2018. április 13., péntek

A CIVILSZERVEZETEK NEM FÉLNEK, PEDIG OKUK LENNE RÁ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.04.12.


A Figyelő által listázott civilszervezetek egységesen utasítják vissza a zsidók listázására emlékeztető eljárást. A szervezetek többsége jelezte, hogy tevékenysége nyílt, átlátható és törvényes, a kormánypárti Figyelő listázását pedig nem egy újság túlkapásának, hanem a kormányzat civilek ellen indított háborúja részének tekintik. Amiképpen az is.

Az látszik, hogy az ellenzéki pártok a parlamentben totális kontroll alatt vannak, és nem jelentenek az Orbán-rendszerre valós veszélyt. A civilszervezetek és a maradék sajtó áll a totális diktatúra útjában. Ezért a felszámolásuk biztosra vehető, eldöntött tény. A probléma az, hogy ezt még maguk a civilszervezetek sem veszik elég komolyan, és nem tudni, hogy mit csinálnak akkor, ha ez megtörténik.

A NER alaplogikája a demokrácia látszatába csomagolt diktatúra, ezért nem kell attól tartani, hogy a 20. századi diktatúrák eljárásának megfelelően majd egy tollvonással betiltják, esetleg kommandóval támadják meg őket. A csalással megszerzett abszolút hatalom birtokában hoznak látszólag törvényes keretek között olyan jogszabályt, amely látszólag nem a civilek megsemmisítését célozza, viszont azt eredményezi.

Soros György és a külföldi politikai befolyás megállítása a deklarált cél, és a Stop Soros-törvény valamilyen verziójával lehetetlenítik el és végzik ki a civil szervezeteket. A Figyelő példát eljárására reagálva minden civilszervezet jelezte, hogy változatlanul végzik a társadalmilag hasznos munkájukat, de kérdés, milyen terveik vannak arra vonatkozóan, ha azt a hatalom törvénytelennek minősíti.

A legnagyobb baj, hogy a társadalom szolidaritására nem nagyon számíthatnak, mert nem ismert a munkájuk annyira, hogy az ellensúlyozhatná az ellenséges és hazug propagandát. A listázás olyan civil embereket érint, akik humanitárius segítséget nyújtanak, akik jogilag elemeznek döntéseket, helyzeteket, nem kommandós kiképzést kaptak. Nem antifasiszta földalatti szervezetekben szocializálódtak, hanem egy jogállamban, és az alapvető jogaikat gyakorolják. Nagy kérdés, milyen mozgásterük marad egy betiltásra irányuló törvény után.

Ha a civilszervezeteket akármilyen formában felszámolják, a maradék szabad és független sajtót kivégzik, gyakorlatilag totális diktatúráról beszélhetünk, még akkor is, ha formailag létezhetnek minden tényleges szereptől megfosztott pártok és a demokratikusnak álcázott, de a hatalom kezében levő intézmények. A társadalom totális kontroll alá kerül. S mivel önmagát korlátozni képes diktatúrát még nem találtak fel, ez nem végállomásnak, hanem az utolsó akadályok eltávolításának tekinthető.

A listázásnak egyedül Gulyás Márton nem tulajdonított jelentőséget, mondván hogy az csak a szokásos szájalás, amit a kormány folytat. Szerinte nem szabad erős szavakat használni, mint például a fekete alapon fehér betűkkel megjelent cikk “halállistának” mindősítése, mert szerinte elkopnak a szavak, és amikor tényleg szükség lenne rájuk, már senki nem figyel rájuk. Gulyás Márton azért téved, mert ezekre a szavakra most sem figyel senki, és nem azért, mert elkoptak volna. Abban is téved, hogy a kormány csak szájal.

Közöljük néhány érintett reakcióját, amely jól érzékelteti ezeknek a szervezeteknek az önállóságát és a társadalmilag hasznos, valódi tevékenységét...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése