2018. január 21., vasárnap

A FÉRFI MINT A KAPITALIZMUS NEME I. - ÉRTÉK LEVÁLTÁS ÉS FEMINIZMUS

MÉRCE
Szerző: BALÁZS GÁBOR

2018.01.20.


A kapitalizmusban az elnyomás absztrakt és személytelen: egy automata szubjektum (az érték, mely értékesül) önmozgása „irányítja” a rendszert, a dolog éppen ezért oly félelmetes: még az is lehet, hogy immár senki sem tudja megállítani ezt az őrült gépezetet. Mi történik akkor, ha feltételezzük egy pillanatra, hogy a tőkés rendszerre jellemző érték-uralom közvetlen kapcsolatban van a nemek közti társadalmi viszonyokkal. Ha a kapitalizmus mintegy strukturálisan: hímnemű?

A marxi kritika (és vele a számunkra kedves ún. Wertkritik meglátásai) értelmében a munka kettős karaktere (konkrét munka és absztrakt munka) alkotja a tőkés rendszer „kemény magját” – nem a piac, az osztályelnyomás, a kizsákmányolás vagy éppen a termelőeszközök magántulajdona. Ez a kettős karakter is történeti jellegű: a modern gazdaság mint különálló társadalmi realitás csak a kapitalizmusra jellemző, csak ebben a rendszerben az érték konstruáló tényezője az absztrakt munka, csak itt lesz az érték egy elidegenedett társadalmi viszony tárgyiasult formájává. A tőkés rendszer történelmi specifikuma, hogy maga az érték nem csupán a „gazdasági szférára” terjeszti ki az uralmát, hanem az egész társadalomra: magának az életnek válik társadalmi formájává, „totális társadalmi jelenséggé”. Ez a gondolat vezet át minket a konkrét témánkhoz: azaz ahhoz, hogy ez a totális uralom milyen formában jön létre azokban a szférákban, ahol az árutermelés, a bérmunka logikája továbbra sem domináns jellegű.

Mi történik akkor, ha feltételezzük egy pillanatra, hogy a tőkés rendszerre jellemző érték-uralom az elvont munkára (pontosabban: a munka elvont aspektusára), mint a társadalmi közvetítés domináns formájára épülő szisztéma közvetlen kapcsolatban van a nemek közti társadalmi viszonyokkal. Ha a kapitalizmus mintegy strukturálisan: hímnemű?...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése