2018. június 10., vasárnap

AMIT MOST SVÁJC MEGPRÓBÁL, OLYAT MÉG SENKI SE CSINÁLT

INDEX
Szerző: STUBNYA BENCE
2018.06.10.


Svájcban vasárnap arról lesz népszavazás, hogy a kereskedelmi bankok ne hozhassanak többé létre pénzt. Hogy ez totális pénzügyi káoszt, vagy kánaánt eredményezne, abban megosztottak a támogatók és ellenzők. Az biztos, hogy az ötletet soha nem próbálták még ki a világban.

Svájcban vasárnap arról fognak népszavazást tartani, hogy megtiltsák-e az országban működő kereskedelmi bankoknak, hogy pénzt teremtsenek. Az intézkedés támogatói szerint az új szabályozás véget vetne a bankok igazságtalan nyerészkedésének, a bankok túlhitelezésének megszűnése csökkentené a válságok kialakulásának kockázatát, gyakorlatilag nullára csökkenne a bankpánikok kialakulásának esélye, ráadásul a nagybankok csődje esetén nem kellene az adófizetők pénzét bankmentésre költeni.

Az ellenzők szerint ugyanakkor a válságot követően már amúgy is szigorítottak a szabályozáson, az új szabályok mellett is kialakulhatnának bankpánikok, és mivel soha sehol nem volt még ilyen pénzügyi rendszere egy országnak, teljesen kiszámíthatatlan, hogy a gazdasági szereplők hogyan reagálnának a reformra. Arról nem is beszélve, hogy az ellenzők szerint a konkrét javaslat nem részletezi elég pontosan, hogy az új rendszer hogyan működne.

Támogatók: pénzügyi káosz helyett kiszámítható rendszer

A népszavazást kezdeményező svájci civil szervezet, a több mint 110 ezer aláírást összegyűjtő Monetäre Modernisierung érvelése szerint a svájci jegybank 1891-es létrejöttekor kizárólagos jogot kapott pénzkibocsátásra. Azóta viszont a bankjegyek és érmék mellett a gazdaságban forgó teljes pénzmennyiség hatalmas része csak számlán létezik, fizikai formája nincs. Ezt a pénzt a kezdeményezők szerint a svájci kereskedelmi bankok hozzák létre számlapénz formájában, és ebből szerintük csak és kizárólag ők is profitálnak.
Az állami pénzrendszer létrehozását támogatók azt szeretnék, ha az elektronikus pénzt is a jegybank hozná létre, de ennél tovább is mennek. A népszavazási kezdeményezés melletti érveket egy magyar tanár, a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára, Joób Márk magyarázta el, aki a svájci népszavazás egyik kezdeményezője is (Joób az Unverität St. Gallen Gazdaságetikai Intézetének kutatója is).

A népszavazás kezdeményezői szerint annak ellenére, hogy az emberek többsége úgy tudja, hogy csak a jegybank hozhat létre pénzt, és a bankok csak közvetítőként nyújtanak hiteleket a náluk elhelyezett betétekből, valójában a kereskedelmi bankok is pénzt teremtenek. Hogyan? Vegyünk például egy lakáshitelt: az állami pénzrendszer támogatói szerint amikor egy kereskedelmi bank ilyesmit ad, akkor nem a nála elhelyezett betétekből finanszírozza a hitelt, hanem pont fordítva, hiszen új számlapénzt hoz létre. Így a hitel kihelyezésekor növelik a gazdaságban jelen lévő teljes pénzmennyiséget, a hitel visszafizetésekor pedig csökkentik.

A bankok viszont nem tudnak végtelen mennyiségű pénzt teremteni, ugyanis ha olyanoknak adnak hitelt, akik nem fizetik vissza a pénzt, akkor csődbe mehetnek. Emellett arra is figyelniük kell, hogy egyensúlyban legyenek a pénzügyi forrásaik (betétek és saját tőke) az általuk kihelyezett hitel mennyiségével.

Arra ugyan a bankokat jogszabály kötelezi, hogy bizonyos mértékű saját tőkével és jegybanki tartalékkal rendelkezzenek, ezen felül annyit hiteleznek, hogy nem vállalják túl magukat, és mennek csődbe. A saját tőkére vonatkozó előírást tőkemegfelelési mutatónak hívják, és ez alapján az összes kihelyezett hitelük kockázatának arányában rendelkezniük kell a hitelek összegének egy bizonyos arányával...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése