2018. május 26., szombat

TRUMP LEPAKTÁL ORBÁNNAL, AKITŐL VISZONT AZ EU MEG AKARJA VONNI A KOHÉZIÓS TÁMOGATÁS EGYNEGYEDÉT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.05.26.


- Az amerikai elnök megpróbálja megbékíteni az illiberális magyar kormányt, de történelemből tudnivaló, hogy az ilyen kísérletek hasztalanok

- A Bizottság a fejlesztési pénzek 20-25 %-át szándékozik elvenni a magyar és a lengyel kormánytól

- A térségen belül a magyarok kedvelik leginkább az EU-t, de emellett 88 %-uk erős embert kíván az ország élére

Washington Post

Az amerikai elnök kedveli az erős embereket, ezért agyonbabusgatja Orbán Viktort. Kezdetben ugyan a kezeit tördelte, de ma már a megbékélést keresi vele. Így mutatja be a helyzetet Charles Gati és szerzőtársa, Heather Conley, aki külügyminiszter-helyettes volt az ifjabb Bush kormányzatában. Felidézik, hogy szerdán két fontos látogató is járt Budapesten a tengerentúlról: Steve Bannon, Trump korábbi fő stratégája, illetve Wes Mitchell, aki az európai ügyek felelőse a washingtoni Külügyminisztériumban. Utóbbi azért jött, hogy új fejezetet nyisson a kétoldalú kapcsolatokban, mert a mostani adminisztráció azt hiszi, hogy a magas szintű kapcsolattartás és a bírálatok visszafogása képes hatni egy tekintélyelvű rendszerre. Akik ismerik a magyar politikát, azok tudják, hogy a megbékítési kísérlet a remény győzelmét jelenti a több évszázados tapasztalattal szemben.

Orbán a maga javára formálta át a politikai viszonyokat, és változatlanul eszközként használja az antiszemitizmust, közhelyekkel úgy állítja be, hogy Soros György mozgatja kívülről a szálakat. Az Egyesült Államok korábban távolságot tartott az ilyen országokkal szemben. Trump alatt viszont barátságos és sűrű a kapcsolat, ami radikális változást jelent. Tétlenül nézi, amint a kormányfő lebontja a demokratikus intézményeket, ideértve a CEU bezáratásának szándékát. A State Department és a budapesti amerikai nagykövetség többnyire hallgat a fejlemények láttán. A változást a Nemzetbiztonsági Tanácsban a múlt év végén döntötték el, mert úgy értékelték, hogy a korábbi kormányzatok erőfeszítései nem fizetődtek ki. Az új vonal részeként Bolton, a testület elnöke márciusban találkozott Megyesy Jenővel, Orbán tanácsadójával. A jövő héten pedig Szíjjártó Péter tárgyal amerikai kollégájával. Most már csak az kellene, hogy Trump fogadja a magyar vezetőt.

Hogy az USA mit kap cserében? Nagyjából semmit. Viszont sok magyar értelmiségi hiába keresi a logikát az elnök hozzáállása mögött. Ám pár héten belül elfoglalja állomáshelyét az új amerikai nagykövet, aki szenátusi meghallgatása során arról beszélt, hogy az Egyesült Államok által vallott értékeket kívánja terjeszteni. De már késő. Orbán víziója nagy vonzerőt gyakorol egész Európában. 2014-ben, amikor meghirdette a liberalizmus végét, még páriának tekintették. Ma már viszont ő annak az idegengyűlölő, tekintélyelvű és gyakran Amerika-ellenes irányzatnak a vezére, amely kísérti a lengyeleket, osztrákokat és törököket. Az ugyanakkor ma is igaz, hogy nem válik be a megbékítés, azaz hogy feladják az értékeket, nehogy viszály támadjon az illiberalizmussal. Washington jelenlegi stratégiája nem sok jót ígér.

FT

Beavatott források szerint a Bizottság elképzelése értelmében Magyarország és Lengyelország az eddigi felzárkóztatási támogatás 20-25 %-át is elveszthetné a következő költségvetési időszakban. A pénzt a déli államok kapnák, a görögöknek, olaszoknak, spanyoloknak az eddiginél 5-10 %-kal több jutna. Brüsszel kedden teszi közzé javaslatát, amelyben 330 milliárd euró elosztása a tét. Lengyelország, amely a mostani periódusban 80 milliárdos támogatásban részesül a kohéziós alapból, máris élesen tiltakozott. A fejlesztési miniszter teljesen tisztességtelennek minősítette az elképzelést, kiemelve, hogy az megosztja a tagokat és nem egyesíti. Varsó és az EU viszonya egyébként is feszült, mert az unió a jogállami normák betartásától kívánja függővé tenni a szubvenciók folyósítását. Diplomaták szerint azonban Varsót még érzékenyebben érintené, ha a jövőben nem csupán a GDP nagyságát vennék figyelembe a fejlesztési pénzek felosztásánál, hanem pl. a fiatalok munkanélküliségét és sok más tényezőt. A lengyel politikus burkoltan arra figyelmeztetett, hogy országa keresztbe fekszik, ezért nem lehet arra számítani, hogy egyhamar megszületik a következő hétéves közösségi büdzsé...

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.