LENNE IGAZSÁG, DE NEM AZ ORBÁN-KORMÁNY ALATT - A GAZDAGOK ELŐNYE NŐ, A SZEGÉNYEK EGYRE JOBBAN LESZAKADNAK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2018.03.18.

Ha valamiben, abban egyetértenek az ellenzéki pártok, hogy a jelenlegi orbáni adórendszer igazságtalan, mert a szegényt még szegényebbé, a gazdagot még gazdagabbá teszi. Nem véletlen tehát, hogy a pártok választási programjainak egyik legkomolyabban kidolgozott és átgondolt része az adózásról és a bérekről szól. Ám Orbán Viktornak is vannak még nem megvalósult gondolatai e téren. Szerinte az embereket nem akkor kell adóztatni, amikor keresnek, hanem akkor, amikor elköltik a pénzt, mert ez igazságosabb és kevésbé kijátszható. Úgy tűnik, ha rajta múlna, nem is lenne jövedelemadó, aminek azonban ellentmond, hogy nyolc évvel ezelőtt egyik első intézkedésével a minimálbért sújtó terhet emelte meg.

Az, hogy mennyire alkalmas egy bérezési rendszer és a hozzá kapcsolódó adóztatás arra, hogy javuljon az életszínvonal, az alacsonyabb jövedelműeknél arányaiban több pénz maradjon, a jobban keresők pedig erőteljesebben kivegyék a részüket a közteherviselésből, a többi mellett abból is kikövetkeztethető, hogy a különböző jogszabályi változtatások során miképp változik a családoknál maradó, elkölthető jövedelem. Vagyis miként alakul a vásárlóerő az országban. A GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzése azzal foglalkozik, hogy mi történt a vásárlóerővel 2009 és 2016 között. A kutatók összevetették az elmúlt évek statisztikáit, és egyértelműen kiderült, hogy a gazdagabb települések előnye folyamatosan nő, míg a szegények egyre jobban leszakadnak.

A GKI kutatása szerint − még akkor is, ha nem számolunk az inflációval − az ország 55 településén és a főváros XIX. kerületében csökkent, 156 településen és négy kerületben pedig stagnált a lakosok vásárlásra költhető jövedelme, vagyis összességében negatív változást hozott az elmúlt évek jövedelemnövekedése. További 677 településen és két kerületben átlag alatt − 15–30 százalékkal − nőtt a vásárlóerő, 1218 helyen és hét kerületben átlag fölötti − 45–80 százalékos − a változás, miközben a maradék 78 településen, illetve három kerületben kimagasló, 80 százalék feletti vásárlóerő-gyarapodás történt.

A GKI a becslések során felhasználta a NAV és a KSH megfelelő adatsorait, számolt például a nettó keresetekkel, a nyugdíjakkal, a vállalkozói jövedelmekkel és az önkormányzati juttatásokkal. Ezek alapján kiszámította, hogy 2016-ban átlagosan az egy főre jutó vásárlóerő 1,2 millió forint volt Magyarország településein. Azonban a falvak, a városok, a megyei jogú városok és a kerületek között nagy eltérések voltak, a legszegényebb és a leggazdagabb település között csaknem hárommillió forintra rúgott a különbség. Az egy főre jutó vásárlóerő 280 településen nem haladta meg a 800 ezer forintot sem, ugyanakkor vannak városok, ahol 1,6 millió frontnál is több jutott vásárlásra. Elsősorban Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatók átlag feletti vásárlóerejű települések, míg a szegényebbek Északkelet-Magyarországon és Dél-Magyarországon vannak.

Ha 42 európai országgal vetjük össze a magyar helyzetet, akkor ennél is siralmasabb a kép, hiszen ezeknek az országoknak az átlaga majdnem évi 14 ezer euró, vagyis 4,2 millió forint, szemben a magyar 1,2 millióval.

Persze igaz, Orbán Viktor 2010-ben nem igazságos adórendszert, hanem adóforradalmat ígért. Ezt meg is csinálta.

Kezdte az egykulcsos személyi jövedelemadóval, amely 2011-ben 16, majd 2016-ban 15 százalékra csökkent. Ezzel meg is kezdődött a jövedelmek átcsoportosítása a gazdagabbak számára. Könnyű belátni, hogy egy 100 ezer forintos fizetés 15 százalékát, vagyis 15 ezer forintot befizetni sokkal megterhelőbb, mint amikor 500 ezer forintból 75 ezret kell fizetni. Az előbbi család esetében a 15 ezer forint azt jelenti, hogy nem tudják kifizetni a rezsit, utóbbiaknál meg mondjuk azt, hogy egy nappal rövidebb nyaralásra mennek. Kormányzati számítások szerint 2015 és 2017 között 440 milliárd forinttal csökkentek a költségvetés szja-bevételei, de a pluszjövedelem, vagyis ami a családoknál maradt, 74 százalékban a két felső jövedelmi tizednél, vagyis a leggazdagabbaknál jelent meg...

ITT OLVASHATÓ