2018. január 25., csütörtök

ÜGYELETES HÜLYE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.01.25.


Szerintem ez rendes poszt a Fideszben. Vagy a kormányban. Vészhelyzetben – főleg választás előtt – előtérbe tolnak valakit, aki onnantól kezdve felfogja a pofonokat. Boxzsák, vagy valami ilyesmi. Nem mondom, hogy olyan alkalmazottat keresnek, akinek nem sérül az agya akkor sem, ha feszt a fejét ütik, mert ez nem szempont. Vagyis mindegy. Nem kell válogatni.

Volt már L. Simon Lászlónk. Egy időben ő értett mindenhez, a paksi erőműtől a barackmag élettani hatásáig. Vitte a balhét szorgosan a borászatához épített úttól kezdve a kedves naccsosasszony fitneszedzőből nemzethy termelővé fejlődéséig. Aztán – amikor már semelyik irányból nem fért rá több – ügyesen eltüntették szem elől. Lett valami baja? Nem. Emlékszik még rá valaki? Alig.

De volt nekünk Budai Gyulánk is, aki hasonló szerepet töltött be egy időben. Ő naponta fújta fel magát, igyekezett felérni a rendszeresen szarul beállított mikrofont és mondta a hülyeségeit zsákszámra. Aztán, amikor már rá sem fért több, szépen elment dinnyét kóstolni, aztán meg kaviárt enni. Most időnként előbukkan, mint kakukk az órából.

Aztán volt nehéz időszaka Rogán Antalnak is. Hol a kedves feleségével kánonban, hol egyedül, de vitte a balhékat szorgosan. Amikor megtelt, úgy eltűnt, mint egy értékesebb aranyóra a zsúfolt villamoson.

De beszélhetnénk Fekete Györgyről a művészeti akadémiájával, vagy – plánefőleg – Kerényi Imréről is. Kerényi az igenronda festményektől kezdve az alaptákolmány asztaláig, a nyílt színi buzizástól az egetverő baromságokig szintén oda tartotta kicsiny orcáját a népharagnak, majd őt is betolták az árnyékos pincébe, pihenjen szépen.

Habony Árpádra emlékszik még valaki? Ő az, akiről nagyon hirtelen nagyon sok minden kiderült. Szinte egyszerre volt számtalan irritáló akciója. Ő is eltűnt mára? Szinte nyomtalanul.

De Tarlós István is feltűnt már ebben a szerepben, ahogy a tekes Hajdú, Bakondi, Nógrádi. Vagy még régebben Selmeczi Gebriella és akkor egészen biztos, hogy sok név be sem ugrott hirtelen, mert szélsebesen felejtek én is.

Ez egy igen bevált taktika, hogy mindig kilöknek valakit a napfényre, az szépen állja a pofonokat, a többiek pedig háborítatlanul viszik a szajrét, ahol érik...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.