2018. január 4., csütörtök

A NEMZETI TŐKÉSOSZTÁLY CSŐDJE

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: HAJDÚ PÉTER
2018.01.04.


Már a 2010-es hatalomra jutás előtt fontos célja volt Orbán Viktornak a nemzeti tőkésosztály létrehozása. A törekvés üdvözlendő volt, hiszen a nemzetközi vállalatok többszörös előnyből indultak a rendszerváltás, majd különösen az uniós csatlakozás után, köszönhetően egyrészt hatalmas tőkeerejüknek, másrészt az anyaállamok hathatós támogatásának.

Sokunk szemében azért is volt szimpatikus az elképzelés, mert abban reménykedhettünk, hogy a legtehetségesebbek, a legrátermettebbek kapják az állami segítséget, és néhány év alatt – a különböző csatornákon keresztül érkező központi segítség felhasználásával is – nemzetközileg versenyképes vállalkozásokká növik ki magukat.

Hiábavaló volt a remény. A nemzeti vállalkozói réteg létrejött – de nem úgy, ahogy ideális lett volna. Sőt. Az uniós támogatásokat és az adófizetői pénzeket nem a legtehetségesebbek, a legrátermettebbek kapták – hanem a kormányhoz, illetve személy szerint Orbán Viktorhoz közel állók. Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Szemerey Tamás, a Matolcsy-klán, az Orbán-vő Tiborcz István és még sokan mások jelentős állami megbízásokat kaptak, mégis képtelenek nemzetközi szinten versenyképessé válni a piacon. Pedig a kezükbe került ajándék pénzeket akár okosan is felhasználhatták volna.

Azok sem jutottak sokra, akiket az ingyenpénz mellett multiellenes törvényekkel segített a kormány. Ilyenek a plázastoppal, a vasárnapi zárvatartással, az élelmiszer-utalványok piacának állami letarolásával megtámogatott hazai láncok. Jó példa erre a CBA korábbi osztódása, de még inkább az a közelmúlt vezető híre Baldauf László meglepő döntéséről: kiszáll az üzletből, a Lidlnek adja el jó néhány áruházát. Különösen tudathasadásos volt a nyugdíjba vonuló CBA-vezér magyarázata, amikor az eladás után arról beszélt, hogy vissza kell szorítani a multikat.

De nem csak a haveri pénzosztogatás a probléma a jelenlegi kormány tevékenységével kapcsolatosan. Komolyabb gond a személyre szóló törvénykezés, illetve az, hogy általánossá vált az állami szervek – például az adóhivatal, a számvevőszék – egyéni, pártérdekek szerinti használata. Ez egyrészt erkölcsi kérdés, másrészt a gazdaságot is visszafogja. Hiszen a tízmilliárdokkal támogatott baráti multik kivételével elriasztja a befektetésektől a fejlett külföldi cégeket, de ami még nagyobb gond, a növekedésre képes hazai vállalkozások vezetői is meggondolják, gyarapodjanak-e egy bizonyos méret fölé. Nem ritka ugyanis, hogy egy prosperáló vállalkozást kinéz magának valamelyik haver, és ha nem adják nyomott áron, akkor a legkülönbözőbb állami szervek zaklatásai teszik lehetetlenné a normális működését, a végén pedig csak kénytelen ár alatt eladni vállalkozását az eredeti tulajdonos...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése