2018. május 2., szerda

A BIZOTTSÁG MOST A PÉNZZEL PRÓBÁLJA DEMOKRÁCIÁRA RÁBÍRNI A MAGYAR ÉS A LENGYEL KORMÁNYT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.05.02.


- Brüsszel kicselezi Budapestet és Varsót, hogy egyik se tudja meglőni az újfajta szankciókat, az unió egyben fokozottan védené a hivatali mutyik bejelentőit 

- A magyar kormány megpróbálja elsöpörni a maradék bírói ellenállást, a CEU ugyanakkor maradni kíván

- Az ellenzék ugyan elcseszte a választásokat, de ebbe a budapestiek nem nyugszanak bele

New York Times

A lap is úgy tudja, hogy ha Magyarország és Lengyelország csúfot űz a közös értékekből, akkor elapadhatnak számukra az uniós támogatások. A kihívás láttán Brüsszel pénzzel igyekszik eszközhöz jutni a budapesti és a varsói kormánnyal szemben. Emiatt lesz különösen fontos, hogy mit tartalmaz a hosszú távú költségvetés, amelynek tervezetét ma mutatják be. Persze egyáltalán nem biztos, hogy átmennek a tervezett szigorítások, de ha igen, legkorábban akkor is csak 2021-től lépnek életbe. A tét azonban nem kicsi, mert 7 év alatt a lengyelek kapják a kiadások 9 %-át, a magyarok esetében ez az érték 2,5 %. A regionális alapok nélkül pl. a 3 %-os magyar növekedés 1 %-ra esne vissza.

Kovács Zoltán szóvivő zsarolásnak nevezte, hogy a politikai feltételekhez kössék a segítséget. Mindenesetre a kohéziós támogatásokat akár 6 %-kal is visszavennék, hogy pl., könnyítsenek a menekültválság fő terheit viselő olaszok és görögök helyzetén. De az alapállás az, hogy nem maradhat válasz nélkül, amit a magyar és a lengyel vezetés csinál, és hogy látniuk kell a következményeket azoknak az országoknak is, amelyek mint Csehország és Szlovákia szintén az illiberális demokráciával kokettálnak. Mert a nagy kérdés az, meddig hajlandóak finanszírozni más országok az összefogást célzó kohéziós alapokat, amikor azok szétváláshoz vezetnek?

FT

A Bizottság szóvivője azt közölte, hogy a következő költségvetési előirányzat ügyében még nem született meg a végső döntés, az még módosulhat a mai ülés után, ám egy másik forrás arról számolt be, hogy a javaslat igencsak aggasztó Magyarország és Lengyelország számára, miután azok idáig aránytalanul sokat kaptak a támogatásokból. A szervezet történetének egyik leghevesebb vitája ígérkezik a büdzsé ügyében, mivel az összekapcsolódik a szélesebb körű kelet-nyugati ellentétekkel az EU jövője és a tagok kötelezettségei kapcsán. Alapcél, hogy a jövőben kevesebbet költsenek fejlesztésre és a mezőgazdaságra, ugyanakkor a pénzeket a szorosabban összekapcsolnák a gazdasági reformokkal, valamint az olyan értékekkel, mint a jogállam. Az illetékes biztos szerint ezek az alapok nagyjából 6 %-kal csökkennek majd. A magyarok és a lengyelek riadalmára Brüsszel lehetővé akarja tenni, hogy kevesebb járjon azoknak a tagoknak, amelyeknél veszélyben van a bírói függetlenség. Német kérésre fontos szempont lesz az elosztásnál az is, ki mennyire veszi ki a részét a migráció következményeinek enyhítéséből.

Politico

Jól értesült források megerősítették, hogy a Bizottság a jogállam tiszteletben tartásától kívánja függővé tenni az uniós alapok folyósítását, ami figyelmeztetés akar lenni a demokrácia területén visszacsúszó tagoknak, de úgy, hogy megkerülje a magyar, illetve lengyel vétót. A Budapestnek és Varsónak címzett nyomásgyakorlás azzal fenyeget, hogy még jobban elmélyíti a kelet-nyugati ellentéteket, és várhatóan kemény ellenállásba ütközik az érintett kormányok oldaláról, amelyek nem szeretnének ilyen példátlan jogkört adni Brüsszel kezébe. A hétéves költségvetést egyhangúan kell jóváhagyni, de ezzel párhuzamosan elfogadnák a támogatások felügyeletét szolgáló mechanizmust is, ahhoz pedig már elegendő volna a minősített többség is. A vita egybeesik azzal, hogy az EU és több tagállam is igen elégedetlen, mivel a magyar vezetés elnyomja az ellenzéki hangokat, a PiS pedig igyekszik megszerezni az ellenőrzést a bíróságok fölött.

Hogy a Bizottság kihúzza az ügy méregfogát, a segítség folyósítását leválasztja a büdzséről és azzal fog érvelni, hogy nem szabad az adófizetők pénzét méltatlan célokra fordítani, éppen ezért ragaszkodik ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás továbbra is önálló legyen. De ettől még a magukat érintettnek érző államok fenyegetőzhetnek azzal, hogy megtorpedózzák a költségvetést. Viszont a javaslat népszerű lesz a nyugati nettó befizetők körében. Ugyanakkor Ingeborg Gräßle, az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának vezetője kétli, hogy az EU képes lesz ilyesfajta pénzügyi szankciókat hozni, hiszen sokszor még a meglévő szabályoknak sem tud érvényt szerezni. Pl. hogy visszaszerezze az elsikkasztott pénzek egy részét...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése