ÉLETEK ÉS STRATÉGIÁK , AVAGY MIT TEGYEN EGY FIATAL KUTATÓ (MEGJEGYZÉSPOSZT)

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2018.04.29.

A Mérce publikált egy írást a fiatal magyar tudományos kutatók valóban sanyarú helyzetéről. A szerző master-szakos diplomával ment ki Berlinbe, ahol másfél évig volt pultos, hazajött és jelenleg az MTA TK PTI tudományos segédmunkatársa, politológus. 

A szöveg kicsit fura (valaki Pesten él, és akadémikusnak nevez minden olyan kutatót, inklúzíve sajátmagát, aki akadémiai intézetben dolgozik), de itt most nem erről van szó.

A szerző azt írja, hogy Németországban kétszázan jelentkeznek egy kutatói állásra, ami esetleg igaz, de egészen biztosan nem releváns. Pultosnak ment ki Berlinbe, nem doktorandusznak, ez a probléma. Az nem igaz, hogy jó magyar diákoknak óriási nehézséget jelent bejutni egy nyugati doktori iskolába.

Az nem fog menni, hogy sírunk a magyarországi helyzet miatt, és egy általunk mélyen megvetett kormányzattól követeljük, hogy emelje már fel a tudományos segédmunkatársi bérünket. A szerző nemrég az Andrássy Egyetem doktori iskolájába jelentkezett, amely- tényleg nem akarok senkit megbántani- egy nem túlságosan erős iskola.

Egy fiatal magyar politológus ne Orbán elől meneküljön el Londonba, Berlinbe, Amszterdamba pultosnak, hanem kapcsolódjon be a nyugati egyetemi életbe, szerezzen ott doktorátust, legyen posztdok, és ne azért pityeregjen, hogy "piszkosul nehéz impaktfaktoros publikációkat írni".

Én ezt nem kioktatólagosan, hanem könyörgőlegesen írom. Igen, a Nyugat valóságos versenyt jelent, igen, a valóságos verseny néha megterhelő, fizikailag és lelkileg egyaránt. Mindazonáltal, ha valaki vállalhatatlannak tart egy rendszert, akkor ne próbáljon betagozódni. Annak nem lehet jó vége.

ITT OLVASHATÓ