2018. február 7., szerda

GETTÓFELÚJÍTÁS ÉS ISKOLAI SZEGREGÁCIÓ EGYHÁZI SEGÍTSÉGGEL, UNIÓS FINANSZÍROZÁSSAL NYÍRADONYBAN - VIDEÓRIPORT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BECKER ANDRÁS - Videó: PÁPAI GERGELY
2018.02.07.


Akármit lehet tenni, mindig lesz különbség, ha csak két iskolája is van egy településnek: lesz egy jobb meg egy rosszabb. Ha laknak ott romák is, az ő gyerekeik nagy valószínűséggel inkább az utóbbiba fognak járni, ahol gyengébb az oktatás minősége, kevesebb a siker, de legalább a többségi gyerekekkel keverten töltik azt a nyolc évet. Ugyanakkor jelentős a többségi igény a „különtanulásra”. Mivel az explicit faji elkülönítést számos törvény és nemzetközi egyezmény tiltja, Kelet-Magyarországon az egyházakra hárult a szegregált oktatás megteremtésnek kényes feladata: a református és a görögkatolikus egyház sorra indít új iskolákat, amelyek aztán elszívják a jobb helyzetű gyerekeket az állami intézményből, ahol így csak a „problémás” gyerekek, meg az „etnikum” marad. Nyíradonyban mindez ráadásul egy végiggondolt, koherens fejlesztési koncepció keretében történik, amit eddig több mint egymilliárd forinttal finanszírozott az unió.

2012-ben 680 millió forint uniós forráshoz jutott Nyíradony az ÉAOP-5.1.1./A-09-2f jelű pályázaton „szociális célú városrehabilitációra”. A pályázat támaszkodik a 2010-ben elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiára (ISV), amely 50%-ot meghaladó arányú roma lakossággal azonosítja is azt a városi szegregátumot – Bokrétás: a város Bokrétás utcáig tartó peremterülete -, ahol beavatkozásra van szükség.

A 2010-es dokumentum még a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek egyenletes elosztásáról beszél, és stratégiai célként nevezi meg a telepfelszámolást. Az ISV kötelező része (volt) az „Anti-szegregációs Terv”, ebben többek közt ezt olvassuk:

„Nyíradony Város Önkormányzata elsődlegesen az alacsony státuszú lakosság lakhatási körülményeinek javítását, a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok közoktatási esélyeinek növelését a foglalkoztatásuk növekedését kívánja ösztönözni, elérni.”

A hivatkozás alapján azt gondolhatnánk, hogy ezeket a progresszív stratégiai célokat valósította meg a 680 milliós „szociális célú városrehabilitáció”, de már maga a projektleírás is arra utal, hogy időközben nemcsak kormányváltás, de stratégiaváltás is történt.

A 2012-es pályázat célkitűzései ugyanis a deszegregációt már a gettón belül tervezik megvalósítani: „A projekt keretében megújulnak a közterületek, játszótér és park kerül kialakításra, új közösségi szolgáltatások jelennek meg.” Egyebek mellett tornaterem és szociális blokk épül, „mely új funkcióként jelenik meg az akcióterületen.”

A pályázatnak vannak furcsa elemei is, például az iskola melletti élelmiszerüzlet és büfé felújítása, „mely pozitív hatást gyakorol az itt élők elégedettségére”, de ez is belesimul a kimondatlan koncepcióba, amelynek fő célja a telep bizonyos mértékű komfortosítása, és olyan új funkciók kialakítása, amelyek révén a telepieknek kevesebbet kell feljárni a központba...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.