2018. május 2., szerda

A KLEPTOKRÁCIA LENYELTE A MAGYAR ENERGIAIPART

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: H. M.
2018.05.02.


Magyarország a legsúlyosabb eset abban az európai tanulmányban, amely az energiaszektor és a politika összefonódásait vizsgálja. Az EP zöld frakciója által készített anyag szerint Magyarországon nem lehet szétválasztani egymástól az államhatalom és az energiaszektor legfelső köreit.

A tanulmányt a Greens/EFA frakció készítette a „revolving doors” (forgóajtó) jelenségének vizsgálata végett: azt kívánták tisztázni, hogyan áramolnak a vezetők az energiaszektor magáncégei és az államigazgatás között, milyen hatása van az energiaipari szabályozásra a személyi összefonódásoknak, és akadályozza-e valamilyen jogszabály, hogy az állami tisztségviselők és politikusok átülhessenek a magánvállalkozások vezetői székeibe (vagy fordítva). Mint az anyag megállapítja, a „forgóajtó” jelensége komoly kockázatot jelent a közjó szempontjából, hiszen ha egy állami tisztviselő szabadon megteheti, hogy mondjuk egy olajcégnél folytatja a karrierjét, fennáll a veszélye, hogy a döntéseiben nem az állam, hanem a magáncég érdekeit tartja szem előtt. Ráadásul az államigazgatásban szerzett információit és kapcsolatrendszerét is átviheti a privát szektorba.

A tanulmány szerint Ausztria, Dánia, Belgium és Magyarország esetében nincs semmiféle időbeli korlát vagy egyéb megkötés, ami hátráltatná a vezetők váltását az energia-magánszektor és az államigazgatás között, vagyis valaki, aki az A napon még mondjuk energiaügyi államtitkár volt, akár a B napon beülhet egy energiacég igazgatótanácsába, és a vállalati szektorból is hasonlóan egyszerű módon át lehet kerülni az állami szférába, ami esetenként súlyos érdekkonfliktusokhoz vezet. A globális ipar üvegházgáz-kibocsátásának 91 százaléka, és a teljes emberi eredetű gázkibocsátás 71 százaléka olyan nagyvállalatoktól ered, mint a Gazprom, az ENI, a Lukoil, a BP, a Total, a Shell és a Poland Coal. Ezeknek a cégeknek az üzleti modelljét nyilvánvalóan fenyegetik a nemzeti és nemzetközi klímavédelmi szabályozások, ugyanakkor hatékonyan tudják blokkolni a szabályok szigorítását, ha képesek befolyásolni a döntéshozókat – például állások ígéretével, vagy egyéb előnyökkel. Például Günther Oettinger, a tervezett paksi bővítés ügyében is érintett uniós biztos rendszeresen fogad el meghívásokat a Shell, Statoil, GDF Suez, EDF, ENEL és ENI cégektől...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.