2018. január 6., szombat

SZEMÉLYES ÉRDEKEK VEZÉRLIK A MAGASHÁZAK ÉPÍTÉSÉT

24.HU
Szerző: EMBER ZOLTÁN
2018.01.06.


Egyetért Lázár Jánossal abban, hogy a Parlamentnél magasabb épületek a mohóság szimbólumai. De azt szeretné, hogy a tervezett épületek sorsa ne hatalmi erőviszonyok alapján, hanem a lakossággal folytatott párbeszéd során dőljön el. Pálfy Sándor építész professzorral, a BME Urbanisztika Tanszék volt vezetőjével beszélgettünk a budapesti magasházakról.

Mit szól Lázár János miniszter bejelentéséhez, hogy megszűnik a lehetősége 65 méter fölé nyúló magasházak építésének?

A bejelentés nem váratlan, csupán megerősítése egy korábban bejelentett kormányzati szándéknak, amiből ha jogszabály lesz, felülírja a szakmailag is alátámasztott városfejlesztési terveket, amelyek a Csepel-sziget északi részén nem zárták ki a 65 méternél magasabb toronyházak építését.

Abban az értelemben azért váratlan, hogy zajlik két gigaprojekt Budapesten. Az egyik a Mol 120 méteres tornyának építése, a másik az Árpád híd pesti hídfőjéhez tervezett 90 méteres irodaház. Mint városépítésznek mi a véleménye ezekről?

Részese lehettem az Árpád híd pesti hídfőjéhez tervezett magasházak tervtanácsi vitájának, ahová meghívtak opponensként 2016 közepén. Akkor is azt mondtam, hogy sehol nem szabadna magasházat építeni Budapesten, amíg ez nincs egységesen szabályozva és megfelelően alátámasztva. Az is fontos, hogy ha születnek szabályozások, akkor azokat be kellene tartani...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése