2018. március 9., péntek

SZÁZ ÉVE VAN VÁLASZTÓJOGA A MAGYAR NŐKNEK

MÉRCE
Szerző: PÓSFAI ORSI
2018.03.08.


Egy átlagos emberi élet hosszánál alig több ideje szavazhatnak a magyar nők: először az 1918. évi első néptörvény mondta ki választójogukat, 60 évvel az után, hogy a férfiak – igaz, akkor még szigorú vagyoni és műveltségi cenzushoz kötve – az 1848-as ötödik törvénycikk értelmében megkapták ugyanezt a jogot. Most, 100 évvel később és egy hónappal a következő országgyűlési választások előtt talán érdemes visszatekinteni a magyar nők választójogi küzdelmének történetére, és számot vetni azzal, hogy milyen szerepet is töltünk be ma a magyar politikában.

Az 1848-as áprilisi törvények választójogot adtak minden huszadik életévét betöltött, és a törvény értelmében vagyoni és műveltségi cenzusnak megfelelő magyar férfinak. A nőket és az „elkövetett hűtlenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték” alatt lévő magyarországi lakosokat kizárták a törvényből. Az összes magyar nő bűnözőkkel egy kategóriába sorolása a forradalmi kormány által meghökkentő, de a törvény a férfiakkal szemben sem volt rettenetesen megengedő: a társadalom csupán 7,2 százalékának adott választójogot.

Ez a törvény maradt érvényben egészen 1874-ig, amikor egy adócenzussal tovább szűkítettek a választásra jogosultak körén, az össztársadalomnak immár csak 6 százaléka volt szavazásra jogosult. Pedig a kiegyezést követően már gyakrabban felmerült az általános választójog – beleértve a nők választójogát is – kérdése, de előrelépés láthatóan nem történt. Például 1871-ben a Szabadelvű Párt egyik képviselője, Madocsányi Pál az országgyűlés elé terjesztett egy „több özvegy nő által aláírt kérvényt”, melyben „az őket megillető választási jog megadásáért” esedeztek. Madocsányi előterjesztését a képviselőház „derültséggel” fogadta.

A századforduló környékén gyökeres átalakulás kezdődött a nők társadalmi és politikai helyzetében, párhuzamosan a nemzetközi nőmozgalmak fellendülésével. 1895-től kezdve a magyar nők felvételizhettek egyes egyetemekre (bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi szakokra), miközben gombamód szaporodtak a különböző nőegyletek. 1896-ben megalakult a Nőtisztviselők Országos Egyesülete, amely az irodában dolgozó nők gazdasági és társadalmi érdekeit védte, 1904-ben pedig a Magyarországi Nőegyesületek Szövetségének ernyőszervezete és a Feministák Egyesülete Bédy-Schwimmer Róza és Glücklich Vilma vezetésével. A Feministák Egyesülete és a Nőtisztviselők Országos Egyesülete folyóiratot is indított, A Nő és a Társadalmat, amelynek egyik fő célkitűzése a női választójog kérdésének tematizálása volt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése