Szerző: Ténygyár
2018.01.11.
- A magyarok fontosabbnak tartják a tárgyi tudásnál a kreatív gondolkodást
- Az idősebbek és a konzervatívok ragaszkodnak a lexikális tudáshoz
- A magyar gyerekek tudják a tananyagot, de nem tudják alkalmazni
Nem csak Magyarországon okoz fejtörést, hogy milyen irányba kellene fejlődnie az oktatásnak ahhoz, hogy a következő generációk képesek legyenek megfelelni a jövő kihívásainak. A világ minden részén vita folyik arról, hogy vajon a kreatív gondolkodásra és problémamegoldó-készségre, vagy a tárgyi tudásra, az elméleti ismeretekre érdemes-e inkább koncentrálni az iskolákban. A kérdés az utóbbi években vált egyre fontosabbá, az okostelefonok elterjedésével már a gyerekek zsebében is ott van – kis túlzással – minden lexikális tudás, amit a hagyományos, poroszosnak nevezett iskolarendszerekben próbálnak nekik megtanítani.
A szakértők egy jelentős része úgy gondolja, az iskoláknak máshová kellene helyeznie a hangsúlyokat, és arra kellene megtanítaniuk a gyerekeket, hogy hogyan szűrjenek az információk között, és hogyan legyenek képesek a gyakorlatban alkalmazni az ismereteket. Közben a technológiai fejlődés, a robotizáció térnyerése miatt folyamatosan változó munkaerőpiac is újabb igényeket támaszt a következő generációkkal szemben. És bár ma még senki nem tudja, hogy pontosan hogyan változik meg körülöttünk a világ, abban a nagy cégek képviselői egyetértenek: az alkalmazkodás, a csapatmunka, a folyamatos tanulás, a megújulás képessége, a problémamegoldás és a kreativitás elengedhetetlen tulajdonságok lesznek a jövő munkavállalói számára. Ugyanakkor sok szakértő arra figyelmeztet: a lexikális, tárgyi ismeretek megtanulásának önmagán túlmutató célja is van. A sokszor utólag „feleslegesnek” titulált információk megtanulásakor például fejlődik a memória, a matematikapéldák a problémamegoldást fejlesztik, a természettudományok legalább alapszintű ismerete nélkül pedig mindenki ki lenne téve az áltudományok befolyásának. Vagyis a kép egyáltalán nem fekete-fehér. A az amerikai Pew Research Center által 2016-ban 19 országban, köztük Magyarországon vizsgálta, vajon mit gondolnak az emberek erről a kérdésről. Nos, a közvélemény hasonlóan megosztott ebben a kérdésben, mint maguk a döntéshozók...
Nem csak Magyarországon okoz fejtörést, hogy milyen irányba kellene fejlődnie az oktatásnak ahhoz, hogy a következő generációk képesek legyenek megfelelni a jövő kihívásainak. A világ minden részén vita folyik arról, hogy vajon a kreatív gondolkodásra és problémamegoldó-készségre, vagy a tárgyi tudásra, az elméleti ismeretekre érdemes-e inkább koncentrálni az iskolákban. A kérdés az utóbbi években vált egyre fontosabbá, az okostelefonok elterjedésével már a gyerekek zsebében is ott van – kis túlzással – minden lexikális tudás, amit a hagyományos, poroszosnak nevezett iskolarendszerekben próbálnak nekik megtanítani.
A szakértők egy jelentős része úgy gondolja, az iskoláknak máshová kellene helyeznie a hangsúlyokat, és arra kellene megtanítaniuk a gyerekeket, hogy hogyan szűrjenek az információk között, és hogyan legyenek képesek a gyakorlatban alkalmazni az ismereteket. Közben a technológiai fejlődés, a robotizáció térnyerése miatt folyamatosan változó munkaerőpiac is újabb igényeket támaszt a következő generációkkal szemben. És bár ma még senki nem tudja, hogy pontosan hogyan változik meg körülöttünk a világ, abban a nagy cégek képviselői egyetértenek: az alkalmazkodás, a csapatmunka, a folyamatos tanulás, a megújulás képessége, a problémamegoldás és a kreativitás elengedhetetlen tulajdonságok lesznek a jövő munkavállalói számára. Ugyanakkor sok szakértő arra figyelmeztet: a lexikális, tárgyi ismeretek megtanulásának önmagán túlmutató célja is van. A sokszor utólag „feleslegesnek” titulált információk megtanulásakor például fejlődik a memória, a matematikapéldák a problémamegoldást fejlesztik, a természettudományok legalább alapszintű ismerete nélkül pedig mindenki ki lenne téve az áltudományok befolyásának. Vagyis a kép egyáltalán nem fekete-fehér. A az amerikai Pew Research Center által 2016-ban 19 országban, köztük Magyarországon vizsgálta, vajon mit gondolnak az emberek erről a kérdésről. Nos, a közvélemény hasonlóan megosztott ebben a kérdésben, mint maguk a döntéshozók...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.