ALKOTMÁNYT, DEMOKRÁCIÁT, JOGÁLLAMOT - 5 ÉVRE FOGLALTÁK EL A FIDESZ SZÉKHÁZÁT

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.03.08.

Öt évvel ezelőtt, 2013. március 8-án nyújtotta be a kormánykoalíció az Alaptörvényt negyedszer módosító törvényjavaslatát. Ebben az időszakban javában zajlottak a Hallgatói Hálózat vezetésével a diáktüntetések, folyamatos volt az utcai jelenlét, egyre erősödött az aktivista ellenállás.

Az amúgy is meglehetősen feszült légkörben nem csoda, hogy óriási felháborodás övezte az Alaptörvény soron következő, immár negyedik módosításának tervét. És nem csak azért, mert a kormány minden korábbinál több ponton (22 cikkben) akarta megváltoztatni az Alaptörvényt, de azért is, mert olyan dolgokat is át akartak nyomni ezzel a módosítással, amelyeket korábban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősített.

Melyek voltak az alkotmány-módosítás legkritikusabb pontjai?

Az Alaptörvény a módosítás után többek között kriminalizálta a hajléktalanságot, kőbe véste, hogy a család csak (házasságban élő) anyából és apából, és természetesen gyerekből állhat, korlátozta a sajtószabadságot és tovább szűkítette a független igazságszolgáltatás lehetőségeit, csonkította az Alkotmánybíróság jogköreit.

2013. március 7-én délelőtt körülbelül 70 tüntető mászott be a Fidesz Lendvay utcai székházának udvarára, hogy ülősztrájkkal tiltakozzanak a módosítás ellen. Két nappal korábban már bejelentették, hogy „Az Alkotmány nem játék” címmel március 9-én tüntetést szerveznek, ennek tulajdonképpeni nyitánya volt a székházfoglalás. A demonstrálók addig akartak maradni, amíg a „gyalázatos módosítást” vissza nem vonják...

ITT OLVASHATÓ