2018. április 7., szombat

PÉLDÁTLAN A NYUGATI SAJTÓ ÉRDEKLŐDÉSE A VÁLASZTÁS IRÁNT, CSAK ÉPPEN A VÉLEMÉNYEK LESÚJTÓAK A KORMÁNYRÓL - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.04.07.


- Orbán Viktort leginkább a pénzzel lehet megfékezni, mivel az illiberális demokrácia az EU pénzéből prosperál


- Magyarország a demokrácia ellensége lett és nagy veszélyt jelent az Európa-terv számára.

- Úgy néz ki, hogy a Külügyminisztérium megszegte a pártsemlegesség tilalmát (is)

New York Times

1. Magyarországon és Lengyelországban ellenséggé vált a demokrácia. Pedig a liberális Nyugat egykor az ígéret földjének számított mindkét állam számára, de mára már nem az. Így értékeli a helyzetet a világlap egyik legtekintélyesebb véleményírója, Roger Cohen. Budapesti tapasztalatai alapján azt írja: a magyar kormány számára Soros testesít meg mindent, amit megvet a hatalom: a nemzetközi spekulánsokat, a nemzet és a kereszténység megrontóit, a tömeges migráció elősegítőit. A miniszterelnök szemében a Nyugat az európai kulturális öngyilkosság színtere, ahol meghal család, egyház és nemzet, valamint a házasság és a nemek hagyományos felfogása. A veszély ellensúlyozására a politikus létrehozta a modellt, amelyben semlegesítik a bíróságokat, alávetik a sajtó javarészét, ördögnek állítják be a migránsokat, haveri kapitalizmus formájában új, hűséges elitet építenek ki. A történelmi emlékezet manipulálásával lendületet adnak az áldozati szerepnek, illetve a hősiességnek. Azt hirdetik, hogy az „emberek akarata” felülírja a fékeket és ellensúlyokat. A cél a versengő tekintélyelvűség, azaz újfajta egypártrendszer, amelyben megmarad a demokrácia burka, de jórészt elkerüli a versenyt, hogy csupán egyetlen eredmény születhessen.

Nincs totalitárius titkos rendőrség. Senki sem tűnik el az éjszaka kellős közepén. Szívesen látják a külföldi tőkét. Magyarország nem rab, de nem is szabad. Nagyobb gyanakvással tekint Brüsszelre és Merkelre, mint Putyinra. Lengyelország mindezt mintának tartja, de nem lehetnek sokkal lemaradva a csehek sem. Orbán üdvözli az „új korszakot”, amely azt tükrözi, hogy széles körű a vágy egy olyan demokráciára, amely nem nyílt. Egyébként úgy tudni, hogy az utcákon látható óriásplakáton megnagyobbították Soros orrát, ami olyan módszer, hogy azt Göbbels is kitalálhatta volna. A miniszterelnök tervéhez ellenségre van szükség. Ezt a migránsok szolgáltatták.

Az újságíró elment Fecsútra, ahol a stadion láttán az az érzés fogalmazódott meg benne, mintha egy űrrakéta szállt volna le Orbán háza mellett. A politikus megjutalmazza a vazallusait. Így lett Mészáros Lőrinc egyik pillanatról a másikra az ország egyik leggazdagabb embere. A lelátókon pedig a jelenlévők a hivatalos propagandát szajkózták, noha bevallották, hogy életükben nem láttak még egyetlen bevándorlót sem. A félelem méreg. Manapság sehol sem meglepőbb és látszólag perverzebb a szembefordulás a liberális demokráciával, mint a magyaroknál és a lengyeleknél, miközben az EU rengeteg pénzt adott a piacgazdaság és a jogállam megszilárdítására. Ám mint a nacionalista, idegengyűlölő bekeményedés mutatja: a kettő nem szükségszerűen jár örökké kéz a kézben.

2. Madeleine Albright azt latolgatja, vajon meg lehet-e állítani Trumpot, mielőtt túl késő, hiszen a fasizmus ma nagyobb veszélyt jelent, mint bármikor a 2. világháború óta. Pedig a rendszerváltáskor úgy látszott, hogy a diktatúrák kora leáldozott, a demokrácia és a szabadság ideje jött el – emlékeztet a volt amerikai külügyminiszter. Ám az intő jelek közé tartozik, hogy a kormánypártok szüntelenül több hatalmat akarnak maguknak – Magyarországon, Lengyelországban és Törökországban, valamennyi az USA szövetségese. A fasizmust tápláló vad düh nyilvánul meg az egyesült Európát elutasító nacionalista mozgalmakban. Az önkényuralom kockázata jól látható a putyini Oroszországban. Kínában Hszi Csin-ping élete végéig hivatalban maradhat. Az arab tavaszt elárulták a tekintélyelvű vezetők, mint az egyiptomi Sziszi. A moszkvai és teheráni támogatásnak köszönhetően Asszad ellenőrzi Szíria javarészét. És minderre csak ráerősít Trump elnöksége.

Ha azt akarjuk, hogy a szabadság győzedelmeskedjen a rá leselkedő rengeteg bajon, akkor sürgősen szükség van Amerika vezető szerepére. Ám a Fehér Ház gazdája ehelyett azt mondja, hogy minden népnek saját magának kell kikaparnia a gesztenyét. Így az Egyesült Államok elszigetelődött, Trump diktátorok kezét fogja. Ha valaki megírná a fasizmus újjászületésének történetét, az első fejezet bizonyosan az volna, hogy Amerika feladta erkölcsi iránytű szerepkörét. Ráadásul az elnök olyan folyamatokat indíthat be, amelyeket senki sem képes ellenőrizni. Hogy ez ne így legyen, ahhoz először is meg kell védeni az igazságot. A sajtószabadság nem az amerikai nép ellensége. Másodszor, tisztázni kell, hogy senki sem áll a törvény felett, még az elnök sem. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy Amerika, ha jó formát fut, olyan hely, ahogy sok helyről érkezett emberek dolgoznak együtt a jogok szavatolására, és hogy gazdagabbá tegyék mindenki életét. Az ország ezt a modellt kínálta a világ számára, és ezt az álmot egyetlen politikus sem veheti el, még az Ovális Iroda lakója sem...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése