2018. január 4., csütörtök

CSALÁDOK ÉVE

FARKASVONÍTÁS BLOG
Szerző: Tarski
2018.01.03.


Hosszú évek során megszokhattunk már azt, hogy január elsejétől több jogszabály megváltozik. Most is ez történt, de az új jogszabályok közül jelentőségét tekintve kiemelkedik a családtámogatási rendszertovábbi fejlesztése. Eszerint január elsejétől például a gyed maximális összege 2018-ban eléri a bruttó 193 200 forintot, míg a diplomás gyed az alapképzésben részt vevő hallgatóknál 96 600 forintra, a mesterképzésben résztvevők esetében 126 350 forintra emelkedik. Továbbá növekszik a kétgyermekesek családi adókedvezménye, aminek nyomán háztartások 35 ezer forinttal többet tudnak megspórolni. Egyről két évre emelik a diplomás gyed időtartamát, így akár 1,5 millió forintnyi többlettámogatást is kaphatnak azok, akik az egyetem, főiskola alatt, vagy annak elvégzése után egy éven belül vállalnak gyermeket. Január elsejétől indul az ún. köldökzsinór program, amely azokat szólítja meg, akiknek magyar gyermeke nem Magyarország közigazgatási határain belül születik, hanem bárhol másutt a világon. Ezen szülők is jogosultakká válnak az egyszeri 64 125 forintos anyasági támogatásra, valamint a Babakötvényre.


Mindezek az intézkedések szerintem három alapvető célt szolgálhatnak: 1. a fiatalok körében a gyermekvállalási kedvet kívánják fokozni, 2. a külföldön élő magyar családokat akarják hazacsalogatni és végül 3. a gyermeknevelés anyagi leterhelésének csökkentésével, illetve átvállallásával a gyermeknevelés társadalmasítását akarják fokozni. Mindezek kétségtelenül fontos intézkedések, de ennél azért sokkal többről van szó, mégpedig az egész nemzet ügyéről. Az ugye, mindenki számára világos, hogy az új nemzedék lehet egy nemzetállam létének a letéteményezője, tehát az új nemzedék felnevelésének részbeni átvállalása, és a megfelelő nevelése egyúttal kijelöli azt az irányt, amelyik perspektívikusan meghatározza és behatárolja az adott nemzetállam minőségét és a nemzetállamok között elfoglalt helyét. Ebben a tekintetben két szélsőséges helyzet állhat elő: az egyik szerint Magyarország felolvad a többi nemzetállam kohójában és megszűnik a nemzetállami jellege. A második opció az lehet, hogy hazánk a lélekszámát megtartva, vagy növelve továbbra is részesévé válhat az európai nemzetállamok közösségének. Mindkét lehetőség ma reálisan létező opció, és ezért ma erről felelősen dönteni tényleg nemzetstratégiai jelentőséggel bír. A kormány pedig a jelek szerint a második opciót, tehát Magyarországnak, mint nemzetállamnak a perspektívikus túlélését kívánja előmozdítani.


Figyeljük meg, hogy ez a nemzetsratégiai döntés egyenesen következik a Fidesz “nemzetben” történő gondolkodásából. Ez a párt mindig kihangsúlyozta azt, hogy nemzeti jellegű párt és ezért legfőbb céljának a nemzeti integritásának a megtartása volt és jelenleg is ezt tekinti alapvető feladatának. Minden konkrét problémát ennek szemüvegén keresztül szemlélt és nem csupán szavakban foglalt állás ebben a tekintetben, hanem tettekben is. Ebben a vonatkozásban a mai balliberális ellenzék jelentős hátrányban van, mert az eddigi megnyilatkozásaiból inkább a kozmopolita szemléletmód sugárzott ki. Ilyen alapvetés esetén azonban megkérdőjeleződik az cél, hogy egy kormányváltás valóban szolgálhatná-e a az eddigi, a Fidesz által követett nemzetstratégiai elvek érvényesülését...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése