2018. január 19., péntek

CIVILEK, POLITIKA, DEMOKRÁCIA

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.01.18.


Mr. Soros azt hiszi, hogy a civil társadalom feladata, hogy ellenőrizze a végrehajtó hatalmat.

Kovács Zoltán kormányszóvivő a Financial Times-nak beszélt arról, hogy leginkább ez áll a kormány és a Nyílt Társadalom Alapítvány konfliktusa mögött, miközben Kovács álláspontja szerint „legitim módon csak a választott képviselők politizálhatnak”.

Talán ideje lenne elgondolkodni a demokrácia mibenlétéről…

Kovács (illetve nyilván a kormány) álláspontja az, hogy a „civil társadalom” csak ne szóljon bele az ő ügyeikbe, a politika az a nagyvadak (úgynevezett politikusok) játszótere. A fő probléma ezzel az, hogy jelenleg Magyarországon a legitim módon választott képviselők politizálása feletti kontroll erősen sérült, magyarán a kormány a maga eszközeivel mindent megtesz azért, hogy saját képére szabja az országot, saját hatalmát növelje, saját érdekeit védje.

Mindehhez pedig értelemszerűen mindenki más letaposására van szükség.

Kezdve a legitim módon megválasztott ellenzéki képviselőkkel: őket büntetések sorával (és ebbe a pénzbüntetéstől, a kitiltással való próbálkozásig és a kérdéseikre adott válaszok elsumákolásáig tényleg sok minden belefér) folyamatosan gátolja a kormány, hogy feladatukat végezzék – a többiről meg gondoskodnak ők maguk…

A civil társadalom még ennél is cudarabb sorsra van ítélve: a civil szervezetek megbélyegzésével, munkájuk ellehetetlenítésével a kormány valóban arra játszik, hogy végleg elzárja azokat a csatornákat, ahol érvényesülhetnek a szabad és gyakran alulról szerveződő társadalmi kezdeményezések.

Olyan, társadalmilag hasznos cselekvések akadhatnak így meg, amelyeknek megrendelője nem az állam, és amelyek közül nem egy pont arra vállalkozik, hogy a NER működésének visszásságaira is rávilágítson. S mint ilyenek, nem kívánatosak a rendszer számára. Ellehetetlenítésük viszont azt is eredményezi, hogy még kevésbé fogjuk tudni, mi folyik ebben az országban.

És ott vannak az egyszerű állampolgárok, akik elvétve tényleg megpróbálnak a közügyekkel érdemben foglalkozni, felszólalni az igazságtalanság és az elnyomás ellen. Amennyiben kiszabadulnak az állami szervek által létesített kontroll alól, őket a hatalom egész egyszerűen eltapossa. Átgázol rajtuk, fenyegeti, vagy megpróbálja hitelteleníteni őket.

Ezek nem demokratikus módszerek, nem a demokratikus hatalomgyakorlás eszközei, egy olyan kormány kezében, amely nem a nép érdekében cselekszik.

Csakhogy ebben az esetben felmerül a kérdés: azok a politikusok, akik legitim módon választattak meg, nem rúgták-e fel szerződésüket a magyar állampolgárokkal, amikor ilyen politizálásba fogtak?

Biztos, hogy erre kaptak felhatalmazást?...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.