2018. február 27., kedd

TANULJATOK, NE SZÜLJETEK! - DR. ORSÓS ZSUZSA RÁKKUTATÓT NAPONTA EMLÉKEZTETIK RÁ, HOGY CIGÁNY

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2018.02.27.


Hosszú út vezet a németkéri telepről a rákkutatói munkáig. Viszont ha valaki arra kíváncsi, hogy a magyarországi cigányok genetikai okokból halnak-e meg jóval korábban, mint mások, muszáj rengeteget tanulnia. Ennek fontosságát hangsúlyozza dr. Orsós Zsuzsa rákkutató, akivel Sajókazán jártunk.

– Az, amit Angelina Jolie tett, többet ért, mint háromszáz tudományos előadás és hatszáz konferencia. Az ő példáján keresztül a laikusok is elgondolkozhatnak azon, mi a genetikai kód, mi a rákprevenció – mondja Orsós Zsuzsa biológus, rákkutató, amikor szóba kerül, vajon helyesen tette-e az amerikai színésznő, hogy négy éve úgy döntött, a rák kialakulásának megelőzése érdekében leveteti mindkét mellét. Orsós Zsuzsa szerint nagyon jól tette, hiszen a színésznő hordozza a BRCA1 gén csírasejtes mutációját, amely jelentősen megnöveli a mellrák és a petefészekrák kialakulásának kockázatát. Ebben a betegségben halt meg Angelina Jolie édesanyja is.

– Mire kellett volna várnia? Jó, hogy nem hitt a csodaszereknek, a sámánoknak, akik mindenfélét ígérnek. Így viszont példát mutatott a világnak, hogy a megelőzés mennyire fontos, főleg egy olyan betegség esetén, amelynél ismert a prevenció – mondja a kutató.

A sajtóban nyilatkozó orvosok szkeptikusan beszéltek erről a radikális módszerről, mondván, a hibás gén ellenére megfelelő életmóddal és a környezeti ártalmak kiszűrésével csökkenteni lehet a betegség kialakulásának kockázatát. Azon az egyetemen is, ahol Orsós Zsuzsa dolgozik, szintén vita folyt Angelina Jolie tettéről.

– Főleg amiatt, hogy a mellek eltávolítása után is maradhatnak a szervezetben olyan sejtek, amelyek potenciálisan veszélyesek lehetnek. Viszont a színész örökölte e csírasejtes mutációt, és így a daganat kialakulásának valószínűsége 70-90 százalékos volt – teszi hozzá a kutató.

Beszélgetésünk aligha játszódhatott volna meglepőbb helyen, mint Sajókazán, ebben a végtelenül szegény, eldugott, Borsod megyei faluban, a Dr. Ámbédkar Iskola „főhadiszállásán”. Az intézményt tíz éve alapította Derdák Tibor szociológus és Orsós János pedagógus. Orsós Zsuzsa Baranyából jött meglátogatni az itt tanulókat. Maga is nagyon nehéz körülmények között nőtt föl, ám hátrányos helyzete ellenére sikerült felküzdenie magát a Pécsi Tudományegyetem adjunktusi pozíciójáig. Gyökereit azonban sosem feledte. A rákkutató Pécs egyik legnagyobb cigánytelepére és más iskolákba is jár fejlesztő foglalkozásokat tartani a gyerekeknek. Így szerzett tudomást arról, hogy Borsodban van egy olyan iskola, az Ámbédkar, amelyet épp azért alapítottak, hogy minél több roma származású telepi gyerek érettségit szerezhessen, amellyel megnyílhat előtte a világ egy méltóbb életre.

Orsós Zsuzsa már leszámolt az illúziókkal...


ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése