2018. február 28., szerda

TÜNTETÉSEK 2014-2018: MOZGALMI SIKEREK ÉS KUDARCOK

ÚJ EGYENLŐSÉG BLOG
Szerző: MIKECZ DÁNIEL
2018.02.27.


A 2014-2018-as ciklusban a mozgalmi kezdeményezések kapcsán a visszatérő kérdés az volt, hogy mit érhetnek el az éppen folyó tiltakozások, majd az adott hullám végén, hogy miért volt sikertelen a tiltakozás. A ciklus végén visszatekintve pedig következhet a vélt sikertelenség okainak számba vétele. Ez azonban tévút, ugyanis a valódi kérdés az, hogy az egyébként túlzott elvárásokhoz képest milyen következményekkel jártak a korszak tüntetései.

Ebben az írásban a kérdésnek megfelelően először arról lesz szó, hogyan alakultak ki a bizonyos túlzott elvárások, azaz hogyan váltak párt pótlékká a közvélemény számára a mozgalmak, majd a tüntetések következményeit vesszük sorra.

Politizáló civilek

A 2014-2018 közötti ciklus egyik legfontosabb jellemzője volt a tiltakozások, mozgalmak, vagy ahogyan az a közbeszédben elterjed és a szereplők önmeghatározásának is megfelel, a “civilek” önálló politikai tényezőként való megjelenése. 2014-ben rögtön az országgyűlési választások után Lázár János vezetésével a magyar kormány politikai elfogultsággal vádolta a Norvég Civil Támogatási Alap civil szervezeteket érintő támogatási eljárását lebonyolító szervezeteket.

A norvég ügy nem csak a korábban szakmai identitással rendelkező civil szervezeteket emelte politikai szereplőkké, de több figyelmet kaptak a civil szervezetekbe is jól integrált aktivista körök. A norvég programért felelős alapítványoknál végzett házkutatást, a NAV vizsgálódását követte a Humán Platform által szervezett tüntetés szeptember 13-án (Állj! – A civilek védelme a mi dolgunk!), majd október 23-án a Blaha Lujza téren tüntettek (Tedd magad szabaddá!). A 2014-es évben azonban mégsem ezek a megmozdulások, hanem az októberi civil tüntetést öt nappal követő első netadós tüntetés fokozta tovább az aktivisták, civil szervezetek politikai jelentőségét.

Az egyéni autonómiát súlyosan sértő netadó és a három vesztes választás után az ellenzéki pártokkal való elégedetlenség együttesen keltette az év végéig kitartó tüntetési hullámot. Bár a netadós tüntetések főszereplői nem a Humán Platform hálózata vagy a “norvég” civilek voltak, a tiltakozási hullám nagyobb figyelmet kapott minden pártokon kívüli politikai szereplőnél, legyen az mozgalmár, közösségszervező vagy NGO szakértője. Ennek oka persze az is volt, hogy a mozgalmi szektor szűkössége miatt sok átfedés volt a szerepek és szervezetek között, valamint kevés megszólaltatható alanyt talált a sajtó.

A kormány által gerjesztett konfliktusok, a magyarországi viszonylatban óriási tömegeket megmozgató tiltakozások együttesen adtak nagyobb politikai jelentőségét a kormánykritikus civileknek és a tüntetéseket szervezni képes mozgalmároknak 2017 őszéig. Az utóbbi szereplőkön kívüli tényezőként kell még megemlíteni az ellenzéki pártpolitikai paletta töredezettségét és kimerülésüket a 2014-es önkormányzati választások után...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése