Szerző: MAJTÉNYI LÁSZLÓ
2018.02.02.
Tájékozatlanságról árulkodó kérdés. Igen, mi sem természetesebb ennél, akár egymás után többször is, gondoljunk csak például a lex Borkaira, a lex Szapáryra, ezek társaira vagy akár a civiltörvény 1.0-ra is. Tapasztalati példák igazolják, akár többször is megtehetik ezt a zászlósurak kastélyaik, stadionjaik teraszairól, legfeljebb alant lesz eléggé büdös. Meg lehet-e tenni ezt következmények nélkül? Noha ettől a jogrendszer a látszat szerint formálisan nem omlik rögtön össze, az ilyen cselekedetek pusztító következményekkel járnak a szabadságra és a jogra, valamint legalábbis hosszabb távon magukra a tettesekre nézve is. De a végső válasz, habár ez talán meglepő, inkább nem, mint igen. Különösen azokban a belehányós esetekben áll a feje tetejére a világ, amikor a lexek a jogrendszer alapjait kezdik ki. Ugyanoda juthat a jog és az állam ilyenkor, mint ahova eljutott a demokratikus-centralista-szoctörvényesség idején.
Suhog a korbács
Most éppen mint korbács suhog és pattog felettünk a Stop Soros törvénytervezet, amely a társadalmunk alapszövetét romboló rémszöveg. Mert mit képzeltek el itt a NER-es rosszemberek? Az Orbán-huszárok elvitatják, hogy a polgároknak és civil szervezeteiknek politikai jogaik lennének, hogy akárhogy is részt vehetnének a közéletben, ezzel pedig csak kétszázötven éves európai jogfejlődés értelmét tagadják meg. Szándékuk szerint visszabombáznának minket kábé a harmincéves háború idejébe. Ha elfogadják, mindenkinek joga és kötelessége lesz gyűlölni a hazájukból elüldözötteket és azok közül is mindenkit, akik enni adnak az éhes gyerekeknek, ha a gyerek bőre barna. Montesquieu, aki éppen az akkori és a mi időnk között élt, az ehhez hasonló ügyekről így vélekedett: „Nincs kegyetlenebb zsarnokság, mint az, amelyik a törvényesség látszatával, a jog színeiben cselekszik. Amely éppen az áldozatokat megmenteni hivatott jog eszközével végez áldozataival.” Igaz, ő, mielőtt még 1755-ben elhalálozott, legjobb napjaiban olyasmiben bízott, hogy boldogabb emberiséget hagy maga után, mint amilyet itt talált, és nagyon szerencsés is volt annyiban, hogy nemhogy a náci és a kommunista, de a még a jakobinus vircsaftot sem élte meg, így azt sem tudhatta, mit tettek a joggal és a jog ellenében ezek a rossz emlékű diktatúrák. De a mi tapasztalataink csak megerősítenek abban, amit ő is gondolt, hogy az érvényes jog mindig morális igazolásra szorul...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.