Szerző: DOROS JUDIT
2018.03.24.
Csenger népe csendes. A Petőfi utcában, ahol Szabó Gáborné Marika a lányával, vejével, s unokájával él, sorra csattannak ránk a kiskapuk, mikor megtudják, kiről kérdezősködünk. A villaszerű házba is hiába csengetünk, nem nyit ajtót senki. Később megérkezik egy piros autó, beparkol az udvarra, de mire odaérnénk, a sofőr eltűnik a hátsó bejáratnál. Egy tizenéves-forma fiú pár másodperc múlva kinéz a kert felőli házsarokról, a kezével int, s azt mondja: "Jó napot, el lehet innen menni!"
Aki mégis szóba áll velünk, arról beszél, hogy mindenki fél. – Ez a fejesek bulija, és mi nem akarunk egyik reggel arra ébredni, hogy le van kötözve kezünk, lábunk. Közel van itt az ukrán határ, meg a román is – mondja egy férfi. Szavai szerint pár éve még hatalmas bulik voltak az utcában, sorban álltak a ház előtt a fekete autók, de már egy jó ideje csend van. – Most csak a takarítónő járkál hozzájuk, né' ott jön ki épp tőlük! – mutat egy biciklis nőre, aki kihajt a nagykapun, és sebesen elpedálozik. A takarítónő nyolcszáz forintot keres óránként – tudjuk meg –, irigylik is a csengeri közmunkások, akiknek csak ötszáz jut.
Szabó Gáborné Marika az utcabeliek szerint korábban épp ezt a Petőfi utcai házat takarította, ahol most a családjával él. Az ingatlan nem az övék, a helyiek azt mondják, a volt csengeri sertéskombinát hajdani tulajdonosáé, aki ma már nem a városban lakik. De pár éve ő is itt mulatott Kósa Lajossal és Szabónéval az asszony által szervezett vacsorákon. Mindezt attól a szakácstól tudjuk, aki az ilyen rendezvényeken rendszeresen főzött, s most egy kifőzdét vezet.
– Hatalmas bulik voltak, a Makovecz iskola aulájában tartották, minden számlát Marika rendezett. Ilyenkor nekünk beszóltak a konyhára, hogy maradni kellene, a túlórát is Marika fizette. Néha ott volt a férje is, a Gábor, akit szerettünk, jóravaló, csendes embernek tartottunk, néha mondta is nekünk, hogy nem érti miért csap ekkora felhajtást a felesége, minek hív meg olyanokat, akiknek ő a felét nem is ismeri. Polgármester, iskolaigazgató, orvosok, ügyvédek, Kósa Lajos, meg az a fideszes képviselőjelölt, akinek a képe most ott lengedez a plakátokon, mind itt voltak – meséli. Az ilyen alkalmakra rendszerint elhozatták a Mercy Zenekart, amelynek alapítója, "Mercy Miki" nemrég hunyt el, s késő estig tartott a dáridó. Az egyik helyi hotelben biztosítottak szállást a hajnalig maradóknak, ennek költségeit is Marika fizette – mondta a szakács. Akadt, hogy az asszony motoros találkozót is szervezett a város határában, talán épp Kósa Lajosra gondolva, akinek szenvedélye a motorozás – hallottuk.
Azt, hogy miből származott az ehhez szükséges vagyon, senki sem tudja, vagy ha tudja, nem mesél róla. ..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.