Szerző: PuPu
20198.05.29.
Mintha mi sem történt volna, a pártok hallgatnak
A közbeszédet már megint az LMP szikkadt üdvöskéje iparkodik tematizálni, a DK elnöke rázza az öklét Orbán felé, mint hajdan az albán légvédelem harcosai az imprilisták B-52-esei felé, az MSZP-ben a leköszönt pártelnököt csesztetik - jelzem joggal - felelősségről már szó sem esik egyetlen pártnál sem, talán csak a szinte egyetlen újnak mondható szereplő, Bősz Anett ügye a kivétel, aki bugyikáját elegánsan a bokjára tolva odacsinált az ellenzék ebédlőasztalának közepére.
Már megint mindeki mindenkit hülyének néz, legfőképpen a választót, viszont ez igencsak úgy tűnik, indokolt is.
Ez egy furcsa ország, egy gigantikus Hit Gyülekezete, ahol a realitások és a hit küzdelméből mindig is a hit került ki győztesen, és itt most ne az Istenbe vetett hitre tessenek gondolni, mert az Úrnak minden türelmére szüksége lehet, hogy ne verje belénk mennydörgős, cikkcakkos villámait képmutatásunk, álszentségünk, megalkuvásaink, ravaszkodásaink és ostoba előítéleteink láttán.
Ebben az országban a hülye kokeró arra szavaz, aki őt nyomorban tartja, gyermekét rövid és boldogtalan életre ítéli, ahol egy ország megy el jóformán reakció nélkül amellett, hogy két idióta miatt félmilliárdot dob ki egy település az ablakon pusztán azért, mert a cigányok helyzetének javítására kellett volna felhasználni.
Jogos - lehetett volna a pénzből tizenkét kilátót is építeni az Alföldre, ahonnan szemlélhettük volna a páratlan idegenforgalmi látványosságot, a nagy magyar selejtet, mely erre se lejt, meg arra se lejt.
Igaz, a kilátókból keménytökű magyar gyerekek leshették volna a horizontot, mikor jön már a migráncs, amelyik arról ismerhető fel, hogy fekete a pofája és hetvenéves öreglányokat üldöz azzal a rettenetes farkával, fene a furxcsa ízlését!
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.