Szerző: MÁTYÁS GYŐZŐ
2018.01.14.
Mélységesen megértjük a honi sajtó nagy részét, hogy szinte együttérző aggodalommal tudósított V. Tímea ama gyötrelmesen megalázó gondjáról, hogy a Golden Globe gálára is a Cannes-ban egyszer már viselt toalettjét volt kénytelen felvenni. Ah, minő csapás! Igaz, a ruha újradizájnolásában némi alakítás segített (vajh’ szigszalagos tunningolás volt-e az eszköztárban?), de azért ami szörnyű, az szörnyű. Az emberek többsége természetesen így is zsigerien átérezte a celeblét búját s keservét. Ez a hír talán kicsit háttérbe is szorította V. Tímea intellektuális oeuvre-jének újabb, már-már melankóliába hajló szentenciáját, melyet szöveghűen idézünk: „Belefáradtam, hogy az élet állandó harc, és sokszor azt érzem, hogy több negatív dolog van, mint pozitív.”
Ó, tudjuk persze, hogy a Florida-Cannes-Malibu-Hawai tengely mentén is csupa szenvedés az élet, de azért némi csodálkozással vegyes rosszallással kell megállapítanunk, hogy a fenti megjegyzés nem pusztán a pillanatnyi hangulat kifejezése, hanem egyenesen a megengedhetetlen defetizmus irányába mutat. Ami minden tekintetben ellentétes a legfőbb orákulum és vezér alapvetésével, mely szerint nekünk magyaroknak mindig felkészülten kell állnunk a csatára, mert mi permanens harcban állunk.
Szabadságharcot vívunk a ránk galádul euroszázmiliókkal támadó Brüsszel ellen, harcolunk az IMF, a Világbank, a civilszervezetek, a liberális strigák, a wendigok, a migráns ufók ellen. És mindenekelőtt természetesen Soros ellen, aki a megtévesztés varázslójaként azért áldozott temérdek pénzt Magyarországra, hogy kalifátussá változtassa.
Nekünk pedig hősleg fel kell venni a küzdelmet a szüntelenül acsargó és fondorkodó ellenséggel, mint erre a bölcs vezető minduntalan figyelmezteti népét, akár legutóbb október 23-án, amikor emígyen szólt: „Ha magyar Magyarországot és európai Európát akarunk, arról nyíltan kell beszélnünk, és harcolnunk kell.”...
Ó, tudjuk persze, hogy a Florida-Cannes-Malibu-Hawai tengely mentén is csupa szenvedés az élet, de azért némi csodálkozással vegyes rosszallással kell megállapítanunk, hogy a fenti megjegyzés nem pusztán a pillanatnyi hangulat kifejezése, hanem egyenesen a megengedhetetlen defetizmus irányába mutat. Ami minden tekintetben ellentétes a legfőbb orákulum és vezér alapvetésével, mely szerint nekünk magyaroknak mindig felkészülten kell állnunk a csatára, mert mi permanens harcban állunk.
Szabadságharcot vívunk a ránk galádul euroszázmiliókkal támadó Brüsszel ellen, harcolunk az IMF, a Világbank, a civilszervezetek, a liberális strigák, a wendigok, a migráns ufók ellen. És mindenekelőtt természetesen Soros ellen, aki a megtévesztés varázslójaként azért áldozott temérdek pénzt Magyarországra, hogy kalifátussá változtassa.
Nekünk pedig hősleg fel kell venni a küzdelmet a szüntelenül acsargó és fondorkodó ellenséggel, mint erre a bölcs vezető minduntalan figyelmezteti népét, akár legutóbb október 23-án, amikor emígyen szólt: „Ha magyar Magyarországot és európai Európát akarunk, arról nyíltan kell beszélnünk, és harcolnunk kell.”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.