2018. április 10., kedd

UGYE NEM NŐ FEL EGY GENERÁCIÓ ABBAN A HITBEN, HOGY A JOGVÉDELEM ÁRMÁNYKODÁS?

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2018.04.10.


Úgy lehet engedelmes állampolgárokat kitenyészteni, ha mindenkihez eljut az üzenet: annyi a jogod, amennyit az állam odavet, ha pedig érvényesíteni akarod a születésedtől fogva létező jogaidat, akkor megleckéztetnek – mondja Léderer András a civilellenes kormányzati kampány kapcsán. A Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője állítja, hogy sosem volt, nincs és nem is lesz illegális tevékenységük, nem szervezik a bevándorlást, a fenyegetésekkel pedig szerinte a kormány minden állampolgárnak üzen: ne ugrálj, ne beszélj, ne akarj segítséget kérni.

Jogmorzsáink maradtak?

– Az emberek jogait nem az állam adja és nem is veheti el. Alapvető jogaink születésünktől fogva megilletnek mindannyiunkat. De az, hogy ezeket mennyire tartja tiszteletben az állam, mindig kérdés. A Helsinki Bizottság részben azért jött létre, hogy azokat az alapvető emberi jogokat, amelyek születésünktől fogva megilletnek bennünket, kikényszerítsük. Azért vagyunk, hogy meg tudjuk védeni azt, akit jogsérelem ér.

Sokakat ér?

– Az elmúlt évek során azt látjuk, hogy bizonyos területeken nagyobb szükség van a munkánkra. Itt van csak a legutóbbi, a diáktüntetőket és a sajtó munkatársait sújtó ötvenezer forintos pénzbírság ügye, ami nonszensz. Tömegdemonstrációk esetén az újságírók munkavégzése nem akadályozható: lehet egy tüntetés nem bejelentett, akár illegális is, de a sajtó munkatársainak a tudósítás a feladatuk. Őket azért megbüntetni, mert ellátják a kötelezettségüket, abszurd. Ráadásul 2007 novemberében készült egy ORFK-ajánlás arról, hogy azon újságírókkal szemben, akik igazolni tudják magukat, még törvénytelen demonstrációk alkalmával sem intézkednek.

Ez az eset nyilván nem szerepel az ENSZ emberi jogi bizottságának jelentésében, pedig érdekes volna, hogy viszonyul a nemzetközi joghoz.

– Ez egy rendszeres vizsgálat és egy időszakos jelentés Magyarországról, a legváltozatosabb emberi jogi témákban. Az utolsó ilyen 2010-ben készült, és nagyrészt az azt megelőző időszak szintén nagyon széles spektrumát vizsgálta: az oktatási jogok érvényesülésétől a nőjogokon, a vallási szabadságjogokon át az etnikai kisebbségek jogaiig. De abban a jelentésben is szó volt már menekültügyről, rendőri bántalmazásokról, túlzsúfolt büntetés-végrehajtási intézményekről. Tehát ez a vizsgálat folyamatos, nagyon széles palettán zajlik, nem véletlenszerű, nem motivált, hanem kifejezetten alapos megállapítások szerepelnek a dokumentumokban. Persze az sem véletlen, hogy minden vizsgált országban az ott működő civil szervezetek jelentésekkel járulnak hozzá a munkához, hiszen nekik vannak közvetlen tapasztalataik hatóságokkal, jogsérelmet elszenvedőkkel. Magyarországról nemcsak mi, hanem többek közt a TASZ, a NANE, az Amnesty, a Patent, LMBTQ-szervezetek vagy a gödi Topházban uralkodó áldatlan állapotokról elsőként beszámoló Validity is hozzájárult a munkához, tehát az emberijog-védelem minden területéről adtunk be jelentéseket...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése