2018. május 6., vasárnap

HÁTRASOROLT MAGYAROK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.05.06.


Gyakorlatilag egy hónap eltelt a magyar parlamenti választás óta, zajlik a történtek feldolgozása mind a pártok, mind a szavazók között. A történtekre reflektál az egyik mai ajánlott írás, hogy aztán minden halogatás nélkül ellátogassunk Dániába, végül együtt örüljünk az angliai carbooty-szezon kezdetének.

Kezdjük akkor az április 8-i választás utózöngéivel, amiről az Életem morzsái blog szerzője írta le érzéseit.

„Én némán csak hallgattam és diplomatikus voltam minden ismerősömmel, sőt volt olyan helyzet Húsvét előtt, hogy én érezhettem magam cikin, mert véleményt mertem fogalmazni. Nem egy olyan országban élünk még, ahol a szabad véleménykinyilvánítás az jogom?!

Angliai ismerőseim tekintetében abszolút semmi nézeteltérés nem akadt. Az, hogy lehet, hogy Londonban az emberek 80% egyetért ugyanazzal, amit én is gondolok. Miután már le lettem butázva a Facebookon.

Megkérdezem, az Angliában élő magyarok, akik egyetértenek velem, ők is buták akkor? Milyen jó, hogy bután itt egy idegen anyanyelvű környezetben mellesleg meg tudunk élni és kaptunk munkát, kialakítottuk az életünket. (...)

Az eredmény ledöbbentett estére. Ahogy meg napok teltek, egyre inkább kezdtem azt érezni, hogy harmadrangú állampolgára lettem Magyarországnak.

Először csak másodrangúnak éreztem magam, mert külföldön élőknek (akik ténylegesen otthonról vándoroltak ki) nehezebb eleve szavaznia. Az online regisztráció még hagyján, de aki messze lakik, bizony több száz (akár ezer) kilométert is kell utaznia a szavazata miatt. Szerintem több százezer szavazat emiatt veszett el.

A szavazási rendszerben én nem vagyok egyenértékű állampolgár más állampolgárokkal. Különös tekintettel azokra, akik sohasem éltek, dolgoztak a jelenlegi magyar közigazgatási területen belül, mert ők levélben is szavazhatnak. Én nem. (...)

Nem érzem kicsit sem rosszul magam, ááá. A kormánynak olyan emberek kellenek most (mármint a szavazatuk), akik vagy ingyenélők, vagy nem is otthon adózó polgárok (de így is támogatást kapó emberek).

Ezek után mondja nekem egy ismerősöm, hogy én károsítom meg Magyarországot, mert Angliában adózom. Igen, itt adózom, de legalább nem élősködöm ingyen a magyar államon.

Sőt, mikor otthon járok (évente többször) csak úgy költöm a száz fontokat, szóval még pénzt viszek haza, mint hoznék el onnan. Ezek után nem is értem, melyik állampolgár is károsítja meg jobban a hazát? Mert én nem, az tuti.

Mindent latba vetve, soha nem éreztem magam ennyire hátrasorolt „kivetett” magyarnak. Nem titok, hogy célom az, a következő választásokra már mindenképp kettős állampolgár legyek: magyar – brit. Csak, hogy megnyugtassam magamat vele…”

A teljes posztot itt találjátok...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.