2018. január 4., csütörtök

KERTI TÖRPE LETT KOSSUTHBÓL: MEGTALÁLTUK A PARLAMENT MELLŐL KIAKOLBÓLÍTOTT SZOBORCSOPORTOT

ÁTLÁTSZÓ 
Szerző: BECKER ANDRÁS
2018.01.03.



Az állami emlékezetpolitika hullámzása nem szokott jót tenni a hazai köztéri szoborállománynak, nem kerülhette el a sorsát az ország főterén álló Kossuth-emlékmű sem. Az 1952-ben felállított szoborcsoportot azonban nem beöntötték, hanem igazi posztmodern húzással viccet csináltak belőle.

2011 júliusában fogadta el az Országgyűlés a Kossuth tér átalakításáról szóló határozatot, amelynek értelmében „visszaállítható a tér képzőművészeti arculatának 1944. előtti állapota”. A határozat ezzel megpecsételte a tér északi oldalát uraló Kisfaludi Stróbl-féle Kossuth-szobor sorsát is, ez ugyanis 1952-ben került oda, az addig ott álló Horvay János-féle Kossuth-szobor helyére.

Horvay szobrát 1927 novemberében, Horthy Miklós kormányzó jelenlétében avatták fel, beszédet Apponyi Albert gróf mondott. 25 évvel később ennek helyére a kurzus hivatalos művészeinek élvonalába emelt Kisfaludi Stróbl Zsigmond Kossuth-szobrát Révai József miniszter, a Politikai Bizottság tagja avatta. Az 1944-es állapot rekonstrukciójaként a térre került szobrot pedig 2015-ben Áder János és Kövér László.

A két Kossuth-szobor tehát – esztétikai minőségétől függetlenül – erős politikai jelentéseket hordoz.

A szoborcseréről, akárcsak a tér átalakításáról, sem szakmai, sem társadalmi diskurzus nem volt – igaz, ahogy a késő Kádár-korból ránk maradt Károlyi-szobor eltávolítása sem váltott ki tömegreakciókat, úgy a Rákosi-korból itt maradt Kossuth-szobor kiakolbólítása is bonyodalom nélkül, rendben lezajlott.

2013 tavaszán a szobor eltűnt a Kossuth térről, és egy időre nyoma veszett.

Annyit lehetett tudni, hogy a kormány eredetileg Esztergommal akarta barterben elcserélni, a Parlament körüli térrekonstrukcióhoz ugyanis kellett volna a várostól a Magvető szobra, amelyik az eredeti, 1934-ben felállított Tisza-szobor része volt. Csakhogy Esztergom a Kossuth-szobor helyett némi készpénzre tartott igényt, így a Magvető végül 40 millióért cserélt gazdát – a Kossuth-szoborról viszont nem volt semmi hír.

Hosszas keresés után végül sikerült megtalálni, és rekonstruálni a szobor útját. A kudarcot vallott esztergomi elhelyezési kísérlet után egy 2015. szeptemberi – amúgy az előző évi költségvetési maradvány felhasználásáról szóló – kormányhatározat (1681/2015) rendelkezett a szobor sorsáról: e szerint a kormány „egyetért a Kossuth Lajos emlékműnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen történő elhelyezésével”, és 160 millió forintot biztosít a felmerülő költségekre.

Időközben a szobor vagyonkezelői joga a nemzeti vagyonkezelőtől (MNV Zrt.) átkerült az Országgyűlés Hivatalához, majd a hivatal ruházta azt át a kormányhatározat alapján 2016 tavaszán a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (NKE). Az egyetem pedig 2016 végén 62 millió forint értékben szerződést kötött az Opus-Stone Kőipari Mérnök Bt-vel a szobor restaurálására.

A dokumentum melléklete részletesen leírja a szoborcsoport állapotát és az elvégzendő feladatokat, csak arról nem beszél, hogy mi is lesz pontosan a szoborral. A munka 2017 nyarára elkészült, és az,

ami maradt a Kisfaludy Strobl művéből, néhány hete megtekinthető az NKE parkjává („Ludovica Campus”) átminősült Orczy-kertben...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése