2018. március 13., kedd

ELŐSZÖR ÜLT EGY ASZTALHOZ HÁROM MINISZTERELNÖK-JELÖLT: ÍGY VITÁZOTT KARÁCSONY GERGELY, SZÉL BERNADETT ÉS VONA GÁBORAZ OKTATÁSRÓL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: B.M. - Á.Z.
2018.03.12.


A Független Diákparlament a február 23-i tüntetésen jelentette be, hogy ma este héttől nyilvános vitát tart a Gödörben az oktatási rendszerről, amelyre az összes parlamenti frakció miniszterelnök-jelöltjét meghívták. A meghívást elfogadó jelöltek:

- Szél Bernadett (miniszterelnök-jelölt, LMP)
- Karácsony Gergely (miniszterelnök-jelölt, MSZP-Párbeszéd)
- Vona Gábor (miniszterelnök-jelölt, Jobbik)

A három miniszterelnök-jelölt először ül le nyilvános vitára valamilyen ügyben. Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz miniszterelnök-jelöltje nem fogadta el a meghívást.

A vita további résztvevői:

Gyarmathy Éva (klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, az MTA tudományos főmunkatársa)
Kormos Krisztián (diák, Független Diákparlament)
Moderátor: Fehér Alexandra (diák, Független Diákparlament)

A vita négy fő témája:

- Melyek (lennének) az oktatási rendszer legfontosabb céljai?
- Hogyan nézne ki egy korszerű, 21. századi oktatási rendszer?
- Hogyan valósítható meg a felelős állampolgári nevelés az iskolában?
- Hogyan lehetne igazságos(abb) az oktatási rendszer? Hogyan csökkenthetőek a diákok közti esélykülönbségek?

Az első kérdésről, az oktatás céljáról szóló expozéjában Vona azt mondta, a jelenlegi magyarországi oktatási rendszer a múltra, és nem a XXI. századra készíti fel a gyerekeket. ennek az áldozata az ő hatéves kisfia is. A cél maga a diák, az ember – állítja, hozzáfűzve, az oktatást módszertanilag és tartalmilag is meg kell újítani. Szél Bernadett a maga részéről úgy válaszolt, a cél, hogy bevezessék az élményközpontú oktatást, az LMP pedig minden 100 költségvetési forintból 20-at az oktatásra fordítana. Szerinte a Fidesz a jelenlegi oktatási rendszerrel Hoffmann Rózsa volt oktatási államtitkár álmát valósította meg, az LMP viszont mindenkinek hangot adna.

Karácsony ezután arra emlékeztetett, hogy a negyedik ipari forradalom előtt állunk, a legfőbb kérdés pedig az, hogy az oktatást a következő időszak kihívásainak megfelelően fejlesszék. Úgy vélte, Magyarország visszafelé halad a tudás forradalmában, egyre kevesebben érettségiznek és diplomáznak, a tudáshoz való hozzáférés pedig egyre egyenlőtlenebb, a siker azonban azoké az országoké lesz, ahol fejlődik az oktatás. A 21. században a tudásnál nincs fontosabb tőke, de nálunk a tudás leértékelődik - hívta fel a figyelmet. Mi a garancia, hogy az MSZP úgy fog viselkedni, ahogyan Karácsony most vázolta - firtatta ennek kapcsán Szél az MSZP kormányon folytatott oktatáspolitikájára utalva.

Az iskola jelenleg leginkább azzal árt – kommentálta ezt a maga részéről Gyarmathy –, hogy minél többet tanítjuk a gyerekeket, annál inkább elfelejtik, hogy kell tanulni. A problémamegoldásra kellene helyezni a hangsúlyt. Ehhez képest Kormos úgy vélte, nem arra kellene megtanítani a diákokat, hanem arra, hogy felelős állampolgárokká váljanak. Ennek az eleme a pénzügyi tudatosság, az egészség megőrzése és a környezettudatosság...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése