2018. február 28., szerda

MTA: AGGODALOMRA AD OKOT A 2011-BEN ELINDÍTOTT MAGYAR OKTATÁSI REFORM

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2018.02.27.


Hivatalos állásfoglalásban kritizálja a magyar kormány oktatási irányelveit a Magyar Tudományos Akadémia közoktatási bizottsága...

...A 2010-ben indult oktatási reform nyomán a korábbi szakközépiskolák és a sajátos nevelési igényű tanulókat befogadó szakiskolák aránya az utóbbi javára tolódott. A szakiskolákban ráadásul jelentősen csökkent a közismereti tárgyak óraszáma, az általános tanköztelezettség felső korhatárát pedig leszállították 16 évre. Mindezzel elsősorban azt célozták, hogy az oktatási rendszer jobban illeszkedjen a munkaerőpiaci igényekhez. A kormánystratégia elvben a német rendszerű, és a skandináv országokra is jellemző duális képzést izzította volna be. Más kérdés, hogy miközben Dániában a szakmát szerzők kétharmada beszél angolul, Magyarországon egy százalékuk sem nagyon. (Magyarországon a gimnáziumi tanárok fele sem tud semmilyen nyelvet.)

A köznevelés magyar rendszere az uniós irányelvekkel is szembemegy. Miközben a hazai iskolák jelentős részében a szakmai tárgyak kigolyózzák az alapműveltség növelését célzó tanítási órákat, idén januári irányelveiben az Európai Bizottság az uniós polgárok kulcskompetenciáinak és digitális készségének a fejlesztését szorgalmazta.

Még nagyobb baj, hogy az unortodox oktatási irányelvek a munkáltatók körében sem bizonyultak különösebben népszerűnek az utóbbi években. Az érettségit nem adó szakiskolákban végzetteket minden munkakörben kevésbé szívesen alkalmazzák, mint a szakközépiskolákból kikerülteket – derült ki Köllő János nemrégiben végzett kutatásából. Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos tanácsadója szerint a szakiskolákban végzettek felét segéd- és betanított munkásként alkalmazzák, míg szakmunkásként a minimum szakközépiskolákban végzetteket részesítik előnyben. De ha választhatnak, akkor az érettségizetteket preferálják.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése