi munkaerőre is szükség van ahhoz, hogy működtetve legyenek.

4. Az emberi képzeletet és kreativitást (egyelőre) nincs, ami felülmúlja. Legalábbis ami a saját szükségleteink kielégítését illeti. Hogy mire van szükségünk, hogyan érhetjük el, és mit kell ezért tennünk – ez a fajta alkotó munka jelenleg csak emberi kézben lehet, nincs az a gép, amelyik ki tudja találni, hogy hová akarunk eljutni a segítségével...

A TULAJDON ÉLETÜKET KÉPTELENEK IRÁNYÍTANI, DE MINDENKI MÁSÉBA BELE AKARNAK UGATNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- DÜHÖNGŐ BLOG
Szerző: Swan Edgar
2017.12.30.


Holnap éjfélkor véget ér az esztendő. Ha soha máskor, ilyenkor legalább érdemes megállni egy pillanatra és elgondolkodni. Végignézni, hogy honnan indultunk, hová indultunk és ehhez képest merre tartunk. Mások nevében most sem tudok, de nem is akarok nyilatkozni, a sajátomban azonban minden gond nélkül.

Fiatal – nagyon fiatal – felnőttként éltem meg a régi rendszer széthullását. Még hónapokkal előbb is örök, sziklaszilárd és megingathatatlan volt a szovjet blokk. Mint egy mozdíthatatlan, fekete sírkő. Aztán szinte percek alatt mállott szét, hullott darabjaira és sodort magával mindent, amit addig változtathatatlannak gondoltam.

Amit maga után hagyott, az egyszerre volt halálosan félelmetes és reményekkel teli. A pusztítás nyomán nem kopár föld maradt, hanem sarjadó remények, lehetőségek. És valami, ami addig nem volt. Felelősség. Többé nem egy láthatatlan központból mondta meg egy láthatatlan száj, hogy hová mehetek, mit csinálhatok, hol fogok dolgozni, mennyit fogok keresni, hol, hová és mennyi időre léphetem át az országhatárt, mennyi pénzem lehet. Rajtam múlt, hogy tudok-e alkalmazkodni a változásokhoz, képes vagyok-e élni a megnyíló lehetőségekkel, megtalálom-e a számomra megfelelőt és képes vagyok-e felvállalni a döntéseim következményeit.

Szerintem itt, ezen a ponton basztuk el. Az éppen aktuális kormányok sora és mi, polgárok. Közösen. A kormányok azért, mert nem gondoskodtak arról, hogy az embereknek elmagyarázzák, mi történik, mik a jogaik és mik a kötelességeik. Ahogy azt sem feszegették, hogy egy kormánynak mik a jogai és mik a kötelességei. Mi pedig nem követeltük tőlük ezt a tudást és főleg nem követeltük meg a valódi változást. Végignéztük a szabadrablás különféle formáit. Nem volt igazán megrázó, hiszen soha nem érezhettük a magunkénak a közvagyont, ezért a hiánya sem volt kézzel fogható.

Sokan nem tudtak mit kezdeni a szabadsággal. A szabadság felelősség, döntések sora és minden döntésnek következményei vannak. Néha nagyon súlyos következményei. Ennyire nem volt fontos a demokrácia. Sokan nem is értették, mire való és nem értik ma sem.

Így jutottunk el oda, ahol most vagyunk. Európaiság helyett a nemzeti büszkeségbe kapaszkodó, nemzeti sorskérdéseket üvöltve gyászoló, a múltba forduló, a múltat átíró, ok nélkül rátarti, mindenkit lenéző, mindenkitől és mindentől rettegő, megosztott, akaratnélküli, széthulló országban élünk. Az erős vezetőbe kapaszkodó, megoldást tőle váró, gyáva, gyenge, ostoba kisebbség kikiáltotta magát többségnek és dönteni akarnak a mi jövőnkről. Pontosabban nem ők akarnak dönteni, hiszen a saját jövőjükről sem tudnak dönteni. Azt akarják, hogy az erős vezető, a hazug élősködő döntsön. Mindenről és mindenkiről...

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SZÁMA IDÉN IS TOVÁBB NŐTT

MÉRCE
Szerző: PÓSFAI ORSI
2017.12.30.


A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2017/2018-as tanévre vonatkozó előzetes köznevelési statisztikai adatai alapján a tavalyi tanévhez képest tovább nőtt a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek száma a magyar oktatásban – írja a Magyar Nemzet. Az idén ősszel indult tanévben összesen 87 411 SNI-s diák tanul az iskolákban, ez a tavalyi számhoz képest 1700-zal több gyerek (a 2016/2017-es tanévben ez a szám 85 700 volt).

A sajátos nevelési igényű gyermekek a köznevelési törvény alapján az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki szakértői bizottság véleménye alapján valamilyen fogyatékossággal bír, halmozottan fogyatékos, illetve pszichés fejlődési zavarban szenved, például autista. Ide tartoznak méga szintén különleges bánásmódot igénylő beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) tanulók is.

Tavaly egyébként a 2015/2016-os tanévhez képest 4700-zal nőtt az SNI-s diákok száma, tehát a növekedés lassulni látszik, ugyanakkor viszont összességében a közoktatásban résztvevő gyermekek száma folyamatosan csökken. Vagyis az összlétszámhoz képest még súlyosabb az SNI-s tanulók számának növekedése. Emellett pedig érdemes azt is megemlíteni, hogy 2013-tól kezdve egy adminisztratív trükknek köszönhetően jóval kevesebben számítanak hátrányos helyzetűnek, mint azelőtt (és a hátrányos helyzet és a sajátos nevelési igény rendkívül szorosan összefonódik), így előfordulhat, hogy a mért adatoknál még magasabb is az SNI-s diákok létszáma.

A KSH adatai szerint az általános iskolai oktatásban vesz részt a legtöbb sajátos nevelési igényű tanuló, ott 55 176 ilyen diák tanul. Ehhez képest az óvodában 9196-an, szakiskolában és szakközépiskolában 7187-en és 7486-an, szakgimnáziumban 5627-en, gimnáziumban pedig csak 2739-en tanulnak. Ezekből az adatokból levonható az a következtetés, hogy az általános iskola után az SNI-s gyerekek kiesnek az oktatási rendszerből – és ez súlyos probléma...

EZEK VOLTAK 2017 LEGJOBB OLVASMÁNYAI

MÉRCE
Szerző: MÉRCE
2017.12.30.


2017 sok szempontból fontos évnek számított. Szomorú, vagy éppen dühítő aktualitásként a Lukács György szobra körüli felhajtás elhozta Lukács életművének újraértékelését is, megjelentek a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének első munkái, és magyarul is kiadták Anthony Atkinson egyenlőséget körbejáró művét. A Mérce szerzőinek év végi könyvajánlója.


Anthony B. Atkinson: Egyenlőtlenség. Mit tehetünk ellene? Budapest, Kossuth Kiadó, 396 oldal

Misetics Bálint

„Ellentétben az egyenlőtlenséggel, ami könnyű dolog, mert csak annyi kell hozzá, hogy hagyjuk magunkat sodortatni az árral, az egyenlőség sokkal nehezebb, mert ott az árral szemben kell úszni” – idézi Anthony B. Atkinson a keresztény szocialista Richard Tawneyt a néhány hónapja magyarul is megjelent Egyenlőtlenség című könyvében. A vaskos kötet ehhez a nehéz munkához nyújt segítséget.

Az egyenlőtlenségek történeti alakulásáról szóló bevezetőt követően a könyv tizenöt – számos szakpolitikai területet átfogó – konkrét intézkedést javasol az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A javasolt reformok jelentős egyenlősítő újraelosztással és állami beavatkozással járnának, és Atkinson külön fejezeteket szán azoknak az ellenérveknek a cáfolatára, amelyek szerint az ilyesmi árt a gazdasági növekedésnek, és egyébként is lehetetlen a „globalizáció” korában. Végül pedig részletes számításokkal (az Egyesült Királyság példáján) demonstrálja, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez szükséges költségvetési források előteremthetőek.

Atkinson könyvét mindenkinek érdemes elolvasnia, akit aggaszt a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése, és akik az állam elsőrendű feladatának tekintik, hogy módszeresen és bátran tegyen ez ellen.

Papp Barbara-Sipos Balázs: A modern diplomás nő a Horthy korban. Budapest, Napvilág Kiadó, 340 oldal

Pető Andrea

Hogyan történik a normaváltás? Milyen társadalmi csoportok mikor és miért kezdenek el más értékek mentén élni és cselekedni? Nincs ennél aktuálisabb kérdésfelvetés a #metoo kampány és a szerelem áruvá válását Európai Uniós pénzből legitimáló egyéni vállalkozások idején. És nincs nehezebb se, mert csak alapos történeti kutatással és megfelelő távolságtartással lehet erre a kérdésre választ adni. A válasz megadásához a vaskos kötet szerzői elolvastak mindent, amit a kortársak olvastak a sajtóban vagy irodalomban, vagy a kulcsszereplők egymásnak levélben megírtak.

A kötet két, most folyó szakmai vitához szól hozzá kristálytisztán megírt és olvasmányos formában. Az első a Horthy rendszer jellege, amit manapság két véglettel: vagy a neobarokk, államilag létrehozott rasszistának vagy társadalmi béke és fejlődés rendszerének határoznak meg. A kötet a populáris kultúra trendjeit vizsgálja, hogy milyen volt a női elit élete ebben az időszakban, hol és mit tanultak, milyen politikai küzdelmeik voltak, hogyan változott az életük. S ez a másik vita. A nőtörténészek, akik a nők történetét azonosítják a Feministák Egyesületének történetével szomorúan dokumentálták a folyamatot, ahogy ez a társadalom szélére szorított marginálissá vált csoport elvesztette társadalmi befolyását. A kötet azonban azzal érvel, hogy a nők története a Horthy korban ennél szélesebb társadalmi csoport története, még ha csak az elitet vizsgálják. A nők mindennapi életében megtörtént normaváltozás, többek között a Feministák Egyesületének korábbi munkássága miatt is, mely alapvetően megváltoztatta a magyar női elit életvitelét és világképét, mert munkát vállaltak, tanultak, és moziba jártak.

Ez az állítás továbbgondolásra érdemes a mai politikai keretben is, hogy azokat a taktikai és stratégiai hibákat nem kéne újból elkövetni, amit a magyar női elit elkövetett egy, a maihoz sokban nagyon hasonló politikai helyzetben. A kötet Magyary Zoltánné Techtert Margit életrajzával zárul. Férjét, akit ha máshonnan nem, Bereményi Géza: Tanítványok című filmjéből ismerünk, amely szívszorítóan mutatta be a szakmaiságra épülő életút csődjét. A szakmájukban kiváló nők történetének elemzése eddig kimaradt a Horthy rendszer kutatóinak érdeklődési köréből. Ezért Magyary feleségéről, Techtert Margitról, a kiváló filozófusról és elkötelezett közszereplőről kevesebben hallottak, pedig az általa szerkesztett Magyar Női Szemle a kor meghatározó véleményformáló folyóirata volt. Magyary Zoltánnal közösen lettek öngyilkosok a Vörös Hadsereg magyarországi kegyetlenkedésének áldozataiként. És ezzel valóban véget ért egy általuk képviselt utópia. Olvassuk el Sipos Balázs és Papp Barbara kiváló könyvét, hogy jutottak idáig, és tanuljunk belőle!...

LEGJOBB ADATIGÉNYLÉSES SZTORIJAINK 2017-BEN: FÉLMILLIÁRDOS CÖF-APANÁZS, AKTÍV TÖRÉSVONAL PAKSON, UGRÓTORONY ARANYÁRON

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2017.12.30.


A CÖF 508 milliós támogatása, a felcsúti kisvasút hatástanulmánya, a paksi tektonikus törésvonal eltitkolt földtani problémái, a kormányzati propagandakampányok költsége, és a vizes vb hárommilliárdos ugrótornya volt az öt legfontosabb téma, amiknek közadatigénylésekkel jártunk utána 2017-ben. Majdnem minden esetben költségtérítést kellett fizetnünk, és többször pereskedni kényszerültünk, hogy megkapjuk a kért adatokat.

Az Átlátszó indulása óta fontosnak tartja a közérdekű adatok nyilvánosságát, ezért is működteti a KiMitTud közadatigénylő rendszert, ahol bárki egyszerűen tud adatigénylést benyújtani az állam valamelyik csápjának.Munkánk során mi is rendszeresen használjuk a felületet, hogy közérdekű információkat szerezzünk, és a korábbi évekhez hasonlóan idén is bőven volt miről érdeklődnünk
.

1. A CÖF félmilliárdos apanázsa


Tavaly a legnagyobb port felvert, adatigénylésből indult sztorink az volt, hogy egy Habony Árpád által gyakran látogatott lakásba adott kölcsön 10 értékes festményt a Szépművészeti Múzeum.

2017-ben annak lett a legnagyobb visszhangja, hogy a HVG információira alapozva közadatigénylés segítségével húztuk ki az MVM-ből, hogy 508 millió forinttal támogatták a CÖF-öt, a Fidesz kedvenc civil szervezetét. Ennek az ügynek még nincs vége, jelenleg is pereskedünk az MVM-mel és a CÖF-fel is.

Az elsőfokú ítélet szerint az MVM-nek ki kell adnia a támogatás odaítélésével kapcsolatos dokumentumokat, a CÖF-öt pedig arra kötelezte a bíróság, hogy adja ki az elmúlt hét évben jogi személyektől kapott támogatásainak listáját. Az ítéletek nem jogerősek, donor és pártfogolt valószínűleg fellebbezni fog ellenük, de a tapasztalatok szerint előbb-utóbb mindig minden kiderül.

Kapcsolódó cikkeink

Fővárosi Törvényszék: Nyilvánosságra kell hozni a CÖF-nek adott 500 milliós MVM támogatással kapcsolatos iratanyagot

Böjte Csaba alapítványának 850 ezer, a CÖF-nek 508 millió – itt az MVM-támogatottak teljes listája
2. Propagandakampányok költségei

Az egész évet kitöltő, folyamatos munkánk volt abban, hogy újabb és újabb adatigénylésekkel kiderítsük, mennyi pénzt szór el a kormány a propaganda-kampányokra. Legutóbb arról számoltunk be az így kapott adatok alapján, hogy júliustól októberig 4,9 milliárd forintot költött propagandára a kormány, szeptemberben pedig azt szedtük össze, hogy az első idei nemzeti konzultációt 7,2 milliárd forintért reklámozták.

Hamarosan jelentkezünk egy újabb cikkel a témában, de még egy kis türelmet kérünk. Jelenleg ugyanis még csak a bürokráciánál tartunk: a Miniszterelnöki Kabinetiroda – ahogy az idén szokásává vált – költségtérítést kért az igénylésünk teljesítéséért, válaszoltunk, hogy kifizetjük a 26.400 forintot, visszaküldtük kitöltve a számlázáshoz szükséges formanyomtatványt, és most várunk. Aztán fizetünk, majd átböngésszük a kapott szkennelt pdf-eket, és jövünk vissza.

Kapcsolódó cikkeink

Egy közbeszerzés anatómiája: a vidéki buszok felmatricázására kifizetett költségek fele fiktív lehetett a kvótakampány során

Júliustól októberig 4,9 milliárd forintot költött propagandára a kormány

Az első idei nemzeti konzultációt 7,2 milliárd forintért reklámozta a kormány


3 milliárd forintot költött a kormány a propagandagépre a “Magyarország erősödik” kampányban

3 milliárd forintot költött a kormány a kvótakampány végére

RÉTVÁRI ÉS AZ ELFEDETT ÁTLAG!

SZTÁRKLIKK BLOG
Szerző: KORÓZS LAJOS
2017.12.30.


Öreg professzorom jut eszembe, mikor Rétvárit olvasok. Tanárom, Cseh-Szombathy László aki akadémikusként az elsők között emelte be a matematikát a szociológiai vizsgálatokba mondta nekem egy orosz tudósra hivatkozva: "mit érdekel engem az átlag, mikor az egyes benne szenved"!

Nos: Rétvári szerint átlagosan 4000 forinttal nőnek a nyugdíjak jövőre. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az öregségi átlagnyugdíj, ahol főellátásként kapja valaki ott ez 3 380 forint per hó. A rokkant és rehab ellátottaknál ez átlagosan 1997 forint. A Szülői nyugdíjnál 1878 forint s az árvaellátásnál ez 1134 forint, baleseti járadék estében átlagosan 690 forint, házastársi pótléknál pedig mindössze 460 forint átlagosan.

Na, most minden érintett gondolja végig, hogy aki valamelyik kategóriában van, azok közül a 2/3 nem kapja meg az átlagot! Mielőtt bárki is legyintene érdemes azt is megnézni, hogy ezen összegek hány embert érintenek pl. öregségi nyugdíjat 2 021 570 fő kap, míg rokkantsági és rehab. ellátásban részesül 348 077 fő. rokkantsági járadékos 32 843 fő és árvaságit kap 67 571 gyermek...

ELHATALMASODOTT A SAS-KABARÉ ORBÁNÉKON: TOP 10 ABSZURD HÍR AZ UTÓBBI NAPOKBÓL

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2017.12.30.


Nem kell ahhoz szilveszternek lennie, hogy az ember vicces (vagy inkább szomorú?) híreket olvasson. Nem is győztük őket összeszedni, pedig ezek csak az utóbbi egy hét hírei. 

Bencsik aláírást gyűjt, hogy Gyurcsány ne szavazhasson


Igazán modern, demokrata hozzáállás! (Nem.) Bencsik András népszavazást kezdeményez arról, hogy Gyurcsány Ferenc ne szavazhasson. A Békemenet szervezője mindezt a Facebook-oldalán jelentette be – szúrta ki a 444. 

Ha már demokrácia: a magyarok műveltségi cenzushoz kötnék a szavazási jogot, de a felüknek érettségije sincs

Bizonyára kevés magyar tanulta történelembő a nagy francia forradalmat (vagy csak elfelejtette), aminek alkalmából – már 1789-ben – meghirdették, hogy minden ember egyenlő és ugyanolyan jogok illetik meg. Egy friss felmérés szerint ugyanakkor a lakosság 43 százaléka támogatná, hogy csak az szavazhasson, akinek érettségije van. Ugyanakkor a választókorú polgárok több, mint felének érettségije sincsen – írta a HírTv a KSH-ra hivatkozva. A tavalyi felmérés szerint 19 megyéből 11-ben nincs a felnőttek nagy részének matúrája. A közvélemény-kutatások alapján az alacsony iskolázottság leginkább a Fidesznek kedvez. 

80 kormányrendelet 3 nap alatt

Nem is csoda, hogy ilyen állapotban van a demokrácia; keveseknek tűnt fel, hogy az elmúlt 3 nap alatt a következők jelentek meg a közlönyben:
  • 80 db kormányrendelet,
  • 101 kormányhatározat,
  • 21 minisztériumi rendelet,
  • + december 72-én egy 1825 oldalas felsorolás a világörökségi védelem alatt álló ingatlanok felsorolásáról.
Egyikről se szavazott a Parlament. 

Termálvizes lórehabilitációs központ épül Kisvárdán


A demokratikus ellenőrzés annyira hiányzik, hogy a hatalom ész nélkül költi is a közpénzt. Önmagban a megnevezés sokkoló (termálvizes lórehabilitációs központ, ízlelgessük a nevet), amikor altatóorvosra alig telik. 

És még egy lista, mire jut vagy jutott pénz:

ITT OLVASHATÓ

TUDNÁL ÁPOLNI MAGATEHETETLEN EMBERT MOSDÓ NÉLKÜLI LAKÁSBAN?

BERKECZ BALÁZS BLOGJA
Szerző: Berkecz Balázs
2017.12.30.


A pécsi önkormányzat újra egy fürdő és WC nélküli egyszobás városszéli szociális lakásba dugná a 22 éves súlyos értelmi fogyatékos fiúkat ápoló és egészséges 17 éves lányukat nevelő Nyírő Józseféket, akik karácsony első napján egy elektromos vezeték hibája miatt kipattant lakástűz révén kerültek lehetetlen helyzetbe, mindenük porig égett.

Nyírő József keresett meg még márciusban, azóta próbálok nekik Pécsett normális önkormányzati lakáshoz jutni Kovács Ágnes pécsi önkormányzati képviselővel közösen. A család többször panaszkodott arra, hogy valakik lopják az áramot tőlük, de sajnos a hatóságok nem foglalkoztak a jelzéseikkel. Most megtörtént a baj, amihez sokaktól kaptak érdemi segítséget, de úgy tűnik, hogy az önkormányzat csak fél szívvel segít nekik, ugyanis most január 31-ig kaptak egy komfortos, vagyis fürdővel és WC-vel ellátott garzont, de azt a tájékoztatást kapták a polgármesteri hivatalban, hogy februártól egy Pécs keleti részén lévő, komfort nélküli lakásba kellene átköltözniük. (Fontos megjegyezni, hogy Nyírő József dolgozik, rendes munkája van, és mindent megtesz a családja boldogulása érdekében, míg felesége napi 24 órában ápolja értelmi fogyatékos gyermeküket.)

Minden normális ember számára felmerül a kérdés: tudna-e rendesen ápolni magatehetetlen embert mosdó nélküli lakásban? Mennyire tudná elképzelni, hogy szülőként 25 négyzetméteres egyszobás, fürdő és WC nélküli dohos lyukban ápoljon egy pelenkás felnőttet és segítsen 17 éves egészséges fiatal felnőtt életkezdésében?

Egyelőre úgy tűnik, hogy az álkereszténydemokrata, fideszes érzéketlenséggel működő pécsi önkormányzat nem gondolkozik ezen, hanem félszívvel, orrát befogva és a kérdést fintorogva eltarva oldaná meg az ügyet.

Én viszont bízom abban, hogy minden gondolkodó, humánus pécsi arra fogja ösztönözni a pécsi önkormányzatot, hogy olyan megoldást találjon, amely révén a Nyírő család helyzete hosszú távon, érdemben és megnyugtató módon javul és rendeződik.

Nyírő Józsefék minden segítséget szívesen fogadnak, és a következő mobilszámon lehet elérni, ha valakinek van lehetősége segíteni nekik: 70/6767604. Nyírő József Budapest Banknál vezetett bankszámlaszáma: 10102440-03706600-01005000

Ha a blogbejegyzést osztod meg, az is nagy segítség, hiszen a nyilvánosság az, amely ki tudja kényszeríteni azt, hogy a pécsi önkormányzat ne tudja a szőnyeg alá söpörni Nyírőék ügyét.