2018. január 13., szombat

SZERECSENMOSDATÁS

FARKASVONÍTÁS
Szerző: Tarski
2018.01.13.


Az utóbbi hetekben az ellenzék körében óriási felháborodást keltett az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pártoknál végrehajtott ellenőrzése és az ott tapasztalt törvénysértések napvilágra kerülése. Eszerint az elllenzéki pártok döntő többsége jelentős büntetésre számíthat, mert a tiltott pártfinanszírozást szabályozó törvény előírásainak nem tettek eleget. Különösen nagy pénzveszteségre számíthat a Jobbik, amelyik összese 662 millió forinttól esik el. Sokan ezzel az intézkedéssel azt vizionálták, hogy az április 8-ai választások során az ellenzéki pártok hátrányos helyzetből indulnak, ezért rosszul fognak szerepelni. Mindebben a Fidesz kezét sejtik és a diktatúra képét vetítik előre. Ilyen véleményt kinyílvánítók közé tartozik Róna Péter közgazdász, jogász és egyetemi tanár.


A szaktudós az egyik internetes portálon ezt írta: Az ÁSZ ellenzéki pártokkal szembeni intézkedése felrúgja a hatalmi ágazatok alaptörvényben előírt szétválasztását. Ez maga a diktatúra.” Majd később így érvelt: “ Az ÁSZ ellenzéki pártokkal szembeni intézkedése felrúgja a hatalmi ágazatok alaptörvényben előírt szétválasztását, azért, hogy a politika, azaz az Országgyűlés, saját 'szervén', az ÁSZ-on keresztül, az igazságszolgáltatás megkerülésével, a jogorvoslás lehetőségének megtagadásával hozhasson egyedi intézkedéseket. Ez pedig maga a diktatúra, aminek megakadályozására a hatalmi ágazatok szétválasztását kitalálták.” Súlyos vádak ezek egy hatalommal szemben, mert ha igazak lennének, akkor megkérdőjelezhetővé válnának a liberális demokrácia alapértékei, egyáltalán a jogállamiság. A helyzet az, hogy ez csak látszólag van így, mert Róna Péter kifelejtett sok tényközlést, ami pedig alapvető jelentőségű a probléma megítélése szempontjából.


Ahhoz, hogy világosan lássuk azt, hogy mi a tényleges helyzet, az alapokat kell átismételnünk. Közismert az, hogy hazánk a kontinentális imperatív jogszemléletre építi a jogrendjét. Ez azt jelenti, hogy a jogrend a politikai hatalom eszközeként funkcionál annak érdekében, hogy a politikai céljait annak segítségével megvalósítsa. Minden párt azért száll harcba, hogy a megszerzett mandátuma segítségével a saját politikai céljait tudja megvalósítani. A jog alapvető sajátossága az, hogy kényszernorma, azaz a jogrendben leírt és elvárt viselkedésformát minden egyénnek követnie kell. Ezt a hatalom úgy éri el, hogy ha a normától eltérő viselkedésformát talál, akkor az egyént rákényszeríti a jogkövető magatartásra. Ha erre képtelen, akkor alkalmatlan a politikai hatalom gyakorlására. Tehát itt szó sem lehet arról, hogy az egyénnek létezhet olyan lehetősége, hogy a jogrendben megkövetelt magatartástásformától eltérő viselkedést tanusítson büntetlenül. Ez a kényszer biztosíthatja azt, hogy egy politikai rendszer stabilisan működhessen.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése