2018. május 5., szombat

MI, BOLOGNAIAK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: TAMÁS ERVIN
2018.05.05. 


...A kormányfő már ma megtesz mindent annak érdekében, hogy a jövő évi önkormányzati szavazáson újabb sikert arasson a pártja, s aki azt hiszi, hogy a fővárosról letett, téved. Ahogy a magunk mögött hagyott kampány sem redukálódott a választások előtti hetekre, úgy az önkormányzatok megtartásának, illetve bevételének tervei is íródnak már. Alapjuk a szeptembertől ki tudja, hányadszor meghosszabbítandó, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet lehet. Hajdanán, ha nehezen is, de ellépegetett egy-egy helyhatóság ellenzéki polgármesterrel és kormánypárti többségű képviselőt-testülettel. Kínkeservvel, különböző engedményekkel szót tudtak érteni egymással anélkül, hogy megbénult volna a település. Mostantól borulni fog az asztal, nem lesz alku, talán csak akkor, ha a gáncs már a lakosok számára is viszolyogtató. Bár a kifüstölés szándéka eddig is minden kontrollt legyűrt, az esetleges visszatetszést pedig a parlamenti ellenzék helyben nemigen tudta a maga javára fordítani. A puhány, netán egymással összevesző fideszesek viszont hamar pórul jártak. Hódmezővásárhelyen azonnal begyújtotta rakétáit a kormánykoalíció, és az ellenzéki színpadok sztárja győzelmének helyszínén könnyen találhatja magát a senki földjén, ha képtelen mozgósítani azokat, akik nem is oly rég rá szavaztak. Vajon fölismerik-e, hogy nem választottjukban kell csalódniuk, hanem az bünteti őket, akit elutasítottak? Képesek-e arra, hogy átlássák, elfogadják: a hirtelen előkapott, nyilván számukra is tetszetős kátyútlanítási roham csődbe viheti városukat? Béna kacsaként is tovább éljenzik majd polgármesterüket, vagy meghunyászkodnak, miszerint elegük van a büntetésből? Bosszút vagy esetleg békét hoz Lázár János visszatérte? És mit tesznek-tehetnek a felfedezettjük mögé álló pártok? Márki-Zay strapabírónak tűnik, de puszta kitartása kevés lesz ahhoz, hogy Vásárhelyen ne szorítsák kalodába, ne kopjon, szürküljön bele a polgármesterségbe, miközben új idők új dalosaként sokan ellenzéki kottát várnak tőle. Kiszorításának tehát nagy a tétje mindkét tábor számára. Az ütközet máris a szemünk előtt zajlik, s nem csupán Hódmezővásárhely tesztjeként. Ráadásul az ellenszérum kifejlesztése azért sem várathat sokáig magára, mert a módszer ezernyi csúnya és még csúnyább válfaja fog végigsöpörni az országon, szembetalálkozhatunk vele hamarosan Budapest két kerületében. A szerencsétlenül járt Kósa Lajos kampányfőnökként nyilván bizonyítani akar. Márki magánya a tüntetések ellenére könnyen az egész ellenzék magányává válhat.

Az önkormányzatokat továbbra is végig fogja szántani az országos politika. Folyamatosan jelen lesz, nyomul, telepszik rá a helyi érdekekre. Ehhez kapcsolódva elővillan bennem egy régi emlék. Újságíró-küldöttséggel jártam Bolognában, és fogadott minket a polgármester. A világ leghülyébb kérdését sikerült neki feltennem: a képviselő-testület négy pártjával, civiljeivel hogyan sikerül általában egyezségre jutniuk? Visszakézből kaptam a választ: „De uram, mi valamennyien bolognaiak vagyunk!” Esküszöm, szégyelltem magam. Akkor is, most is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése