2018. március 1., csütörtök

NEM AZÉRT TANULTAM, HOGY NÉLKÜLÖZZEK - SZEGEDI MEDIKUSOK AZ ORVOSOK KIVÁNDORLÁSÁRÓL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: B. KOVÁCS TAMÁS
2018.03.01.


A rossz munkakörülményeket említették az orvosok kivándorlásának elsődleges okaként szegedi orvostanhallgatók és rezidensek. Az ország gazdasági állapota, és ezzel szoros összefüggésben fizetésük mértéke mindegyiküknél csak másodlagos kérdés volt.

Az ország négy egyetemének – köztük a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar – ötöd- és hatodéves orvostanhallgatójának 40 százaléka tervezi, hogy rövidebb-hosszabb időre külföldön keresné a boldogulását. Ez az Orvosi Hetilap 2018. január 2-i számában olvasható.

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet nem reprezentatív kutatáskutatása négy, a szegedi mellett a budapesti, a debreceni, a pécsi egyetem 530 hallgató értékelhető válaszát értékelte. Azt nem vizsgálták, hogy az egyes egyetemek közül hol, melyik oktatási intézményben a legnagyobb hajlandóság a maradásra vagy a külföldi munkavállalásra. Az eredmények csak a munkavállalási szándékokra vonatkoznak és a magyarországi orvostanhallgatók 2,75%-nak nem reprezentatatív véleményét tükrözik.

A külföldi munkavállalást tervező orvostanhallgatók 33 százaléka az egyetem után azonnal külföldre menne, negyedük a szakvizsga után vagy később, és körülbelül ugyanennyien, 24 százaléknyian pedig közvetlenül a szakvizsga után – derül ki a kutatásból. A többség nem is a fizetés mértékét jelölte meg elsődlegesen itthoni „zavaró” tényezőnek, hanem a hazai munkakörülményeket. Ezt a megkérdezettek 89%-a említette, míg a fizetés elégtelenségét 82%-ban jelölték meg külföldi munkavállalást kiváltó tényezőként. 79% szerint a szakmai lehetőségek szélesebbek határainkon kívül, míg 26% kalandvágyból hagyná el az országot. 20% a hálapénzrendszert is okként tüntette fel.

Annát egyáltalán nem lepte meg a kutatás eredménye. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar hallgatója a felmérésből is jól látható többséggel együtt gondolkodik külföldi munkavállaláson.Tervei szerint az egyetem elvégzése után meg is lépi. Angliába menne, bár ez még egyelőre képlékeny. A szegedi diák aneszteziológus szakorvosként képzeli el szakmai pályafutását.

Friss diplomásként minél előbb ki kell próbálnom magam külföldön. Erről sokat beszélgetek másokkal, és szinte mindenkinek ez a véleménye” – nyilatkozta az Átlátszó Országszerte blogjának. Anna, több megkérdezetthez hasonlóan vizsgái, illetve szakmai előmenetele nehezebbé válásától tartva kérte, csak keresztnevét említsük meg, ne a teljes nevét.

Az ember nem azért tanul, küzd ennyit az orvosi diploma megszerzésének érdekében, hogy nélkülöznie kelljen” – mondta a 22 éves fiatal nő. Majd gyorsan hozzátette: minél több időt töltött gyakorlatokon a belföldi kórházakban, annál inkább rájött, hogy a pénznél fontosabb tényezők is vannak: a megbecsülés a betegek részéről, a kollégák részéről, az állam részéről.

Anna megjegyezte, ha kicsit tágabb értelemben nézi a dolgokat, akkor egyáltalán nem szakmai okok állnak az egészségügy dolgozók elvándorlásának hátterében, hanem a választott ország állapota, a közhangulat.

Nem tartja elegánsnak azt, amikor a hiányszakmák tekintetében mindig az orvosokat veszik előre. Tény, orvoshiány van, azonban ez egy mókuskeréknek csak egy része. Azzal, hogy ha hemzsegnének az orvosok az országban, aligha lenne megoldva magyar egészségügy helyzete...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése