2018. január 6., szombat

EGY MEGKÉSETT VITA MARGÓJÁRA

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.01.05.


Sarkítottan talán úgy lehetne összefoglalni Magyar György és Pető Péter vitájának lényegét, hogy választ keresnek a Nagy Kérdésre: a pártszféra ad megoldást a mai gondokra, vagy a civil szféra.
Magyar azt állította, hogy ma technikai együttműködésre lenne szükség, de ezt a pártok - legfőképpen a pártok vezetőinek egzisztenciális érdekei miatt- megakadályozzák.
El kell érni, hogy a pártok egyéni képviselő-jelöltjeiket ne (csak) a pártok prominensei és tagjai közül válaszzák, hanem az arra helyileg legalkalmasabbakat, legnépszerűbbeket, akik ennélfogva képesek a fideszes jelölt legyőzésére.
Pető szerint a szavazók nem fognak átszavazni egységesen, mondjanak bármit is a pártvezérek, így ez halott ügy.

Nagyon jó kis vita lett volna ez, ezelőtt nyolc - öt - két évvel, de akkor erről nem vitatkozhattunk, mert akkor éppen isteníteni kellett a civileket, akik költséghatékony pódiumokat ácsoltattak maguknak kitudjakikkel, felmásztak rájuk, szidták a pártokat, aztán az első kínálkozó alkalommal átminősítették magukat pártpolitikussá, tovább forgácsolva a demokratikus oldalt.
Ez nem volt szép dolog, de ettől még vitathatatlan, hogy a helyi közéletben forgolódó rátermett embernek (horibile dictu asszonyállatnak) több joga lenne a helyi társadalom képviseletére, mint egy, a "lelátogató" pártpolitikusnak smúzoló, befolyásra és gazdasági érdekérvényesítési lehetőségekre vágyó helyi pártprominensnek.

Ez a vita ma már a döglött ló verésével esik egy kategóriába, negyed év van hátra a választásokig, amit idáig nem sikerült megoldani, annak megoldására a hátralevő kis időben már nemigen van esély.
A probléma pedig nem a valóságos civilek és a pártok között áll fenn, hanem egy nagyon egyszerű kérdés az, amit elfelejtettek dicső pártjaink eldönteni, igaz, nem is nagyon kéri számon rajtuk senki.
A kérdés az lenne, hogy kit, kiket képvisel az adott párt?
Amikor a pártok szavazatmaximalizásról beszélnek, akkor azt mondják, hogy ők mindenkit képviselnek, márpedig az a párt, mely mindenkit képvisel, az nem képvisel senkit.

És itt válik okafogyottá ez az egész vita.
A pártok ugyanis érdekképviseleti szervezetek lennének, merthogy más az érdeke a libának, mint a rőkának, és mindkettőtől eltér a gazdasszony érdeke, hogy a libakereskedő érdekéről ne is beszéljünk.
És akkor még ott van a libalegelő tulajdonosának érdeke is, őt a mindent elpusztító libapotty színéről bátran nevezhetjük zöldnek is....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése