ANTI-OBAMA: TRUMP ELNÖK VIHAROS ELSŐ ÉVE

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: DOBOZI ISTVÁN
2018.01.19.

Donald Trump elnöknek is politikai fekete hattyú maradt. Nem váltott át méltóságteljes, prezidenciális modorra, a Fehér Ház folyamatos kampányüzemmódban működik. Az elnök stílusa és megosztó személyisége jóval népszerűtlenebb, mint tényleges politikai-gazdasági intézkedései. A kultúraháborúk, vallási, faji és etnikai ellentétek tovább éleződtek. Anti-Obamaként az előd vívmányai visszafordításának szánta az induló évet – nem kis sikerrel. Az adórendszer ellentmondásos reformja volt eddigi legfőbb politikai trófeája. A világ – egészében véve – jól alkalmazkodott az új elnök agresszív, nacionalista külpolitikai doktrínájához. Ám közben Washington mind jobban elszigetelődik, teret nyitva a fő geopolitikai riválisoknak.

Az első év utáni mérlegkészítés már hetek óta nagyüzemben folyik Amerika- és világszerte. A vereségtől még mindig kissé kába liberális oldal számára nincs meglepetés: Trump pont olyan rossz, mint amire számítani lehetetett az elnökségre morálisan eleve alkalmatlan, kiszámíthatatlan és politikailag tapasztalatlan személytől. Az American Thinker magazin fogalmazta meg ezt legjobban: „A demokraták és a liberális média Trump jelenlétét az Ovális Irodában nem pusztán ideiglenes birtokháborításnak tekinti, hanem bizonyíthatóan pillanatnyi nemzeti elmeháborodásnak, amelyből soha nem fogunk magunkhoz térni. Trump elnök vitathatatlanul felelős az ország társadalmi és politikai normáival szemben elkövetett bűnökért.” Utólagos igazolásként a baloldalon gyakran hivatkoznak Jeb Bush volt floridai kormányzónak az előválasztási kampányban tett jóslatára: „Donald Trump a káosz jelöltje, aki megválasztása esetén a káosz elnöke lesz.”

A másik oldalon viszont a republikánus hívek az elnök repülőstartját és politikai következetességét hangsúlyozzák, különösen azt, hogy mennyire komolyan veszi legfontosabb választási ígéreteit. Szerintük futószalagon szállított elnöki rendeleteivel, gyökeres adóreformjával Trump többet valósított meg egy év leforgása alatt, mint más elnökök egy egész ciklus alatt. A Legfelsőbb Bíróságba sikerült egy olyan személyt kineveznie, akivel helyreállt testületben a konzervatív fölény. Némileg gyöngült ugyan a Trump-koalíció, de korántsem esett szét. Fő tömegbázisa – a fehér munkásosztály, a vidék és a konzervatív evangéliumi jobboldal – támogatását az elnök ma is csaknem ugyanúgy élvezi, mint diadalmas kampányában. A gazdaság élénkítésére, az adórendszer gyökeres átalakítására, az infrastruktúra modernizálására és a washingtoni „bürokratikus mocsár” lecsapolására vonatkozó üzletbarát tervei minieufóriát váltottak ki az üzleti életben. Tavaly a gazdasági növekedés kettőről három százalékra gyorsult, a munkanélküliség négy százalékra csökkent, a tőzsdeindexek szárnyaltak. Az illegális bevándorlás lényegesen visszaesett a mexikói zárófal megépítése nélkül is. Az Iszlám Államra pedig sikerült döntő csapást mérni.

Hol az igazság a két erősen pártos álláspont között? Ahogy lenni szokott: a kettő között...

ITT OLVASHATÓ