2018. március 15., csütörtök

JUSZTÍCIA MÉRLEGÉN A MÉDIATANÁCS

MÉRTÉKBLOG
Szerző: Mértékblog / NAGY KRISZTNA, TIMÁR JÁNOS
2018.03.14.


A Médiatanács 2017-ben sok frekvenciapályázati eljárásban alaki érvénytelenségre hivatkozva zárt ki egyes pályázókat. A bíróság a pályázati eredményről szóló ítéletében súlyos eljárási hibákat állapított meg. Nagy Krisztina és Timár János írása.

A médiahatóságnak nagy mozgástere van a rádiós frekvenciapályázati eljárásokban: szabadon dönt arról, hogy egy adott településen ír-e ki rádiós jogosultságra pályázatot, illetve hogy azt milyen feltételekkel írja ki, és abban is széles mérlegelési lehetősége van, hogy hogyan értékeli a pályázatokat. A pályázati felhívás feltételeinek vitatására, esetleges kifogásolására a törvény alapján nincs lehetőség. Bírósági döntéssel egyedül a pályázati eljárások jogszerűsége vizsgálható, azaz az, hogy az eljárás és a nyertest kijelölő döntés a jogszabályi feltételeknek megfelelt-e.

Az elmúlt évek gyakorlata alapján nem mondható, hogy a bíróságok döntései érdemben alakították a frekvenciák elosztását, a rádiós piac alakulását. Volt persze néhány kivétel, például az évekig húzódó Klubrádió budapesti frekvenciája, ahol a rádió végül a bírósági eljárás eredményeként kaphatta meg újra a jogosultságot. A 2017-es frekvenciapályázati eljárásokhoz kapcsolódó bírósági felülvizsgálatok is hoztak hasonló eredményt.

A Mérték minden évben elemzést készít a Médiatanács frekvenciapályáztatási gyakorlatról. Az aktuális elemzésből most a frekvenciapályáztatást érintő bírósági ügyek bemutatása alapján vizsgáljuk a Médiatanács működési mechanizmusát, a frekvencia kiosztást jellemző eljárási gyakorlatát.

Szűk keresztmetszet: formai követelmények

2017-ben nagy arányban, a pályázati eljárások 40 százalékában indult bírósági felülvizsgálat a Médiatanács frekvenciapályázati döntései ellen, jellemzően alaki hiba miatt kizárt pályázatok ügyében. Az eljárások zöme még folyamatban van, és mivel érdemben nem változott a pályázati eljárás rendje, és a korábban sokat kritizált, bonyolult, önellentmondásokkal terhelt pályázati felhívások egyszerűsítése, áttekinthetőbbé tétele elmaradt, csak a jogerős döntések ismeretében lehet majd eldönteni, hogy az érvénytelennek nyilvánított pályázatok a pályázatírás nehézségei, avagy a Médiatanács diszkriminatív döntési mechanizmusa miatt kerültek nehéz helyzetbe.

A Médiatanács eddigi gyakorlatára visszatekintve mindkettőre találunk példát. A hatóság döntéseit felülvizsgáló bírósági eljárások körében születtek olyan bírósági határozatok, amelyek megállapították, hogy a pályázati felhívások szövege önellentmondó elemeket tartalmaz, és előfordul a követelmények következetlen rögzítése is, ami nyilvánvalóan nehezíti a megfelelő pályázatok elkészítését. Súlyosabb probléma emellett, amikor a médiahatóság bizonyíthatóan diszkriminatív módon alkalmazta a formai követelményeket, egyes pályázati eljárásokban figyelmen kívül hagyott olyan formai követelményeket, amelyeket – ugyanazon időszakban – más eljárásokban érvénytelenségi okként kezelt.

A 2017-ben futó 25 pályázati eljárás során 17 eljárásban (az eljárások több mint kétharmadában) állapított meg a Médiatanács érvénytelenségi okot. Az érvénytelenséggel érintett eljárásokban összesen 47 pályázati ajánlat indult, amelyből 23 (azaz minden második) minősült a Médiatanács szerint érvénytelennek. Ezek zöme alaki hiba volt, tartalmi hibát négy esetben állapított meg a Médiatanács. Bírósági felülvizsgálatra 10 pályázati eljárás során került sor. Egy formai hiba miatt indult bírósági eljárás lezárult, itt a bíróság első fokon elutasította a pályázó keresetét, ami után a Médiatanács folytatta a pályázati eljárást. Jelenleg hét pályázat sorsa bizonytalan, a kizárások miatt vitatott médiatanácsi döntések ügyében 2018-ban születhet jogerős bírósági döntés.

Ezekben az ügyekben első fokon a bíróság jóváhagyta a Médiatanács döntéseit, amelyekkel alaki hiba miatt kizárt egyes pályázókat. A bírósági döntések ellen a pályázók felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához. A Médiatanács sajátos gyakorlatát – és ellentmondásos kommunikációját – mutatja, hogy az első fokú, később felülvizsgálati kérelemmel érintett döntések megszületését követően folytatta az eljárásokat (erről szóló határozatok például itt, itt és itt), és ezeket csak a Kúria előtt zajló felülvizsgálati eljárásban hozott bírósági döntések akasztották meg. A Kúria ugyanis felfüggesztette a Médiatanács pályázati eljárásban hozott, vitatott döntéseinek végrehajtását...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.