2018. január 10., szerda

FÉLSZBUK

VÁROSI KURÍR
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG  BLOG
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2018.01.10.


Szívesen lájkolná a Fészbuk oldalamat, de fél, hogy baja lesz belőle. Középkorú nő mondja ezt az utcán. Szégyenkezés van a hangjában. Pedig, nem neki kellene szégyenkeznie, gondolom magamban, de nem mondok semmit. Mit is mondhatnék egy embertársamnak, aki tisztességesen élt idáig, és most újból meg kellett tanulnia félni.

Nem először hallom ezt a mondatot, mások is mondtak már hasonlókat.
A félelem benne van a levegőben.

Halkan mondunk mindent, megfontoltan, előtte alaposan körülnézünk. Magunk sem értjük, hogyan juthattunk idáig, hogy megint ezt suttogjuk a mobilba: ez nem telefontéma.
Megint megtanulunk írni és olvasni a sorok között

Pedig már azt hittük, hogy vége, elfelejthetjük örökre. Nem gondoltuk volna, hogy lesz idő, amikor újra hasznunkra válik. Akik átélték egyszer, azoknak gyorsabban megy, de keservesebb – az újak, akik már a félelem nélküli létbe születtek, fel sem fogják, mi történik velük...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése