2018. május 11., péntek

MAGYARORSZÁG A NEGATÍV PÉLDA AZ EU-BAN, ÉS EBBŐL NAGYON ROSSZUL JÖVÜNK KI

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2018.05.11.


Magyarországnak nemcsak azért alapvető érdeke, hogy megállapodjon Brüsszellel a vitás kérdésekben, mint a jogállamiság vagy a migráció, hogy a lehető legjobban jöjjön ki a most indult költségvetési vitákból, hanem azért is, hogy a jövőben része lehessen a nagy európai, meghatározó fejlesztéseknek – állítja Baráth Etele. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja szerint ugyanakkor az egyetlen hatásos jogi eszköz az euróövezeti csatlakozás.

Ön most is éppen Brüsszelben van. Mit tapasztal, milyen a hangulat, mik a visszajelzések, miután az Európai Bizottság bemutatta a 2021–2027-es költségvetési javaslatát?

– A javaslat irányait, nagyságrendjét tekintve nagyjából mindenki valami hasonlóra számított, de ettől függetlenül pillanatnyilag szinte senki sem ért egyet vele, ellentmondásosak a vélemények. Az EU a jövőben a Brexit miatt kevesebb pénzből tud gazdálkodni, hiszen kiesik az egyik legnagyobb befizető ország hozzájárulása. Hogy ne legyen drámai a csökkenés, az államoknak GDP-arányosan több pénzt kellene beadniuk a közösbe, mint eddig. Ez alapvető konfliktus, hiszen akik eddig is befizetők voltak, nem igazán érzik ezt jó iránynak. Kategorikusan nemet mond a magasabb befizetésre egy, az osztrákokból, a hollandokból, a svédekből, a dánokból álló kemény mag, álláspontjukat a felhasználások alacsony hatékonyságával és hatásosságával, az együttműködés, a konszenzus és a szolidaritás hiányával indokolják. Az osztrák álláspont különösen kritikus, hiszen mint soros elnökök ők fogják levezényelni az első körös egyeztetéseket. Különben maga Jean-Claude Juncker is azt mondja, kevesebb pénzből többet, jobbat kellene elérni, létrehozni. Az meg természetes, hogy Magyarország egyetért a GDP-arányos befizetések növelésével, hiszen mint felhasználó többszörösét kapja vissza támogatásként.

A részletes vita akkor kivételesen kemény lesz?

– De nemcsak a pénz nagyságrendje miatt, hanem Európa jövőjének tartalmi kérdései, céljai és az ahhoz való igazodás miatt is. Állandóan a kohéziós és az agrártámogatások mennyiségéről beszélünk, holott mint pénzügyi források nem csak ezek befolyásolják a fejlődést. A Juncker-féle irányítás legnagyobb újítása és ereje, hogy megerősítette a gazdasági kormányzás szemeszterét, s a strukturális alapok mellett felállította az Európai Beruházási és Stratégiai Alapot. Utóbbi olyan célrendszeren keresztül működik, ami a korábbinál jobban összeköti az európai országokat, nem egy-egy állam saját felelősségére gondol a pénzek felhasználásánál, hanem közös európai hozzáadott érték megteremtésében érdekelt. Létrejött egy komoly, piaci mechanizmusokhoz kötődő forrásrendszer, ami nem mellesleg sokkal közelebb áll a gazdasági szereplők szándékaihoz, mint a hagyományos pénzelosztás. Persze a szociális és az önkormányzati szféra meg inkább az utóbbiban érdekelt. Tartalmi kérdésként a szociális jogok európai pillére, a szegénység, a fiatalok munkanélkülisége, a környezet állapota és a lakhatás problémái elsődlegesen a települések irányítóinak gondjai. A költségvetés racionalizálása hosszú távon a strukturális reformokon, az oktatás, az egészségügy, az igazgatás rendszereinek gazdaságosságán és eredményességén múlik. Komoly erők mozdultak meg, hogy Európa jövője érdekében – enyhítsen a költségvetési szigoron a fenti célok érdekében...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.