2018. február 10., szombat

NINCS TELJESÍTÉS, HA NINCS KILÖVÉSI ENGEDÉLY - ÚJRA ELFOGLALTA A POLITIKA A TITKOSSZOLGÁLATOKAT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BUJÁK ATTILA
2018.02.10.


...A terület ismerői szerint a titkosszolgálati miniszteri poszt az elmúlt 28 évben két politikusnak állt jól: Boross Péternek és a szolgálatokért szenvedélyesen rajongó, a munka minden grammját magába gyűrő Kövér Lászlónak.

Kövér a bársonyszéket ’98-ban, az első pillanatban einstandolta. Egyszer magánkörben azt mondta, ez történelmi lehetőség arra, hogy népünknek „a titkok tudóira” ne kelljen többé félelemmel tekintenie.

Ami azt illeti, Kövér valóban nem tartott „a titkok tudóitól”. A Fidesz prominensei az első perctől alkotó módon viszonyultak a szolgálatokhoz. A szocialisták stratégiai célja – ha volt egyáltalán ilyen – leginkább az állagmegóvás, a titok-, irat- és káderblokkolás volt, a szolgálatokra szégyenlősen (kellemetlen múltbeli ismerősként) tekintettek. Eközben Kövér és segítője, Demeter Ervin az NBH-ban (ma AH) komoly hadállásokat szerzett. Demeterre kevesen emlékeznek. 2011-ben helytartóként (a B.-A.-Z. megyei kormányhivatal kormánymegbízottjaként) vonult vissza birtokaira. Kövér visszalépése után miniszterként a nagy előd szeme és füle volt.

Hogy a Fidesz beépült volna a szolgálatokba, túlzás, az viszont biztos, hogy jobban otthon érzik magukat ebben a különös belvilágban. Az évtized nagy „szivárgásai” Medgyessy megszégyenülésétől (D–209-es ügy) a „Mucuska lehallgatási afféron” át (az „erdélyi Mata Hari” feltűnése kormányzati körökben) a Nyírfa-dossziéig a szocialistákat sújtotta.

Szilvásy szerint a hírhedt UD Zrt.-ügy jelenségként és szervezetként a létező kapcsolat leágazási pontja volt. A cég afféle háttérhadseregként, titkosszolgálati klónként üzemelt. Aktív tisztek, ha kifelé dolgoztak és belebuktak, háttérbázishoz és menedékhez jutottak. Szilvásy megfogalmazása szerint „átmentek innen oda, főállásba”. És működött minden tovább.

A politikai libikóka persze aktívan roncsolta a szolgálatokat. Ami 2007-ig történt, romboló volt ugyan, de legalább áttekinthető. Utána viszont elszabadult a pokol. A bizottság üléseit a Fidesz gyakran bojkottálta. Aki tudta, pártcélú információk begyűjtésére használta a szolgálatokat. A Fidesz előkészítette a hatalomváltást, 2009 után pedig világossá vált, hogy ha a harc végleg eldől, a vesztest bíróság elé citálják. Az igazsághoz hozzátartozik ugyanakkor, hogy a befolyásolási hullám nem csak a Fideszhez kötődik, már a Kulcsár Attila-ügy körül (K&H-botrány) érzékelhetők voltak furcsa belső mozgások a szolgálatoknál.

A titkosszolgák önképét, lelkületét mégis Kövérék ismerték jobban. A tipikus magyar titkosszolga (a tapasztalt derékhad tagja) már nem fiatal, de még nem öreg. A rendszerváltás idején – általában néhány évvel korábban – szerzett diplomát, egyetemen-főiskolán cserkészték be, gyakran speciális tudású, beszél egy fontos ritka nyelvet, tájékozott és nagyravágyó, öndefiníciója szerint „hazafias meggyőződésből” dolgozik, munkája titokzatos és egyedi. A sodródó tömegen kívül és mindenképp felette áll.


Aki ’90 előtt besározódott, mert az akkori ellenzékre dolgozott, azt egyre erősebben vonzotta a Fidesz, részben generációs alapon. Nyilvánvaló, hogy holmi „iratnyilvánosság” és „információs szabadság” miatt a régi embereket, azaz a mai partnereiket Kövérék nem fogják kiadni.

Sok mindent teszteltek már ’97-ben a Nyírfa-ügyben Földi László közreműködésével. S bár a dosszié szerzőjét végül kirúgták, a bíróság is elmeszelte, a kommunikációs csetepatéból a Fidesz került ki győztesen. A forgatókönyvet kormányra kerülésük után a „megfigyelési ügyben” próbálták újraírni. S bár abba csúnyán beleégtek, a történet kitöltötte a kommunikációs teret. Az MSZP hiába nyert csatát, jellemző módon már a szocialisták védekeztek.

Több informátorunk szerint a miniszteri felügyeleti modell 2006 őszén, a tévészékház ostroma idején bukott meg végleg. Nem csak a rendőrség mondott csődöt, nem csak az államigazgatás zavarodott meg, a titkosszolgálati miniszter is betlizett. Tájékozatlan volt, pedig utólag kiderült, az általa felügyelt szolgálatok nem voltak süketek és vakok.

Nagyon is tudtak az előkészületekről, a szereplőkről, a mellékkörülményekről. Arról, hogy mi a Fidesz és Kubatov Gábor szerepe. Hogy miként szervezték a „focidrukkerek” együttműködését, a Fradi, az Újpest és a Loki kemény magjának közös fellépését. Mindez persze csak azért derülhetett ki, mert a botrányból perek lettek, a bíróságok pedig bekérték a megfelelő titkosszolgálati aktákat...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése